A filmnézés és -elemzés mint alkalmazott eszköz a műszaki-informatikai coaching területén
Bevezetés
A pozitív pszichológiára épülő rendszerszemléletű coaching eszköztárában a filmnézés nem annyira újkeletű eszköz, több évtizede használják meglehetősen jó eredménnyel a vezetés- és vezetőfejlesztésben. Rövid írásomban a saját szakmai szolgáltatói (nem csak coaching) gyakorlatomban, elsősorban a műszaki-informatikai területen dolgozó (felső)vezetők körében alkalmazott filmnézés és -elemzés eszközt ismertetem jelenkorunk műszaki-informatikai kihívásainak fókuszában.
Fontosabb változások a műszaki-informatikai területen
A műszaki-informatikai területen az elmúlt néhány évtizedben a korábbi évtizedekhez képest sokkal dinamikusabb változásoknak vagyunk tanúi. Egyfelől három technikai forradalom zajlik ((humán) géntechnológia, nanotechnológia, robotika (erős mesterséges intelligencia)), s e három terület metszéspontjában meglehetősen sok fejlesztéssel találkozhatunk, mint például: génmódosítás, génsebészet, nanoanyagok kapcsolódása a génekhez, sejtekhez, robotizált génsebészet, neuroprotézis, biochip, nanorobotok, aeroszol robotok, gyógyító robotok, az ember-gép egyre varratmentesebb egymáshoz kapcsolódása. Másfelől az 1950-es évek kibernetikájának elméleti modelljei a számítási kapacitások és a rendelkezésre álló adatok exponenciális növekedésének, s így az algoritmusok gyakorlatban történő kipróbálási lehetőségének köszönhetően mára megalapozták, s az élet szinte minden területén elérhetővé tették a mesterséges intelligenciát. Harmadsorban a különböző technikai-technológiai fejlesztések (pl.: kiterjesztett és kevert valóságok, mobilalkalmazások, GIS és GPS rendszerek, vezetékes és vezeték nélküli kommunikációs hálózatok, felhő alapú számítástechnika, szenzor- és aktuátortechnika) erős szinergiát mutatnak egymással, s egyre több olyan szabvány jelenik meg, amely az eszközök gyártásának, használatának, vagy a belőlük felépülő komplex rendszerek adat- és információvédelmi szempontból is biztonságos üzemeltetésére mutatnak követendő irányokat. Végezetül pedig felértékelődtek az adatok, s az adatokból származtatható információk, tudások, tapasztalatok, bölcsességek. Összességében azt mondhatjuk, hogy a 4. ipari forradalomban az adat lett az egyik legértékesebb erőforrás, s a korábban végzett, vagy a korábbi menedzsment módszereket tanuló műszaki-informatikai vezetőknek gyakran okoz problémát az új, mesterséges intelligenciával átszőtt ökoszisztéma megismerése, illetve reális implementálása a saját vállalati környezetbe és munkafolyamatokba.
A műszaki-informatikai területen végzett coaching sajátosságai
Saját és kollégáim tapasztalata alapján úgy gondolom, hogy csak az a szakmai szolgáltató lehet sikeres a műszaki-informatikai területen, aki ilyen irányú szakmai végzettséggel rendelkezik. És ez alól a coachok sem kivételek. Esetükben ugyanis még inkább elvárás, hogy szakmai felkészültségben, tapasztalatban és a műszaki-informatikai innovatív megoldások iránti folyamatos érdeklődésben az ügyfeleik előtt járjanak. Ennek a szakmai igényességnek a része többek között a műszaki-informatikai szakmai irodalom rendszeres olvasása, részvétel a területen működő szakmai szervezetek munkájában (pl. konferencialátogatás), esetleg aktív szerep konferenciaelőadások tartása, (egyetemi) oktatás, szakmai-tudományos publikációk készítése formájában. Ami pedig az ilyen coachok szórakozását illeti: nem baj, ha szereti a sci-fi irodalmat, illetve a filmeket. A műszaki-informatikai (elő)képzettséggel rendelkező ügyfelek az átlaghoz képest rendszerint távolságtartóbbak. Ha nem tudják a coachingot, vagy más szakmai szolgáltatást beilleszteni a gondosan kialakított világ- illetve kognitív (fogalmi) képükbe, akkor általában a coachnak nagyon sokat kell dolgoznia az elfogadáson, illetve azon, hogy hatékonyan tudja segíteni a műszaki-informatikai vezetőt céljai elérésében. A műszaki-informatikai előtanulmányok – mint közös platform – ugyanakkor jó alapot teremthetnek nem csak a közös nyelvhez, hanem a közös gondolkodáshoz is.
A filmelemzés és -nézés tudományos háttere
Mivel a külvilágból érkező ingerek jelentős része vizuális inger, s mivel a film- illetve videotartalmak (streamingek) nézésére fordított idő az összmédia-fogyasztási időből egyre nagyobb hányadot tesz ki, ezért érthető, hogy a film- és videókészítés nem csak hatalmas bevétellel kecsegtető üzlet, de a filmek és videók formanyelve és közölt mondanivalója gyakran erősebb és markánsabb befolyást gyakorol a médiafogyasztóra, mint ha csak újságot olvasna, vagy rádiót hallgatna. A jó filmekbe a néző bevonódik, rendszerint azonosulni tud valamelyik szereplővel, beleképzeli magát helyzetekbe. A film segít véleményt formálnunk, megerősíteni, vagy differenciálni meglévő álláspontunkat. Emlékképeink között elraktározódnak filmélményeink is, s a valódi világ szituációiban nemegyszer e filmélmények alapján próbálunk helytállni. A tudományos (és sajnos gyakran áltudományos) filmekben látottakra mint referenciára szoktunk hivatkozni, s a sport-coaching területén a saját, vagy az ellenfél sport-aktivitásának elemzése (videotréning) eredményesen hozzá tud járulni a sportoló hibáinak és gyengeségeinek a feltárásához, teljesítményének a növeléséhez, sportkarrierje sikeréhez.
A fentiek alapján döntöttem úgy annak idején, hogy a filmnézés és -elemzés technikáját a műszaki-informatikai területen dolgozó (felső)vezetők coaching-folyamatában is alkalmazom, megfogadva a pozitív pszichológia ilyen irányú kutatási eredményeit és javaslatait. Az eredmények igazolták a döntésemet.
Az eszköz alkalmazása a gyakorlatban
Egyetemi oktatói habitusomból származik, hogy én rendszerint szoktam adni házi feladatot az ügyfeleimnek is. Ezek célja részint az önreflexió, részint (burkoltan) a szakmai ismereteik és látásmódjuk fejlesztése – különösen műszaki-informatikai területen. Meglehetősen sokféle házi feladat létezik, többek között naplóírás, szeretetnyelvek alkalmazása, lezajlott szituáció leírása, s természetesen a filmnézés. A filmnézés és -elemzés folyamata a következő:
- probléma meghatározása
- probléma okainak feltárása
- megfelelő film(ek) kiválasztása
- a film megtekintésére szolgáló szempontok meghatározása
- film megtekintése
- asszociáció a saját vállalati/személyes helyzetre, aha-élmény
Bővebben ezekről
Probléma meghatározása: A műszaki-informatikai problémák jelentős része a vállalat és versenytársai jelenlegi technológiai fejlettségi szintjének összeméréséből, az ipar 4.0, illetve a logisztika 4.0 bevezetéséből, a mesterséges intelligencia térhódításából és gyakran nehezen értelmezhető komplexitásából, a keletkezett adatok felhasználási lehetőségeiből, illetve az adatok, információk és a gyártási/termelési folyamatok információbiztonsági kihívásaiból származnak. Szervezeti aspektusból a problémák (felső)vezetői szinten a vezetők nem naprakész műszaki-informatikai tudásából, a szervezet alacsony innovációs potenciájából, a munkavállalók új technológiák iránti inadaptív attitűdjéből, az új technológiákról szóló (rém)hírekből (pl.: az ipar 4.0 gyártási folyamat bevezetésével mindenki elveszíti a munkáját) erednek rendszerint. Folyamatszinten a gyártási/termelési, logisztikai/raktározási folyamatok átszervezése, az átszervezés ideje alatti bevételcsökkenés, a munkavállalók új folyamatokba történő betanítása, illetve a (felső)vezetők új folyamatokkal szembeni szűklátókörűsége, vagy értetlensége okoz problémát.
Probléma okainak feltárása: Ha a (felső)vezető elköteleződésével van a probléma, akkor elsőként ennek okait érdemes feltárni klasszikus nyílt kérdéses módszerrel. Ez azért fontos része a folyamatnak, mert ennek ismeretében lehet a további coaching módszereket kiválasztani, illetve, ha a film mellett (is) döntünk, akkor a vezető általános vezetői kompetenciáinak fejlesztésére (pl.: társas készségek, empátia, nyitottság mások álláspontjának megismerésére, történetek újrakeretezése) másféle filmkínálat áll rendelkezésre, mint amikor a nem megfelelő műszaki-informatikai felkészültség az oka annak, hogy a (felső)vezető, bár érzi a változás fontosságát és szükségszerűségét, mégsem nem köteleződik el a tulajdonosok által megfogalmazott változások mellett. Jelen tanulmányomban ez utóbbi okokra fókuszálok. Bár magától értetődő lenne, hogy műszaki-informatikai területen csak műszaki-informatikai végzettséggel rendelkező (felső)vezetők dolgoznak, a gyakorlat meglehetősen diverzifikált képet mutat: találkoztam már műszaki igazgatóként dolgozó orvossal, egykori nyomozóval, egykori katonatiszttel (nem mérnöktiszt volt), jogásszal, közgazdásszal. De az is előfordul, hogy a műszaki vezetőnek ugyan van műszaki-informatikai végzettsége, de azt egy teljesen más területen szerezte, mint ahol most helyt kell(ene) állnia.
Megfelelő film(ek) kiválasztása: Ha a coach olyan bizalmi légkört tud teremteni, hogy a coachee megnyílik előtte (ez egyébként alapvető elvárás a coach-csal szemben), akkor a bizalmi beszélgetés során jól körvonalazódnak a (felső)vezető műszaki-informatikai hiányosságai, illetve az igény irányultsága és témája a fejlődésre. Különösen szerencsés a helyzet, ha a coachee a filmnézést és -elemzést nem puszta időtöltésnek tekinti, hanem egy (hatékony) eszköznek saját fejlődése érdekében. Ahogy a műszaki-informatikai területen végzett coaching sajátosságainál már megjegyeztem, előnyös, ha a coach maga is szeret ilyen témájú, tudományos-fantasztikus filmeket nézni. Természetesen egyre több és egyre jobb filmes adatbázis van, amelyek leírják a film tartalmát/történetét, de jobbnak tartom, ha a coach elsősorban inkább saját korábbi filmélményei alapján választ filmet. Kérdés lehet, hogy egy, vagy több filmet nézzen-e meg a coachee. A következő ülésre én rendszerint csak egy filmet szoktam javasolni, de a többüléses coaching folyamatába természetesen több film is beleférhet. Szerencsére számos ingyenes és fizetős (közösségi) film- és videócsatorna áll rendelkezésre, így az ezt az eszközt alkalmazó coachot inkább a bőség zavara, semmint a sekélyes kínálat állítja kihívás elé.
Filmnézés szempontjai: A rendszerint túlterhelt műszaki-informatikai vezető nem igazán fogadja örömmel a több oldalnyi szempontrendszert, mivel az kizökkenti filmnézési komfortzónájából, ami azért rossz, mert a film így nem élmény lesz a számára, hanem egy elvégzendő feladat (amit lehet, hogy nem is fog/akar elvégezni). Így nem tudjuk elérni, hogy a coachee beleélje magát a filmbe, vagyis személyiségében és tudásában nem, vagy csak csekély eredményt tudunk elérni. Én a saját gyakorlatomban ezért soha nem készítek ilyen listákat. Helyette a coaching ülésen megemlítem, hogy a témában milyen érdekes és hasznos filmet láttam (ez nem csak mozifilm lehet, hanem akár egy érdekes videóelőadás is), s elmesélem, hogy a filmben milyen problémákra kerestek választ. Ez a narratív felvezetés akkor jó, ha kongruál a coachee műszaki-informatikai jellegű problémáival. A film csattanóját természetesen nem árulom el, a beszélgetés célja, hogy a coachee kedvet érezzen ahhoz, hogy a filmet megnézze.
Film megtekintése: Rendszerint a nyugodt körülményeket javaslom a filmnézéshez, vagyis inkább legyen kikapcsolódás a coachee-nak. Ötletként megemlítem, hogy ha akar, akkor jegyzetelhet, de nem kötelező.
Asszociáció, aha-élmény: Egy jó film az embert élménnyel és emlékkel gazdagítja. Az élmény már a film nézése alatt is hangulatot teremt, az emlék azonban – különösen az idő múlásával – meglehetősen szubjektívvé válik. Mivel a (mozi)filmre most coaching eszközként tekintek, ezért célszerű, ha a film megnézését követően minél hamarabb lehet megtartani a coaching ülést. Az ülésre a coach olyan kérdésekkel készül, melyeket a coachee-val folytatott korábbi beszélgetései alapján állított össze. A coachee-t megkérjük, hogy kezdjen el mesélni a filmről (élmények újraélése, emlékek felidézése), s a mesélést szükség esetén a már említett kérdésekkel a megfelelő téma-mederben kívánatos tartanunk. Nem baj, ha a coachee néha-néha elkalandozik a történetben, de az alapvető feladatunk az, hogy a film alapján a (felső)vezető asszociálni tudjon saját vállalkozásának, vagy saját magának műszaki-informatikai kihívásaira. Az még jobb, ha a filmélmény újraélése során az asszociáció aha-élménnyel is társul. A filmről szóló beszélgetés után a coach összegzi a megállapításokat, s orientáló kérdésekkel segíti a (felső)vezetőt a korábban feltárt problémák okainak megoldásában.
Záró gondolatok
A filmnézést és -elemzést jó és hatékony módszernek ismertem meg. Mivel az emberek többsége szeret filmet nézni, így rendszerint a coach szívesen gondol vissza korábbi filmélményeire, melyek közül tud ajánlani néhányat, a coachee pedig szívesen végzi el a filmnézés “házi feladatot”. Maga a filmnézés egy szubjektív, nem számszerűsíthető technika, ugyanakkor egyéb eszközökkel, módszerekkel és technikákkal alkalmazva közvetett eredményessége vizsgálható a SMART célkitűzés segítségével. Arra biztatom a kedves gyakorló coach kollégákat, hogy próbálják ki a filmnézés technikáját (ha nem is azonnal a műszaki-informatikai területen), biztos vagyok benne, hogy élménnyel fogják gazdagítani a coachee-kat is.
Felhasznált irodalom
Féjja Sándor: Tizenöt filmlecke. Budapest: Műszaki Könyvkiadó, 1982.
Horváth Dóra – Mitev Ariel: Alternatív kvalitatív kutatási kézikönyv. Budapest: Alinea, 2015.
King, Elizabeth – Norbury, Kate, – Rooney, David. Coaching for leadership wisdom. Organizational Dynamics, vol. 100815., 2020.
Kollár Csaba: Reklám- és reklámszöveg kutatás. Budapest: Protokollár, 2004.
Niemiec, Ryan M. – Wedding, Danny: Positive psychology at the movies: Using films to build virtues and character strengths. Boston: Hogrefe Publishing, 2013.
Wehrle, Martin: Az 500 legjobb coaching-kérdés. Budapest: Garbo Könyvkiadó, 2014.
