Az elmúlt hónapban a „Magnet Házban” „A szupervízió és a coaching etikai aspektusai” címmel műhelybeszélgetést tartottak szűk körben, szupervizorok és szupervizor coachok. A találkozó mottója: „Az etikának a világ feltételévé kell válnia, ahogy a logikának is” Wittgensteitől származó idézet volt. Az idézet egyik olvasata szerint a jelenlegi világunk túlzottan a logikára épül. Ha tovább gondoljuk a hiányérzetünket, akkor még kiegészíthetjük az esztétikával is és a filozófia alap pilléreihez jutunk:
esztétika szép
etika jó
logika igaz
Minden cselekvésünk, tevékenységünk valamilyen módon visszavezethető etikai alapelvekre. Pl. „Ne árts!”
Egy-egy helyzet etikai megítélésében fontos, hogy reális képet tudjunk alkotni önmagunk számára. Nem szerencsés az egyoldalú megközelítés. A szupervizióban használatos többirányú látásmódot tudjuk hasznosítani. Az etikai tipológiák közül hármat időrendi sorrendbe állítottunk:
szándék etika – „tett”etika – következmény etika
Rövid definíciók:
A tettek jóságát vagy rosszaságát a szándék jósága vagy rosszasága határozza meg jó cél érdekében, például boldogság.
A tett önmagában helyes vagy nem helyes voltát vizsgáljuk.
A következmény esetében a tett erkölcsileg jó vagy rossz voltát következményei alapján ítéljük meg, például hasznos.
A fentiek természetesen igen leegyszerűsített megközelítést adnak, de számunkra kiindulópontként használhatóaknak látszanak. Alkalmazhatjuk például ügyfél, megrendelő, szupervizor-coach vonatkozásában is.
Mindezeket egyidejűleg kell vizsgálnunk. Nem lenne szabad egyiket vagy a másikat előtérbe helyezni, illetve figyelembe sem venni. Sokszor pedig ezt tesszük.
A szupervizorok és a coachok ma már igen sok területen dolgoznak. A társadalom jelentős részével kapcsolatba kerülnek. A nonprofit- és profitszférában, közigazgatási területen, tehát a munka világának minden területén jelen vannak. Nagy hatókörük miatt nem mindegy, hogy milyen felkészültséggel, etikai szemlélettel dolgoznak és végzik a munkájukat.
Természetesen (minden magára valamit adó) szakma rendelkezik etikai kódexszel. Mint ahogyan a szupervizorok és a coachok is. Ugyanakkor azt fontos folyamatosan elemezni, kritikai elemzés alá vetni, és az alapvető szellemiségét kibontani.
A felmerült kérdések és témák végeláthatatlanok, most csak néhányat mutatunk be ezek közül, bepillantást adva, bemutatva és jellemezve azt, hogy mi most hol tartunk, biztatva az érintett résztvevőket arra, hogy kapcsolódjanak a közös
gondolkodásunkhoz:
- Mi az én személyes szakmai küldetésem és felelősségem?
- Mi a szakmai ars-poeticám?
- Mit szeretnék üzenni a saját létemmel, mint, szupervizor-coach?
- Kivel vagyok lojális az adott folyamatban, vagy szituációban? (A megrendelővel, az ügyféllel, magammal?)
- Milyen szervezeti és egyéni értékrendszerekkel tudok azonosulni?
- Mit tesz velem a tanácsadói szereppel járó hatalom?
- Hány megbízást vállalok el egyszerre?
- Hogyan dolgozom a saját szakmai fejlődésemen?
- Mit teszek annak érdekében, hogy a megfelelő fizikai és lelki állapotban legyek a tanácsadói munkához?
Reméljük, hogy a fenti kérdések az olvasókat is izgatják, bármilyen módon is legyen érintve, akár megrendelő vagy résztvevő oldalról. A közös gondolkodás lehetőséget adhat arra, hogy felelősségteljesebben végezhessük mindannyian a saját tevékenységünket, önmagunkért, másokért és a világért is.
Terveink szerint további találkozásokat kezdeményezünk a jövőben.
Szerzők:
Kádár Ildikó, dipl. szupervizor, szupervizor-coach, MSzCT tag
Kálmán Márta, MBA, dipl. szupervizor, szupervizor-coach, tag
Kelemen Gábor, dipl. szupervizor, MSzCT tag
Vizsolyi Ákos, senior dipl. szupervizor MSzCT alapítótag
MSzCT rövídités jelentése: Magyar Szupervizorok és Szupervizor-Coachok Társasága
