Az elmúlt fél év bizonyította, hogy erősen fel kell vérteznünk magunkat kompetenciákkal, hogy felkészüljünk a folyamatosan érkező változásokra és a világ komplexitására.
A jövőben egészen bizonyos, hogy az automatizálás és a robotika szinte minden szakterületen átveszi a monoton, pontosságot igénylő és ismétlődően azonos feladatokat. Számítógépek, lekérdezések, automatizmusok már most is működnek a háttérben, de hamarosan „munkavállalóvá” is válnak.
Az ember, mint munkaerő számára hangsúlyosabbá válnak azok a feladatok, melyek a kreativitást, a problémamegoldást és az emberi érzések, érzelmek és kapcsolatok feldolgozását igénylik. Változás előtt állnak tehát a munkaerőpiac résztvevői, és a változásokhoz való alkalmazkodási képességünk a kompetenciáink vizsgálatára hív bennünket. Hasznos, ha ezzel tudatosan foglalkozunk, és felkészülünk a jövőre és a változásokra.
Mielőtt azonban elmélyülnénk a kreativitás vagy a problémamegoldás fejlesztésébe, nagyon fontos, hogy megteremtsük a higgadtságot és a nyugalmat. Erre elsősorban a mozgásos és testtudat gyakorlatok alkalmasak, melyekről bőven található szakirodalom, interneten elérhető cikkek, videók, tanácsok. A légzőgyakorlatok, a légzésfigyelés és az egyensúlygyakorlatok tengerén túl azért érdemes megemlíteni a Body Scan technikát, a progresszív izomlazítást vagy az autogén tréninget.
A nyugalom megteremtését követően nézzük csak sorra a kompetenciákat.
A rugalmasság és az alkalmazkodás
E két készség a reziliencia alapja. Ahhoz van rájuk szükség, hogy bármely helyzetben megtaláljuk az erősségeinket és a fejlődés, továbbhaladás irányához szükséges erőforrásokat. Két eszköz következik, melyekkel a rezilienca-alap fejleszthető.
A lehetőségek szcenáriói
Amikor valamihez alkalmazkodni kell, a régi rutinok és szokások erősen visszahúznak minket, mint egy gumiszalag. Hasznos, ha az újfajta helyzetben másként működünk, s az ember felteszi magának a következő két kérdést: Mi a legjobb, ami történhet velem? Mi a legrosszabb, ami történhet velem? Ez a két kérdés segít tudatosítani a helyzet lehetőségeit és esetleges kockázatait. Azzal, hogy racionális, kognitív szintre emelkedünk, a félelmek, szorongás elmúlik, és könnyebbé válik az alkalmazkodás. Amikor az alkalmazkodáshoz már nem szükséges sok idő, hanem a két kérdést gyorsan át tudjuk pörgetni egy-egy helyzettel kapcsolatban, akkor a rugalmasság nő.
Pro és kontra lista – a helyzetek racionalizálása
Egyszerűen készítsünk egy listát és szedjünk össze minden érvet, körülményt, lehetőséget, mely a változás, változtatás, alkalmazkodás mellett és ellen szól. (+/-) Most kritikusan nézzük át az ellenérvek listáját! Reálisak? Hogyan tudjuk őket kivédeni, megoldani, elkerülni? Ha a válaszokat megadjuk magunknak, máris könnyebb az alkalmazkodás.
Ambiguitás – a dolgok kétértelműsége, attitűdváltozás
Minden éremnek két oldala van, mondja a közmondás. Ahogy a jin és jang alkotta egész is jelzi: minden rosszban van valami jó, és minden jó tartogat számunkra kevésbé kedvező vagy tetsző dolgot is. A sötétség nélkül nincs világos, a hideg nélkül nem lehet meghatározni a meleg fogalmát… Ha a világ e rendjét el tudjuk fogadni, könnyebbé válik az új helyzetek értékelése: az előnyök és hátrányok meglátása, a jó felfedezése… mely könnyebbé teszi a változást.
A problémamegoldás
„Egy problémát nem lehet ugyanazokkal a módszerekkel megoldani, melyekkel létrehoztuk.” (Einstein)
De mit is nevezünk problémának? Pszichológiai megközelítésben problémának nevezünk minden olyan kérdést, feladatot, amelyre a választ, a megoldást nem tudjuk azonnal, pontosan megtalálni. E meghatározásból következik a probléma relatív és szubjektív jellege, hiszen a kérdés, feladat az egyik ember számára probléma lehet, míg a másik számára nem az. A problémahelyzet a problémamegoldó személy gondolkodásmenete jellegzetes fázisokat és fáziskapcsolatokat mutat, függetlenül az eredményességtől. A fázisok összekapcsolódnak: a megismerési (értelmi) és érzelmi fázisok egymással bonyolult összefüggésbe kerülnek. Az egyes gondolkodási lépések olyan láncolatát, amely a problémától törés nélkül elvezet a megoldásig, logikai gondolatmenetnek nevezzük. Ez mentes az egyén szubjektivitásától, a különböző tévedésektől, tévutaktól. A pszichológiai megközelítés pedig magában foglalja a tévedéseket, az egyén bizonytalanságát, érzelmeit, az őt befolyásoló minden külső és belső tényezőt. A kétféle megközelítés magában rejti azt az azonosságot is, hogy a problémák egyéni megoldási eljárása mindig tartalmazza a logikai gondolatmenetet is, ha a megoldás sikeres, gondolkodási tevékenységet indít el. A problémamegoldás tehát igen komplex készség.
Az elmélet bonyolultsága után a jó hír az, hogy a problémamegoldó képesség játékosan fejleszthető a legjobban.
Társasjátékozás
A problémamegoldás legélvezetesebb fejlesztési módja a játék. Szabadulószoba, stratégiai játékok támogatják a problémamegoldó készséget. Használjuk ki az időt, játsszunk együtt! A gyerekektől nagyon sokat lehet tanulni a problémák másféle megközelítésétől. Itt egy videó, érdemes kattintani! Spagetti tower marshmallow challenge
Logikai rejtvények megoldása
Az internet tele van logikai rejtvényekkel. A Peak, a Neuro Nation nevű játék-alkalmazások kiváló mentális és problémamegoldó online játékokkal, mérhetően fejleszt.
Alternatívák
A labdajátékok aranyszabálya, hogy négy alternatívánk legyen mindig: jobbra adod, balra adod, rálövöd, hátra adod. Amikor bonyolult probléma előtt állunk, dolgozzunk ki legalább négy szcenáriót, és vezessük végig, hogy melyiknek milyen kimenetele, eredménye lehet. A végén az alternatívák kombinációjából megszülethet a helyes megoldás.
5 Miért módszer
Lényege, hogy egy probléma gyökérokát megtaláljuk úgy, hogy ötször tesszük fel a „Miért?” kérdést. Minden válasz után ismét fogalmazz meg egy „Miért?” kérdést a válaszra vonatkozóan. Ez a LEAN alapmódszer a problémamegoldás analízis szakaszát tágítja maximálisra.
Kreativitás, leleményesség, újítás
Bal agyféltekés világban élünk. Listák, tervek, tények, adatok, utasítások, szabályok. A jobb agyfélteke rendkívüli dolgokra tesz képessé: humor, zene, fantázia, kreativitás, képekben gondolkodás, érzelmek megélése…
Mi a kreativitás?
Az alkotókészség a személyiség gondolati és cselekvési képességeinek összerendezettsége, mely lehetővé teszi valami új megteremtését, azaz az alkotást. Minden ember elképzel, gondolkodik, kitalál, kombinál és megvalósít. Minden ember kíváncsi és érdeklődik valami iránt. De az alkotás előfeltétele az önbizalom, a magabiztosság, az önkifejezés szándéka. Minél nagyobb a meglevő korlátok elleni lázadás, minél magasabb szintű a nonkonformitás, minél nagyobb a környezet megváltoztatására vonatkozó szándék és a konstruktív megoldásokra való törekvés, annál magasabb a kreativitás szintje.
Mely tulajdonságok jellemzik az eltérő, kreatív gondolkodást?
A könnyedség (fluency) lényege, hogy mennyire vagyunk szellemi tevékenységeink során gyorsak, könnyedek. Milyen gyorsan és mennyiségben tudjuk feldolgozni és aktivizálni a rendelkezésünkre álló információkat, tudást, s milyen folyékonyan és könnyedén tudjuk kifejezni gondolatainkat, asszociációinkat, élményeinket, tapasztalatainkat.
A hajlékonyság, rugalmasság (flexibility) fontos kreatív tulajdonság. Hányféle módon tudunk megközelíteni egy problémát? Mennyire vagyunk képesek spontán alkalmazkodni vagy adaptálni szellemi teljesítményünket a változó igényekhez képest? Mennyire mozgékony az elménk s mennyire játékos?
Az eredetiség (originality) a nem mindennapi és a ritka, váratlan, találó, újszerű, szokatlan gondolatok és szellemiség jelzője. E tulajdonságnál érzékelhető jól az intelligencia és a kreativitás közti különbség. Hiszen az intelligencia a tudott ismeretek alkalmazása továbbfejlesztés nélkül. A kreativitás a tudott ismereteken túl újat hoz létre, eredeti megközelítést alkot.
Az újrafogalmazás (redefinition) a meglevő szellemi tudás, struktúra újraértelmezése. Az újszerű megközelítés, felülvizsgálat, átértékelés, átalakítás és átszervezés jellemző rá.
A problémaérzékenység, szenzitivás (sensibility) az akár rejtett gondok, ellentétek, ellentmondó érzelmek feltárását és meglátását jelenti. Az észlelésen, megértésen túl megszületik a megoldás igénye valamint a megoldással járó következmények vállalása is.
A kidolgozás (ellaboráció) a teljesség és komplexitás igénye. Az ötletek megvalósítása nélkül a kreativitás csupán szellemi síkon marad meg, nem válik alkotássá. Az alkotás folyamata gyakran hosszú, fárasztó és kitartó munkát igényel.
Kreativitást serkentő jógagyakorlat
Ehhez a gyakorlathoz mindenképpen bújjunk ki a cipőmkből! Csípőszélességű terpeszben emeljük fel a jobb lábat és integessünk a bal kezünkkel! Nem kell lendíteni vagy magasra emelni a lábat, csak amennyire kényelmes. Belégzésre nyújtsuk előre a jobb lábat és a bal kart, majd kilégzésre helyezzük vissza a lábat a talajra és integessünk ismét a jobb kezünkkel. Ezután a jobb karral integetés és a bal láb emelése következik. 6-8 alkalommal végezzük el mindkét oldalra. Kihívás a karok és lábak légzés ütemére történő mozgatása.
Legózás vagy más építőjáték
Amikor megoldhatatlannak tűnő probléma előtt állunk, gondolkodás nélkül ülj le a szőnyegre és kezdjük el felépíteni legóból a problémát. Amikor elkészült, mutassuk be valakinek, magyarázzuk el, miért olyan a problémánk, amilyennek azt legóból megépítettük. Most haladhatunk tovább: építsük meg rá a megoldást is. Csodálatra méltó, hogy mekkora kreativitás szabadul fel!
Tegyünk szokatlan dolgokat!
Változtassunk helyszínt, testhelyzetet! Olvassunk verseket, hallgassunk zenét, fejtsünk rejtvényt, rajzoljunk, színezzünk, amikor megoldhatatlannak tűnő helyzettel szembesülünk, vagy kreatív megoldásra van szükségünk.
Pozitív szemlélet
A jövőt álló kompetenciák közül a pozitív affektivitás jelenti az egyik fő erőforrást. Ez természetesen nem a rózsaszínű szemüveget jelenti, hanem energiával telt erőforrásokkal szolgálnak. A következő önreflektív kérdéssor ezeket segít feltárni.
Az önmagunkról alkotott kép és szokásaink összefüggnek. Ha egyiket megváltoztatjuk, változni fog a másik is. Ez a gyakorlat segít pozitívan látni önmagunkat és erőforrásainkat. Végy elő egy szép füzetet és tollat, érdemes lecsukni a laptopot! Írj magadnak válaszokat és olvasd el időnként!
- Mi jut eszedbe a következő szavakról: bátorság, szenvedély, boldogság? És ezekről: szeretet, nevetés, élmény?
- Ki volt rád legnagyobb hatással eddig életed során? Miért?
- Te most kire vagy legnagyobb hatással? Hogyan?
- Mi a három legnagyobb erősséged, amire számíthatsz? És a következő három?
- Milyen múltbéli eseményekre vagy a legbüszkébb? Mondj kettőt. És ha még egyet mondanál?
- Miért lehetsz hálás az életedben? Kinek írnál köszönőlevelet?
- Mik voltak a meghatározó mérföldkövek az életedben?
- Mi volt életed legnagyobb sikere? És a második?
- Mi volt életed harmadik legnagyobb döntése?
- Fejezd be a mondatod: Büszke lehetek magamra, mert…
Milyen hatással volt rád az írás és a kérdések megválaszolása?
A mindfulness
A tudatos jelenlét, éber figyelem, azaz a mindfulness a figyelem összpontosításának folyamata, amikor a figyelmünket szándékosan és ítélkezés mentesen, a jelen pillanat tapasztalásai felé fordítjuk és tudatosítjuk. Lényeg a figyelem összpontosítása és a tekintet rögzítése.
- A következő mindfulness gyakorlatokat a jógatudomány tratak-nak nevezi, és mentális tisztító gyakorlatként hivatkozik rá.
- Nézd koncentráltan egy gyertya lángját hosszabb ideig! Merülj el a látványban, majd hunyd le a szemed és képzeld magad elé a lángot!
- Ha teheted, egy folyó, tó vagy patak partján figyeld a hullámokat, a víz játékát!
- Séta közben tudatosítsd a fák formáját, a szél játékát, a felhők vonulását, vagy az árnyék és fény váltakozását!
- Városi sétán nézz fel az épületekre, és vedd észre az építészeti részleteket, csodálkozz rá!
- Amikor utazol vagy az utcán sétálsz, figyeld az embereket! Találj mindenkiben valami szépet! Egy idős hölgy ezüst haját, egy kisgyerek csillogó szemét, a rohanó üzletember jól szabott öltönyét, egy idős úr mosolyát…
Átkerezetés!
Vegyünk egy füzetet, és minden este írjunk fel 10 olyan dolgot, ami a #azisjó kategóriába belefér, és aznap történt velünk, amit aznap éltünk meg, cselekedtünk! Vegyük észre az apróságokat: egy jó ebéd, egy finom fagyi, 20 felülés, a kedvenc zenénk, 30 új megtanult szó, egy kiolvasott könyv….
Az empátia fejlesztése
A bevezetőben arról írtam, hogy a jövőtálló kompetenciák azért fontosak, mert az emberi kapcsolatok, kommunikáció, érzelmek megértése és kezelése a jövőben hangsúlyossá válik. Ennek legfőbb eszköze az empátia.
Az empátia, avagy beleérző képesség, amivel egy másik ember vagy élőlény lelkiállapotába tudjuk helyezni magunkat. Elizabeth A. Sega kutatásai alapján az empátiát jóval komplexebb készségként fogalmazza meg.
Szerinte magában foglal több képességet, és tudatosságot is feltételez. Az empátia megéléséhez három komponens együttes megléte szükséges, amihez a fejünket és nem a szívünket kell használni. Ezek a következők.
1. Függetlenítő tudatosság
Nem szabad magadra venni azt, amit mások éreznek, azaz ne éld bele magad annyira, hogy összekeverd a saját érzéseiddel.
2. Érzelem kontroll
Higgadtnak és kiegyensúlyozottnak kell maradnunk, miközben felmérjük a helyzetet. Nem engedhetjük szabadjára az érzelmeinket.
3. Körülmények értelmezése
A körülmények megismerése fontos ahhoz, hogy kiterjesszük a látószögünket és jobban megértsük, amit az egyén átél vagy korábban átélt.
A következő, negyedik komponens megléte a közösségi empátia megéléséhez szükséges.
4. Távlati nézőpont felvétele
Amikor képesek vagyunk elképzelni, hogy milyen lehet a sajátunktól eltérő más csoport tagjaként élni az életünket. Úgy, hogy figyelembe veszünk minden történelmi és közösségi eseményt, ami a csoportot formálta. Nyilván ez már egy nagyon magas szint és külön kutatómunkát is igényel.
Hogyan fejleszthető az empátia?
Edith Stein német filozófus úgy véli, hogy az empátia fejleszthető, de kikényszeríteni nem lehet. Meglátása szerint az empátia az érzelmek kognitív szintre emelése, ily módon könnyedén fejleszthető, de csak akkor, ha az egyén kifejezetten szeretné ezt.
Az empátia nem más, mint erős lelki izomzat, alapja a nyugalom és a reziliencia. Ha pedig olyan, mint egy izom, akkor bizony edzhető. Önreflexióval, visszajelzésekkel. Álljon itt néhány fontos elem, melyet érdemes naplóznunk. A tudatos empátiafejlesztés eszköze a kreatív írás, a következő kérdések konkrét helyzetekre vonatkozó megválaszolásával.
- Keresd mindenhol az embert!
Minden tevékenység, történés háttérét világítsunk meg úgy, hogy az embert, az emberit keressük benne. Buddhista megközelítés, elmélyülést és érzékenységet hoz magával.
- Figyeljük meg az embereket!
Bármely helyzetben, utazás közben, megbeszélésen figyeljük az embereket. Találjuk ki, hogy kik ők, merre mennek, mi a dolguk, hogyan érezhetik magukat… Akár képzeljük el, milyen lenne, ha helyet cserélnénk.
- Létesítsünk kapcsolatot minél több emberrel!
Kiterjeszti az empátiát, ha nem ismert emberekkel létesítünk kapcsolatot. A beszélgetés mindennél jobban kiterjeszti az empátiát, szélesíti az elfogadást.
- Számoljunk el tízig!
Amikor konfliktushelyzetbe kerülünk, valaki megbánt, megsért, ne válaszoljunk azonnal. A „számolj el tízig!” éppen elég idő arra, hogy a másik fél helyzetébe képzeljük magunkat, és nézőpontot váltsunk. Ez nem más, mint az empátia. - Értő figyelem és hallgatás
„Ha egy testrészeddel akarnád kifejezni az empátiát, akkor a füleddel tedd és ne a szíveddel. Az egész a hallgatásról szól.” (Indi Young) A coaching stílusú vezetés e technikája kiválóan alkalmazható az empátia fejlesztésére. A folyamatos figyelem, a testbeszéd alkalmazása és az összefoglaló visszajelzés, valamint a kérdezéstechnika tudatos alkalmazása a következő lépés.
A beszélő belső motivációjának és meta-jelzéseinek megértése. Mindezt természetesen véleménynyilvánítás nélkül tegyük meg. „A vélemény az emberi tudás legalacsonyabb formája. Nem igényel elszámoltathatóságot, sem megértést. A tudás legmagasabb formája az empátia, ami azt igényli tőlünk, hogy hátralépjünk az egónktól, és a másik világába lépjünk.”
( Bill Bullard)
Összefoglalás
A jövőre felkészülés tehát önvizsgálattal kezdődik, majd a készségeink fejlesztésére irányuló elhatározással, a fejlődni akarással folytatódik. Mindez az élethosszig tartó tanulás részeként is felfogható, mely a gyors és komplex változások világában éppoly szükséges, mint a jövőt álló kompetenciák fejlesztése.
