Személyes előszó
2012-ben Magyarország küldötteként lehetőséget kaptam arra, hogy az ECVision EU-s projekt keretében csatlakozzam egy coachokból és szupervizorokból álló 11 fős nemzetközi csapat munkájához. A hároméves projekt célja, hogy átláthatóságot és összehasonlíthatóságot teremtsen az európai gyakorlatban a különböző coaching és szupervíziós megközelítések, irányzatok között. A projekt első outputjaként elkészült egy európai szótár, amely Brüsszelben 2014. februárjában egy nemzetközi szakmai konferencián kerül bemutatásra – és az év későbbi részében magyar nyelven is hozzáférhetővé válik minden érdeklődő számára.
A szótár mintegy 100-100 kulcsszó mentén írja le a coaching és szupervízió szakmai kereteit, az aktuális európai gyakorlatból és szóhasználatból kiindulva. A szótár kitér a szakmák különböző értelmezéseinek, elméleti hátterének, szettingjeinek, megjelenési formáinak, fő működésmódjának, jellemzőinek, az alkalmazott kompetenciáknak és tudáselemeknek, illetve az általuk elérhető outputoknak a bemutatására és leírására. Kollégáimmal fontosnak tartottuk, hogy a szótár megszületésének kontextusát is bemutassuk, hiszen ez alapvető befolyással van a benne megjelenő tartalomra. A kontextus egyik meghatározó eleme a szakmák fejlődési útja. Így, a szótár függelékeként megjelennek a munkában résztvevő országok szakmai történetei.
Amikor ezen a ponton a coaching magyarországi történetéhez jutottam, azt fedeztem fel, hogy erről még nem született történeti áttekintés. Talán, mert még fiatal a szakma ahhoz, hogy megírja a történetét. Közben azonban már sok olyan fiatal coach van a piacon, akik számára sok minden „történelem”, ami az 1990-es évektől kezdődően a coaching-piacon zajlott. Erős Ilával, Horváth Tündével és Dr. Székely Vincével beszélgetve született meg az itt induló cikksorozat ötlete, amelyben a piacon a „kezdetektől” jelen lévő coachok elmondják a saját történetüket arról, ők hogyan látták Magyarországon a coaching szakma első évtizedeit. Hiszek abban, hogy ezek a személyes történetek egyrészt fontos impulzusok a coachok új generációjának, szakmai öndefiníciójának formálásához, ugyanakkor jó kiinduló alapot jelenthetnek majd később a valódi történetíráshoz.
Elsőként, bevezetőként álljon itt az a lecsupaszított történeti szál, amely velük beszélgetve bennem összeállt.
A coaching története Magyarországon
A kezdetek
A coaching, mint a tanulás, változás, megújulás céljából folytatott párbeszéd coach és ügyfél között, Magyarországon először a 90-es években jelent meg a for profit szervezeti környezetben, miután a rendszerváltás lehetőséget adott arra, hogy a multinacionális szervezetek egy a korábbiakhoz képest gyökeresen új szervezeti kultúrát hozzanak az országba. Az új kultúra hozta magával a coaching gyakorlatát is.
A tanácsadók azon szűk csoportja, akik erre az igényre felelve a piacon először coachként jelentek meg, hátterüket tekintve szervezetfejlesztési tanácsadók, trénerek, szupervizorok, illetve különböző pszichoterápiás iskolák terapeutái voltak. Az első coachingban képzett, főként angolszász coaching iskolákban végzett coachok az ezredforduló környékén jelentek meg a magyar piacon. A coaching elsődleges célkitűzése a szervezeti vezetők és menedzserek tanulásának, változásának és megújulásának támogatása volt.
Az első magyarországi coach képzések elméleti paradigmájukat tekintve főként pszichológiai hátterűek voltak: a Peter Szabo által vezetett megoldásközpontú brief coaching képzés, a Horváth Tünde és Erős Ilona által vezetett Flow Coaching School Gestalt coaching képzése, a Szabó Gabriella nevével fémjelzett pszichodráma alapú coaching megközelítés, és a tranzakcióanalízis alapú coaching megközelítés F. Várkonyi Zsuzsa és Sari van Polje nevéhez kötődően. A Wiesner Erzsébet – Bán Zsuzsa, illetve Sárvári György nevéhez kötődő szupervízió alapú coaching képzések szintén meghatározó befolyást gyakoroltak.
A coaching térhódítása
A coaching igazi áttörése hazánkban a 2005-2010 közötti időszakra tehető. A „coaching” szó ez időben vált széles körben ismertté mind a szervezeti kontextuson belül, mind azon kívül. A coachingra a szakmai személyiségfejlődés egyik leghatékonyabb eszközeként tekintettek. Ahogyan a coaching iránti kereslet növekedett, úgy szaporodott a piacon megjelenő coachok és coach képzések száma, amelyek szakmai hátterüket és hosszúságukat tekintve nagyon eltérőek voltak. A coaching alkalmazása túllépett a for profit szervezetek keretein, és megjelent a szociális szféra intézményeiben, illetve a privát élet legkülönbözőbb területein. A coaching szolgáltatások megközelítésmódja, szakmai paradigmái és minősége nagyon heterogénné vált.
Ezzel a folyamattal párhuzamosan megalakultak az első coaching szakmai szervezetek is. Ezek egy része a coaching iskolák alumni szervezeteiből alakult, más részük pedig a jelentős nemzetközi szervezetek magyarországi tagozataként indult útjára. A cikk írásának időpontjában ezen szervezetek közül a legnagyobb létszámú tagsággal, és a legnagyobb publicitással az ICF Magyar Tagozata rendelkezik. A szakmai szervezetek elsődleges célja az egységes szakmai öndefiníció és minőségbiztosítás elérése.
Szakmai szervezetek, szakmai keretek
2011-ben hat coaching szervezet – amelyek tagsága a magyarországi képzett coachok legnagyobb részét lefedi – aláírta a Coaching Szakmai Kódexet. Az aláíró szervezetek az alábbiak voltak: ICF Magyar Tagozata, Európai Coaching Szövetség Egyesület, Üzleti Coach Közhasznú Egyesület, Magyar Coach Egyesület, CoachOK Szakmai Szövetség Egyesület, Megoldásközpontú (SOLUTIONFOCUS) Megközelítéssel Dolgozó Coachok, Fejlesztők és Szervezetek Egyesülete. A hat szervezet együttes összefogása a hazai coaching szakma minőségbiztosításáért, kereteinek tisztázásáért, valamint az egyértelmű és széles körben elfogadott szakmai és etikai irányelvek lefektetéséért nemzetközi szinten is úttörő jellegű a nemzeti coaching piacokon. A Szakmai Kódex az EU által röviddel azelőtt befogadott „Code of Conduct”-ra épül.
A Szakmai Kódex megalkotásának az volt a célja, hogy létrejöjjön egy önszabályozásra épülő szakmai és etikai követelményrendszer, azon irányelvek gyűjteménye, amelyek feladata biztosítani, hogy a coachok és mentorok szakszerűen és etikusan járjanak el hivatásuk gyakorlása során. A Kódex nem csupán a szolgáltatás nyújtásához szükséges kompetenciákat, illetve a szakmai képzéssel kapcsolatos elvárásokat fogalmazza meg, hanem a folyamatos szakmai fejlődés szükségességét, és a szakma etikai normáit is magába foglalja. Mindemellett kiemelt feladata annak elősegítése, hogy a szélesebb nyilvánosság a szakmai és személyes fejlesztés hatékony eszközeként ismerje meg e két szakmát.
Aktuális fejlődési tendenciák
A szakmai szövetségek munkája mellett 2012-ben Magyar Coachszemle néven megjelent az első coaching szakfolyóirat is. Elindult a „Coaching Határok Nélkül” tréning-sorozat nemzetközi coach szakemberek vezetésével, lehetőséget adva a magyarországi coachok széles táborának a nemzetközi vérkeringéshez való csatlakozásra.
A coaching iránti kereslet növekedésével párhuzamosan – amit felgyorsított a gazdasági és pénzügyi válság is – a coaching szakma magas színvonalának biztosítása továbbra is komoly kihívást jelent. A következetes szakmai önszabályozás érdekében 2013-ban a Szakmai Kódexet aláíró hat coaching szervezet megalapította a Magyarországi Coach-szervezetek Szövetségét (MCSZ). Az MCSZ célja az átlátható és számon kérhető szakmai normák és sztenderdek kialakítása. Az MCSZ felkarolja és képviseli a korábban közösen aláírt Szakmai Kódexet. A Szakmai Kódex és az Etikai kódex megalkotása mellett az MCSZ további tervei között szerepel egy átfogó minősítési rendszer, és ennek alapján egységes coach szakmai adatbázis létrehozása.
A cikk írásának idején a coaching egyre növekvő mértékben alkalmazott támogatási forma, jelentős szerepet játszik a munkavállalói jól-lét és hatékonyság növelésében. A magyarországi vállalatok majd kétharmada alkalmazott már coachot, és a coachingot a szervezetfejlesztés egyik leghatékonyabb eszközének tekintik a kis- és középvállalkozások is. Az átfogó szakmai minőségbiztosítási rendszer kiépítése még folyamatban van, és megvalósulása alapvető kérdés a coaching magyarországi jövője és a szakma hitelességének megerősítése szempontjából.
Referenciák
- Erős, I.; R. Bents (2002): Személyes vezetői tanácsadás (coaching), a korszerű vezetői támogatás, In: A kft. vezető kézikönyve, Raabe
- Horváth, T (2004): Helyzetkép a magyarországi coachingról, In: Pszichoterápia, 08/2004
- Hungarian Chapter of ICF (2011): Hungarian coaching associations allied for self-regulation, press release
- MCSz (2013): Példaértékű szakmai összefogás: Zászlót bontott a Magyarországi Coach Szervezetek Szövetsége, press release (28. 05. 2013)
Személyes interjúk
- Hegedűs Dóra, ACC, Magyarországi Coach-szervezetek Szövetségének elnöke
- Horváth Tünde, MCC, Gestalt Coaching Center alapítója és igazgatója
- Székely Vince, PhD, Magyar Coaching Pszichológiai Egyesület elnöke
- Wiesner Edit, CoachOK Szakmai Szövetség Egyesület elnöke
További hasznos hozzájárulás
- Zombori Zita, executive coachtól
