Pályázat frissen végzett coachoknak

Intuíció szerepe a coachingban: Megfogni a megfoghatatlant

Az egyetem padjaiba azzal a gondolattal ültem be, hogy a business coaching egy realisztikus dolog, amelynek eszköztárába nem illik bele a holisztikus szemlélet – azonban ez az elméletem már a kezdet kezdetén megdőlt.

Társunkat körbeülve – aki vállalta a demo coachinghoz az ügyfél szerepét – és az előadónk, mintha egy buborékban lettek volna, amiben csak ketten léteztek. Együtt, egymásra hangolódva hullámoztak a nehéz téma tengerén. A hajót, amiben ketten ültek, a kérdések terelgették, de a kapitány a kliens volt. Egymást követték a kérdések, amelyek közül egy-egy mintha távolabbról jött volna. Talán onnan, ahonnan az intuíció érkezik. Valami volt még ott a térben, ami végtelenné varázsolta azt, ugyanakkor biztonságot nyújtott. Akkor még nem tudtam szavakba önteni, hogy mi lehet az, de ráébredtem, hogy ezt kerestem. Ebben benne volt minden, amitől egész lesz az egész. Az ember teljes valójában, a látható és láthatatlan oldalával együtt megjelenhet egy beszélgetés során. Már itt körvonalazódni kezdett a szakdolgozatom témája, az intuíció.

Mit jelent az intuíció? Hogy lehet leírni, megfoghatóvá tenni a megfoghatatlant?

A Budapesti Metropolitan Egyetem Business és team coach szakirányú továbbképzésének lezárásához a szakdolgozatom témájaként az intuíció szerepéről írtam a coachingban. Az intuícióra való hivatkozás a 2019 novemberétől érvényben lévő ICF kompetencia–modelljében is megtalálható, mely szerint a coaching szemlélethez hozzátartozik, hogy a coach az „észleléseit és intuícióit ügyfelei hasznára fordítja.” De hogyan? – merült fel bennem a kérdés.

A kezdetben misztikusnak tűnő fogalom, a szakirodalmakat olvasva rávezetett, hogy már évtizedek óta folynak kutatások ezen a területen. Az intuíció eredetére és működésére a tudomány által elfogadott egységes álláspont azonban nem található. Viszont vannak olyan fogalmak, amelyek az intuíció meghatározását elősegíthetik és használatát mélyíthetik. Ezek például az empátia, a flow, a tudatos jelenlét, a biztonságos környezet. A jobb megértés érdekében betekintettem a parapszichológia világában folyó kutatásokba. A kollektív tudattalan fogalmának megértéséhez a családállítás eredetét is megvizsgáltam, továbbá a döntéseink pszichológiáját megnézni is hasznosnak bizonyult.

A kutatások tanulságát összevetettem a gyakorlati élet tapasztalataival. A mélyinterjúk elkészítéséhez hét, tapasztalt coach kolléga segítségét kértem, akiknél feltételeztem, hogy az intuíciójukat használják munkájuk során.

Az intuíció fogalmának szakirodalmi háttere

Számos fogalom került meghatározásra, amely az intuíció vizsgálatára hatással volt. Ilyen például Sigmund Freud nevéhez fűződő tudattalan fogalma. Majd a témában tovább kutatva Carl Jung megalkotta a kollektív emlékezet és a kollektív tudattalan fogalmait és vizsgálta az archetípusok ősi mintázatait. (Penguin (2017)

A szakdolgozatban indokoltnak találtam részletesebben kitérni a kollektív tudattalan fogalmára, amelyet a családállítás módszertanán keresztül vizsgáltam meg. Ezt a módszer Bert Hellinger dolgozta ki a tranzakcióanalízis, ericksoni hipnózis, Satir-féle családterápia és az NLP módszerének tanulmányozása után a saját megfigyeléseit lejegyezve. Talán Bagdy Emőke foglalta össze legtalálóbban, hogy „alázattal be kell ismernünk, hogy világlátásunk eddigi keretei szűknek bizonyulnak, hogy megmagyarázhassunk olyan jelenségeket” (Angster, 2013. p.11) amelyek körülvesznek minket, tapasztaljuk, de nincs rá kézzel fogható bizonyítékunk. Véleményem szerint nem lehet megfogni mindent kézzel, így bizonyítani sem olyan egyszerű. Szükség lenne egy látószög bővítésre, amely a materiális világ kézzelfogható tényein túlmutat.

Kifejezetten az intuíció témakörének kutatásával Kahneman és Klein foglalkoztak nyolc éven át. Többféle kutatási módszert alkalmazva próbálták feltárni „az intuíció csodái és hiányosságai között húzódó határt”. (Kahneman, 2013. p. 271.) Azonban nyilvánvaló volt, hogy Klein hajlamosabb volt bízni a szakemberek intuíciós képességében, míg Kahneman racionálisabban gondolkodott. A közös munkájuk során számos véleménykülönbséget feloldottak. Végül a közös publikációjuk a következő kifejező címet kapta: Az intuitív szakértelem feltételei; amiben nem tudtunk nem egyetérteni. „Valójában nem találtunk olyan kérdéseket, amelyekben nem értettünk egyet – mégsem értettünk egyet igazán.” (Kahneman, 2013. p. 271) Ezzel a mondatukkal egy fontos dologra mutattak rá, miszerint nincs egységes állásfoglalás azzal kapcsolatban, hogy mit is jelent pontosan az intuíció. Továbbá számít, hogy az ember milyen beállítottságú és milyen szemlélet áll közelebb a gondolataihoz és az érzelmeihez.

A tudományos megközelítések szempontjából mostohagyereknek számító parapszichológia világába is betekintetést nyerhettünk. A téma megosztó, de meglátásom szerint érdemes vele foglalkozni.  Ez egy olyan terület, amellyel kapcsolatban már évszázadok óta folynak kutatások. Számos olyan „áltudományos információ is a köztudatba került” (Paulinyi, 2018. p. 15) amely kevésbé segíti a tények elfogadtatását a kritikusabb közvélemény számára. Ez sajnálatos, mert a parapszichológia tudománya olyan kérdéseket is vizsgál, mint a „tudatunk és a valóság között megfigyelhető, fizikailag jelenleg megmagyarázhatatlan, de bizonyítottan létező kölcsönhatások – mai szemmel a csodákat”. (Paulinyi, 2018. p. 15) Továbbá a kutatási területéhez tartozik a jövőérzékelés vizsgálata, a telepátia kutatása és a véletlenek tudat alatti befolyásolása. Ezek nyomán megállapítottam, hogy előttünk áll még a lépés, hogy engedélyt adjunk magunknak, hogy beszélhessünk azokról az élményeinkről, amelyeket racionális aggyal nem tudunk alátámasztani, de az életünk részét képezik.

Az intuitív működés átfogóbb megértéséhez még a következő fogalmakat jártam körbe. A szakirodalmak feldolgozása során egyik fogalomból következett a másik, ezért esett ezekre a választás:

  • flow állapot
  • külső és belső bázis
  • empátia
  • tudatos jelenlét
  • szuperérzékenység
  • szuperintelligencia
  • döntéseink háttere

George Kohlrieser túsztárgyaló nyolc pontban gyűjtötte össze miként ismerhetjük fel és érhetjük el a Csíkszentmihályi által megfogalmazott flow állapotot. Ebben arra bíztat bennünket, hogy „bízzunk intuíciónkban, és hagyatkozzunk belső és külső biztos bázisaink tudására.” (Kohlrieser, 2013. p. 289) De mit is jelent ez a belső és külső bázis és miért fontos számunkra? Meglátásom szerint a coaching ülések alatt ügyfeleinkkel coachként nekünk is köteléket kell teremtenünk, tehát kapcsolatot kell létrehoznunk. Ahhoz, hogy eredményes lehessen a munkánk biztonságos környezetben erőforrásokat segítünk találni az ügyfél életében, amire támaszkodhat. Bizonyos szempontból, egy rövid időre mi is biztos bázissá válhatunk az ügyfeleink életében, akire támaszkodhat. Képletesen ügyfelünket is tússzá ejtheti a hétköznapi életében egy probléma, amelyből szabadulni akar és keresi rá a megoldást. Ezeknek a beszélgetéseknek elengedhetetlen részét képezi az empátia jelenléte.

Az empátia az egyik alapfeltétele annak, hogy az ügyfelünkre hangolódjunk és megjelenhessen közöttünk az a fajta összhang, amelyben átadhatjuk az intuitív gondolatainkat, ha megjelennek. A másik feltétele az egymásra hangolódásnak, hogy tudatos jelenléttel legyünk ott. „A tudatos jelenlét lényege, hogy teljesen a mostban vagyunk; megfigyeljük, mit érzünk, mit gondolunk, mit akarunk most, ebben a másodpercben – méghozzá ítélkezés nélkül.” (Sweet, 2016) Tehát nem csak agyban vagyunk jelen, hanem az érzékeléseinket is segítségül hívjuk. Az érzékeléseink tudatos használata pedig előkészíti az intuícióból jövő dolgok értelmezését.

A coaching munkához kapcsolható két fogalom – a szuperérzékenység és szuperinteligencia – is megjelentek. A társadalom 15 – 20%-át teszik ki a szuperérzékeny idegrendszerrel (HSP – highly sensitive person angol kifejezés rövidítése) rendelkező emberek és ők nagyobb százalékban választanak a segítő szakmák közül, mint például a coach. „Ha ilyen sokan születnek érzékeny idegrendszerrel, az nem lehet tévedés, rendellenesség vagy genetikai hiba.” (Aron N., 2021. p. 10) – mondja Elaine N. Aron a témakör első számú kutatója. Ennek a jellegzetességnek az lehet a küldetése, hogy észrevesznek olyan dolgokat is, amelyeket mások nem. Ez a jelenség az állatvilágban is megfigyelhető ugyanolyan arányban, mint az embereknél. Ők azok, akik éberen figyelnek és észreveszik a veszélyeket.

A szuperinteligens emberek jellemző tulajdonsága, hogy agyuk jobbféltekés működése a domináns. Ennek következménye, hogy szétszórtak, mert sokkal több dolgot észlelnek, amit képtelenek hirtelen feldolgozni és megmagyarázni. Jellemző rájuk az intuitív válaszok adása. Bár ez a két fogalom még újnak számít a pszichológia világában, de annál jelentőségteljesebb, ha segítő szakmában dolgozunk. Fontosnak tartom, hogy a coach tudatában legyen, ha érinti bármelyik, hogy be tudja emelni önismereti fejlődésének tudásába.

Végül megnéztem, hogy a döntéseink hátterében milyen folyamatok húzódnak meg. Csíkszentmihályi felteszi azt a kérdést, hogy miért van az, hogy van olyan ember, aki még a koncentrációs táborban is képes örömet érezni, míg a másik halálra unja magát a legkényelmesebb üdülőhelyeken is? (Csíkszentmihályi, 2010. p. 105) A kérdésre a választ talán érdemes olyan embernél keresni, aki megjárta a koncentrációs táborok borzalmát. Dr. Edith Eva Eger, A Döntés című könyvében betekintést enged számunkra, hogy lássuk, mit élt meg Auschwitzban és miként döntött úgy, hogy megbocsát fogva tartóinak és mindennap élvezi az életet. A könyv segítséget nyújt ahhoz, hogy kiszabadulhassunk saját elménk börtönéből és „arra tanít, hogy a körülményektől függetlenül dönthetünk úgy, hogy az örömöt és a szabadságot választjuk.” (Eger, 2017 p. borító) Eger élete útján a traumáját nevezte a kútnak, amely az „intuíció mély forrása” és ebből meríthetett orvosként, hogy pácienseinek fájdalmában „és gyógyulásuk útjával kapcsolatos megértésében” segíthesse őket. (Eger, 2017 p. 277) Eger meglátása szerint nem mindegy, hogy milyen rétegből kapcsolódunk a másikhoz. A megszerzett tudás rétegéből kapcsolódunk vagy a „teljes és önazonos énből, a sebezhetőségből és kíváncsiságból, aki elfogadja önmagát és kész a fejlődésre.” Minden ügyféllel mi is fejlődünk, és megyünk a saját utunkon is előre tudatosan vagy tudattalanul. Összességében a szakirodalom feldolgozása során arra jutottam, hogy legyünk a racionalitás, vagy irracionális gondolkodás képviselői vagy a kettő között bárhol az úton, érdemes megvizsgálni különböző nézőpontokból a dolgokat, hogy teljesebb képet kapjunk az egészről. Tudva azt, hogy minden oldalát nem tudjuk látni az egésznek, mert mindig maradnak rejtett mélységek előttünk. Talán a Holdat tudnám hozni példaként, ahogy a Földről látszik. Minden esetben csak egy bizonyos oldalát látjuk. Ha forog is és idővel a felszínét felfedezzük, a mélyébe akkor sem látunk bele, de tehetünk rá kísérletet.

Az intuíció coach szemmel

A szakdolgozat fő témája az intuíció. Az írása közben folyamatosan azt éreztem, hogy a racionális és egy misztikus világ között egyensúlyozok.  Szerettem volna elkerülni azt a látszatot, hogy a coaching magát az intuíciót jelentse. Az interjúk ezt alá is támasztották. Az intuitív jelenlét csupán a coaching egy része.

A primer kutatásomhoz hét, a szakmájában elhivatott coach kollégát kértem fel mélyinterjúkra, amelyeknek hossza 45 és 70 perc között mozgott. Az interjúk strukturált kérdések alapján, az online térben valósultak meg, kamera használatával a járvány helyzetre való tekintettel. Minden interjúalany beleegyezését adta, hogy a beszélgetésről hangfelvétel készüljön, amely a kézirat elkészültével letörlésre került. A szerkesztett kéziratokat minden esetben elküldtem az interjúalanynak, amelyet lehetősége volt átnézni és véleményezni.

Az interjúk kiértékelése az egyes kérdésekre adott válaszok alapján történt. Az eredeti kérdőív 20 kérdése az összefüggések miatt 10 összefoglaló kérdésben került kiértékelésre.

Az interjúk alapján a jobb áttekinthetőség kedvéért táblázatba foglaltam, hogy a megkérdezettek számára mit jelent az intuíció fogalma és a beszélgetéseik során használják-e az intuíció kifejezést.

1. táblázat – Intuíció fogalma és megjelenése a beszélgetésben

Forrás: Badenszki Erika Intuíció szerepe a coachingban című szakdolgozat során végzett kutatás alapján

Az interjú alanyok eszköztárában benne van maga az intuíció fogalma, de a beszélgetések alatt kevésbé használják. Mivel ügyfeleinkkel gyakran fogalmaztatunk meg evidensnek tűnő dolgokat, ezért nem érdemes behoznunk magunk részéről olyat, ami még kevésbé megfogható, mint az intuíció fogalma. Pontosan elég, ha azt jól meg tudjuk fogalmazni és megfelelően át tudjuk adni az ügyfélnek, ami az intuícióból jön. Fontos, hogy ne tényként kezeljük, mert közel sem az.

A szakdolgozatnak volt egy alcíme is: Megfogni a megfoghatatlant. Több nézőpontból kísérletet tettem arra, hogy jobb megértést kapjunk az intuíció fogalmáról. Ha nem is sikerült megfogni, de megközelíteni igen. Peter Szabo, ICF mestercoach (MCC) nagy alázattal, tisztelettel beszélt arról, aminek még nevet sem kívánt adni, de ott van a térben és körülveszi a beszélgetés résztvevőit.  Többféle meghatározást és szinonimát találtunk rá, amely kifejezheti.

Az elmélyülést segítendő, több eszközt is kaptunk, mint például a mindfulness és relaxációs technikák. Továbbá egyszerű pszi- gyakorlatok alkalmazásával lehetséges, játékos formában a fejlődés. Például játszható kártyákkal, társasjátékokkal, dobókockával, képekkel és sok egyéb mással. Hozzáteszem, ezek az eszközök a coaching folyamatba is bevihetők. Tapasztalataim alapján az ügyfél intuitív gondolkodását is fejleszthetik és új nézőpontokat nyitva felismeréseket hoznak. Az intuíció sikeres és építő használatához elengedhetetlenek a folyamatos önismereti munka, a szupervíziós folyamatok, a mentoring és az esetmegbeszélések.

Minden megkérdezett coach egyetértett azzal, hogy az intuitív gondolat megosztása előtt az ügyfél jóváhagyását kérik arra, hogy elmondhassák. Meglátásom szerint, ha a megfelelő bizalmi szint megvan az ügyféllel, akkor nem érdemes külön kihangsúlyozni, hogy ez most nem az általunk megszokott kérdéssor része, hanem valami más. És talán itt van egy fontos részlet. Információt osztunk meg vagy kérdést tesszük fel? Magam részéről a kérdéseket preferálom és nem a kijelentéseket. A kérdéseken el lehet gondolkodni és a saját választ megtalálni. Kijelentve viszont nehezebben illeszthető be a gondolatvilágba. Mivel az ügyfél az, aki ezzel az információval, kérdéssel végső soron kezdeni tud valamit, ezért a folyamat további részét szintén ő alakítja.

Azzal kivétel nélkül egyetértettek a kollégák, hogy az intuitív gondolat az esetek nagy többségében fordulópontot jelent a beszélgetésben és egy másik nézőpontot tár fel. Dinamikusabb és könnyedebb lesz tőle a beszélgetés, de kiemelendő, hogy önazonosan kell használni. Véleményem szerint ezt az egyik legnehezebb kivitelezni.

Fontos kiemelni, hogy az intuíció megosztásakor számos dologra érdemes figyelni. Az interjúk során feltett kérdés a következő volt: Hogyan hozod be az ügyfélnek az intuitív gondolataidat? Hogy kínálod be partnerségben? Ezeknek a kérdéseknek a feltevése már feltételezi, hogy kialakult a bizalmi kapcsolat az ügyféllel és elengedhetetlen a biztonságos tér megléte.

Példaként álljon itt néhány a dolgozatban megjelentek közül:

„Van egy gondolatom. Nem tudom, hogy idevaló-e vagy sem. Megengeded, hogy beszéljek róla és utána eldöntheted, hogy ezzel van-e dolgod vagy sem?” (Bölcskei M.)

„Lehet, hogy most egy kicsit szokatlan kérdést fogok feltenni.” (Barnóczki A.)

„Figyelj, nem tudom, hogy honnan gondolom ezt, nincs hozzá adatom, de valami azt súgja, hogy… „ (Segal H.)

Mire érdemes figyelni az intuíció használatakor?

Erre a kérdésre a tapasztalt coach kollégákkal a következő gyűjtés született:

  • Testérzetek megkülönböztetésének fontossága
  • Gondolatok sokasága, amely zavarhat
  • Túlzott lelkesedés és ennek elkerülése
  • Az intuícióból jövő dolgok is csak egy adatnak számítanak
  • Jelenlét és a coaching technikák kapcsolata és egyensúlya
  • Bizonytalanság az intuitív gondolatokkal kapcsolatban
  • Szubjektív gondolatok
  • Sok és nehéz információk átadása

Az interjúk alapján megállapításra került, hogy amíg nem mozgunk kellő alázattal és gyakorlattal az intuíció világában, a hátrányaival is találkozhatunk. Itt fontosnak tartom megjegyezni, hogy mivel folyamatosan fejlődünk és változunk, ezért mindig hozhat számunkra újat ez a terület is, tehát nem érdemes megszokásból dolgozni, hanem érdemes kellő nyitottsággal, tanulásra készen jelen lenni.

Meglátásom szerint ez egy olyan terület, amely nem működik mindenkinél egységesen, nem lehet kész receptre támaszkodni. Mindenkinek a saját útját járva kell felfedezni azt, hogy számára hogy tud működni az intuíció. A szakirodalmat a tapasztalatokkal összevetve megállapítható, hogy mindenki képes használni az intuícióját, ha van felé nyitottsága, kellő türelme és alázata, hogy kibontakoztassa önmagában.

Ahhoz, hogy az intuíciónkra valóban támaszkodni tudjunk, és ne keverjük össze a saját gondolatainkkal vagy ítéleteinkkel ahhoz nagyon sok munkára van szükségünk önmagunkkal. Könnyen eshetünk abba a csapdába, hogy a sok tanulás és végzettség következtében azt gondoljuk, hogy tisztában vagyunk a testérzeteinkkel, gondolatainkkal, jelenlétünkkel. Azonban a megszerzett tudást át kell ültetni a gyakorlatba és meglátásom szerint az igazán sok időt és erőfeszítést ez emészti fel, amire sok esetben nem fektetünk hangsúlyt.

A szakdolgozat legfőbb tanulsága szerint intuíciója mindenkinek van, de a tudatos használatához hosszú önismereti út vezet. Ennek hiányában több csapdát is rejthet a használata a folyamataink során. Az ügyféllel folytatott munka során elengedhetetlen, hogy kellő alázattal kezeljük az intuitív gondolatainkat. Szükséges hozzá empátia, a biztonságos környezet megteremtése és a tudatos jelenlét.

Végső soron pedig fontos szem előtt tartani a coaching hivatás szabályait, mert az intuíció csupán egy eszköz, amelyet segítségül hívhatunk a beszélgetés elmélyítéséhez és nem maga a coaching, bár annak fontos eleme. Fontosabb, mint kezdetben hittem.

A dolgozat írása közben született egy vers is bennem, amely az interjúk és a kutatások nyomán folyamatosan formálódott és kifejezésre juttatja a saját megéléseimet az intuícióval kapcsolatban. Ezt akár nevezhetjük a szakdolgozat legrövidebb kivonatának is.

Az intuíció

Egy gondolat az ismeretlenből,
Lehet egy megérzés, egy sugallat,
Szavak szárnyán érkezett ajándék.
Lehet korábbi tapasztalataink összessége.
Érkezhet öröklött sorsként, a felmenők híreit hozva.
Egy impulzus a kollektív tudattalanból vagy azon túlról.
Az univerzum bölcsességéből, egy pillanatnyi szikra.
Jöhet bárhonnan, de biztos
Tudva vagy tudattalanul,
Használva vagy használatlanul,
Az életünk része.

Badenszki Erika

Forrásjegyzék:

  • (Eger, Edit, Eva, A döntés, Libri Kiadó 2017 p. borító)
  • Angster, Mária (2013): Ikertörténetek, Budapest, Ursus Libris, p.11
  • Corinne Sweet (2016): Mindfulness, Budapest,HVG Kiadó Zrt.
  • Csíkszentmihályi, Mihály (2010): Az áramlat Flow. Akadémiai Kiadó, Budapest, p. 105
  • Daniel, Kahneman (2013): Gyors és lassú gondolkodás, Budapest, HVG Kiadó, p. 271
  • Elaime, N, Aron (2021): Szuperérzékenyek gyakorlati kézikönyve, Budapest, Kulcslyuk Kiadó, p. 10
  • ICF coaching kompetenciák Forrás: https://www.coachingfederation.hu/icf-coach-kompetenciak/
  • Paulinyi, Tamás (2018): Parapszichológia, Budapest, Kossuth Kiadó, p. 15
  • Penguin (2017): A pszichológia nagykönyve, Budapest, HVG Kiadó p. 104

Bemutatkozás

Badenszki Erika vagyok, okleveles business, team és sport coach, az ICF tagja. A coaching tudatosan 2014 óta része az életemnek, de visszatekintve már korábban is jelen volt.

A vendéglátás világát megjárva, majd közgazdászként értékesítési területen különböző csoportok támogatása töltötte be a mindennapjaimat. Vezető beosztásban, nagyvállalati környezetben értékesítési és marketing területen lehetőségem volt diákszövetkezetekkel való közös munkában részt venni, projekteket támogatni és HEFOP program keretén belül a fogyatékkal élők munkáját segíteni. Mindez jó alapot biztosított ahhoz, hogy megtaláljam a hivatásomat, a coachingot.

A coaching világán belül először a párkapcsolati elakadások feloldásának lehetőségei keltették fel a figyelmemet. Ezzel a témakörrel kapcsolatos gondolataimat A Váljak vagy maradjak? – Házassági titkok, párkapcsolati bukfencek című könyv társszerzőjeként fogalmaztam meg.

Mivel az életemben a tanulás egy véget nem érő folyamat, így elvégeztem a Metropolitan Egyetem Business és team coaching szakát, ahol közelebbről megismerkedhettem az ICF munkásságával és tagja lettem a szervezetnek.

 Az egyetemi évek közben az ifjúsági coaching új irány lett számomra. Lehetőséget kaptam önkéntesként a HiSchool pályaválasztást és tanárokat segítő coaching programjában. Az itt szerzett tapasztalatok arra sarkalltak, hogy a tanulmányaimat a sport coaching világában folytassam, lévén a két fiam is intenzíven érdeklődnek a különböző sportágak iránt. Az ifjúsággal folytatott munka mindig is érdekelt és ügyfélként is találkozom velük. Az itt kapott képzés során lehetőségem volt a tudásomat ezen a területen is tovább mélyíteni.

Tanulmányok

2022. Sport Coach – Sport-Levelup (Nemzetközileg Akkreditált (CCE) képzés)

2022. Business és team coach, Metropolitan Egyetem

2018. Párkapcsolati coaching és Mediációs Intézet: Párkapcsolati előadó, tréner, csoportvezető

2017:  Karrieriskola: Facilitator – csoportos coaching

2015  Karrieriskola: Life coach képzés

2014:  Mészáros Mediátor Iroda: Párkapcsolati coach, házassági tanácsadó „face to face” tréner képzés

2007: Heller Farkas Főiskola: Közgazdász – Idegenforgalmi és Szálloda  szakon és egészségturizmus specializáció

Publikációk

2017:  Life coaching – Érted, Veled című könyvben megjelenés

2019: Váljak vagy maradjak? – Házassági titkok, párkapcsolati bukfencek című könyv társszerzője

Lépj velünk kapcsolatba!