Szárnyak és gyökerek– Külföldi élet magyar nők szemével
Szűcs Nóra: Szárnyak és gyökerek, Budapest, Ursus Libris, 2015.
„Kivándorlás: az országból menekülő, külföldön lehetőséget kereső fiatalok. Neves amerikai és európai egyetemek, ösztöndíjak. Munkavállalás, kiküldetés. London a második legnagyobb magyar város.” Naponta olvasunk és hallunk híreket a témában, de talán nincs is olyan ember ma Magyarországon, akinek közeli vagy távolabbi családtagjai, barátai közül valaki ne próbálna szerencsét határainkon túl. A statisztikai adatok is bizonyítják: egyre nagyobb az elvándorlás, a közvéleménykutatások pedig a kivándorlási szándék egyre növekvő arányát regisztrálják, elsősorban a fiatalok körében. A gazdasági statisztikák elsősorban a kedvezőbb munka- és életkörülményekkel és az anyagilag biztonságos jövőt ígérő élettérrel magyarázzák a kivándorlási szándék és hajlandóság növekedését. A Szárnyak és gyökerek című, a 2015-ös év végén megjelent kötetében Szűcs Nóra azonban rámutat, hogy az anyagi biztonság és a biztos munkahely megszerzésénél jóval több motiváció bújik meg ennek az igen komoly döntésnek a háttérben.
Szűcs Nóra külföldön élő emberek támogatásával foglalkozó coach, munka- és szervezetpszichológus, kutató. Évek óta külföldön él: Németország, Egyesült Királyság, Svédország után jelenleg Bécsben folytatja doktori tanulmányait és a Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetemen nemzetközi humánmenedzsmentet tanít. Rendszeresen látogat haza, Budapestre.
A kíváncsiság, a bátorság, a nyitottság, a kihívás, és a változás, fejlődés irányába mutató kalandvágy éppoly nagy jelentőségű, mint a munka kihívása, vagy a család számára a biztonságos megélhetés biztosítása. Vannak esetek, ahol a menekülés, az újrakezdés ad új motivációt egy lehetőleg távoli országban, másik földrészen. Annak ellenére, hogy a fenti motivációk közül minden olvasó talál magának egy-egy vonzót, az elvándorlási, vagy időszakosan külföldre költözési hajlandóság nem mindenkiben ilyen erős. Ez a mobilitási hajlandóság – mely a magyarok esetében jellemzően elég alacsony értéket mutat, összevetve mondjuk egy amerikai család mobilitási hajlandóságával.
Kik azok, akik mégis a külföldön élés mellett döntenek? Akinek „magas az önmenedzselési képességben való hite, és hisz abban, hogy a saját kezében van a sorsa irányítása, illetve aki kevesebb családi akadályt észlel a külföldre költözés kapcsán.” Azaz mernek szabadon szárnyalni.
De mit jelentenek a gyökerek egy külföldre költöző ember számára? Elhagyjuk-e gyökereinket? A család, a barátok, a programok, az itthoni megszokások mennyire fognak hiányozni „otthon”? Vajon elég jó-e a nyelvtudásunk? Hogyan fogunk boldogulni? Hol fogunk lakni? Lesznek-e új barátaink? Kivel és hol fogunk tudni megismerkedni? Mit fogunk csinálni esténként egyedül? Kell-e alkalmazkodnunk, s ha igen, hogyan? Meg fogunk-e felelni a munkában? Mi lesz, ha nem tetszik és haza kell jönni? Hazajövünk-e egyáltalán valamikor? Mi történik az itthon maradókkal? Magányos leszek-e? Vannak-e sorstársaim?
Ezernyi kérdés, melyekre a szerző komplex módon ad válaszokat. Saját, önvallomásként bátran vállalt dilemmáira és történetére alapozva veszi sorra a külföldön élés aspektusait: a kiköltözés ötletétől kezdve a letelepedésen át az új élet kialakításáig, a külföldi párkapcsolattól a külföldi munkán és karrieren át a hazaköltözés lehetőségéig. Teszi ezt bőséges szakirodalmi és tudományos háttérrel, kutatási adatokkal támogatva, közérthetően megfogalmazott elméleti alapokra hivatkozva. S ami a kötetet kiemeli a száraz szakirodalomból, az a témához kapcsolódó interjúk személyessége. Szűcs Nóra külföldön élő nőkkel folytatott beszélgetései őszinte és reális képet mutatnak női sorsokról, melyek óhatatlanul megmozgatják az olvasó érzelmeit.
S hogy mit nyújt a könyv az olvasónak? Nekem hosszú önismereti utazást, időnként csendes, belül mosolygós egyetértést, máskor pedig hangos felháborodást, lázadást hozott. Vitatkoztam az interjúalany nőkkel: Hogyan teheti ki ennek a gyerekét? Na és mi lesz az otthoniakkal? Megéri ez? Ez menekülés! Míg egyik beszélgetés inspirált, a másik feldühített, időnként ítélkeztem, máskor elfogadtam. A csapongó újraolvasás végére a kötetet színes post-it cetlikkel ragasztgattam tele. Végül megszületett bennem a felismerés: az összes érzelmi reakcióm a külföldre költözés gondolatával eljátszva saját kategorikus értékeim ütközéseiből ered. A gyökerekhez való ragaszkodásom mértékének felismerése, a felelősség, a megszokások, a kötődések ereje állt szemben bennem a külföldi élet kihívásaival. E cikket is jó néhány alkalommal újrafogalmazva érett meg bennem a gondolat: a kalandot, újdonságot, fejlődést, változást és változtatást minden kihívás ellenére itthon is meg tudom keresni, találni és élni.
