Új oktatási-nevelési paradigmával kísérletezik néhány magyar szakember. Az új módszer lényege, hogy néhány ügyes kérdéssel és következetes magatartással partnerré teszik a gyerekeket, így azok maguk lesznek a viselkedésük és az eredményességük bírói – és gazdái. Az eljárást már több hazai iskolában is sikeresen tesztelték.
„Gyerekek, ez így nem mehet tovább! Az egész tanári tőletek zeng, félévkor mindenki magatartásjegyét lerontom, ha nem kapjátok össze magatokat!” – nem ritkán ilyen felszólításokkal próbálják a túlhajszolt pedagógusok jobb belátásra – és viselkedésre – bírni a rosszalkodó nebulókat. Az ilyen fenyegetőzések azonban többnyire kérészéletűek, néhány percig csend van a teremben, aztán minden kezdődik elölről, majd jönnek a szigorúbb fenyegetések és a még jobban megemelt hang.
Hogyan lehet hatékonyabban fegyelmezni, és a tananyagra irányítani a figyelmet? Ennek a módszertanával kísérletezik Göntér Mónika megoldásközpontú tréner, coach, pszichodráma-vezető és Závogyán Judit iskolaigazgató, a nagyszénási Czabán Samu Általános Iskola intézményvezetője. A jelentős eredményeket elért szakembereket Insoo Kim Berg amerikai pszichoterapeuta inspirálta, aki évekkel ezelőtt egy hollandiai iskola problémás osztályát „coacholta”. Ő abból indult ki, hogy a tanárok általában azt hangsúlyozzák, hogy milyen viselkedést nem akarnak látni, mi zavarja, bántja őket, és így, mintegy tekintélypozícióból, a saját elvárásaikat helyezik a gyerekekre, gyakran fenyegetésekkel súlyosbítva a „hegyibeszédet”.
Ezzel szemben Insoo Kim Berg minden egyes órán azokat a viselkedéseket jegyzetelte ki magának, amelyek pozitívak voltak, tehát arra figyelt, hogy mit csinálnak JÓL a gyerekek. Egy-egy óra végén három oldalnyi jegyzetet olvasott fel a gyerekeknek; a teljesen ledöbbent tanulók még arról is kaptak megerősítő visszajelzést, hogy amikor felborították a vizespoharat, nagyon ügyesen együttműködtek a feltakarításban. Mindezt nagyon objektíven: nem fűzött kommentárokat az észrevételeihez, és nem jegyezte meg, hogy „legközelebb is így kéne viselkedni”. Egy-két ilyen órát filmre vettek, és szemmel látható, hogy a gyerekek a visszajelzésekkor büszkén kihúzták magukat, és örültek, hogy valaki észrevette őket – és a bennük levő jót. Mi több, három hónap alatt tartós, maradandó változás állt be az osztály életében, és így lekerülhetett róluk a „problémás” bélyeg.
Egy másik hatékony eszköz az osztálytermi légkör átformálására – állítja Göntér Mónika és Závogyán Judit –, a vezetőfejlesztésben és coachingban is előszeretettel alkalmazott úgynevezett „skálázás”. Ez azt jelenti, hogy a tanár arra kéri a gyerekeket, hogy egy 1-10 közötti skálán ők osztályozzák a viselkedésüket, tanulásukat (0 a nagyon rossz osztály, 10 a kiváló osztály) méghozzá úgy, hogy ő ebben nem nyilvánít véleményt, nem mondja meg a „tutit”. Mivel a módszer központi eleme, hogy feltételezi, minden ember és közösség a legjobb szakértő a saját területén, így az osztály viselkedésének legjobb ismerője nem egy külső tekintély, hanem az osztály maga, amiből az is következik, hogy a gyerekek tudnak a legtöbbet tenni azért, hogy az javuljon.
A következő lépésben a pedagógus megkérdezi őket, hogyan nézne ki (például a 6-oshoz képest) a hetes vagy a nyolcas „szint”. Így a gyerekek maguk kezdenek azon ötletelni, hogyan tudnának jobban viselkedni. Az elvárt változás tehát nem külső forrásból lesz kikényszerítve, hanem pozitív kihívásként, a gyerekek motivációjára hatva kezd el kialakulni. Ráadásul, a pedagógus mindezt azzal tetézi, hogy folyamatosan megerősítő észrevételekkel inspirálja a tanulókat, például elmondja, szerinte milyen jeleit látja már a 8-as, 9-es felé történő elmozdulásnak, azaz tovább erősíti a gyerekek önérzetét, magabiztosságát.
Göntér Mónika és Závogyán Judit 2015. októbere óta alkalmazzák a megközelítést a Békés megyei Nagyszénás nagyközség általános iskolájában, de más hazai iskolában is sikeresen tesztelték a módszert. Elmondásuk szerint „nagyszerű azt látni, hogy a tanári értekezletek hangulata is képes megváltozni akkor, amikor a problémás helyzetek kibeszélése mellett arról is elkezdenek beszélni a tanárok, hogy milyen erősségeket, jó tulajdonságokat látnak egy-egy »nehéz« gyerekben. Ez a hangulat az órákon átsugárzik róluk a gyerekekre, akik önbizalmat kapnak, és elhiszik, hogy képesek jobban viselkedni, teljesíteni.” A szakemberek kidolgoztak egy továbbképzési módszertant is – az alapvető szemléletmódot és a legszükségesebb fogásokat már néhány nap alatt el lehet sajátítani.
