Hogyan fejleszti önmagát egy üzleti és executive coach?

Beszámoló Jonathan Passmore budapesti előadásáról

Nem tudom, más hogy van vele, én már most beírtam a naptáramba a jövő évad Coaching Határok Nélkül rendezvényeinek dátumait, hiszen egyre másra érkeznek hozzánk a coaching szakma hírességei, akiktől az egy napos workshopok keretében hihetetlen sokrétű és szerteágazó tudásra lehet szert tenni.

Legutóbb például a világszerte ismert business és executive coach, előadó, szakmai könyvek szerzője és szerkesztője, Jonathan Passmore gondolkodásával és coaching szemléletével ismerkedhettünk meg közelebbről, aki számos formabontó, és már-már forradalmi elgondolással gazdagította tudásunkat.

Beszámoló Jonathan Passmore budapesti előadásáról

Nem tudom, más hogy van vele, én már most beírtam a naptáramba a jövő évad Coaching Határok Nélkül rendezvényeinek dátumait, hiszen egyre másra érkeznek hozzánk a coaching szakma hírességei, akiktől az egy napos workshopok keretében hihetetlen sokrétű és szerteágazó tudásra lehet szert tenni.

Legutóbb például a világszerte ismert business és executive coach, előadó, szakmai könyvek szerzője és szerkesztője, Jonathan Passmore gondolkodásával és coaching szemléletével ismerkedhettünk meg közelebbről, aki számos formabontó, és már-már forradalmi elgondolással gazdagította tudásunkat.

A workshop témája elsősorban a pszichometriai eszközök és néhány meghatározó vezetői modell coaching folyamatban történő alkalmazása volt, ami önmagában is izgalmas terület, és sok kérdést vet fel, de ahogy Jonathan belemelegedett a témába, egyre átfogóbban mesélt arról, mit is jelent neki a coaching, mikre érdemes figyelni, hogyan lehet ezeket az eszközöket jól és megbízhatóan alkalmazni és milyen szempontokat kell figyelembe vennünk, amikor kiválasztjuk, melyik rendelkezésre álló eszközzel akarunk dolgozni.

Jonathan Passmore három nagy csoportra osztja a pszichometriai eszközöket: a személyiségtesztekre, mint pl. az MBTI és a TDI, a készségfelmérésekre, illetve a speciális területek mérésére szolgáló eszközökre, mint például az érzelmi intelligencia mérésére szolgáló EQI vagy MSC, vagy a reziliencia mérésére használatos MTQ48. Ez utóbbiról részletesebben is beszélt, hiszen a reziliencia – azaz az ember azon képessége, hogy egy trauma vagy negatív behatás után milyen rövid idő alatt és mennyire megerősödve képes visszatérni a normál működéshez – Passmore szerint jelenleg az egyik legfelkapottabb téma a coaching területén. Három lényeges dolgot emelt ki a reziliencia erősítése kapcsán: 1. a célmegjelölés szerepét 2. a figyelem irányításának képességét, és 3. a vizualizáció fontosságát. Ez utóbbinak különösen nagy jelentőséget tulajdonít, több nemzetközi gyakorlatból vett példával támasztotta alá a vizualizáció, a siker képének és érzetének előrevetítéséből származó kézzelfogható eredményeket. A rezilienciai-kutatások nagy része a sport területéről ismert, így Passmore szerint a kérdés, amit fel kell tennünk az, hogy mi vihető át ezekből az eredményekből az üzleti, illetve vállalati közegre.

A nap folyamán az előadó kitért még részletesen azokra a szempontokra is, amelyek figyelembevételével el tudjuk dönteni egy-egy eszközről, hogy valóban az-e a számunkra, és a klienssel végzett közös munka céljai szempontjából a legmegfelelőbb, vagy sem. Ilyen például az eszköz megbízhatósági és érvényességi rátája, a költségei, illetve az a tény, hogy mekkora kutatási anyag alapján lett összeállítva. Sok jó és hasznos eszköz van, de nekünk mint coachoknak nagy a felelősségünk abban, hogy a legmegfelelőbb, és a coachee számára leginkább hasznos és informatív tesztet válasszuk ki a kínálatból.

A délután nagy részét gyakorlatokkal töltöttük. Daniel Goleman vezetői modellje alapján soroltunk be különböző ismert személyiségeket egyik vagy másik csoportba, majd ezzel a modellel dolgoztunk több gyakorlaton keresztül. Megismerkedtünk még a komplexitás fogalmával, és annak a coaching folyamatokban használható gyakorlati jelentőségével is, ami a mai változó vezetői és vállalati környezetben egyre nagyobb jelentőséggel bír.

Az előadó a nap elején mindenkit megkért, hogy jelöljön ki magának néhány konkrét célt, amit szeretne elérni, és amivel elégedett lenne a nap végén, majd erre a lezárás előtt visszatért, és mindenkivel átgondoltatta, hogy mit fog a workshop hatására másképp csinálni, min fog változtatni a gyakorlatban. Búcsúzás előtt beíratta velünk a naptárunkba, hogy ellenőrizzük 3-6 hónap elteltével, valóban tartjuk-e a saját elhatározásunkhoz magunkat, használjuk-e még az itt megtanult, elsajátított módszereket.

Összességében azt mondanám erről a napról, hogy egy szikrázó és a szakmáját szenvedélyesen és átszellemülten végző vérbeli business coachot ismerhettünk meg, aki mérhető és számonkérhető eredményeket vár mind a workshopon résztvevőktől, mind pedig – sőt talán elsősorban – saját magától. 

Izgalommal várom az idény utolsó Coaching Határok Nélkül előadását június 26-án, ahol Stefan Cantore avat majd be minket az Appreciative Inquiery, azaz közismertebb szóhasználattal az AI kérdezés és változásmenedzselési technikájának világába. Remélem a nyári pihenés előtt ott mégegyszer mindenkivel találkozunk!

 

Eperjesi Amina

Eperjesi Amina coach, tolmács és fordító vagyok, illetve üzleti angol nyelvfejlesztéssel, tréningekkel is foglalkozom. Végeztem coach képzést Amerikában, ahol sok évet éltem, illetve Magyarországon is. Angol és magyar nyelven dolgozom mind life, mind business coaching területen. A szakma legizgalmasabb kérdése számomra a változás: mi kell hozzá, mikor vagyunk hajlandóak változni, változtatni, és hogyan.

Lépj velünk kapcsolatba!