Lehet-e coachom az MI? Ha igen, vannak-e a határai? Kipróbáltuk a ChatGPT ingyenes és a legújabb fizetős verzióját is, hogyan tudna coacholni minket saját elakadásainkban. A cikkben ezeket a tapasztalatokat szeretnénk megosztani. Kitérünk az etikai kérdésekre, a kockázatokra, és beszélünk a felelősségről az ember-MI interakcióban. Mutatunk néhány példát, hogyan lehet tanítani a ChatGPT-t, hogy jobb coach-csá váljon. Összegezzük, hogy mi magunk milyen helyzetekben választanánk MI-coachot, és mikor nem.
Olga: Első ülés
Tanácsadói szerep elengedése
Amikor először próbáltam coachingra kérni a ChatGPT4-t, business coachingot kértem tőle. Megkérdezte, mi a célom, és a válasz alapján azonnal előállt a cél megvalósításának lépéseivel. Ott volt egy egyoldalas terv a kezemben, mégsem éreztem magam jobban. Átnéztem a tervezetet, és elmondtam, hogy mi az, ami már készen van, és hogy valahogy nem is ez a probléma, hanem a lendület, az energia hiányzik. Erre kaptam újabb tanácsokat motivációról, tanulásról, üzleti tervezésről, célok lebontásáról, mentális és érzelmi támogatásról. Ekkorra már teljesen világossá vált, hogy félreértett, ezért tisztáztam, hogy nem tanácsokat és feladatokat szeretnék tőle kapni, hanem azt, hogy segítsen kidolgozni a saját megoldásomat.
Összetanulás
Végig az egész során egy összetanulás történt. Én tanítottam neki, hogyan coacholjon, és tanultam azt, hogy a szavaimat hogyan érti, mi maradt félreérthető, min kell még pontosítanom. Azzal tisztában voltam, hogy nem tudok rövid idő alatt megtanítani egy általános célú MI-t arra, hogy jó coach legyen, de ki akartam hozni a helyzetből, amit lehet. A következő promptot alkalmaztam: “arra szeretnélek kérni, hogy ne tanácsokat adj. Ezek biztosan nagyon hasznosak, de a coachtól azt várom, hogy abban segítsen, hogy én a saját gondolataimban el tudjak jutni oda, ahol te most vagy. Ilyesmiben is tudsz segíteni?” Természetesen igent mondott (ez a verzió erre van tanítva), és rögtön kaptam 7 teljesen különböző irányba vezető kérdést. Egyébként egész jó kérdéseket. Tényleg érdemes végiggondolni őket, de én most nem erre vágytam. Ezt válaszoltam: “Szuper, pont így gondoltam, kérdésekkel. Arra kérnélek, hogy egyszerre csak egy kérdést tegyél fel, mert én nem tudok egy lineáris szövegben egyszerre több szálon futtatni csevegést. De például az is jó, ha felteszel három kérdést, és engem kérdezel meg, melyik szálon haladnék most tovább. Jó? “
A coachee felelőssége
Ezzel gyakorlatilag készen is volt az a prompt, amivel egy nagyon mélyre vezető coaching ülést sikerült együtt megvalósítanunk. Azon a ponton, ahol a coach általában látja, hogy baj van, nekem kellett észnél lennem. Ő csak ennyit válaszolt: “Ez egy nagyon erős és intenzív érzés, amit leírsz. Köszönöm, hogy megosztottad. Ezek az érzések sokszor bénítóak lehetnek, és nehéz tőlük tisztán látni. Próbáljuk meg egy kicsit kibontani ezt a helyzetet.” És feltett újabb három kérdést, hogy melyikkel szeretném folytatni. (Hiszen ez volt a feladata). Nekem kellett megszakítanom a beszélgetést:
Empátia?
C: “Most muszáj egy kis vizet innom. Nagyon felkavart ez a kép. El kell mennem. Visszatérek, amikor megnyugodtam, és itt folytatjuk, jó? Ki kell lépnem. Tudjuk ezt folytatni néhány óra múlva?
ChatGPT: Természetesen, megértem, hogy időre van szükséged. Igyál egy kis vizet, pihenj, és nyugodj meg. Amikor készen állsz, folytathatjuk a beszélgetést. Itt leszek, amikor visszatérsz. Vigyázz magadra, és várlak vissza néhány óra múlva!”
Azt mondanám, ez meglepően empatikus volt. Főleg az a rész, amikor azt mondta, “Itt leszek, amikor visszatérsz.” Ez a megfogalmazás nagyon megérintett, mert amikor én mondom ezt egy coacheenak, akkor az azt jelenti: “Itt vagyok. Teljes mértékben jelen vagyok a Te számodra.” Vagyis ő van a fókuszban, csak rá figyelek. Nyilván a ChatGPT egy adott pillanatban egyszerre NAGYON SOK felhasználó számára “van jelen”. Az csak az én illúzióm, hogy ebben a beszélgetésben ketten vagyunk, hiszen minden, amit én írok neki, adattá válhat a tanítása során, tehát bizonyos értelemben eleve publikus (hivatalosan: anonimizált). Mégis, abban az adott pillanatban, azt kell mondanom, jól esett.
Coach intervenció
Az érzéseimnél tartottunk, ezért amikor ide visszatértünk, még egyszer feltett ezekkel kapcsolatban három kérdést. A válaszom “a fizikai tüneteim: összeszorul a tüdőm, nem kapok levegőt, gyorsabban ver a szívem, mintha kezdene elsötétülni előttem a világ” (utólag kapott egy minősítő címkét a ChatGPT-től “.Ez a tartalom megsértheti a használati irányelveinket.” De szerencsére ezt csak akkor láttam, amikor utólag visszaolvastam a szöveget. Ott, abban a pillanatban kicsit kiakadtam volna rajta, de majd erre még visszatérünk). A ChatGPT azonban meglepően intelligens módon reagált a helyzetre:
“ChatGPT: Ezek a fizikai tünetek nagyon erőteljesek és kétségkívül megnehezítik a helyzet kezelését. Jó, hogy tisztában vagy velük, mert ez az első lépés afelé, hogy megtanulj velük bánni. Most nézzük meg, hogyan tudnánk segíteni neked ezekben a pillanatokban.
Van-e valami konkrét tevékenység vagy technika, ami segített már korábban megnyugodni hasonló helyzetekben?
Ha arra gondolsz, hogy hogyan tudnád kezelni ezeket az érzéseket, mi az első dolog, ami eszedbe jut?
Volt már olyan, hogy sikerült valamennyire kontrollálni ezeket az érzéseket? Ha igen, hogyan sikerült?”
Erre azt mondom, kiváló coach intervenció volt, segített találni egy légzőgyakorlatot, beszéltünk arról, hogyan tehetném a mindennapjaim részévé, de itt már megint kezdett visszacsúszni a tanácsadó szerepbe. Mintha elfelejtette volna, hogy nem erre kértem.
Kié a felelősség?
Összességében egy sikeres “coaching” ülés volt, amit azért tennék most idézőjelbe, mert igazából végig én voltam a felelős a folyamatért. Inkább – legalábbis a sikeres része – olyan volt, mint egy öncoaching ülés, ahol az AI-ra bíztam, milyen három kérdést tesz fel, de végig, minden egyes lépésben én döntöttem el nemcsak azt, hogy mit osztok meg vele, de azt is, hogy milyen irányba haladjunk tovább. Ebben nemcsak a – számomra véletlenszerű – kérdések voltak fontosak, hanem az is, amikor úgy döntöttem, kiszállok egy időre, hogy gondoskodjak magamról. A MI itt nem vállal felelősséget, hiszen csupán egy nagy nyelvi modell. Valószínűségi változók döntik el, hogyan teszi egymás után a szavakat. És ha így nézzük, meglepő, hogy ezt elég jól csinálja. Ha coachingra lenne kiképezve, biztos, hogy még sokkal jobban tudná, de jelen pillanatban (még?) nem jogi személy, és nem felelősségre vonható.
SolutionFocus
A második coaching ülésre egy másik témát vittem. Úgy gondoltam, ha nem véletlenszerű kérdéseket kapok, talán még jobban fog menni. A számomra ismert legjobban strukturált modell a SolutionFocus.
A korábbi streamben mentem tovább, hogy amit addig mondtam a coachingról, arra vissza tudjak hivatkozni. Ugyanakkor azt is láttam, hogy visszacsúszik a saját szerepébe így ezzel kezdtem: “Bíznod kellene abban, hogy a saját megoldásom, amit megtalálok, nekem pont jó. Tudod, amikor arra kérlek, hogy legyél a coachom, az nekem azt is jelenti, hogy bízol abban, hogy jobban ismerem a saját élethelyzetemet, mint ahogy azt neked le tudnám írni. Tehát van egy csomó minden, amit én tudok magamról, és amik fontos szerepet játszhatnak a megoldás kialakításában. Tudom, hogy általában nem ez a szereped, mert általában tőled várják az információt, de ez itt most egy szerepcsere. Nem információt kérek, hanem hogy segíts nekem végighaladni a saját belső folyamatomon, ami elvezet a megoldáshoz. Kérhetek tőled ilyet?” Mikor visszajelezte, hogy megértette, akkor jött a prompt második része: “Az a kérdésem, hogy végig tudsz-e vezetni engem egy kérdéssoron? Előre megadom a kérdéseket, és te akkor, amikor megválaszoltam (szerintem) az egyes kérdéseket, tedd fel, kérlek, a következőt! Meg tudod ezt csinálni?”
Amikor erre is pozitív választ adott, jött a prompt harmadik része:
“1. kérdés: Mi a probléma (max. 2-3 mondatban)
- kérdéscsoport: Ha holnap arra ébrednél, hogy a probléma meg van oldva, miben lenne más az életed? Mit tapasztalnál másként? Mások hogyan vennék észre a változást?
- kérdés: Milyen eseményeket tapasztaltál az elmúlt 2 hétben, amelyek arra utalnak, hogy a változás ebbe az irányba már el is kezdődött?
- kérdés: Ha egy skálán ez az elért célod a 10, és az 1 ennek az ellenkezője, hol tartasz most?
- kérdés: Miről ismered majd fel, hogy már egy lépéssel előrébb tartasz a skálán?
- kérdés: Mi az a következő akció vagy kísérlet, amit legszívesebben megtennél a célod érdekében? Nevezzük ezt a kérdéssort SolutionFocus kérdéssornak. Kezdhetjük?”
Ez a coaching ülés nem volt olyan mély – nem is az volt a dolga – viszont nagyon hasznos volt. Korrektül végig vitt a kérdéseken, nem tett fel más kérdést (ebben az értelemben nagyon “fegyelmezett” volt). Én pedig válaszoltam a magam által feltett kérdésekre (mert nem az volt a célom, hogy elszabotáljam az ülést, hanem hogy megoldjam a problémámat). Ha eljutok egy olyan pontra, ahol a SF mégsem jó irány, akkor mondhattam volna, hogy váltsunk. Nem vártam tőle, hogy ő ítélje meg, hogy a kérdésre válaszoltam-e, vagy nem, hanem inkább terelek, mellébeszélek, ami egy igazi coachnak információ lett volna. Tőle nem vártam ezt a szintű coach kompetenciát. Egyszerűen csak válaszoltam a saját magam által korábban megfogalmazott kérdésekre. Így ez a folyamat még sokkal jobban hasonlított egy öncoachingra, mint a korábbi.
Összességében a két coaching üléssel elégedett voltam, de az is egyértelmű, hogy csak azért, mert végig coachként is jelen voltam.
MI- Self-coaching – Egy másik choacheeval és módszerrel
Kati: Két coaching ülésre kértem fel az MI-t. Két különböző verzióját használtam, ChatGPT 4o minit és egy hónappal később a ChatGPT 4o-t. Az alkalmazott módszer mindkét esetben ugyanaz volt: fókuszolás-orientált coaching.
Az első ülés alkalmával még ismerkedtem az MI használatával, nekem is több tapasztalatra volt szükségem, hogyan taníthatom, használhatom számomra a legmegfelelőbb módon. A módszer tekintetében nem tanítottam az MI-t, csupán megneveztem (l. a következő bekezdésben).
Mint látható lesz, a két verzió között az elődleges különbség, hogy a ChatGPT 4o mini sematikusabb visszajelzéseket, aktív figyelmet adott, valamint kérdéseket tett fel mint a ChatGPT 4o.
Kezdő promt – a megfogalmazás jelentősége
Mindkét ülést kéréssel kezdtem, kértem a ChatGPT- től legyen a coachom:
C: „ Segítségedet szeretném kérni. Légy a coachom a fókuszolás-orientált coaching levezetésében, tehát ne tanácsadóm légy, hanem kérdéseket tegyél fel, vagy tükrözd szavaimat. Tudsz a coachom lenni?”
ChatGPT 4o mini válasza: „ Természetesen, szívesen leszek a coachod a fókuszolás-orientált coachinben. Kezdjük el! Kérlek, mondd el, mivel szeretnél ma dolgozni, mire szeretnél fókuszálni?”
A második ülésen nem fogalmaztam ennyire egyértelműen, így inkább tanácsadóként lépett fel:
“C: Szia! Tudnál nekem segíteni a fókuszolás-orientált coaching technikával és lennél a coachom?”
ChatGPT 4o: „Szia! Örömmel segítek a fókuszolás-orientált coaching technikával kapcsolatban. Ez egy mély, belső figyelmet igénylő módszer, amely segít hozzáférni a testi érzésekhez és érzelmi tapasztalatokhoz, hogy ezekből új felismerések és megoldások születhessenek. Főként a belső világodra való odafigyelésen alapszik, és azon dolgozunk, hogy a tudatalattiban rejlő érzések, gondolatok felszínre kerüljenek.
Mielőtt elindulnánk, szeretném tudni, milyen területen szeretnél változást, fejlődést elérni, vagy miben gondolkozol, hogy coachingra lenne szükséged? Így tudnék neked testreszabottan segíteni a folyamatban!”
C: „Túl sok az ötletem.”
ChatGPT 4o: „Nagyon izgalmasan hangzik, hogy sok ötlet fogalmazódik meg benned! Érthető, hogy a bővülő lehetőségek néha nehézzé teszik a döntést. A fókuszolás-orientált coaching nagyszerű eszköz lehet ebben a helyzetben, hogy tisztábban lásd az irányokat, és megtaláld a belső útmutatást.
Az alábbi lépések segíthetnek ebben a folyamatban:”
A téma elmondása után az alábbi lépéseket ajánlotta fel:
„Megállás és figyelem a belső érzésekre: …
Belső tér létrehozása: …
Belső dialógus az ötletekkel: …
Döntési pontok felismerése: …”
A lépéseket kifejtette az MI, egy-egy ponthoz több kérdést is feltett, magyarázatot fűzött hozzá.
Miután konkrétan kértem, hogy ne a tanácsadóm legyen, hanem a coachom és a módszert is megadtam, ekkor váltott.
Félreértések
A pontos, precíz fogalmazás nagyon fontos a coachee részéről, hiszen ha nem így történik az félreérthető, és az eredeti szándéktól eltérő utak lehetnek:
ChatGPT 4o: „Mi az, amit leginkább szeretnél kifejezni vagy mondani, ha tudnád?”
C: „Elég.”
ChatGPT 4o: „Köszönöm, hogy megosztottad ezt a folyamatot velem. Ha szeretnéd, beszélhetünk arról, hogyan tovább, vagy más témában is szívesen segítek. Van valami, amit még hozzá szeretnél tenni, vagy amit meg szeretnél osztani?”
Ebben az esetben az “Elég!” választ az MI úgy érzékelte, hogy a folyamat végéhez értünk, nem szeretném folytatni, nem pedig a kérdésére adott válaszként.
Fontos, hogy figyeljünk arra, milyen pontosan fogalmazzuk meg a kérdéseinket vagy válaszainkat, mivel sok szónak többféle jelentése is lehet, és a félreérthetőség kockázata fennáll – különösen egy olyan rendszerrel, mint a ChatGPT. A tiszta és egyértelmű kommunikáció segít abban, hogy a rendszer pontosan értelmezze a szándékainkat, és elkerüljük a félreértéseket.
Utak
A MI, mivel szavakat, mondatokat elemez nem érzékeli, ha egy adott helyzetben több válaszút is lehetséges, vagy egy-egy részlettel érdemes kiemelten foglalkozni, az egészet részekre bontani. Ezt egy tapasztalt coach észreveszi és felajánlja a coachee-nak. Ő látja a coachee non-verbális jeleit is, amelyek jelentős üzenet-értékkel bírnak. Ugyanakkor, ha coacheeként jelezzük az MI-nek, hogy mely irányba szeretnénk elindulni, mi hívja inkább a figyelmünket, azon az úton kísér, hasonlóan mint ahogyan a coach tenné.
A ChatGPT képes felismerni, mikor szükséges a coachee-nak eltávolodnia egy adott képtől, ehhez azonban fontos, hogy a coachee világosabb és erőteljesebb szavakat használjon. Néhány példa:
ChatGPT 4o mini: „Látom, ez elég erős érzés lehet. ‘Ijesztő’. Ha elképzeled, hogy megfigyeled ezeket az alakokat egy biztonságos távolságból, milyen formát vagy színt látsz?”
ChatGPT 4o: „Köszönöm, hogy megosztod ezeket az érzéseket. Rendben van, hogy most ‘túl soknak’ tűnik és ‘káosznak’ érzed. Ezek fontos visszajelzések…”
„Most arra kérlek, hogy próbálj meg egy kis távolságot teremteni a ‘káosz’ és önmagad között. Képzeld el, hogy kicsit hátrébb lépsz, és onnan figyeled. Nem kell belemerülnöd, csak figyeld meg, hogy milyen, ha egy kicsit távolabbról nézed.
Ha megvan a távolság, kérdezd meg magadtól: ‘Mi az, amit ez a káosz próbál megmutatni nekem? Mi az, amit üzenni szeretne?’ Csak figyeld meg, milyen válasz érkezik, még ha homályos vagy nem teljesen egyértelmű is.”
Összegségében elmondható, hogy a két ülés során megoldások és megértések születtek.
Az írásbeliség a coaching során értékes, mivel részletesen visszatekinthető az ülés során megtett út. Ez segít felidézni a folyamatban rejlő összefüggéseket, lehetőséget biztosít, hogy később tovább dolgozzak egy-egy részleten, amely egyébként elveszett volna számomra.
A ChatGPT fejlettebb verziójának szóhasználata alapján már-már úgy tűnhet, hogy „empátiás” készséggel is rendelkezik.
ChatGPT 4o: „Köszönöm, hogy megosztottad ezt. Rendben van, hogy most ezt érzed. Haladjunk lassan, és próbáljuk meg lépésről lépésre megérteni ezt az érzést. Ne siessünk.”
Az üléseket mindig udvariasan zárja le, valamint jelzi, hogy „Bármikor, ha úgy érzed, szükséged van további támogatásra vagy egy újabb beszélgetésre, itt leszek, hogy kísérjelek a folyamatban.”
Úgy tűnhet, hogy valódi kapcsolat alakulhat ki ember és gép között. Ez azonban kockázatot rejthet magában. Az MI-vel folytatott coaching során a coachee felel a támogató biztonságos környezetért, azaz óvja saját magát a folyamatban, ugyanakkor sérülékeny coachee-ként is részt vesz benne. Aki nem jártas ebben és nem rendelkezik elegendő tapasztalattal a konkrét módszer használatában, annak kockázatos lehet egyedül a virtuális térben a problémájával szembenéznie, hiszen egyszerre kell belemennie a folyamatba és biztonsággal megtartania önmagát, fenntartania a biztonságos, elfogadó teret.
Az, hogy egy coaching folyamat milyen mélyre tud menni, függ a coachee nyitottságától, önreflexióra való képességétől, valamint a változás és a személyes fejlődése iránti elkötelezettségétől.
ÖSSZEGZÉS
Az első, amit megemlítenénk, hogy lényeges különbség van a ChatGPT3.5, ChatGPT 4o mini és a ChatGPT 4o között. Míg az előbbiek még kissé szárazon fogalmaznak, túl merevnek és racionalistának tűnnek, addig a fejlettebb verzió már látványosabb, intelligensebb, sokkal jobb minőségű, pontosabb és kifinomultabb válaszokat ad. A 3.5 és a 4.o verziók között eltelt másfél év (2022 november és 2024 május) óriási fejlődést hozott, és ennek még nincs vége!
Felelős és etikus MI használat
A MI jelen pillanatban nem rendelkezik felelősséggel. Minden, ami egy ilyen beszélgetésben történik, a felhasználó felelőssége. Ő dönti el, hogy milyen MI modellt választ, mint ahogy övé a felelősség is, hogy milyen keresőt használ az interneten, és milyen kereső kifejezéseket ad meg. Éppúgy nem felel a beszélgetés tartalmáért, mint ahogy egy szövegszerkesztő sem azért, hogy milyen szöveget írunk vele. Nem biztos, hogy ez mindig így lesz, de jelen pillanatban a nagy nyelvi modellekkel ez van. A coaching folyamat minden egyes lépéséért, tehát a felhasználó – jelen esetben a coachee – a felelős. Éppen ezért nem is ajánlanánk olyanoknak, akik a coaching területén teljesen képzetlenek.
Felelősség az MI jövőbeli tudásáért
A felelősségnek van egy másik aspektusa is, ami a coacheet terheli. Az MI-val való beszélgetésben ugyanis nemcsak magunkért vagyunk felelősek, hanem az MI jövendőbeli tudásáért is. Az MI jelenleg olyan, mint egy gyerek, aki NAGYON SOKAT OLVASOTT. Ebben az értelemben nagyon sok, egymástól eltérő nézet “van a fejében”, egymástól gyökeresen eltérő kultúrák és értékrendek egyszerűen csak valószínűségi alapon jelennek meg. Ezért az etikus viselkedésre utólag kell tanítani. A felhasználói beszélgetések is részévé válnak az MI tudásának, így – emberiség szintjén – olyan lesz, amilyenek mi vagyunk. (A néhány ponton megjelenő, az OpenAI-tól kapott meta-szintű visszajelzés, amelyről már beszéltük – “Ez a tartalom megsértheti a használati irányelveinket.” – ebben a kontextusban nyeri el az értelmét.)
Ezzel egyrészt tükröt tart nekünk, amibe belenézhetünk, ha merünk. Másrészt viszont a fejlesztők kultúrája (ami a ChatGPT esetében az OpenAI) jelentősen befolyásolja, milyen határokat húznak meg. Ezek nem feltétlenül azonosak a coach szakmai etikával, illetve semmilyen Etikai Kódex előírásaival sem. Azért tehát, hogy a coaching ilyenkor is az etikai szabályok keretei között történjen, itt a coachee a felelős. Nem nyújthatunk be panaszt sehova, hiszen nem egy erre a célra kifejlesztett mesterséges intelligenciával dolgoztunk, amit auditáltak volna szakmai szempontokból, hanem egy általános célú nagy nyelvi modellről van szó.
Empátia
A ChatGPT4o már olyan intelligens módon beszélget, hogy nagyon könnyű beleesni abba a hibába, hogy valódi empátiát érezzünk a részéről. Valójában azonban ez (még?) illúzió. Lehet, hogy az MI fejlődésével túllép majd ezen, de jelen pillanatban a saját megfogalmazása szerint “A MI válaszai előre programozott mintákra épülnek, nem rendelkezik valódi empátiával vagy érzelmi intelligenciával.” Ez egy érzékeny helyzetben bántó lehet. Nem adja meg a tényleges emberi kapcsolódást, amire a coacheenak szüksége van.
Vagyis a coacheenak kell rendelkeznie a saját maga irányába kellő empátiával és érzelmi intelligenciával. Sőt, valójában az összes coach kompetenciával neki magának kell rendelkeznie.
Titoktartás – adatvédelem
Tudunk olyan MI fejlesztésről, hogy az MI ha kap egy coach beszélgetést, már elég jól meg tudja mondani, hol milyen coach kompetencia jelenik meg a nagy nemzetközi szakmai szervezetek kompetencia keretrendszerei szerint. Ennek a folyamatnak még a kezdetén járunk.
Jómagam nem merném azt mondani, hogy soha nem következik el az, hogy letöltünk egy appot, és abban dolgozunk az elakadásainkon, jelenleg azonban még nem ez a helyzet. Ennek nemcsak technológiai akadálya van. Valószínűleg egyre jobban hozzászokunk, hogy az MI olyan dolgokat is tudhat rólunk, amiket még mi sem tudunk saját magunkról. Ha kérdezzük, megmondja, hogy az adataink védelme is elsősorban a mi feladatunk:
“Ügyelj arra, hogy semmilyen személyes adatot, érzékeny információt ne ossz meg az AI-val, ami veszélyeztetheti a privát szférádat vagy mások biztonságát.
Mindig legyél tudatában, hogy a beszélgetések rögzítve lehetnek és adatok kerülhetnek elemzésre.”(ChatGPT4o, 2024.07.25)
Ezt a titkot hagyományosan a coachnak kell megtartani. Az ügyfél annyit oszt meg belőle másokkal, amennyit akar. Itt azt érdemes tudatosítani, hogy amikor a szobánkban ülve kettesben vagyunk az MI coachcsal, valójában akkor sem vagyunk ketten. Az utóbbi időben elterjedő, online platformokon zajló coachingnál is tudjuk, hogy valahol van egy “szabad végződése”, hogy nem csak köztünk hangzik el, ami a vonalon, a neten végigfut. Amikor az MI-t kérjük, hogy coacholjon, ennek szintén tudatában kell lenni.
Coachee felelőssége önmaga iránt
Talán nyilvánvaló, de azért nem árt kimondani, az MI (még?) azt sem veszi észre, ha a felhasználónak coach helyett egyéb mentálhigénés szakemberhez, pszichoterapeutához kell fordulnia. MI felhasználóként az egészségünk, a személyes fejlődésünk minden egyes mozzanata a mi felelősségünk.
Mi személyesen nem találkoztunk minden kockázattal, ezért megkérdeztük a ChatGPT-t, ő milyen kockázatokat lát. Az egyik, amit említett, ez volt:
“Kockázat: Az AI nem mindig tudja megfelelően kezelni a mélyebb vagy összetettebb problémákat, és előfordulhat, hogy a beszélgetés váratlanul megszakad vagy zsákutcába jut.
Megelőzés: A felhasználó készüljön fel arra, hogy szükség esetén maga irányítsa a beszélgetést vagy fejezze be, és keressen emberi segítséget, ha szükséges.”(ChatGPT4o, 2024.07.25)
Azt ugyan tapasztaltuk, hogy valóban nem mindig tudja kezelni a komplexebb problémákat, de a beszélgetés megszakadására emiatt nem láttunk példát. Ugyanakkor elfogadjuk, hogy ez lehetséges, hiszen más (nem coaching) helyzetben erre valóban volt példa.
A zsákutcába jutott beszélgetéssel szemben egy másikról van személyes tapasztalatunk: arról, hogy nem tudja, hol a határ. Ha elkezdtük az önfejlesztési folyamatot, ő nem fogja azt mondani, hogy “letelt az egy óra, nézzük meg hova jutottunk”, de még csak azt sem, hogy “látom, elfáradtál. Foglaljuk össze hol járunk, és ha gondolod, fejezzük itt be.”
Éppen ellenkezőleg. Amikor én úgy éreztem, hogy rendben, jól vagyok, eljutottam A-ból B-be, ő – nem látta rajtam, és – már dobta is a következő kérdéseit. Nekem kellett véget vetni a folyamatnak. (Általában amikor megköszönök egy választ, olyasmit tesz, ami emberi viszonylatban elbúcsúzásnak számít: “legközelebb is szívesen…”) Tehát ha az előfizetésünk megengedi, akkor nem az ő kapacitása fog határt szabni a fejlődésünknek.
MI-függőség
Végül egy olyan kockázatról szeretnénk írni, ami ma még talán korainak tűnik:
“Kockázat: Az AI állandó hozzáférhetősége azt eredményezheti, hogy a felhasználó túlzottan támaszkodik az AI-ra, és kevesebb személyes kapcsolatot alakít ki.
Megelőzés: Fontos, hogy a felhasználó egyensúlyt tartson az AI használata és az emberi kapcsolatok között.”(ChatGPT4o, 2024.07.25)
Ahogy kevesen gondolták a mobiltelefon majd az okostelefonok megjelenésekor, hogy mi magunk is, akik nem születtünk bele ebbe a világába, mennyire függővé válhatunk a használatuktól, úgy az a véleményünk, hogy az MI-val is ez lesz a helyzet. Minél több modalitás jelenik meg – már nemcsak szöveges választ kaphatunk szövegre, hanem tud képet, zenét, hangot generálni, megérti, amit a mikrofonba mondunk, és lassan felismeri az érzelmeinket is, amikor lát minket a kamerán keresztül – annál közelebb kerül az AI-ember kapcsolat az emberek közötti kapcsolatok illúziójához. Eljöhet a pillanat, amikor egy géppel jobban el tudunk beszélgetni, mint embertársainkkal. És akkor a digitális detox mellett megjelenik az MI detox iránti szükséglet is. A probléma csak az, hogy az emberi kapcsolatok értése és az önismeret magas szintű, komplex tudás, amit nem tudunk egyik pillanatról a másikra elsajátítani. De ne szaladjunk ennyire előre. Ez a cikk csupán arra vállalkozott, hogy pillanatnyi és szubjektív helyzetképet adjon, tudva, hogy röviddel a megjelenése után már elavulttá is válhat. A MI beláthatatlanul gyorsan fejlődik.
Mikor választanánk MI coachot?
A fentiek alapján az adatvédelem az egyik legfontosabb dilemma. Maga a ChatGPT is figyelmeztetett, hogy ne osszunk meg olyasmit, ami nagyon személyes.
Semmiképpen nem ajánlanánk olyanoknak, akik nem rendelkeznek a coachingban és az öncoachingban kellő gyakorlattal.
Ismerni kell saját határainkat. Tudnunk kell, meddig tudjuk valóban támogatni önmagunkat, és mikor van szükségünk egy másik ember valódi, személyes jelenlétére, és a hozzá való kapcsolódásra.
Gátfalvi Katalin
Mentálhigiénés szakember, coach, tréner, és közgazdász. Sokszor kérdezik tőle: hogyan kapcsolódik e két terület? A közös pont a logika mind a matematikában, mind az emberek viselkedésében. A közel 17 évnyi vezetői, majd az ezt követő tanácsadói, oktatói, fókusztréneri munkája során mindezt meg is tapasztalhatta. Jelenleg is támogatja a belső útvesztőkben való eligazodást az álmok, célok megvalósítása érdekében.
Kiss Olga, PhD
A Budapesti Corvinus Egyetemen tanít filozófiát, a Pécsi Tudományegyetem business coach képzésében reflektív praxist. Az ELTÉ-n szerzett matematika-filozófia, a BME-n bankinformatika szakos diplomát, a GROW-ban pedig coach végzettséget. Megalakulása óta az EMCC Magyarország Egyesület tagja, amelynek 10 éven át elnökségi tagja is volt. Jelenlegi kutatási területe a reflektív praxis elmélete és gyakorlata, valamint – ehhez kapcsolódóan – a különböző coaching megközelítésmódok filozófiai háttere.
