BEVEZETÉS
Egyetemi oktatóként nagy bennem a kíváncsiság, hogy a 21. században hogyan lehet jól támogatni az egyetemistákat személyes és szakmai fejlődésükben. Az utóbbi 20 évben szerzett tapasztalataim alapján azt gondolom, hogy a coach-szemlélet, a coaching kompetenciák bevezetése az egyetemi oktatásba lehetőség lehet a teret adó tanuló környezet megteremtéséhez, segítheti az egyetemisták cselekvő szereplővé válását, ami egyben a vállalkozói kompetenciáik erősítését is jelenti. A jövőben ezt szeretném kutatással is jobban alátámasztani.
Ez a cikk a Pünkösdi Teológiai Főiskolán készült szakdolgozatomat mutatja be. Ezzel a feltáró kutatással az volt a célom, hogy egy hosszabb távú kutatómunkát alapozzak meg, mely a coaching térnyerésének lehetőségeit vizsgálja a felsőoktatásban, különös tekintettel a vállalkozói kompetenciák fejlesztésére. A kutatás az alábbi kérdésekre keresi a választ:
- hogyan látják az érintettek az egyetemi oktató jövőbeni szerepét,
- találok-e olyan válaszokat, melyek megerősítik, hogy szükség van a coaching kompetenciákra a felsőoktatásban is, a cselekvő állampolgárság, a vállalkozói kompetenciák fejlesztéséhez,
- végül hogyan lehet kutatni az oktatók coach szerepének/coach-szemléletének jelenlétét, eredményességét, hatását.
A szekunder kutatás során a szakirodalmi részben azt vizsgáltam, hogy milyen változások zajlanak a világban, ezek a változások milyen kompetenciák erősítését igénylik, és ezekre a változásokra milyen válaszokat várnak a felsőoktatástól, milyen kutatások születtek, melyeket a felsőoktatásban végeztek a coachinghoz kötődően.
Primer kutatásban 2020 novembere és 2021 márciusa között interjúkkal, felméréssekkel és workshopokkal igyekeztem választ kapni a kérdéseimre.
21. SZÁZAD TÁRSADALMI-GAZDASÁGI VÁLTOZÁSAI
Pink (2009) a társadalmi-gazdasági változások folyamatát 4 korszakkal jellemzi: mezőgazdaság kora (farmerek), ipari korszak (gyári munkások), információ kora (tudásmunkások), konceptualizáció kora (alkotók és empatizálók). A korszakváltások más szerepeket igényelnek, erre a változásra az oktatásnak is reagálnia kell.
Ahogyan az információs, kommunikációs technológiák fejlődnek, úgy veszik el a rutinmunkákat az emberektől, azonban ez a fejlődés munkahelyeket teremtett olyan területeken, ahol a kreativitás, a szociális és emocionális készségek a legfontosabbak. A dolgozó embereknek így olyan új készségeket szükséges elsajátítaniuk a munkájuk védelme érdekében, mint a flexibilitás, a lifelong learning iránti pozitív hozzáállás vagy az egészséges kíváncsiság. A szociális és emocionális készségek egyes esetekben ugyanis fontosabbak a kognitív képességek megléténél. (OECD, 2019a)
A mai világra jellemző a hirtelen, kiszámíthatatlan, számos különböző és látszólag nem összefüggő tényező okozta változás, ami ambivalens reakciókat vált ki az emberekből, továbbá váratlan vezetői döntéseket eredményez. A VUCA ─ volatile (változékony), uncertain (bizonytalan), complex (komplex), ambiguous (kétértelmű) ─ világ mindennap új kihívás elé állítja a társadalom egészét. (Forbes, 2018)
A CYNEFIN keretrendszer öt helyzetet határoz meg, benne a VUCA világ komplex helyzetét is. Az 5 helyzet: az egyszerű, a komplikált, a komplex, a kaotikus és a zűrzavar. Az egyszerű rendszereket, ahol létezik a „legjobb megoldás”. A komplikált helyzeteket, ahol nem feltétlenül van egyedüli „legjobb megoldás”, inkább csak „jó megoldások” léteznek. A komplex helyzetek, ahol a megoldás valami új megalkotását jelenti. A kaotikus helyzet, ahol a problémát sem ismerjük, nem hogy a megoldást, valamint a zűrzavart, amikor nem tudjuk felismerni, hogy a négy közül melyik helyzetben vagyunk. (Snowden, 2010) A keretrendszer érzékelésen alapuló modell, az adatok ismeretében tudjuk eldönteni, hogy melyik helyzetben vagyunk. A járványhelyzet, ami 2019 végén indult Kínából, kaotikus helyzetet teremtett. A kormányoknak nehéz döntéseket kellett meghoznia. Az egyének reakciói azon tanácsokra, amik a leginkább megelőzik a terjedést ugyanolyan fontosak voltak, mint a kormányzati intézkedések, ha nem fontosabbak. (Roy et al., 2020)
Vállalkozói kompetenciák iránti általános igény megjelenése
Ezekre a változásokra is válasz lehet az Európai Unió által kidolgozott, vállalkozói kompetenciákat szerkezetbe foglaló uniós referenciakeret, az EntreComp-ot. (EU, 2016:6 A keretrendszer azzal a céllal készült, hogy előmozdítsa az összes érintett fél közötti általános megegyezést, és hidat teremtsen az oktatás és a munka világa között. Alapként használható fel a vállalkozói készségek kompetenciaként való fejlesztését elősegítő tantervek és tanulási tevékenységek kidolgozásához.
A vállalkozói és kezdeményezőkészség európai keretrendszere a vállalkozói készség következő meghatározására épül: „Vállalkozókészségen azt értjük, amikor valaki a lehetőségek és ötletek mentén cselekedve mások számára értékké alakítja azokat. Ez az érték lehet üzleti, kulturális vagy társadalmi.” (FFE-YE, 2012 in: Balla, 2016) A keretrendszer három dimenzió mentén épül fel – lehetőségek, erőforrások, cselekvés -, amelyek mindegyikéhez 5 kompetenciát rendezve írja le, mitől válik a vállalkozói készség minden állampolgár számára szükséges transzverzális kompetenciává. (Balla, 2016)
Az oktatás válaszai a változásra
Rogers (Rogers és Freiberg, 2007) arról értekezik, hogy a tanítás a tudás átadása változatlan környezetben értelmes tevékenység, azonban a modern ember állandóan változó környezetben él. A pedagógia célja szerinte napjainkban teljesen újszerű: a tanulás facilitálásával (serkentésével) elősegíteni az emberiség fennmaradását. Azt írja, hogy ma csak azt az embert mondhatjuk műveltnek, aki tud és akar tanulni, alkalmazkodni, változni. Fontosnak tartják, hogy egyre többen legyenek olyan tanárok, akik ismeretek puszta átadása helyett a tanulás serkentésére törekednek.
Schleicher (é.n.), az OECD Oktatási Igazgatóságának igazgatója, szerint fontos kérdés, hogyan alakítsunk ki olyan tanuló környezetet, ami segíti a kompetenciák fejlesztését. A diákokat a saját jövőjükre kell felkészíteni és nem a múltunkra. Itt is megjelenik a jövő orientáció, ami a coaching folyamatok fontos jellemzője. Schleicher (OECD, 2019b) arra is felhívja a figyelmet, hogy fontos szerepe az oktatásnak, hogy megtanítsa a diákokat megbízható navigációs eszközök fejlesztésére, amellyel megtalálják saját útjukat a VUCA világban.
A Center for Curriculum Redesign (Tanterv Újratervezési Központ, továbbiakban CCR) „Négy-dimenziójú oktatás” keretet alkotott, melyben az oktatási célokat négy terület mentén határozza meg:
- TUDÁS – amit ismerünk és értünk,
- KÉSZSÉGEK – mit tehetünk azzal, amit tudunk,
- KARAKTER – hogyan viselkedünk és hogyan veszünk részt a világban
- META-TANULÁS – hogyan reflektálunk és alkalmazkodunk. (Bialik és Fadel, 2018)
Az oktatásnak egyrészt feladata, hogy a diákokat felkészítse a társadalom igényeinek kielégítésére, másrészt felhatalmazza a diákokat saját szükségleteik legjobb teljesítésére. Robinson és Aronica „Kreatív iskolák” (2016:52) című könyvében is felhívja a figyelmet arra, hogy az oktatásnak két fontos szerepe van:
– az egyik, hogy segítse a fiatalokat a körülöttük lévő világ megismerésében,
– valamint saját tehetségük felismerésében.
Minden fiatal egy egyéniség a saját reményeivel, tehetségével, aggodalmával, félelmeivel, szenvedélyével és törekvésével. Az eredmények elérésének központi eleme, hogy egyénként lehessen megnyerni őket. A hagyományos oktatás elsősorban a körülöttünk lévő világ megismerésére fókuszál és kevés figyelmet ad belső énünk megismeréséhez. (Robinson és Aronica, 2016) Dobos (2013) egy bölcsész, MA képzésben résztvevő fiatallal végzett coaching folyamatának esettanulmánya is erre enged következtetni: „A második találkozón a naplózás során feljegyzett esetek megbeszélésénél kiderült, hogy többnyire akkor merül fel probléma, ha ügyfelemnek saját magáról, illetve elképzeléseiről kell beszélnie (egyébként remek előadásokat tart a szakterületéhez kapcsolódó témákban)”.
Szilágyi (2017) munkájában bemutatja, hogy az önszabályozó tanulás egy elemét alkotja az önirányított tanulásnak (heutagógia). Az így folytatott tanulásról elmondható, hogy egy szándékos és tudatos tevékenység, melynek középpontjában egy tanulási projekt áll, amit a tanuló határoz meg és készít el. Ez a tevékenység a tanulóközpontúság jegyében a tanuló saját céljainak, igényeinek és sajátosságainak figyelembevételével megy végbe, melynek során a résztvevő a tanulási céloktól kezdődően maga határozza meg a tanulás irányát, a felhasználni kívánt információkat és információkeresési technikákat, eszköz- és személyi feltételeket, az értékelési szempontokat, valamint a tanulás kontrollálására használt indikátorokat. A tanulási tevékenység egészében a tanuló felelősséget vállal a tanulásáért, képes főként önállóan vagy segítséggel menedzselni önmaga tudásának fejlesztését. (in: Katonáné et al., 2017)
Az odigógia alapfeltevése (lásd alábbi táblázat), hogy segítse a fokozatos áttérést a külső motivációról a belső motivációra a tanuláshoz, amely a tanár és a diák közötti együttalkotás gondolatára épít a felsőoktatásban.
Az odigógia jellemzői a pedagógiával és az andragógiával szemben
Pedagógia | Odigógia | Andragógia | |
A tanuló | Gyerek/Serdülő | Fiatal felnőtt | Felnőtt |
A kontextus | Általános és középiskola | Felsőoktatás | Felnőttképzés |
A fő kérdés | Hogyan tanítsunk? | Hogyan vezessük a diákokat? | Hogyan tanulnak a felnőttek? |
A tanulás | függő/alárendelt | vezetett | autonóm, önvezetett |
A tanár szerepe | szakértő tudásszolgáltató, pedagógiai tanulási tevékenységek szervezője | végig vezet a tanulási folyamaton, oktatástervezés és tartalomszakértő | facilitálja a tanulási folyamatot, generalitsa, minden tanuló értése mellett |
A tudás | a tanulóknak átadott a tanulóknak elmagyarázott | felfedezett, tanárok és a diákok által együtt alkotott a diákok által feltárt | a tanuló által feldolgozott és alkalmazott a tanuló által hasznosított |
Motiváció a tanulásra | Leginkább külső | Külső és belső | Leginkább belső |
Felelősség | A tanár felelős a tanuló tanulási folyamatáért | Megoszlik a tanár és a diák között és a tanulási folyamat során szerzett jártasság szintjével mozdul | A tanuló felelős a saját tanulási folyamatáért |
Forrás: Hägg és Kurczewska (2020) saját fordítás
Lancer (2020) munkájában azt írja, hogy az egyetemi keretek között vizsgált coaching irodalma korlátozott mind a kvantitatív mind a kvalitatív vizsgálatok tekintetében. A meglévő kutatások elsősorban amerikai, kvantitatív vizsgálatok, speciális eseteket elemeznek, mérőszámként a tanulmányi eredményeket, vagy az általános egészségi indexet használják. Lancer PhD munkájában hivatkozik az alábbi ábrára, melyben két szempontrendszer mentén helyezi el a coachingot és a segítő kapcsolatokat.
1. ábra: Segítő kapcsolatok ábrázolása
Forrás: saját fordítás Fairley & Stout, 2004:30 in: Lancer és Phillips, 2020:44 alapján
A témához kötődőnek találtam azt a kutatást (Sedova et al., 2019), aminek fókuszában az áll, hogy a diákok felszólalása az órákon, pozitív összefüggésben áll az eredményességükkel. A „beszéd-intenzív pedagógiáról” (Sedova et al., 2019:8) szóló cikkben is megjelenik, hogy a tudományos körökben egyetértés van arról, hogy a beszédünk, gondolkodásunk és tanulásunk között kapcsolat van.
Hazai kutatók között Dobos (2013) arra hívja fel a figyelmet, hogy a végzős hallgatók számára a coaching azzal a különleges előnnyel járhat az egyéb támogató módszerekkel szemben, hogy ösztönzi az egyéni felelősségvállalást, ami a munkaerőpiacra, vagy közhelyesen szólva a „nagybetűs életbe” frissen kilépő fiatalnak nagyon hasznos a későbbi pályafutására nézve.
A KUTATÁS LÉPÉSEI ÉS EREDMÉNYEI
Oktatók jövőbeni szerepének vizsgálata – Interjú
Három egyórás interjút készítettem 2021. február 19 és március 23. között. Olyan kollégákat választottam, akiket úgy ismertem meg, hogy nyitottak és elkötelezettek, Tóth Eszter, tanársegéd a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karáról (továbbiakban Válaszadó1) és Király Zsolt, egyetemi docens, a Budapesti Metropolitan Egyetemről (továbbiakban Válaszadó2). A harmadik interjú alanyom Ács János volt, aki az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség alelnöke, a LEGO Manufacturing Kft. szenior menedzsere (továbbiakban Válaszadó3). Őt azután választottam, miután olvastam nyilatkozatát (Ács, 2021), melyben az oktatásról írt „Az intézményesített oktatás keretei között fejlesztett kompetenciák jellemzően nem azonosak azokkal, amelyek a munkahelyi vagy a hétköznapi életben való eredményességhez kellenek. A diákok készségeit, képességeit és gondolkodásmódját kell fejlesztenünk, ahhoz, hogy a jövőbeli (jelenleg még ismeretlen) kihívásokkal szemben eredményesek legyenek. Két interjú online, egy telefonon keresztül történt. Egy online interjút (Válaszadó 2.) rögzítettem is, míg a másik két interjút jegyzeteltem.
Az interjúkra adott válaszokat kérdésenként haladva, összesítve mutatom be, fókuszálva azokra a válaszokra, melyek a kutatás szempontjából a legfontosabbak.
Milyen feladatai vannak oktatóként?
A két egyetemen dolgozó válaszadó válaszait táblázatba foglaltam.
Az interjúban résztvevő oktatók által felsorolt feladatok
Válaszadó1 | Válaszadó2 |
jó minőségben ellátni az oktatást | tudásátadó – újra értelmezve kell kezelni |
órákra készülés | facilitátor |
adminisztráció | önfejlesztő |
tehetséggondozás, mentorálás | mentor |
kutatómunka | kutató – szakmai hitelesség érdekében |
egyetemi együttműködésekben részvétel, ezek gondozása | vezető – inspirálni |
konferenciákhoz kötődő feladatok | coach – elgondolkodtatni |
hallgatói események szervezése |
Forrás: saját adatgyűjtés
A 3. válaszadó a következőkben látja az oktató feladatait:
- kösse le a figyelmet,
- fejlessze a jellemet,
- cselekvőképességet adjon,
- ne információt adjon, az információ átadás jelentősége csökken (a diák több információt érhet el, mint az oktató),
- olyan tanulási helyzetet teremtsen, ahol a diák megnyilatkozhat,
- jövőtálló legyen.
Egy skálán, ami az oktató feladatát jelöli és az egyik végén 100%-ban a tanulás serkentése a feladat, a másik végén 100%-ban az ismeretek átadása, hova helyezné magát?
A Válaszadó1 az ismeretek átadását tartja fontosabbnak. „Az ismeretek átadása a feladatom. Jól adjam át, és úgy adjam át, hogy meg akarja ismerni és tanuljon.”
A Válaszadó2 a tanulás serkentését tartja fontosabbnak. A Válaszadó2-től idézve „A tanulás serkentéshez vagyok közelebb (70%) az egyén saját felelőssége, mit vesz ki a rendszerből.”
A Válaszadó3 a tanulás serkentését tartja fontosnak.
Mennyire fontos, hogy az oktató bízzon a diákok képességeiben az eredményesség szempontjából?
Mind a három válaszadó bizalommal van a diákok felé, és nagyon fontosnak tartják mind a hárman, hogy az oktató bízzon a diákban.
Válaszadó1. „Azon gondolkozok, ha kevésbé bízok, szájba rágósabban oktatok, olyankor az eredményességük tőlem függ.”
Válaszadó2. „Maximálisan, tehát, ha 10-es skálán, akkor 11. Ha nem bízol, és itt jön a vezető szerepe. Ha nem bízol azokban az emberekben, akikkel együtt dolgozol, ők sem fognak benned bízni.”
Válaszadó3. „Önbeteljesítő jóslat. Nagyon fontos, nélkülözhetetlen.”
Mi a diákok igénye? Mit várnak az órától? Oktató mit vár tőlük?
Válaszadó1. „A diákok információt, tudást szeretnének kapni bizonyos dolgokról. Olyan formában kapják, ami érthető, világos aktuális, hihető legyen. Az információt, a tudást, amit kapnak, tudják használni a jövőben.
Válaszadó2. „Tőlük kérdezem meg. Minden kurzusomnál kötök csoportszerződést 5 kérdés mentén. Mi szükséges, ahhoz hogy jól érezd magad itt velünk; mit szeretnél magaddal vinni a kurzus végén; mit vársz tőlem mint kurzusvezetőtől, hogy lehetek jó vezető; milyen résztvevőként szeretnél itt részt venni; mit vársz a többiektől mint résztvevőktől?” „6 éve, amióta használom ezt a szerződést, szinte mindig előjön, hogy motiváljak (inspiráljak). Szeretik az élményt, a kézzel foghatóságot. Instant, gyors eszközöket akarnak, kevésbé akarnak foglalkozni a miértekkel, és azok megértésével. Támogatást, korrektséget, következetességet, transzparenciát, az egymás iránti tiszteletet megfogalmazzák, mint elvárást.”
Válaszadó 1. „Oktatóként azt várom, hogy bizalommal fogadják. Olyan bizalommal, ahogy én adom. Kérdezzen, ha nem érti, ossza meg a véleményét. Ha beül egy órámra, azt az időt szánja a tárgyra, érdeklődjön.”
Válaszadó 2. „Amit én várok tőlük, 3 gondolat. Az első, hogy vállaljon felelősséget magáért. Ez alatt azt értem, hogy ha nem érti, jelezze. Kérdése van, kérdezzen. Ha hozzászólása van, szóljon hozzá. Ha nem jó neki, jelezze. A másik, az a bizalom: ami itt van a kurzuson, az itt is marad (coaching alapszabályaiból jön). Végül az érezhető jelenlét (pl. nem telefonálok).”
Mennyire tartják fontosnak az EntreComp kompetenciákat?
Mind a három válaszadó fontosnak tartja a vállalkozói kompetenciákat, azok fejlesztését.
Válaszadó1. „Nagyon fontosnak tartanám. Vajon, ha valaki ezeket fontosnak tartja tudatosan, hogyan kellene ezeket beintegrálni a tanításba. Tudatosan ösztönzöm-e ezeket? Igyekszem, de nincs előttem ez, mit, hogyan kellene.
Válaszadó2. „Azt szoktam mondani a hallgatóimnak, hogy vállalkozónak lenni, nem azt jelenti, hogy van egy céged, hanem vállalkozónak lenni egy gondolkodásmód és a 21. századi világhoz a legkompatibilisebb gondolkodásmód az a vállalkozói mindset. Ha innen közelítem meg, tisztában legyek az erőforrásokkal, legyen egy vízióm és cselekedjek szerintem ez nagyon fontos dolog. A VUCA világnak van egy ilyen átfordítása is, hogy – a nagy kilengéshez mi kell, kell egy vízió (Vision), mert minden más változik, de akkor haladsz valami felé. A bizonytalansághoz kell egy megértés (Understanding), ahhoz tudnom kell, milyen erőforrásaim vannak, és milyen lehetőségeim. Tudjon kezdeményezni, együttérezni (Clarity, Compasssion). Agilitás (Agility), vagy ambíciózusság. Az, hogy a vállalkozói kompetenciákkal mindenkinek rendelkezni kellene a 21. században ez tényleg egy jó mondás. Ezeket a kompetenciákat minden képzésen erősíteni kellene. Ha például tanárszakon tanulsz, és ez nincs benned, hogyan akarsz élményt teremteni, kezdeményezni?”
Válaszadó3. „Fontosnak tartom. Játék a szavakkal. A vállalkozói kompetencia nekem egyenlő a jól funkcionáló állampolgárral, általános cselekvőképesség. 21. század legfontosabb kompetenciája, az általános érvényesüléshez is kell. Nagyon komplex. Függ a rendszertől, a környezettől is.”
Hogyan segíted ezeknek a kompetenciáknak a fejlesztését?
Válaszadó1. „Bátorítom őket különböző eszközök használatára – én magam is használom. Bátorítom az együttműködést. Kreativitás – bármi másról is lehet előadás tartani, hozzon példát, ami neki tetszik. Együtt tervezünk, átnézzük a menetrendet, ki volt ma, holnap, elég-e az idő. Ketten ugyan azt a témát hozták OK, dolgozzanak együtt. Etikus – sajátom, példákon keresztül hivatkozok rájuk. Mások aktivizálása – kérdezem őket, ha maguktól nincs véleményük. Bátorítom őket arra, hogy egymásnak tegyenek fel kérdéseket.
Válaszadó2. „Egyrészt a szerepekkel (2. táblázat) és a használt eszközökkel. Ezerszavas esszék önreflexív résszel, a vita mint módszer, esetek. Nagyon megosztó kérdések behozatala. Utána szavazzunk, vitassuk meg. Mindenkinek igaza van, rávilágít arra, hogy az együttműködés azon múlik, honnan világítjuk meg a tárgyat (henger árnyéka lehet kör, vagy téglalap). Azzal, hogy a képzést nem a kurzuson belül értelmezem. A jelenlegi óra, kurzus nem elegendő arra, hogy minden kompetenciát fejlesszen, így van workshop, Hackathon, konferencia részvétel, ami azért fontos, hogy megtanulja milyenek ezek a közegek, hogyan teremt kapcsolatot. A képzés annyit ér, amit beletesz és kivesz belőle.”
Válaszadó3. „Oktatás átalakításán. Vállalkozó szülők menjenek be, vigyék el a gyereket vállalkozásba. Minél közelebb a tanulóhoz. Legyen olyan időszak, amikor elmennek cégekhez, ott lássanak el feladatot. Iskolai feladat az legyen, hogy menjen el kisvállalkozáshoz, mit figyeljen meg. Oktatási környezet, ami eredményes. Oktatási anyag hány százalékának kell időszakosan megújulni. Nagyon komplex, egy jelenséggel nem lehet elszigetelten foglalkozni, mert nem lesz eredménye. Bejön az oktató szerepe, ha életében nem csinálta, de magyarázza, megeszem. Aki közvetíti a tudást, legyen hiteles. Vállalkozókat hívni. Online szimuláció.”
Felmérés
Rogers és Freiberg (2007) munkájára építve az oktatók szerepének vizsgálatához egy felmérést is végeztem. Diákokat, oktatókat, és a LinkedIn közösségi médiát használó kapcsolataimat kérdeztem arról, hogyan látják az oktatók szerepét, a tanulás serkentését vagy az információ átadását tartják-e fontosabbnak részükről.
A LinkedIn közösség számára 2021. márciusában egy ábrát készítettem a posztban megjelölt kérdés mellé, hogyan látják a facilitáció (serkentés) és az információ átadás szerepét.
2. ábra: Az oktatók szerepének felméréséhez készített ábra és a válaszok
Forrás: saját ábrázolás LinkedIn, 2021
A LinkedIn-en a válaszadók 50%- a (30 fő) jelölte 100%-ban a facilitátor szerepet. 33,3% (20 fő) inkább facilitátor, mint információ átadó szerepet és 11,7% (7 fő) jelölt 50-50%-ot, ők egyformán fontosnak tartják az információ átadást és a tanulás serkentő szerepet. Többen kommentben is megosztották gondolataikat, melyek fordítását név nélkül, a titulusuk feltüntetésével gyűjtöttem össze:
- „Minden egyetemi oktatónak rendelkeznie kellene coaching képességekkel, hogy fejleszthessék a diákjaikat”. tézis coach, UK
- „A tapasztalati tanuláshoz kell az oktatónak megteremteni a környezetet, ahol a tanuló a cselekvésen keresztül beszél és tanul. Határozottan hiszem, hogy az tanul, aki beszél róla.” DX Learning Solution CEO, USA
- „Az emberek tartozni akarnak valahova, kapcsolódni másokkal. Figyelnünk kell a tanulás szociális oldalára”. Howspace partnerségi igazgató, Finnország
- „Azt hiszem a facilitáció és az információ átadás annyira összefügg egymással, hogy nincs értelme elválasztani őket, de amit én cserélnék az információ átadás helyett az információ közös előállítása.” Re-generative education podcast host, Hollandia
- „Személy szerint azt mondanám, hogy 80% facilitáció, 20% információ átadás. Segíteni a hallgatót, hogy megértse az elérhető információt, segíteni, hogy megbízható információhoz jusson, valamint együtt, új tudást létrehozni.” Tanulási élmény designer & facilitátor, Ausztrália
- A Kaospilot képzésben 50/30/20 arány van a gyakorlat/elmélet/reflexió között” Kaospilot munkatárs
- „Az interakció céljától függ. A facilitáció, a támogató kihívások, a kérdezés lehetőséget kínál a tanulóknak (a tanulók között értem az oktatót is) saját gondolkodásuk challengelésére, új ismeretek kidolgozására. Kíváncsi lennék, hogy feltételezés-e itt, hogy van a tanuló és az oktató, szemben azzal, hogy mindkettő eleme legyen.” programigazgató és head coach Aston Egyetem, UK
- „Én azt gondolom, hogy az oktatónak az a szerepe, hogy jövőhöz igazodó tanulást támogasson. Nem vagyok biztos benne, hogy a jövőbiztos elérhető-e, mivel azt sugallja, hogy elérhetünk egy állapotot, amely megfelelő lesz. Amit elősegítünk az az egyén képessége a folyamatos tanulásra, ahol a felhalmozódott tudás specifikus a tanuló igényeire, ezért minden ember számára más és más. Ez helyet ad az adott társadalmi követelményeknek, és talán tovább halad az egyén általi tanuláson.” team coach, UK
- „A két véglet aránya a céltól is függ. A tudást, a tartalmat, a képességet, a viselkedést, vagy a gondolkodásmódot akarjuk változtatni. (Én jobban szeretek a gondolkodásmóddal dolgozni.) Ennek fényében kell az óra anyagát elkészíteni és gyakran értékelni a hatását.” vállalkozásfejlesztési szakértő, USA
- „Azt gondolom, hogy egy kicsit mindig mind a kettő, de a tanulás facilitálására helyezve a hangsúlyt. A legtöbb információ ingyen elérhető, nem szükséges az oktatótól megkapni. De szükséged van egy oktatóra, aki segít a helyes kérdések feltevésében.” senior oktató Newcastle Egyetem Üzleti Iskola, UK
- „Az álhírek és az összeesküvések korában az oktatókat „papoknak” tekintem, akik a megbízható információforrások, a kutatási, tanulási módszerek és a diákok között járnak közbe.” coach tréner, mentor coach
- „Az egyetemi oktató szerepe a 21. században úgy tűnik, hanyatlik. A MOOCs-ban (Massive Open Online Courses, Tömeges Nyílt Online Tanfolyamok, továbbiakban MOOCs) ott van a potenciál, hogy átvegye a tradicionális/formális egyetemek szerepét. Most a pandémia időszakában a legtöbb egyetem online formában működik, ahogy a MOOCs is – #edx, #udacity, #cousera, #udemy, #freecodecamp. A MOOCs bizonyítványokat a Fortune 500 cégek elfogadják. Ez megkérdőjelezi az egyetemek szerepét. Tanuljak 2-4 évig BSc, MSc képzéseken, vagy 3-6 hónap alatt tegyek szert szakmai tudáskészletre, ami eredményeként munkát kapok, vagy elindítom a vállalkozásomat. Az oktatóknak rugalmas és elérhető módon kell a hallgatóknak biztosítani a karrierjük előmozdításához szükséges készségeket.” csapatvezető Transcosmos Information System Ltd.
A diákok felmérésére, akik BSc szakokon tanulnak a Debreceni Egyetemen, egyetemi óráim keretében került sor 2021 márciusában, míg az oktatókat műhely keretében kérdeztem meg. A diákoknak és az oktatóknak egy tízes skálán kellett megjelölniük a válaszukat, ahol az 1-es azt jelentette, az oktató feladata 100%-ban a tanulás serkentése, a 10-es pedig azt, hogy 100%-ban az információ átadása. A válaszadó diákok közül 23 diák a Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi Karán (GTK), míg 28 a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán (MÉK) tanul. A diákok körében végzett felmérésnél 6,31 lett az átlaga a válaszoknak, azaz az információ átadást igénylik jobban. A két Kar diákjainak a válaszát összehasonlítva a GTK-n az átlag 5,7 volt, míg a MÉK-en 6,82. Ez az eredmény azt sugallja, hogy a képzéstől is függhet, hogy milyen mértékben kell jelen lennie az ismeretátadásnak. Jelen esetben az agrármérnök képzésben résztvevők jobban igényelték az információ átadást és kevésbé a serkentést, mint a gazdasági képzésben tanulók. A GTK oktatói számara tartott műhelyen résztvevő 11 oktató válaszainak átlaga 6,18 volt, ami közel azonos a két Kar diákjainak az átlagával.
Ha a LinkedIn-re érkező válaszok a diákok és az oktatók skálázásához hasonlóan kerülnek számításra (1-es értéken számolva a 100%FL, 4-es értéken számolva a FL>PI és 5-ös értéken számolva az FL=PI jelölést), akkor itt az átlag 2,54.
Mivel ilyen mértékű igény sem az oktatók, sem a diákok részéről nem jelent meg a facilitáció iránt, elgondolkodtató, hogy ez miből adódhat. Következhet-e abból, ami a LinkedIn felmérésnél az egyik válaszadó hozzászólásában megjelent, hogy „Az egyetemi oktató szerepe a 21. században úgy tűnik, hanyatlik. A MOOCs-ban (Massive Open Online Courses, Tömeges Nyílt Online Tanfolyamok, továbbiakban MOOCs) ott van a potenciál, hogy átvegye a tradicionális/formális egyetemek szerepét.” Esetleg nem hanyatlik az egyetemi oktatók szerepe, hanem átalakul (lásd odigógia). Vagy abból adódik, amire Senge (1994) hívja fel e figyelmet „Az új elgondolásokat azért nem sikerül átültetnünk a gyakorlatba, mert azok ellentétben állnak a világ dolgainak működéséről alkotott általános képünkkel. Gondolati minták rabjai vagyunk.”
Kutatási módszer feltérképezése
2020. november 16-án az UNFEAR (2020) nemzetközi eseményének keretében, kutatók és egyetemi oktatók számára egy két órás workshopot szerveztem „The role of coaching in higher education to develop entrepreneurial competencies” („A coaching szerepe a felsőoktatásban a vállalkozói kompetenciák fejlesztéséhez”) címmel. A workshopon 9 fő vett részt. Skálázó kérdés segítségével választ kellett adniuk arra a kérdésre, mennyire tartják fontosnak a coaching kutatását a felsőoktatásban (ahol az 1=nincs jelentősége 10=nagyon fontos), valamint az OPERA (Own, Pair, Explain, Range, Arrange) módszert követve kerestem a résztvevők válaszát arra a kérdésre, hogy „Milyen kutatással vizsgálnák a coaching szerepét a felsőoktatásban?”.
Arra a kérdésre, „Mennyire tartják fontosnak a coaching kutatását a felsőoktatásban?” a válaszok átlaga 9,25 lett. Ez alapján a résztvevők is nagyon fontosnak tartják ezt a kutatást. Két szöveges kiegészítés is érkezett. Az egyik 10-es értékkel válaszoló szerint, bár a coaching a felsőoktatásban nem egy új dolog, még sem terjedt el széles körben. Egy másik válaszoló, aki 9-es értéket adott, azt írta, ha a coaching és mentoring szerepelt volna a kérdésben 10-es értéket adott volna.
Milyen kutatással vizsgálnák a coaching szerepét a felsőoktatásban? kérdésnél a válaszok összegyűjtéséhez a Google Jamboard alkalmazását használtam.
Az alábbi válaszok érkeztek:
- Több nézőpontból pl. coach, diák feltérképezni.
- A résztvevők közötti interakciók feltárása.
- A megértés mélységének megértése interjúkon és megfigyeléseken keresztül.
- Stimulációs fotómódszer, kvalitatív kutatás az árnyalatok, a ki nem mondottak megfigyeléséhez.
- Összehasonlító tanulmány. A soft skill tanulás (csapatmunka, vezetés, vízió alkotás, rendszerezettség) hagyományosan oktatott és a coacholt programok esetében.
- Ha vállalkozók coacholásáról lenne szó, akkor a hatás mérése lehetne a kutatás. Vállalkozói akciók (bevétele, foglalkoztatottak) és az akciók száma (projektek).
- Milyen kihívásaik vannak a hallgatóknak a Team Academyben?
- Miért fontos a diákoknak, hogy coacholják őket?
- Ha fontos, milyen más módszereknek van hasonló hatása?
- Longitudinális kísérlet összehasonlítás.
- Esettanulmány intézmények között és a multikulturális hatások összehasonlítása is.
- A tanulási szerződés mint egy eszköz összhangban a coachinggal.
- A tanári szerepek vizsgálata a tanár szemszögéből.
A workshop felhívta a figyelmem arra, hogy mind a diákok, mind a tanárok oldaláról fontos vizsgálni a kérdést.
A Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának Közgazdaságtan és Világgazdaságtan Intézetében szintén arra a kérdésre kerestem a választ, hogy a kollégáim milyen tudományos módszert javasolnának munkámhoz, ha azzal a hipotézissel élek, hogy a coach-szemlélet jelenléte az oktatóknál segíti az egyetemisták vállalkozói kompetenciáinak fejlődését. A beszélgetésre 2021. március 12-én került sor, 11 kolléga vett részt és 30 perc állt rendelkezésemre.
Az oktatókra vonatkozóan egyetértés volt abban, hogy fel kellene mérni, hogy az intézetben, melyik tanár mennyire coach szemléletű (kérdőív, plusz órákra beülve a megbízhatóság növelhető, előre meghatározott kritériumrendszer szerint pontozva), és ez alapján skálázni az oktatókat 1-10 skálán. Ezzel az első lépéssel ismernénk, hogy az adott kurzus oktatója mennyire használja/nem használja a coach szemléletet az oktatás során. Az is felmerült, hogy lehetnének oktatók, akik képzést kapnának.
A hallgatói oldalhoz két javaslat érkezett. Az egyik a hallgatók körében készíteni egy kérdéssort, ami a vállalkozói készséget értékeli a kurzus elején és a kurzus végén is. Az eredmények alapján össze lehetne hasonlítani a három csoportot (1. csoport -nem coach-szemléletű oktató, 2. csoport – coach-szemléletű oktató, 3. csoport – képzésen részt vett oktató) mik voltak az eredmények. Kiegészíthető a kutatás fókuszcsoportos beszélgetéssel a hallgatók körében a félév végén, hogy mit tapasztaltak.
Egy másik javaslat alapján a Neptunból lehetne lekérdezni az utóbbi 10 év diákjainak a névsorát, és hogy adott diákot melyik tanár (1. csoport -nem coach-szemléletű oktató, 2. csoport – coach-szemléletű oktató) hány órán át oktatta (ez a kezelési intenzitás), és meg lehet próbálni valami alumni adatbázisból kibányászni, hogy melyik hallgató mit dolgozik. Ezt az adatot lehet frissíteni is, együttműködésben az alumni szervezettel. Ha megvan minden adat, akkor többváltozós regresszióval megmérni a hatást (azért többváltozós, mert jó lenne pár demográfiai és egyéb kontrollt is beletenni, pl. neme, születési éve, jegyeinek átlaga, szakirány, ahol végzett, esetleg az egyetem alatt hol lakott, stb).
KÖVETKEZTETÉSEK
A dolgozat témájának választásakor a felsőoktatásban és coaching folyamatokban szerzett tapasztalataim alapján gondoltam azt, hogy az üzleti élethez hasonlóan, a felsőoktatásban is fontos szerepet kaphatna a coach-szemlélet, egyfajta válasz lehetne a 21. század oktatási kihívásaira. A szekunder és a primer kutatásom során kapott eredmények alátámasztják, hogy érdemes ebbe az irányba kutatni és folytatni a Dobos (2013) által is megjelölt irányvonalat a coaching-szemléletű oktatás lehetőségeinek elméleti és gyakorlati kidolgozását. A feltáró kutatás bár nem reprezentatív, de mindegyik eredmény megerősíti azt a feltevést, hogy szükség van elmozdulásra, az oktatónak az információ átadás mellett hangsúlyt kell fektetni a facilitációra, a tanulás serkentésére.
Az eredmények között azt is fontosnak találtam a munkámhoz, hogy az információ közös előállítása, új tudás létrehozása lehet az oktatás feladata az egyetemeken a jövőben. Ezt erősítő idézet „együtt, új tudást létrehozni”. Az együtt alkotni válaszhoz köthető az a hozzászólás is, hogy „Az emberek tartozni akarnak valahova, kapcsolódni másokkal.” Ez összecseng az odigógia jellemzői között a tudáshoz megfogalmazott leírással: felfedezett, tanárok és a diákok által együtt alkotott.
Fontos feladat lesz a kutatás folytatásánál, hogy hogyan lehetne legjobban segíteni az oktatók fejlődését. Polónyi (2016) tanulmánya is felhívja a figyelmet arra, hogy a magyar felsőoktatás színvonala 9 ezer vezető oktató és mintegy 7 ezer junior oktató minőségétől, motiváltságától függ. Az OECD tanulmánya megerősíti, hogy az oktatók alapvető szerepet játszanak a vállalkozói kompetenciák alakításában, és arra is felhívja a figyelmet, hogy az oktatókat támogatni kell ebben az új feladatban. (OECD, 2018) Az interjú alanyommal egyetértek abban, hogy „A vállalkozói kompetencia egyenlő a jól funkcionáló állampolgárral, általános cselekvőképesség. 21. század legfontosabb kompetenciája, az általános érvényesüléshez is kell. Nagyon komplex.” Valamint azt a gondolatot is fontos szem előtt tartani, hogy mindez „Függ a rendszertől, a környezettől is.” Az a meglátásom, hogy a vállalkozói kompetenciák három fő csoportja – lehetőségek, erőforrások, cselekvés – mentén megfogalmazott kompetenciák összecsengenek a coaching fogalmánál megnevezett területekkel, köztük a legtöbbet kihozni az ügyfélből céllal, valamint a GROW folyamatmodell elemeivel.
Hawkins (2014) szerint a tapasztalatot tanulásba fordítani gyakorlott reflexiós képességet, valamint a tanulás learatásának módjait igényli, és az ritka, hogy az emberek ezt maguk tudják megtenni. Számos vállalat alkalmazza a következő tanulási és fejlesztési megközelítést:
- 70% tanulás a munkán keresztül
- 10% tanulás workshopokon, konferenciákon, és kurzusokon keresztül
- 20% coaching, amely az elméleti tanulást és a gyakorlati tanulást összekötő, nélkülözhetetlen kapocs. (Hawkins, 2014)
Ez azért érdekes, mert a LinkedIn hozzászólások között említésre került, hogyan dolgoznak a diákokkal a Kaospilot dán képzés során. „A Kaospilot programban 50/30/20 arány van a gyakorlat/elmélet/reflexió között”. Azt gondolom, ha az oktató egyben példakép is a tanulók számára, akkor, ha ő maga alkalmazza a reflexiót, mint tanulási és fejlesztési lehetőséget, jobban tudja majd a diákjait is segíteni ebben.
Végezetül, a hogyan érdemes kutatni kérdésemre, az a válasz született, hogy az egyetemi oktatókra érdemes tenni a fókuszt. Egyetemi docensként, valamint hazai és külföldi kollégákkal szerzett tapasztalatok is azt mutatják, hogy az egyetemen oktatókat hazai és nemzetközi térben is akadémiai munkájuk (publikációk, kutatási eredmények) alapján értékelik elsősorban, oktatói szerepe, munkássága háttérbe szorul. „…elsősorban a tudományos kiválóság indikátorai mentén választják ki, ösztönzik és támogatják az oktatókat, és egyelőre kevés figyelem irányul a tanári kiválóság elemeire.” (Derényi, 2018:141) Emellett, ahogy az interjúkból is igazolódott, nagyon sok szerepnek, elvárásnak kell megfelelniük oktatóként, amely elvárásoknak való megfeleléshez a bemenetnél, és később is támogatásra van szükség. „Vajon, ha valaki ezeket fontosnak tartja tudatosan, hogyan kellene ezeket beintegrálni a tanításba.”.
UTÓSZÓ
Ezúton is szeretnék köszönetet mondani Göntér Mónikának, konzulensemnek, oktatóimnak és a kutatásban résztvevő kollégáknak, diákoknak. Külön öröm számomra, hogy a dolgozat megírása lendületet adott a folytatáshoz és sok kolléga, szakmai szervezet mellé állt a kezdeményezésnek. Azzal a bizalommal nézek a jövőbe, hogy munkánk eredményeként egyre több coach-szemléletű oktató lesz a hazai egyetemeken.
Katonáné Dr. Kovács Judit vagyok, édesanya, egyetemi docens a Debreceni Egyetemen. Közel 10 éve képzem magam és dolgozok coachként. 2012-ben Finnországban team coach, 2013-ban a Samling Solution Consulting szervezésében coach, 2021-ben a PTF szakirányú továbbképzésén business coach és EMCC Senior Practitioner képesítést szereztem. 2018 óta ProfileXT kompetencia felmérés tanácsadói jogosultsággal rendelkezek. Munkám fókuszában az önmagát erőforrásként tekintő egyén és az önerőnek teret adó, együttműködő, vállalkozó szemléletű közösség fejlesztése áll. Erősségeimre építve, a megoldásfókuszú coaching eszközeivel szeretek dolgozni. Mottóm: „Felelősséggel adj teret magadnak”
Ács János (2021): Magolás helyett készségfejlesztést és játékosítást! – így látja a LEGO menedzsere. HRportal https://www.hrportal.hu/hr/magolas-helyett-keszsegfejlesztest-es-jatekositast—igy-latja-a-lego-menedzsere-20210211.html Letöltés ideje: 2021. február 19.
Balla Ágnes (2016): Kezdeményező- és vállalkozókészség c. tanulmány 1. számú melléklete Az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából a Tempus Közalapítvány készítette a fordítást. http://oktataskepzes.tka.hu/content/documents/7_Lifelong_learning/1_Oktatas_es_kepzes_strategia/EU_tematkikus_mcs/2016majus10_konferencia/K%C3%89SZ%20A%20v%C3%A1llalkoz%C3%B3i%20%C3%A9s%20kezdem%C3%A9nyez%C5%91k%C3%A9szs%C3%A9g%20kompetencia%20fogalmi%20hivatkoz%C3%A1si%20keretrendszere.pdf Letöltés ideje: 2020. december 12.
Bialik M.; Fadel c. (2018): Knowledge for the Age of Artificial Intelligence: What Should Students Learn? Center for Curriculum Design. https://curriculumredesign.org/wp-content/uploads/CCR_Knowledge_FINAL_January_2018.pdf Letöltés ideje: 2021. 03.20.
Derényi András (2018): A tanítás és tanulás minőségének javítása az elmúlt 10 évben. In: A magyar felsőoktatás egy évtizede 2008-217 Szerkesztette: Kováts Gergely és Temesi József ISBN 978-963-503-672-1 http://nfkk.uni-corvinus.hu/fileadmin/user_upload/hu/kutatokozpontok/NFKK/publikaciok/MF_2008-2017_v2.pdf Letöltés ideje: 2021. 02. 23.
Dobos Elvira (2013): Coaching a felsőoktatásban 2. rész – Végzős hallgatók fejlesztési irányai és lehetőségei coachingggal. Magyar Coachszemle 2013/1. http://coachszemle.hu/rovatok/kutatas/217-coaching-a-felsoktatasban-2-resz-vegzs-hallgatok-fejlesztesi-iranyai-es-lehetsegeicoachinggal.html Letöltés ideje: 2021. január 30.
EU (2016): EntreComp: The European Entrepreneurship Competence Framework. Joint Research Centre, Publications Office of the European Union DOI http://dx.doi.org/10.2791/593884 https://ec.europa.eu/jrc/en/publication/eur-scientific-and-technical-research-reports/entrecomp-entrepreneurship-competence-framework Letöltés időpontja: 2020.10.18.
Hawkins P. (2014 második kiadás): Leadership Team Coaching. Development Collective Transformational Leadership.
Hägg G.; Kurczewska A. (2020): Guiding the student entrepreneur – Considering the emergent adult within the pedagogy–andragogy continuum in entrepreneurship education. Education + Training, Vol. 62 No. 7/8, pp. 759-777. https://doi.org/10.1108/ET-03-2020-0069
Katonáné Kovács J., Árváné Ványi G., Popovics P., Gál T. (2017): A személyes tanulási szerződés alkalmazása az egyetemi oktatásban: esettanulmány. TAYLOR: Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Folyóirat: A Virtuális Intézet Közép-Európa Kutatására Közleményei 2017/1:(27) pp 155-162
Lancer, Natalie; Phillips, Natalie (2020) Navigating the tensions of undergraduate life: An existential phenomenological analysis of personal growth and the role of coaching at a UK university. [Thesis] (Unpublished) https://eprints.bbk.ac.uk/id/eprint/41732/ Letöltés időpontja: 2021. 03.20.
OECD (2018): Developing entrepreneurship competencies. https://www.oecd.org/cfe/smes/ministerial/documents/2018-SME-Ministerial-Conference-Parallel-Session-3.pdf SME Ministerial Conference Letöltés ideje: 2021. április 4.
OECD (2019a): OECD Future of Education and Skills 2030. Conceptual learning framework. Concept note: Skills for 2030. https://www.oecd.org/education/2030-project/teaching-and-learning/learning/skills/Skills_for_2030.pdf Letöltés ideje: 2021. 03.20. Tóth Eszter fordítása
OECD (2019b): OECD Future of Education and Skills 2030. OECD Learning Compass 2030. A Series of Concept Notes. https://www.oecd.org/education/2030-project/teaching-and-learning/learning/learning-compass-2030/OECD_Learning_Compass_2030_Concept_Note_Series.pdf Letöltés ideje: 2021.03.20. Tóth Eszter fordítása
Pink, D.H. (2009): DRiVE: The Surprising Truth About What Motivates Us. New York: Riverhead Books.
Rogers H.,C.,R..; Freiberg J. (2007): A tanulás szabadsága. EDGE 2000 Kiadó – Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. Budapest, 2007 ISBN 978 963 86421 8 9
Polónyi István (2013): Iskolázottság, gazdasági fejlettség és kapitalizmusmodellek. Educatio folyóirat, 2013/iv szám pp 447-468
Polónyi István (2016): Felsőoktatás a koncepciók keresztútján. Közgazdaság, 11 (2). pp. 209-222 http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/2430/1/KG2016v11n2p209.pdf Letöltés ideje: 2021. április 24.
Robinson, K.; Aronica, L. (2016): Creative schools – the grassroots revolution that’s transforming education. Penguin books
Roy M A., Hans H. , Don K., T Déirdre H. (2020): How will county-based mitigation measures influense the course of the COVID-19 epidemic?, The Lancet, Vol.395, Issue 10228, pp 931-934. https://doi.org/10.1016/S0140-6736(20)30567-5 Letöltés ideje: 2021. április 24.
Senge P., M. (1994): The fifth discipline. Fordította:Etédi Péter és Szilágyi Katalin. Az 5. Alapelv. A tanuló szervezet kialakításának elmélete es gyakorlata. HVG Rt., Budapest, 1998.
Snowden (2010): The Cynefin Framework. video https://www.youtube.com/watch?v=N7oz366X0-8 Letöltés ideje: 2020.12.10.
UNFEAR (2020) https://www.teamlearningcommunity.org/programme-of-events