Amikor jött a lehetőség, hogy az önmegvalósításról szóló lapszámba írjak, több ötlet is felmerült bennem, milyen oldalról közelítsem meg a témát. A legszínesebb mellett döntöttem, és az ügyfeleimet kértem fel, hogy közös munkánkat is figyelembe véve fogalmazzák meg, számukra mit jelent az önmegvalósítás. Hiszen ők már mind elköteleződtek a változás mellett, és napról napra megélik a képességeik nyújtotta lehetőségeket. Tisztelem őket bátorságukért – legyen szó akár a megnyílásukról, akár a tetteikről, melyek a kitűzött célok eléréséhez vezetik őket.
Ezeket a gondolatokat fűztem most egy színes őszi csokorba, kiegészítve egy, az önmegvalósítást hatékonyan támogató időgazdálkodási tippemmel. Inspirálhasson másokat is, hiszen a teljes élet lehetősége mindnyájunké.
Aki coachoz fordul, már tudatosan tesz azért, hogy önmagán dolgozzon, közelebb kerüljön ahhoz, hogy ki is ő egyáltalán, és számára merre van előre. Hiszen ahhoz, hogy megvalósítsuk önmagunkat, tudnunk kell, kik is vagyunk valójában.
„Ha az ember nem azt csinálja, amit szeret, szegényesebb az élete. Ahhoz viszont, hogy megtalálhassa, mit is szeretne igazán, először magát kell megismernie.”„
Vajon mi a sorsfeladatunk? Mire fogunk visszaemlékezni, illetve mire emlékeznek belőlünk mások? Bármi legyen is a coaching folyamat témája, biztosan mélyíti az önismeretet is. A következőkben ügyfeleim gondolatait idézem.
„Számomra önmegvalósítás minden, amit szenvedéllyel csinálhatok. Legyen szó a hivatásomról, egy gasztronómiai alkotásomról vagy valamelyik kreatív hobbimról.”
„Nekem az önmegvalósítás a kitűzött célok sikeres elérését jelenti, melyhez a saját képességeimet mint erőforrásokat használom fel. A képességek bővítése és fejlesztése nagyobb erőforrást jelent, ezáltal hatékonyabban érhetem el céljaim. Ehhez nyújtott és nyújt segítséget a coaching folyamata. Minél több közös alkalmon veszek részt, minél több új eszközt próbálok ki, és kezdek használni, annál magabiztosabb vagyok a mindennapokban.”
„Önmegvalósítás, ha a vágyaimat élem meg az adott élethelyzetemben. A legjobbat hozom ki magamból az adott munkahelyi környezetben és a magánéletben is. Azoknak a vágyaimnak pedig, melyeket sem a munkahelyemen, sem a családi életemben nem tudok megvalósítani, teret engedek ezeken kívül, megteremtve általuk a saját privát szférámat: ilyen például a kreativitás vagy a szociális érdeklődés és érzékenység. Létrehoztam egy olyan közösségi felületet, ahol mindkettőt hasznosan tudom kamatoztatni; megélhetem a társadalmilag hasznos önmagam. A kiegyensúlyozottságomból érzem, ha a helyemen vagyok. Amikor nem vagyok a helyemen, akkor stressz és frusztráció övezi a napjaimat. Amikor a helyemen vagyok, boldog vagyok, és jól tudom kezelni a váratlan helyzeteket, kihívásokat is.”
„Mostanában az önmegvalósítás kérdése engem – talán meglepő módon – leginkább a gyerekeim kapcsán foglalkoztat. Önmegvalósítás szerintem nem létezik helyes önértékelés nélkül. Ha valakinek helyénvaló az önértékelése, akkor elég önbizalma lesz ahhoz, hogy kihozza magából a maximumot, hogy ne a társadalmi normák, elvárások, nyomás szerint alakítsa az életét, hanem az erősségeire alapozva, magát folyamatosan fejlesztve kövesse a saját útját. Tudom, hogy a boldogság nem állandó, de ha valaki a saját útját járhatja azzal a tudattal, hogy megtalálta a helyét a világban, és folyamatosan törekszik arra, hogy kihozza magából a maximumot, akkor az önmegvalósítás újtára lépett és biztos vagyok benne, hogy boldog is lesz. Így szülőként arra törekszem, hogy a gyerekeimet helyes önértékelésre, az erősségeik megtapasztalására, fejlesztésére biztassam, és ösztönözzem őket a folyamatos tanulási vágy kialakulásában. Tehát egy folyamatként látom: önértékelés – önbizalom – önmegvalósítás. Aztán persze visszacsatolás, és a kör bezárul, majd a ciklus újraindul.”
„Nincs olyan út, ami nem az önmegvalósításhoz vezet. Bármerre is indulsz, ott lyukadsz ki, legfeljebb kicsit hosszabb lesz az út. Csak egyet ne tégy: soha ne állj meg! Merj dönteni! Nem tudsz rosszul dönteni! Bármerre mész, ugyanoda mész: egyre közelebb magadhoz! És csak ez számít!”
„Az önmegvalósítás nem egyszerű kétgyerekes anyukaként, de mindig törekedni kell rá. A munkámban megpróbálok gyors, hatékony és jó problémamegoldó lenni. A magánéletben pedig segítek, ahol tudok. Akkor leszek igazán büszke, ha a gyerekeimnél is látom majd, hogy sikerül olyan dolgot csinálniuk az életben, amitől boldogok. Ez az igazi önmegvalósítás.”
„Mindaddig, amíg abban a téves felvetésben éltem, hogy családunk „fontossági sorrendjében” én a legutolsó helyen állok – hiszen ez az elvárt és normális hozzáállás egy többgyerekes családanyától –, úgy érzem, kevesebb volt a harmónia körülöttem, mint amikor váltottam, átgondoltam, és átalakítottam sok mindent először magamban, majd körülöttem. Abban a szerencsés – Magyarországon sajnálatosan viszonylag ritka – helyzetben vagyok, hogy részmunkaidőben dolgozom. Ezáltal vannak olyan időszakok, amikor a munkán és a családi ügyintézéseken túl magammal, a saját érdeklődésemmel is tudok foglalkozni.”
„Én úgy látom, hogy aki hatékony és következetes az időgazdálkodását, illetve a feladatai nyomon követését illetően, annak napközben is van elég ideje a munkáját megszervezni és jól elvégezni. Jut ugyanis értékes ideje arra, hogy az összetettebb feladatokban is elmerülhessen, és ne csak mindig tüzet oltson. Ha az előzőek jól mennek, akkor ennek közvetett hatása, hogy a munka-magánélet egyensúly is működik, és marad energia arra, hogy hasznos (minőségi) időt tölthessünk a családdal, a párunkkal.
Ezeket egészíti ki még egy személyes alapelvem: a felesleges „veszteség-idők” elkerülése; mégpedig úgy, hogy tudni kell nemet mondani egy-egy meetingre, felkérésre, munka delegálására, ha az nem is az én feladatkörömbe tartozna, csak megpróbálják finoman átnyomni.
Számomra az önmegvalósítás önfejlesztést is jelent. A fentieken ezért dolgoztam, és működik.”
A témához kapcsolódik, hogy a minap egy új együttműküdés kapcsán találkoztam valakivel és elhanghzott rögtön a beszélgetés elején a „küldetéstudata dédelgetése”. Éreztem, hogy egy hullámhosszon vagyunk, és rögtön meg is beszéltük, hogy ezt is belevehetem a cikkbe.
Ígértem a bevezetésben egy tippet, ez pedig az értékrenden alapuló időzgazdáslkodás módszere.
Ez az önmegvalósítást hatékonyan támogató eszköz nagyon magas fokú tudatosságot igényel, és kapcsolatban áll a sokak által használt sürgős-fontos mátrixszal. A profik ugyanis a fontos dolgokra fókuszálnak, és idejük 80%-át a valóban fontos dolgokkal töltik. De hogy kinek mi a fontos, arra nincs általános recept, mert azt mindenkinek a személyes értékrendje határozza meg. Ez egy kulcsa a sikernek, a hatékony önmegvalósításnak.
Az eszköz használata: 100 érték közül kell kiválasztani azt az 5-öt, ami az ügyfél fő motivációja az életben. Innen indulunk, és a folyamat során begyakorolhatja, hogy hogyan tudja felismerni és meghatározni az igazán fontos dolgokat, hogyan tudja megtartani a fókuszt, mit csináljon a többi üggyel, hogyan kezelje a helyzetét. Ügyfeleim szavaival:
„Van hatalmam gondolkodni, és a saját életem döntéseit én hozom. Tudom, mi irányít engem, hogyan tevékenykedem, mi alapján hozom meg a döntéseimet. Minden nap magam döntöm el, hogy a figyelmem mire fordítom. Bízom a képességeimben és a lehetőségeimben, mert tisztában vagyok az értékeimmel. Hatalmas önismereti munka áll mögöttem, és jó, hogy nem a múltat elemezgettük, hanem a lehetséges jövőmön dolgoztunk. Minőségi(bb) életet élhetek, ami az enyém: nap mint nap megvalósítom önmagam. Szeretném, ha ez sokaknak megadatna.”
„Arra összpontosítom a figyelmem, amiben jó vagyok. Tehetségem megélése és használata ösztönző, alkotó gondolkodásra bíztat, és elégedetté tesz. Már rég nem elemzem minden mozdulatomat, és könnyen megbirkózom a mindennapokkal. A karrieremen és önmegvalósításomon kívül Eszterrel sokat beszélgettem a stressz-egyensúlyról is. Néhány apró változtatással teljes lett az életem, bár be kell vallanom, amíg egyedül próbáltam megoldani, még nem tűntek aprónak.”
„Nem idegesítem magam semmin. Ez egy új szokásom: megváltoztattam a hozzáállásom. Legjobb képességeim szerint teszek mindent, de tudom, hogy csak a határaimig ér a kezem. Ami nem rajtam múlik, azzal kapcsolatban csak bizakodom. Rengeteg energiám felszabadult ezáltal, és érzem, hogy ha ezeket jó helyre fektetem, sorra megvalósulnak az álmaim. Számomra ez a változtatás hozta meg az igazi önmegvalósítást.”
A sok értékes gondolatot olvasva felmerülhet a kérdés, hogy számomra mit jelent az önmegvalósítás. Nos, sok dolgot kipróbálok, szinte mindent, ami érdekel, mert tudom, milyen, ha a helyemen vagyok: egyszerűen mennek a dolgaim. Mennek. Egyszerűen. Én meg hagyom, hogy adja magát. Ami nem megy, azt nem erőltetem, valamiért nem időszerű. Ha az enyém kell, hogy legyen, idővel úgyis megtalál. Nyugodt vagyok, addig is jön helyette más. Ami megy, abban pedig megélem, megvalósítom magam. Írok, olvasok, fejlesztem magam és másokat. Élvezem, hogy sokszínű az életem. Számomra így teljes.
És Ön, kedves olvasó, mire vágyik az életben? Mitől csillog a szeme?!
Papp Eszter
Több mint 15 éves kommunikációs és középvezetői tapasztalattal rendelkezem, egyéni és csoport coaching folyamatokban dolgoztam. Coaching témák, amelyekkel a leggyakrabban fordulnak hozzám: munka-magánélet egyensúlya, idő- és energiagazdálkozás; a hatékonyság maximalizálása harmonikus egyéni és csapatműködés mellett; érdekképviselet (asszertivitás); kommunikáció (nemet mondás, határok kijelölése és megtartása, előrevivő tárgyalás, erőszakmentesség, kérdezéstechnika); személyes márka (hitelesség, láthatóság, bizalom); érzelmi intelligencia, valamint vezetői kihívások – delegálás, motiválás, megtartás, számonkérés, visszajelzés.
