“Ha két ember találkozik egymással, ugyanaz történik, mint az elemek találkozásakor. Ha a találkozás egyáltalán létrejött, mind a kettő megváltozik.” (Jung)
A coaching rohamosan fejlődik, tudományterületként és szakmaként is megállja a helyét, világszerte egyre nagyobb népszerűség övezi. Hatékonyságát meghatározó tényezőkkel kapcsolatban az elmúlt évtizedekben számos kutatás zajlott. A szakértők a megválaszolandó alapvető kérdések tekintetében kritikus vizsgálat alá vetették pl. a munkahelyi coaching-felmérésekben operacionalizált elméleti konstrukciókat, és a különböző közös szegmensek relatív hatását: pl. milyen összetevők segítik vagy akadályozzák a coaching sikerét a szervezeti környezetben, milyen komponensek befolyásolják a coach és kliense együttműködését, és hogy ez, hogyan kapcsolódik a coaching eredményességéhez, valamint mely kulcsfontosságú coachee-tulajdonságok fűződnek az egyéni teljesítményhez stb. (Bozer és Jones, 2018).
McKenna és Davis (2009) – a coach és a coachee közötti kapcsolat jellegét tanulmányozva a coaching produktivitásának összefüggésében -, kiemelték, hogy a folyamat sikeréért felelős, legfontosabb változó, a munkakapcsolat minősége, különösen ahogyan az ügyfél a saját szemszögéből értékeli azt.
Az egymással átfedésben lévő coachingirányzatok mindegyike nagy hangsúlyt fektet a hatékony és eredményes coaching kapcsolat létrehozására és fenntartására.
Gestalt-coaching fő pillére, a kliens és a coach között kialakuló kapcsolat maga, melyet nem az udvariassági formulák alkalmazása teremt meg, hanem a pillanat megélése, az egyszerű létezés és tudatosítás, (awareness).
Ebben a cikkben a Gestalt szemléletű coaching megközelítés elméletét egy rövid esetismertetés viszonyrendszerében részletezem. Ezzel nyitottságra és folytonos kísérletezésre bíztatva, ötleteket kínálok az olvasónak coach módszertani portfóliója bővítéséhez, azzal a kiegészítéssel, hogy nyilván engem is motivál a szakami ismeretszerés és az ügyfelekkel való „gazdagabb” együttműködés egyéb módozatai, így a felmerülő helyzetek függvényében, természetesen megközelítések eszközeinek és technikának is van helye a repertoáromban.
A Gestalt, mint szemléletmód
A német eredetű Gestalt szó jelentése „alak”, „teljes”, „egész”, „minta”, az ebből származó konzisztens koncepcióval rendelkező a humanisztikus pszichológiai irányzat a Gestalt-pszichológia. Alapelve: az egész több, mint a részek összege (az agy az információ minden töredékessége ellenére egészleges értelmezés kialakítására törekszik).
A Gestalt középpontjában az egyén aktuális tapasztalása (fenomenológiai háttér), életének szociális környezete (mezőelmélet) és saját létének felvállalása (egzisztencializmus) áll, felfogása szerint a létezés fontosabb, mint a tevés, és a változás a terapeuta-ügyfél kapcsolat (buberi dialógus) révén történik. (Kelló,2014)
A Gestalt nagyon erős elméleti megalapozottsággal bír. A teljes emberrel foglalkozó vonulat a test, az elme és az érzelmek egységet alkotó egyensúlyának kialakítását szorgalmazza, holisztikus látásmódja szerint a szervezet növekedésorientált önszabályozó entitás.
A Gestalt központi fogalmai: a tudatosság, szubjektív világunk, önmagunk, mások, és a köztünk lévő viszony megértése, a tiszta, hiteles jelenlét, a cél/eredmény hajszolása nélküli találkozás, és a kapcsolódás, azaz az ember önmagához, másokhoz és környezetéhez való kapcsolati folyamata. (Stefany-Tóth, 2024)
Gestalt felfogásban a boldogságunk és hatékonyságunk a különbözőségek kezelésén múlik. Az optimálisan működő személyiség a polaritások közötti “semleges” területen a legaktívabb, ahol a polaritáspár két ellentétes pólusa egyformán érvényre jut: az egyik pólussal történő kontaktus elősegíti mindkét szélsőség tudatosítását és integrálását.
A Gestaltban alaptétel, hogy változás folyamatos és állandó, az ellenállás természetes része Azt az állapotot amikor az entitás (egyén) az igényeire odafigyelve akkor is fenntartja egyensúlyát, ha a környezete megváltozik, a Gestalt homeosztázisként azonosítja.
Gestalt értelmezésben mindenkinek szembe „kell” néznie azzal, hogy miként létezik ő. Azzal, hogy az energiánkat az éppen zajló helyzet megtapasztalására és elfogadására fordítjuk és a jelenre figyelve szembenéznünk az „itt és most” -tal, a növekedés anélkül történik meg, hogy erre kísérletet tennénk, – magatartásunk természetesen, erőfeszítés nélkül változik meg. Ez egy paradox helyzet. (Perls, 1973).
A Gestalt coaching célja
A racionális problémamegoldásra, a precíz célkitűzésekre kevésbé koncentráló Gestalt- coaching, egy alapvetésekre építkező erőteljes, jelen-központú, tudatosság-fejlesztő platform (megélések, érzelmi, testi tapasztalások, bizalom, kapcsolódás, reflektív jelenlét, önmegismerés és felfedezés, kreatív rugalmas alkalmazkodás, választás).
A Gestalt – coaching a felismerésre összpontosít, az „érdekli”, ahogyan szervezzük az érzékelésünket, gondolkodásunkat, a világra adott válaszainkat, és hogy hogyan adaptálódunk a környezethez. „A fókusz azon van, hogy önmagunk legyünk, a belülről kifelé irányuló folyamat során fedezzük fel, tárjuk fel és értsük meg mindazt, ami velünk történik a jelenben. Azzal, hogy az energiánkat az éppen zajló helyzet megtapasztalására és elfogadására fordítjuk, a változás anélkül történik meg, hogy erre kísérletet tennénk; a magatartásunk természetesen, erőfeszítés nélkül változik meg.” (Leary-Joyce, 2017:19)
A Gestalt- coaching célja, hogy a folyamatban, amelyben a kliens szabadon felfedezheti a belső világát, anélkül, hogy a külső valóság szigorú követelményei akadályoznák, tapasztalja meg önmagát egészként és teljesként. Legyen minél inkább tudatában a saját működésének, hogy a későbbi random helyzetekben ne a berögzött beidegződései alapján, hanem rugalmasan tudjon reagálni és választani, a környezettel való együttműködés során.
A Gestalt coaching tehát nem kifejezetten a változást célozza meg, hanem a minél több, eddig kevéssé észlelt lehetőség feltárását, a felismerést, tudatosítást, ezek révén a döntésképességet a változtatásra vagy a folyamatosság elfogadására.
Ebben a felfogásban a folyamatosság tudatosabb fenntartása már elégséges változás.
„Ha egy coach eléri azt, hogy az ügyfele rálásson arra, ahogyan működik és ahogyan hat a működése másokra, a coach lényegében megtette a dolgát.” (Erős, 2018: 36)
A Gestalt megközelítés módszertani alapjai a coachingban
Kapcsolati perspektíva és jelen-központúság
A coach-kliens kapcsolat, egyenrangú emberi találkozás a maga teljességében. A partnerség és együttműködés alapja, a rapport, a bizalom, az integritás, a szavak és cselekedetek összhangja. Sémák helyett a pillanat megélése, a megtartott tér pszichológiai biztonsága és a nyugodt figyelem összhangja a jelenbe hozza a narratívát. Ezáltal lehetővé válik, hogy a coachee stabilan kísérletezzen más elképzelésekkel és viselkedésekkel, miközben úgy használhatja a Gestalt coach jelenlétét, mint egy “talajt, amire kéretik ráírni.” (Zinker, 1987)
A lényegi változás elindításához szükséges bizalom megteremtése és fenntartása, a munka folyamatos és elsődleges fókusza, – más készségek mellett – megköveteli, hogy a Gestalt coach hiteles legyen, és kongruenciát mutasson az ügyféllel való minden kapcsolatában, – önmagát az ügyfél válaszkész szolgálatára használja, ahelyett, hogy egy mindenre kiterjedő, külső módszert alkalmazna. Ha valaki kongruens, “úgy néz ki, mintha érezne, azt mondja, amit érez és gondol, és annak megfelelően cselekszik, amit mond”. (Satir, 2000: 21)
Miközben a coach – saját megnyílásával elmegy önmaga határáig, és ebben támogatja ügyfelét is – a reflexiós mezőben arra összpontosít, hogy a kliens hogyan érzékeli önmagát és a kapcsolódásait, saját élményeivel (is) kapcsolatot teremt és megosztja azt (ezen a módon is megalapozva jelenlétét a rendszerben). Az egymás iránt érzett nyitottság által, a kapcsolódás mindkét résztvevő számára automatikusan megtörténik, és a dialógus tanulássá válik. Valójában a coaching térben is, és a külvilágban is, egy közös teremtés, co-creation zajlik, a különbség a transzparenciában és tudatosításban van. (Fogarty, 2016)
Tudatosság
A Gestalt három egymással elválaszthatatlan kapcsolatban lévő tudatossági zónát azonosít: a belső (az ügyfél és a coach számára gyakran láthatatlan érzelmi állapotok végtelen tára), a külső (a külvilág reakcióinak azonosítása, viselkedés, beszéd és cselekedetek) és középső (gondolatok, ötletek, fantáziák, feltételezések). Ezen tudatossági zónák, az egymáshoz és a szélesebb életmezőhöz való viszonya jellemzőin keresztül fejlődik ki.
Az “itt és most” tudatosságot teremt, melyben a testi érzeteket, a test megélt tapasztalatát lényeges alkotóelemnek tekintjük.
A kliensrendszer közvetlen megfigyelése során, coachként a legnagyobb kincset a helyzetekre adott reakcióink jelentik (sallangmentes jelenlét, érzékszervi modalitások receptív használata, a célnélküliség figyelme, az adatokat és az értelmezést erőteljesen szétválasztó spontán, közvetlen, leíró nyelv használata stb.).
A gondos megfigyelés, előítéletek és ítélkezés nélküli , ezért a „hogyan” és az „itt” kérdésére összpontosít. Érdekli az egyén jelene. Ehhez meg kell adnia, hogy mi történik vele a fej, a szív és a test szintjén, a kapcsolati és környezeti kölcsönhatásoknak megfelelően. (Horváth, 2004)
A Gestalt-coach a hipotézisek kialakítását hosszabb ideig próbálja függőben tartani, gyakran „használ” állításokat kérdések helyett, pl logikus magyarázat, mellőzésével közli a mondandóját, hogy az ügyfélnek tere legyen visszautasítania azt.
A Gestalt segít az ügyfeleknek felismerni, hogyan járulnak hozzá saját élethelyzeteikhez, tapasztalataikhoz és képessé teszi őket tudatos döntések meghozatalára.
Az adott kapcsolat kontextusához megfelelően illeszkedő reflektív kérdések nem rejtenek irányítást, útmutatást, véleményt, inkább arra ösztönzik a coacheet, hogy helyzetének új jelentést adhasson, tudatosítsa a lehetséges választási opciókat, ezáltal is ösztönzve önmagát, hogy különböző alternatívákat találjon a cselekvésre. A támogató folyamat, a gondolatokra, érzésekre, testi érzetekre és az ellentétes elemekkel kapcsolatos viselkedésekre összpontosítva, magába foglalja az ellenállás megtámogatását, és az ügyfelek által tapasztalt polaritásokkal való munkát (kapcsolat az adott érzéssel, a feszültség megtartása, a reakció késleltetése, kockázatvállalásból eredő tanulás a biztonságos környezetben). „A Gestalt a meglévő energiával dolgozik. Ahol energia van, az a valami fontos. Ha az ellenállásban van az energia, akkor a rendszer, legyen az egy személy vagy egy csoport, véd valamit. Ha szóba hozzuk ezt, és együtt ránézünk, hogy mi lehet itt, akkor elismerjük a létjogosultságát, nem kell már védeni, így ebben a szabadabb, nyitottabb légkörben az ügyfél is rá tud nézni arra, hogy amit véd, hogyan gátolja az előrelépést.” (Erős 2014: 140)
Amikor Gestalt coach a saját reakcióit tudatosságfejlesztő beavatkozásként használva megosztja, hogy milyen hatással van rá az, ami történik, és megkérdezi, hogy a cselekedetei hogyan hatnak az ügyfélre -, tükörként működik, és az ügyfél tükörképének tisztábbá tételével értéket teremt, „…. egy új működési módot modellez, amely hatékonyan megváltoztathatja a rendszert” (Satir,2000:19).
A mindennapi életükben való fejlődésre irányuló kísérletek, a Zinker (1987) nyomán elterjedt, biztonságos vészhelyzetek (safe emergency) szintén eszközt nyújtanak az ügyfelének arra, hogy más értelmezésben lássa a saját élethelyzetét. Az új gondolkodási és viselkedési módok feltárása (így is lehet, vagy a dolgok hogyan lehetnének jobbak) a hatékony cselekvés előfutáraként, megteremtik azt az információs bázist, amely elvezet a választáshoz, amelyből a döntések születnek. (Stevenson, 2005)
A Gestalt – ciklus, mint a coaching-gyakorlat orientáló kerete
A Gestalt a világ észlelését (is) folyamatként értelmezi, melynek során szubjektív észlelési terünket, gondolkodásunkat és cselekvésünket a szükségleteinkből fakadó feszültségek rendszerezik. A mezőből állandóan érkező impulzusok nyomán valamely dolog, tárgy, jelenség, érzés, az egyén számára személyisége szűrőrendszertől függően megjelenik, fontos lesz, és olyan mozgásban lévő Alakká válik, amitől az ügyfél energizál, míg a többi potenciális forma elmosódik, és a Háttérben, mint a lehetőségek végtelen terében marad.
Az Alak a tömörségével, tisztaságával, a Háttérből kiemelkedésével hat. A folyamat dinamikus, folyton változik. Az egyes Alakok, a mintázatok mentén szerveződő, szubjektíve „értelmes” jelentéssel bíró tartalmak rövid ideig azok, mások erősek, sokáig fennmaradnak, vagy vissza-visszatérnek. A coach munkájának középpontjában a megszakítások, az energia, az Alakra vetülő figyelem felszabadítása állnak.
A Gestalt irányzat által megalkotott, az emberi tapasztalást és élményt reprodukáló, energia áramlást és kapcsolódást is kifejező, dinamikus modell a Tapasztalati ciklus.
A Cycle of experience, egy teljesség és befejezettség élményét adó kognitív térkép, ami azt szemlélteti, hogy hogyan, és milyen módon hozzuk létre a tapasztalatainkat, és ebben hogyan akadunk el, vagy teljesedünk ki. Változó energiaszintű szakaszain belül az elemek további nyolc részre osztódnak: érzékelés, tudatosítás, energiamobilizálás, akció, kontaktus, lezárás, visszavonulás, termékeny üresség.
„Mindennapi életünk során az adaptáció folyamata akkor egészséges, amikor minden új helyzetben kreatív, gyors és rugalmas választ eredményez. Amikor megfelelő vitalitással haladunk végig egy ciklus teljes hosszán, az így nyert élmények által teljesebbnek, frissebbnek és gazdagabbnak érezhetjük magunkat. Azzal, hogy végrehajtjuk az adott ügyletet, növekszik az önbizalmunk és az önbecsülésünk.” (Leary-Joyce, 2017:107)
Hasznos, ha tudjuk, hogy hol járunk az észlelés- kontaktus- visszavonulás folyamatában, bár ezt nem mindig könnyű beazonosítani, hiszen az egyes állomások egymásba olvadnak, és az egyes szakaszok időtartama is eltérő lehet.
Gyakorta előfordul, hogy ciklus nem fut végig a maga természetes módján. A legtöbb esetben a tudattalanul zajló, az áramlásban bárhol elakadó le nem zárt folyamatok egyensúlyhiányt és és energiaveszteséget okozva „unfinished business” -t eredményeznek.
A mentális és érzelmi feszültéget, rágódást generáló régi ügy tartalma folyamatosan elérhető az agy számára, így újra és újra felbukkanva (lehet, hogy más szereplőkkel vagy új formában) teret követel, és elszívja az energiát a ma aktuális feladatoktól.
Az ilyen helyzetek működési formáinak azonosítására használt kifejezés a kontaktusforma.
Az alábbi ábra a kontaktusformák kapcsolatát a ciklus egyes fázisaival összefüggésben szemlélteti. Forrás: https://www.researchgate.net/figure/The-Cycle-of-Experience-with-diagrammatic-examples-of-boundary-disturbances-Clarkson_fig1_369299354
A kontaktusformák (érzéktelenítés, projekció, introjekció, retroflexió, kitérés, elkerülés, egotizmus) nem vegytisztán zavaró, negatív jelenségek, hanem nagyon fontos segítő erejük is lehet, mivel egyben a világban való létezés kísérletei is arra, hogy az egyén kezelje és menedzselje a kapcsolatait, érzelmeit, impulzusait a környezettel való kapcsolatban.
Ez utóbbi esetekben szerepük támogató, ám amikor egy-két kontaktus forma bemerevedik és automatizmusként működik, akkor jelentős akadályt képez(het) az alkalmazkodásban.
Ideális kontaktusforma nem létezik. Mindegyiket mindannyian attól függően alkalmazzuk, hogy az adott szituációban mi az, ami a leginkább segíti a rugalmas, folyamatos és összehangolt reagálást az egyén és a környezet változó körülményei között. (Stefany-Tóth, 2024)
A Gestalt -coaching alkalmazott eljárása
A Gestalt – mint a humanisztikus irányzatok általában – jelenlétközpontú felfogás. A Gestalt-coachingban nincs előzetes, elméleti séma által behatárolt eszköz, a cselekvéseink, gondolkodásunk „hogyanja” a kiemelkedő jelentőségű hozzáadott érték.
A két ember közti különleges egyenrangú partneri kapcsolat a meghatározó, melynek közös alakítása az ügyféllel „szent dolog”.
Az eljárások, technikák és kognitív intervenciók helyett egy olyan coach-kliens kapcsolat ápolásán van a hangsúly, amely elősegíti az „itt és most” tapasztalatok vizsgálatán keresztül történő tanulást.
„Gestalt- coachnak lenni nem egy szerepkör vagy egy pozíció: azt jelenti, hogy az ügyfelünkkel való kapcsolatba az igazi önmagunkat visszük be.” (Leary-Joyce, 2017:270)
A Gestalt – coach arra van kiképezve, hogy a) önmagát eszközként használja; b) olyan jelenlétet biztosítson, amely egyébként hiányzik a rendszerből; c) segítsége az ügyfél feltörekvő valóságának azon új értelmezéseit, amelyek új felismerést, viselkedést vagy cselekvés eredményeznek. (Stevenson, 2005)
Az én, mint coaching-eszköz használata megkülönbözteti a Gestalt – megközelítést más módszertanoktól. A Gestalt-coaching különösen nagy hangsúlyt fektet az érzelmeinkhez való hozzáférésünkre. A gondolatainkkal, érzéseinkkel és reakcióinkkal kapcsolatos megnövelt tudatosság segít hozzá ahhoz, hogy egyensúlyba kerüljünk önmagunkkal, és egyúttal jobban tudatában legyünk annak, hogy az adott pillanatban mi történik bennünk és körülöttünk.
A Gestalt – coach a tanulás társas interakción keresztül nyújt modellt ügyfelének. önmagunk elfogadását, érzelmi és gondolati tudatosságunk növelését hangsúlyozó munkájának eszenciája, a természetes fejlődési szekvenciákba vetett hit, képesség a jelenlétben maradásra, arra figyelve, ami benne zajlik, amit érzékel az ügyfélnél, és a kettejük rendszerében, az észlelés és az értelmezés tágítása, az interperszonális dinamika hatásmechanizmusa, és a folyamatban lévő folyamatra való összpontosítás.
Amikor „nagy nyúlfülekkel” (Yalom, 2002) konzekvens éberséggel, aktív, érdeklődő figyelemmel követjük, “mi van” önmagunkban és az ügyfélben, és mindezt képesek vagyunk a dialógus során szelektíven, leíróan tömören megfogalmazni, a nagyfokú önreflexió nélkülözhetetlen.
Szintén a coach dolga tartósan megtartani a rendszert érzelmileg telített helyzetben is, ehhez pedig belső erőre van szükség.
A tiszta, egyértelmű, megfigyelésekkel megalapozott egyszerű közlések az elfogadó, ugyanakkor szelíden konfrontáló magatartás olyan minta, amelyből az ügyfelek észrevétlenül tanulnak.
„A coachingban sok gyakorlat kell ahhoz, hogy hogy ne áldozzuk fel az intimitást a stratégia oltárán, és hogy ez értékelhető eredményhez vezessen anélkül, hogy az erőlködés elvigye a figyelmet és az energiát a jelentől, a jelenléttől.” (Erős, 2018:37)
Kelló (2024) a Gestalt-coaching eszközeinek csoportosításában megkülönbözteti a sallangmentes jelenlét eljárásait, és a Gestaltra jellemző további intervenciókat.
Mindezek közül az előzőekben már említésre kerültek, többek közt a kapcsolati fókusz, a sallangmentes jelenlét eljárásai, az „itt és most”, a tudatosság zónái, a pásztázó figyelem, a kérdés – állítás, a tömörség, az önfeltárás, a kísérlet stb.
A coachingbeavatkozások további részleteinek ismertetésére – pl. a szomatikus élmények feltárásának módszerei, a kreatív kifejezésmódok, élmény alapú technikák a polaritásokkal történő munkában, stb -. várhatóan egy következő cikkben, a későbbiekben kerül majd sor.
Addig is kerüljön most bemutatásra egy olyan esetet, az én „Gestaltomról”, ahol az eddigiekben ismertetett megközelítést alkalmaztam egy coaching szituációban.
A coaching folyamat áttekintő bemutatása (saját szerkesztés)
Összegzés
A Gestalt improvizatív jellegével és az „itt és most” hangsúlyával a kognitív megértés helyett a sokféle valóságra rálátást, a felismerést, a megszokottból kimozdulást szolgálja (Zinker, 1978).
A Gestalt- coaching olyan izgalmas, lendületes és energikus műfaj, ahol a valódi változás a jelen megéléséből fakad. Az alapelvek, irányvonalak mentén gondolkodó, az ügyfél folyamatában való odaadó részvétel legjobb megközelítésmódja maga a kapcsolat.
Gestalt – coachként továbbra is bízom a folyamatban, magában az érintkezés felszabadító kapacitásában, annak az erejében, ami egy emberi kontaktusban meg tud születni, – ebben a működésben úgy hiszem, hogy megjelenik a nemzetközi coach szervezetek szakmai követelményrendszere által meghatározott szinte valamennyi kompetenciakategória és etikai irányelv.
Hanuska Marianna
okleveles Business Coach, Gestalt Coach-konzulens és Team Coach, Mediátor, Szervezetfejlesztő szupervízor és Felnőttképzési szakértő
Szakterületeim a szervezetfejlesztés – diagnózis, stratégia, kultúra fejlesztés, struktúra optimalizálás, business coaching – vezetői készségfejlesztés, egyéni/group coaching és szupervízió, mediáció – kapcsolatok alternatív megközelítése, felnőttképzési tanácsadás, szakértés.
Teljeskörű képzési-oktatási projektek, komplex programstruktúrák szakértésével, irányításával foglalkozva, több mint 15 év tapasztalattal rendelkezem a felnőttképzésben. Szakemberként vezetők, vezetői csoportok felelősségvállaláson alapuló támogatását, munkahelyi szerepeik különbözőségéből adódó feszültség és/vagy bizonytalanság kezelését végzem.
Irodalomjegyzék:
- Bozer, G., Jones, R. J. (2018): Understanding the factors that determine workplace coaching effectiveness: a systematic literature review. European Journal of Work and Organizational Psychology, 27(3), 342–361. https://link.springer.com/article/10.1007/s11613-022007716?utm_source=getftr&utm_medium=getftr&utm_campaign=getftr_pilot&getft_integrator=wiley (letöltés időpontja: 2025.07.30.)
- Clarkson, P. Chavicchia, S. (2013): Gestalt Counselling in Action Sage Publications Ltd. London https://www.researchgate.net/figure/The-Cycle-of-Experience-with-diagrammatic-examples-of-boundary-disturbances-Clarkson_fig1_369299354 (letöltés időpontja:2025.07.30.)
- Erős Ila (2014): Gestalt coaching In. Coaching irányzatok a gyakorlatban. szerk. Kelló Éva, Akadémiai Kiadó, Budapest.140
- Erős Ila (2018): Hasonlóságok és ellentmondások a Gestalt terápiában és a coachingban Magyar Coachszemle – VII. évf. 1. sz. 2018. február. 37.
- Fogarty, M., Bhar, S., Theiler, S., O’Shea, L. (2016): What do Gestalt therapists do in the clinic? The expert consensus. British Gestalt Journal, 25(1), 32-41. https://www.researchgate.net/publication/319004912_What_do_Gestalt_therapists_do_in_the_clinic_The_expert_consensus (letöltés időpontja: 2025.07.30.)
- Horváth Tünde (2004) Pszichoterápia 2004. augusztus http://www.clarino.hu/docs/articles4.pdf (letöltés időpontja: 2025.07.30.)
- Kelló Éva szerk. (2014). Coaching alapok és irányzatok. Akadémia Kiadó, Budapest
- Leary-Joyce, J. (2017): Gestalt-coaching a gyakorlatban. A termékeny üresség felfedezése, HVG Kiadó Zrt, Budapest.19;107;270
- McKenna, D.D.- Davis S. L. (2015) Industrial and Organizational Psychology: Perspectives on Science and Practice, 2 (3), 244–260. https://www.cambridge.org/core/journals/industrial-and-organizational-psychology/article/abs/hidden-in-plain-sight-the-active-ingredients-of-executive-coaching/E0D1DFE93927500C55573A18F4F1B74B (letöltés dőpontja:2025.07.28.)
- Perls, F. (1973): A Gestalt-terápia alapvetése. Terápia Testközelből. Ursus Libris, Budapest
- Satir, V. (2000): A terapeuta története. In. Az én használata a terápiájában, Szerk. Baldwin, M. New York: Haworth Press: 17-27. 21;19.
- Stefany-Tóth Judit (2024): Gestalt coaching. In. Coaching irányzatok a gyakorlatban szerk. Kelló Éva, Akadémiai Kiadó, Budapest.
- Stevenson, H. (2005:) Gestalt Coaching. OD Practitioner 37/4 https://www.academia.edu/78671748/Stevenson_Gestalt_Coaching_ODP (letöltés időpontja: 2025.07.30.)
- Yalom, I. D. (2002): A terápia ajándéka. Park Kiadó, Budapest
- Zinker, J. C. (1987): Kreatív folyamat a Gestalt-terápiában. New York, Antiquity Book.
