Pető Andrea: Fotózás mint coaching eszköz – mit ad a szavakon túl?

Az Egyesült Királyság ICF honlapján 2024. februárjában, megjelent „A coaching jövője vizuális lesz?” című cikk végén összefoglaló kérdésként ezt teszi fel a szerző: „Mi lenne, ha egy vizuális coaching eszköz beépítésével olyan mélységű megértést érhetnél el az ügyfelednél, amit eddig talán nem is tartottál lehetségesnek? Ez bizony már önmagában is megér egy próbát.”

Számomra azonban a következő kérdés még izgalmasabb: Mi történik, ha az adott képet maga az ügyfél alkotja?

A fényképezés, mint tükör, nyelv és híd

A fényképezés különleges és hatékony eszköze lehet az érzelmek és gondolatok kifejezésének. Egyfajta nonverbális nyelvként működik, amely lehetővé teszi számunkra, hogy akkor is megmutassuk belső világunkat, amikor a szavak kudarcot vallanak. Maga az alkotás folyamata – a pillanat megfigyelése, megragadása és képpé formálása – katartikus élménnyé válhat: segíthet felszínre hozni és kivetíteni a belső konfliktusokat, miközben az érzelmek új értelmezést nyerhetnek. A fotózás során hozott tudatos vagy ösztönös döntéseink – hogy mit fotózunk le, milyen szögből, milyen keretbe foglalva és a fényt hogyan használjuk mindeközben – mind tükrözik aktuális lelkiállapotunkat. Így minden elkészült kép egyfajta vizuális lenyomatként őrzi az alkotó pillanat érzelmi állapotát, segítve az önreflexiót és a belső világunkhoz való kapcsolódást.

Három évtizede élek a képek bűvöletében és figyelem keletkezésüket. Tanultam több nemzetközileg elismert fotográfustól, számtalan külföldi fotós túrán fényképeztem társaimmal, ahol a képkészítést hosszas beszélgetések kísérték. Több ezer óra képelemzés, fotográfus tanulmányok, workshopok és egy francia AFIAP fotóművészi diploma jelzik utamat és azt a folyamatot, amely öt éve életre hívta a szubjektív önismereti fotósétákat. A fotóséták pedig a fotózáshoz mint coaching eszköz használatának kutatásához, majd alkalmazásához vezettek. 

Ahol a kép mesél – coaching fényképezőgéppel vagy mobiltelefonnal

A fényképezés beemelése a coaching folyamatba izgalmas és sokrétű lehetőséget kínál, de használata tudatosságot, érzékenységet és rugalmasságot kíván. Bármennyire is erőteljes és kreatív eszköz, mindig az ügyfél szükségletei, ritmusa és nyitottsága lesz irányadó. Hiába érkezett a kliens egy szubjektív fotó-coachingra, ha adott pillanatban nem kíván élni a fényképezés lehetőségével, azt tiszteletben szükséges tartani. A fotózás soha nem válhat célkitűzéssé önmagában, mindig csak eszköz lehet az ügyfél belső folyamataihoz való kapcsolódásban.

Ha azonban a kliens nyitott a fotózásra, akkor is – mint minden coaching ülés esetében – a folyamat a kapcsolódással kezdődik: beszélgetéssel, ráhangolódással, jelenléttel, fokozott figyelemmel, témaválasztással és a bizalom építésével. Mindez előkészíti azt a belső teret, ahol majd az alkotott kép és tartalom találkozhat.

A coach fókuszáltsága legalább olyan meghatározó, mint később az ügyfélé a fotózás során. A kliens szavaiból, hanglejtéseiből, hangsúlyából, a tartalmi eltolódásokból már a kezdetektől kirajzolódik, hogyan, milyen instrukciókkal lássuk el a fotózásra vonatkozóan.

Amikor az ügyfél elindul felfedező sétájára – akár telefonnal, akár fényképezővel
a kezében, – a coach már az első mozdulatoktól kezdve információt gyűjt. Beszédes lehet például, hogy az ügyfél hogyan mozog a térben, hogyan viszonyul az őt körülvevő tárgyakhoz, mennyi idő telik el egy képelem meglátása és a kép elkészítése között. Mindez nemcsak a választott témához való viszonyt tükrözi, hanem az ügyfél személyiségébe is betekintést nyújt. Mert a képek születésének folyamata legalább olyan fontos, mint maga az elkészült fotó. A fénykép ugyanakkor nem csupán egy leképezés, hanem egy történet hordozója. A megjelenítésen keresztül pedig elvezet bennünket ahhoz a gondolatisághoz és érzésvilághoz, amivel készült, illetve az ott születő mögöttes tartalom is benne rejlik.

A képelemzés során a coach szerepe elsősorban kísérő és kérdező. A kép tartalmi értelmezése az ügyfél privilégiuma – az ő élménye, az ő története, az ő belső válaszai határozzák meg, mit lát, mit érez, mit mesél a fotón keresztül. A coach fotós tapasztalata ebben a szakaszban akkor válik különösen értékessé, ha segít a képek „olvasásában”: abban, hogy észrevegye azokat az elemeket, elrendezéseket, hiányokat vagy többleteket, amelyek a kép egészét gazdagítják, és így új, árnyalt gondolatokat, kérdéseket indíthatnak el.

A képolvasás tanulható és fejleszthető készség – nem feltétele a módszer működésének, ugyanakkor segítheti a folyamat hatékonyságát. Mindazonáltal a legnagyobb biztonságot az adja, ha a coach mer a háttérben maradni, és bízni abban, hogy az ügyfél felismerései vezetik őt. A fotózás a folyamatban nem öncélú alkotás, hanem a belső én láthatóvá tétele, az önreflexió képi formája. És a coach szerepe itt is az, hogy finoman jelen legyen, értően figyeljen, kísérjen – és kérdezzen, amikor szükséges.

Egy alkalmas szubjektív fotó-coaching

Lehetőség van egy alkalmas fotózással egybekötött coachingra is. Ez lehet valaminek a kezdete, de önmagában egy alkalom is. Ilyenkor egy témát járunk körbe, pontosítunk, vagy erőforrásokat keresünk, illetve több perspektívából megnézzük az adott témakört.

Egy kép önmagában sok információt nyújthat, azonban egy téma körbejárásához,
a feltörő gondolatok megerősítéséhez több felvétel együttes elemzése ad igazán hiteles visszajelzést. Olyan ismétlődő képelemek vagy visszatérő, ritmikus térfelosztások, szín- és fényhasználatok szolgáltathatnak adatot, mely további gondolkodásra késztetheti az ügyfelet, ezáltal szélesítve megoldási lehetőségeinek palettáját. 

A legutóbbi coaching szemléletű fotósétán elsősorban az ügyfél élethelyzetét néztük meg közösen, valamint erőforrásokat kerestünk a következő lépéseihez, megélésének feltérképezéséhez. Az ő szavait idézem: „A fotóim révén ránéztem önmagamra. Megláttam olyan részeimet, melyeket nem ismertem, vagy túl jól ismertem. – Voltam csendben.  – Sétáltam lassan. – Fotóztam, amit más nem látott meg. – Alkottam… 9 db kép, mind saját történettel. Képek, amik mesélnek, rólam. Megmutatnak egy darabot belőlem, szubjektíven.” 

Egy-egy fotózás során feltettem magamnak a kérdést, vajon coachként hogyan támaszkodom vagy támaszkodom-e erre az eszközre egy ilyen folyamat során. Mennyire szól ez rólam, mint coachról? Volt, hogy elengedtük az eszközhasználatot amikor az ügyfél már az első percekben mélyre ment témájában és nem szakítottuk meg a szavak folyását. Kísértem klienst nagyon lassan vagy figyeltem azt, aki villámgyorsan fényképezett. Hatással van rám minden egyes fotóséta, a kibontakozó beszélgetések. Önreflexióra van szükségem többször, amikor nehéz csendben, háttérben maradnom, mert én felkiáltójelként érzékelek bizonyos elemeket a képeken, de az ügyfélnek más a fontos, neki mást jelent a kép. Mindig az ő meséje, vizualizációja a mérvadó és hiszek abban, hogy erős tükörként szolgál számára a saját maga alkotta kép. Együtt elemezni, kérdésekkel segíteni a kibontakozást, megtalálni a lényegi pontokat egy közös utazás, ahol a kép egy vezető fonal olyan mélységi információkkal, melyben az ügyfél úgy merül alá, ahogyan az számára a legrelevánsabb. Az emléknek, felismerésnek pedig ebben az esetben kézzel fogható, azaz szó szerint is látható eredménye van.    

Pető Andrea
diplomás life, business és team coach, AFIAP fotóművész

Fiatal korom óta emberekkel foglalkozom. Utazásszervezőként, idegenvezetőként, majd vállalkozóként és cégvezetőként különféle szervezeti formákban szereztem tapasztalatokat, ismertem meg a céges létforma sokrétűségét. Vezetőként, tour managerként, búvármesterként és fotográfusként pedig számtalan embert különféleképpen kísértem életének egy-egy szakaszában.
A coachinggal mélyebben a pandémia kezdetén ismerkedtem meg. Akkor egy önismereti fotográfiai szerelem-projekt hívta életre bennem ennek a folyamatnak a megismerését. Sokszínűségünk, milliónyi megélésünk és meglátásaink, megoldási metódusaink azok, amelyek mindig is elbűvöltek. Az, ahogyan a biztonságos együtt gondolkodás változást eredményezhet, hogy mindenki megtalálhatja személyes vagy a számára leginkább kivitelezhető megoldásait.Személyes küldetésemnek érzem, hogy a coaching folyamatának kiegészítési lehetőségeként a vizuális kifejezésmód jelentőségét tovább kutassam.

Szakirodalom:

ICF United Kingdom (2024. Február 28.). Is the Future of Coaching Visual? -3D-printing your thoughts – the rise of visual coaching conversations https://www.coachingfederation.org.uk/news/all/detail/is-the-future-of-coaching-visual

Lépj velünk kapcsolatba!