Egyetemi coaching tanulmányaim előtt egy új szokást vezettem be az életembe. Hetente átlagosan harminc-harmincöt kilométert sétáltam természetes környezetben egy csoporttal két éven keresztül. Rendkívül erős pozitív hatásokat érzékeltem. Korábban pozitív ügyfélvéleményem is volt hasonló terepen coachként. Ezért kutakodni kezdtem, hogy mi lenne, ha környezetet változtatnánk a folyamataink során.
A szociofizikai környezet jellemzőinek hatása erős, hosszú távú és a viselkedés során gyakran nem, vagy nehezen tudatosul. Ha tudatosulnak is ezek az élmények, az okokat az emberek jellemzően nem a környezetnek, hanem az adott helyzetben jelenlevő többi embernek tulajdonítják. (Dúll, 2009)
Vajon milyen hatással lehet a természetes környezet és a járás a coaching folyamatra?
Ennek a kérdéskörnek a megválaszolására kerestem a választ kutatás alapú szakdolgozatomban a Metropolitan Egyetem Business és Teamcoach szakán végzős hallgatóként.
A pandémiás helyzet okozta változásoknak köszönhetően a munkával töltött időben és magánéletünkben egyaránt felértékelődött a természetben töltött idő párhuzamosan az online világban töltött órák érezhetően megnőtt számával.
Ezek a megváltozott életszokásaink számos hatással lehetnek fejlődési folyamatainkra a coaching során is. Minőségi, gyakorlatból összeszedett információkkal és kvalitatív mélyinterjús kutatási módszerrel vizsgáltam meg azt a hipotézist, hogy a coaching folyamat hatékonyságát támogatja vagy sem a fenti két környezeti körülmény. Elsődlegesen az egyéni coaching folyamat vizsgálatát tűztem ki célul. Saját tapasztalatom az, hogy minél több időt töltünk természetes környezetben és alkalmazzuk a legtermészetesebb haladást: a járást, annál inkább természetes (én)valónkkal tudunk önmagunk útján saját céljaink felé haladni. Valamilyen változás, fejlődés létrejöttéhez a legközelebbi, egy már működő ehhez kapcsolódó minta megfigyelése, tapasztalati tanulás útján való elérése is elvezethet.
A coachee azért indul el a folyamatban, mert változást szeretne elérni. Ehhez a természetességéhez való visszatérést tudja leghatékonyabban ugródeszkaként használni hiszen az onnan való változás a legrövidebb és a legkisebb lépéssel elérhető a kívánt cél felé. A környezet, mely körülveszi őket a folyamat során tapasztalati úton, fizikailag is megfigyelhetően is mintázhatja ezt. Az interjúfolyamatok során a valós tapasztalatokra fektettem a hangsúlyt, a folyamat oldaláról vizsgálódtam és végül kinyílt a témában a csoportok/csapatok felé is a vizsgálati terjedelem. Az a kérdés is foglalkoztatott, hogy mikor nem használható, milyen tényezők fennállása esetén kerüljük inkább a természet és a járás kombinációját, milyen tapasztalatok vannak arra vonatkozóan, ha csak az egyik vagy csak a másik eszközzel élünk coachként.
Saját tapasztalatom az, hogy a vállalati kultúrát, az ügyfél/coachee komfortzónáját is figyelembe véve mindenképpen nyitottságot vélek felfedezni a természetben zajló folyamatok irányába, a kutatásom előtt nem láttam okot arra, hogy miért ne lenne támogató. Nagy óraszámú gyakorlati tapasztalattal rendelkező coachokkal készített mélyinterjúkkal irányoztam elő hipotézisem további vizsgálatát. A témában a gyakorlati órák száma a teljes óraszámhoz képest elenyésző, aminek okát szintén a vizsgálati keretbe tettem. Így lehetséges a multinacionális és a kkv szektor vezetési, fejlődési, támogatás- kérési szokásaira és témához való nyitottságára is rápillantani. A témát időszerűnek vélem és figyelemfelhívásnak is szánom. Hiszem, hogy van egy olyan lehetőség mindenki számára, ami kevéssé ismert és létezik a köztudatban és jelenlegi, láthatóan konjunktúrából recesszióba tartó világunk számára is egy új nézőpont lehet.
Az online tér pszichológiai hatásainak nehézségeiből indulva a rogers-i személyközpontú pszichológia természetesség és önazonossági kérdéskörén át agyunk helyzetéig vizsgálja a támogató érveket.
A coachee, aki fenyegetett állapotban érkezik a folyamatba, bár dolgozni szeretne helyzetén, limbikus állapota miatt szorong, elakadtnak érzi magát, hiányérzet és csőlátás jellemzi. Fiziológiai vagy mentális szempontból feltételezhetően nincs meg az optimális állapot ahhoz, hogy megbízzon a folyamatban és annak elemeiben. (Bamber, 2019)
Hogyan tudjuk elérni azt az optimális agyi állapotot, amivel az ügyfél képes lesz a folyamatban a legjavát hozni?
- Minimalizáljuk a fenyegetést és maximalizáljuk a jutalmat.
- Segít, ha az agy szociális mozgatórugóira összpontosítunk
- Proaktívan kikapcsoljuk a limbikus rendszert egy érzelmi megérkeztető gyakorlattal
- Mivel az agyat érő stressz gátolja az oxitocin hormon termelődését, ezért ennek a növelése hasznos lehet a coaching folyamat során.
- Az idegtudomány kimutatta, hogy amikor egy személy megtalálja a megoldást önmaga számára felelősséget vállal és cselekvésre motivált. (Bamber, 2019)
A természetes környezet is jó eszköz lehet az előbbiek elérésére az alábbi formában:
A természetes környezet maga lehet jutalom.
Ezt teheti a coach vagy teheti az ügyfél is egy általa és számára relaxációt, megnyugvást nyújtó környezettel is, ami lehet maga a zöld természetes közeg, amelyet az ügyfél maga választ.
A státusz kérdése felvethet kérdéseket egy zöld környezet tekintetében. Az a személy, aki bizonyos helyzetekben érzi magát biztonságban, például az adott munkahelyi környezetében, nem valószínű, hogy a bizalmi szint megteremtésének idején, a folyamat kezdetén egy számára esetleg nem komfortos, ismeretlen környezetben szívesen beszél a helyzetéről. Ez hathat negatívan és pozitívan is a természet és a járás tekintetében, hiszen amennyiben valakinek a státusz-igénye egy bizonyos környezetben biztosítottabb, nem az lesz az első lépés, hogy elhagyja azt.
Az érzelmi megérkeztetési gyakorlat szempontjából egy természetes környezet szintén lehet pozitívan támogató.
Egy esetleges ellenállást, mely egy teljesítménnyel kapcsolatos gondolat szülhet például egy beutalt ügyfél esetében csökkenthet egy erőforrás, a teljesítőképesség előmozdítása fizikailag megtapasztalva. Járva, túrázva, haladva.
Elősegíthetjük a felelősségvállalást és a cselekvést.
A természetes környezet előnyei a folyamat során
- jótékonyan hat a koncentráló képességre,
- immunrendszer erősítő hatása van,
- energia szintet és vitalitást növel,
- az érzékszervi tudatosságot serkenti és ugyanígy az érzékelést,
- pezsdítő hatással van az intuitív gondolkodásra és a kreativitásra,
- pihenteti a túlterhelt agyat,
- empátia erősítő hatása van,
- magabiztosság növelésben szerepet játszik (Ivens, 2018).
Összefoglaltam egy táblázatban, hogy tapasztalatom és kutatásaim szerint milyen talaj kedvezhet a coaching folyamatbeli kreativitás megnyílásának a természetes környezeten belüli járás folyamán.
| A járás és a talaj környezeti tényezők szerinti hatása a coachingban | ||||
| Az ügyfél kondícióját, adottságait, szándékát figyelembe véve és a legkisebb lépés elvét követve | A járás jellege és környezete | A mozgás jellege | Az agyra gyakorolt hatása | Ösztönző jellege |
| lassú járás egyenes talajon | Ciklikus | Agyat tehermentesíti | Kreativitást szül | |
| gyors járás egyenes talajon | Ciklikus | Agyat tehermentesíti | Kreativitást szül | |
| lassú járás egyenetlen köveken | Aciklikus | Az agyat leterheli, mert egyensúlyozni szükséges | Nem enged teret a kreativitásnak közben | |
| járás technikai talajon, hegyes-völgyes dombos részen | Ciklikus- Aciklikus felbontható részekre és az egyes részeknél új szerződés szükséges | Felváltva szerepelhetnek a tehermentesítő és a leterhelő feladatok | Kis lépésekre, szakaszokra bontva teret enged, illetve a tapasztalati rátekintéssel enged teret | |
Hormonok vizsgálata
A szerotonin, dopamin, endorfin és az oxitocin hormonok szintje is emelkedést mutat testmozgás hatására, ami agyi tevékenységben a kreativitás növelése mellett érvel. Ha nincs stressz, a kreativitás növekszik. (Simon N., 2007)
A dopamin olyan tényező, amely befolyásolja a részvételt és kitartást sportedzések terén, amelyek befolyással vannak a siker elérésére. (Sawczyn-Michałowska , 2019)
A kutatásban számos, szám szerint 37 magyar és külföldi szakirodalmi hivatkozást találtam, amelyek alátámasztják a két tényező hasznosságát, viszont e cikkben az empirikus kutatási tapasztalatokra helyezném most a hangsúlyt.
Kvalitatív módszertannal, félig strukturált interjúk elemzésével dolgoztam. Széles vertikumon választottam vizsgálati alanyokat. Egyrészt olyan nagy számú, legalább 500 coacholt órával rendelkező tapasztalt coachokat kerestem, akik használták már a természetben járás közben lévő folyamatokat vagy coaching terén rendszeres, napi szintű nagyon nagy számú tapasztalattal rendelkeznek és coaching típusú beszélgetéseket folytattak ebben a környezetben. Olyan, integrált módszertannal természetben dolgozókat is meginterjúvoltam, akik elsősorban nem coachként, hanem a természeti környezetben a járást alkalmazzák és egyénekkel vagy csapatokkal dolgoznak hosszú évek óta és érzik ennek a környezetnek és a járásnak a jelentőségét, hatásait. Végül két olyan coachot is megkérdeztem, aki még nem használta a természeti környezetet ilyen módon támogatásként. A neveket megváltoztattam. Az interjúkérdések közül a két legrelevánsabbat emeltem ide az olvasó elé.
Az interjúalanyok tapasztalatai az interjúk előtt
| Átlagos érték | |
| Hány éve foglalkozol ezzel? (év) | 10 |
| Hány coacholt óra van a hátad mögött? (óra) | 4370 |
| Hány coacholt óra van a természetben? (óra) | 650 |
2. ábra Az interjúalanyok tapasztalatai az interjúk előtt
Az interjúalanyokra ható coaching ágazatok és irányzatok
| Milyen ágazat hatott leginkább a coachingban Rád? | |
| (A) | cselekvésorientált és mindfullness |
| (G) | tranzakcióanalízis, gestalt, vizualitás illetve a gondolat, az érzelem és a testiség összekapcsolása és fókuszba helyezése |
| (J) | Gestalt, pozitív pszichológia, érzelmi fókusz, akcióorientált |
| (Ga) | Edző és túravezető vagyok |
| (V) | Holisztikusan szemlélem a dolgokat. Sokrétűen látom a dolgokat. Gestalt, megoldásközpontú de nem csak coaching |
| (M) | komplex irányzatok, testi érzékelés, trauma irány |
| (An) | megoldásközpontú, proaktív, wingwave |
| (R) | Gestalt, Ai, NLP és wingwave, ami inkább módszertani keretrendszer és a cselekvésorientált és a pszichodráma |
| (Gó) | Megoldásfókusz |
| (B) | cselekvésorientált és megoldásfókusz |
A hipotézisem, miszerint a természet és a járás egyaránt pozitív hatással van a folyamatra beigazolódott olyan módon, hogy a haladás és a nyitás, megnyílás többek tapasztalatából látszik.
J: „Megérkeztető, lelazító, ellazító hatása van. Serkenti a gondolkodást, önmagához kapcsolódást.”
An: „Egy másik fajta aspektus szerint eszközként szolgálhat arra, hogy coachként kimozdítsuk a beleragadt helyzetből fizikailag is. Biztos, hogy nem oda jutunk, ha járunk vagy ha egyhelyben ülünk.”
G: „Nekem a mozgásról az jut eszembe, hogy ahogy elindulunk és lépünk azzal gondolati szinten is, abból, hogy valamibe bele vagyunk így állva fizikailag, elindul valami testileg és belemegyünk valamibe.”
Ga: „A ritmus, ami kialakul egy ilyen folyamatban, az megteremti azt, hogy a ritmikus mozgástól a feje is kitisztul. Ha valaki sétál, akkor sokkal jobban tud magára figyelni. Ez a ritmikus mozgás segítő.”
R: „Nekem erről elsősorban a spiritualitás jut eszembe és az, hogy ügyféllel én soha nem coacholok úgy, hogy sétálunk. De nagyon sok beszélgetés sétálás közben coaching beszélgetéssé válik, de ezek nem ügyfél beszélgetések.”
A: „A legtöbb ügyfelem, akik jönnek hozzám multi környezetben dolgoznak és nagy ajándék nekik az, hogy kint vagyunk a természetben.”
Legátfogóbban J. fogalmazta meg: „Sokszor ez a téma, hogy nem bír megállni, nem tud magára időt szánni és ezzel egy mintát is mutatunk, hogy lehet menni a természetben, annak lehet ereje. A járás maga és az, hogy nem face to face vagy derékszögben ültök egymással ez segíti a gondolkodást én azt tapasztaltam. Könnyebb a megnyílás. A járás előreviszi a gondolkodást is. Mozdítja előre azt is, hogy mennyire lehet megnyílni. Megérkeztető, lelazító, ellazító hatása van. Serkenti a gondolkodást, önmagához kapcsolódást. Lehet, hogy ez az egész egy kevésbé tudatos szférát mozgat meg és azért is nehéz erről konkrétumokat mondani.”
Összességében elmondható, hogy kevés olyan esetet találtam, ahol konkrétan nem támogatja a folyamatot. Ezek a következők: Amikor az ügyfél maga személyiségéből vagy egészségügyi helyzetéből adódóan nem képes erre. Vagy ha a coach figyelmi nehézségekkel küzd egy adott környezetben. A következtetésem az, hogy abban az esetben, ha coachként ezt a közeget a folyamatra támogatónak érezzük, akkor célszerű így hirdetni a szolgáltatást, hogy az ügyfél már találkozzon a közeggel és a szerződés részeként értelmezhesse. Ha a folyamat közben jön ez a lehetőség, akkor is a folyamatos újraszerződéssel biztosíthatja a coach a tényező támogató erejét.
Ga: „Amikor valaki nem egy kirándulós típus. Vannak olyanok, akiknél van ilyen ellenállás benne, de én ebben szabad kezet adok. Amelyiket ő szeretné.”
J: „Nem tudsz közben jegyzeteket készíteni coachként. Ha olyan a coaching téma, akkor pl. a hogyan tartsam meg jól a prezentációt, akkor nyilván nem lehet. Vagy ha térdprotézise van. Van, amikor azt kell, hogy állj meg végre, akkor a járás ellenjavallt. Inkább hogyha a coach dolgozna az ő külső adataival és ez nehézkes. Körüljárnám ezt, hogy miről szól az, ha ő menni akar vagy ha éppen nem akar menni.”
An: „Arra gondolok, hogy lehet, hogy a coachnak nehezebb az aktív hallgatás és a tudatos jelenlét például egy számára nem megszokott környezetben.”
R: „Talán hogyha a természet nagyon zord oldalát mutatja, mínusz 32 fokban lehet, hogy nem, de viharban is kimennék például. Arra kell ráfordulni, hogy az hogyan tud az ügyfélnek jó lenni.” Ga: „Egyszer egy anyukának felajánlottam a túra helyett, hogy kettesben menjünk el túrázni. Nem érezte még annyira jónak magát, hogy a többiekkel jöjjön és felajánlottam neki. Zavarbaejtő volt. Amikor én 30 emberrel vagyok, akkor nagyon tudok felszabadult lenni. Mi elmentünk akkor ketten a természetbe. Amikor ketten mentünk, kellett egy 20 perc, hogy feloldódjunk. Ez még nekem túravezetőként is túl bensőséges volt. Annyira nem ismertem ezt az anyukát, eljött egy-két túrára korábban. Aztán kiforrta magát. Volt olyan is, hogy eljött, mert tetszett neki a mozgás, de undorral volt a fák és a gyümölcsök iránt a természetben, a természet is undort keltett, túl naturális volt neki. Jó a mozgás része, de városban szeretné. Nem jellemző, de van ilyen is. Volt olyan is, aki nem bírta, hogy hozzá értek a növények. Kérte a túra elején, hogy ne menjünk szűkös helyekre. Az érintéstől undorodott. Eljött a csapat miatt és a sport miatt, de a természet neki nem adott. Mindenki más. 80-90%-ban általában szeretik.”
M: „Nekem nehéz figyelnem, ha sok más élő dolog is van körülöttem. Külön fel kell készülnöm erre. Első körben nem ajánlom fel, mert nekem nehézség, de ha az ügyfél menne, megyek vele természetesen.”
V: „Fiatalokkal dolgozom. Van olyan, hogy este késő van és mondjuk nem biztos, hogy biztonságosnak érzem, ha egyedül kimegy, ha mondjuk online lennénk.”
A:” Nem jut eszembe ilyen. Extrém időjárás esetén nem választom a sétáló coachingot.
A természet és a járás coaching folyamatra történő hatásait vizsgálva a következő következtetésekre jutottam:
Elmondható, hogy a tudatosságot és a jelenlétet emelték ki a coachok. Szóba került az önazonosság, a kreativitás előidézése és a biztonság és bizalom fenntartása is említésre került.
Bár kevésbé tudatosul, mégis rendkívül sok támogató hatása lehet a zöld környezetnek és a sétának az ügyfélre, a coachra és a coaching folyamatra egyaránt, mely az önazonossághoz való visszatéréstől indulva a stresszkezelésen át a hormonokon keresztül mind-mind igazolja, hogy ugyanúgy jutalomként és szabad térként kreativitást adva tudatosító támogató funkcióval lehet jelen.
Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy van, amikor az ügyfél vagy a folyamat szempontjából azért nem támogató, mert vagy nem ez a legkisebb lépés, amit az ügyfél meg képes tenni vagy pont azzal van dolga, hogy lelassulnia szükséges, esetleg olyan stratégiai folyamatai vannak, amelyek mellett ez a mozgás nem a kreativitást és a szabadságot támogatja, hanem esetleg pont beszűkíti. Előfordulhat, hogy egyéb körülmények (időjárás vagy ügyfél helyzete) nem teszik lehetővé a naturális környezetben történő folyamatot.
Összességében elmondható, hogy amennyiben a coach szolgáltatásai között szerepel ebben a környezetben történő közös munka, akkor ezt érdemes hangsúlyozni, hogy a folyamat pozitív értékei, az ügyfél motivációjának, képességének feltérképezéséhez szükséges erői jelen lehessenek már a szerződéskötés kezdetén is akár.
Az online coaching hatékonynak és kényelmesnek tűnik és gyakorlatban is szívesebben alkalmazzák számítógép előtt jelenleg. Az ügyféligények és a távolságok miatt azonban korántsem csak ez az egyetlen megoldás létezik.
A természeti folyamatban történő coaching alkalmakat e fenti tény nem zárja ki, hiszen országokon átívelően is működhet egymástól távol lévő coach és coachee természetben és séta közbeni összekapcsolódása akár az online térben is vagy hang használattal- telefonon. Érdekes kutatási folytatás lehetne, ennek a kihívásfókuszú lehetőségnek a bevezetésével egy felmérés a köztudatban az ügyfél és a coach oldaláról is.
Forrásjegyzék:
Bamber, R. (2019. 10. 04.). Our Coaching Practice – Six Strategies To Facilitate An Optimal Brain State In Coachees. Forrás: Neuroheartcollective.com: https://neuroheartcollective.com/how-can-neuroscience-inform-our-coaching-practice-six-strategies-to-facilitate-an-optimal-brain-state-in-coachees/
Dúll, A., & Varga , K. (2015). Rábeszélőtér- a szuggesztív kommunikáció környezetpszichológiája. Budapest: L’Harmattan Könyvesbolt.
Ivens, S. (2018). Erdőterápia. Budapest: Libri.
Pavlik, G. (2013). Sportélettan. Budapest: Medicina Könyvkiadó Zrt.
Sawczyn-Michałowska , M. (2019). Associations between the dopamine D4 receptor gene polymorphisms and personality traits in elite athletes. Biology of Sport, Vol. 36 No4,.
Simon N., J. (2007. november). How to increase serotonin in the human brain without drugs. J Psychiatry Neurosci., old.: 32(6): 394–399. Forrás: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2077351/
Kármán Edit vagyok, okleveses business és team coach. A coaching visszatekintve 2015-ben már jelen volt életemben, de tudatosan 2017 óta haladok ezen az úton. Közgazdászként, kontrolling oldalról multinacionális környezetből indultam. Gazdasági vezetőként egyensúlyt támogató majd rendszer bevezetőként fejlődést támogató irányba mozdultam. Dolgoztam piacvezető középvállalkozásnál válsághelyzetben, ahol a szervezetfejlesztési motivációm kapott lehetőséget. Később indító tulajdonosként és szervezeti építőként jelen voltam egy ma már piacvezető fullfilment szolgáltatásokat végző logisztikai cég operatív mindennapjaiban, motivációs rendszerének kialakításában is. Tehát a szervezeti életciklusok szinte minden szakaszát átéltem és tapasztaltam, ami nagy segítségemre van a jelenlegi folyamataimban is. Erősen jövőfókuszúnak éltem meg magam korábban, a coaching területén is inkább a megoldásfókuszú módszertanok foglalkoztattak. A motiváció volt még egy terület, amivel coachként vezetőfejlesztési projektekben vettem részt. A jelenléttel feladatom van. Hiszem, hogy emberi tényezőn kívül is erős támogatás jön környezetünk hatásaiból önazonos folyamataink felé. Egyik küldetésemnek érzem, hogy ezt megmutathassam.
