Szeptember 26-án a SOTE Nagyvárad téri tömbjében került sor az őszi Három királyfi, három királylány mozgalom első előadására. A mozgalom célja, hogy a magyar társadalom minél családbarátabb legyen, a gyermekvállalás előtt tornyosuló akadályok megszűnjenek, valamint a munka és a magánélet egyensúlyba kerüljön.
A mostani előadás középpontjában a párkapcsolati jelenlét, az itt és most fontossága és az idő szerepe állt. Dr. Mihalec Gábor pár- és családterapeuta tartott előadást Titkossügynök technikák a szerelemben és Dr. Aczél Petra a Budapesti Corvinus Egyetem Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézet intézetigazgatója – 7 perc az élet? Az öröklődő családi kommunikáció címmel tartott előadást.
A gyermekkori álmoknak, vágyaknak jelentőségük van. Gábor gyermekként titkosügynök szeretett volna lenni, bálványként nézett fel rájuk. Ugyanis a titkosügynökök mindent előre látnak, előre tudják, hogy mit fog a másik lépni és arra, hogy kell reagálni. Egy átlagos földi halandó egyszerre 7 dolgot tud megfigyelni, míg egy titkosügynök ennél sokkal többet. A tudatos jelenlét számít. Minél több dolgot vissza tud mondani, annál alkalmasabb a titkosügynök. Gábor felvetette, hogy egy egyszerű földi halandó hogyan lehetne olyan tudatossággal jelen a házasságban, mint egy titkosügynök, mikor ők eleve előnnyel indulnak, mivel sokkal több dolog megfigyelésére képesek egyszerre.
A házasságban, a párkapcsolatban fontos „csak úgy” megtenni dolgokat, hogy éreztessük időnként mindenféle ok nélkül a másikkal, hogy szeressük, hogy fontos nekünk. „Csak úgy” veszünk egy csokor virágot… „csak úgy” a párunk kedvencét főzzük…
A jól működő kapcsolatokhoz, legyen az házasság, vagy egy párkapcsolat, 4 dologra van szükség:
1. Itt és most
Mindig a jövőről beszélünk, ahelyett, hogy megélnénk az itt és most-ot és boldogok lennénk. Rengeteg értékes pillanatot elvesztegetünk, mert nem vagyunk jelen. Ne maradjunk le a jelen pillanatairól! Ehhez szükségünk van:
➔ tudatos jelenlétre
Konfliktus vs. intimitás. Konfliktus során TILOS múltbéli dolgokat felhozni, ezzel védekezni és támadni, ugyanis ilyenkor a tárgy, a probléma a fontos, hogy azt megbeszéljük, megoldjuk. Az intimitás során viszont kifejezetten ajánlott múltbéli dolgokat előhozni, mivel ilyenkor újra átéljük az együtt eltöltött szép emlékeket. Ilyenkor a személy a fontos, hogy figyeljünk egymásra. TUDATOSAN!
➔ magabiztosságra
A magabiztos emberek figyelmük 2/3-át kifelé fordítják, 1/3-át befelé, így tudnak környezetükre odafigyelni, így tudnak jelen lenni és összpontosítani a másik emberre. A nem magabiztos embereknél ez az arány fordítva szerepel, így ők mindig magukkal vannak elfoglalva, és nem veszik észre, mennyi minden történik körülöttük.
➔ pacing és leading-re
Mely annyit tesz, hogy felveszem a partner tempóját, hogy megnyugodjon és egy kellemes környezetben érezze magát, majd változtatok a környezeten, ha úgy akarom, ezáltal alakítom a beszélgetést, a hangulatot.
2. Külső megfigyelői státusz – Ítéletmentes megfigyelés
Ehhez 2 szemre és 4 fülre van szükségünk. A szemünk megmutatja mit, hol tárol az agyunk. Jobb kezeseknél bal oldalt fent van a tárolt memória, jobb oldalt fent a kreativitás és jobb oldalt lent az érzelmi központ van. (Bal kezeseknél fordítva.) Mikor beszélgetünk valakivel a téma adottságától függően partnerünk ezekbe az irányokba fog kinézni, hogy információhoz jusson. Próbálják csak ki.
Minden üzenet, amit egymásnak mondunk, 4 üzenetet foglal magában. Ezért lenne szükségünk 4 fülre, hogy minden információt fel tudjunk dolgozni.
3. Jóindulatú elkötelezett hozzáállás
Nem nullázzuk le a párkapcsolatot, jóindulatot sugárzunk és ne lépjük át azt a szintet, ahol meggondolatlanul kimondott szavakkal dobálózunk (válj el, ha nem tetszik valami menj el, és társai…).
4. Empátia
Gábor szerint az az igazi empátia, amikor szavakban kifejezzük azt, amit a másik csak érzett, vagy amire gondolt. Azaz, ki mered mondani, amit ő nem.
Nagyon fontos a higgadtság megőrzése. Miért engedjük meg magunknak és párunknak a kapkodást, a hisztit? A kapcsolatban státuszok vannak, és nem vesszük észre, mikor egyikből a másikba átkerül a kapcsolatunk. Ilyenkor azt gondoljuk egyik napról a másikra történt az egész. Egyik napról a másikra romlott el minden… Pedig ez nem így van.
Gondolkozzunk el azon, mi mindent nyerhetünk azzal, ha jelen vagyunk a kapcsolatunkban?
Az előadás második felében Aczél Petra a családban való kommunikáció fontosságával kezdte előadását, melyet szerinte vissza kellene szereznünk. Szomorú számadatokat hallhattunk. 2010-ben a házastársak között napi 83 perc volt az együtt eltöltött idő. A gyermek(ek)re már csak 39 perc jut naponta. Napi 6 óra lenne az ideális, amit a gyermekünkkel töltünk a pubertás korban, ugyanis tévedés, hogy egyre kevesebb együtt töltött időre van szükség, ahogy egyre idősebb lesz a gyermek. A mai világban átlagosan 7 percet beszél a szülő a gyermekével. Számcentrikus világban élünk, ki van számolva minden percünk, minden időnk.
2008-ban a világválság kezdetekor az építőipari akadályok miatt leginkább férfiak veszítették el állásukat. Azt gondolhatnánk, hogy ennek következtében több időt töltöttek a családjukkal. Valójában azonban 0 perccel töltöttek többet a családjukkal, a gyermekeikkel.
200 éve az oktatás célját a kognitív képesség adja. Folyamatosan tesztelnek minket. Azonban a jövőben három fontos képességre lesz szükségünk:
- aktív figyelem képessége
- kritikai gondolkodás képessége
- viszony – intelligencia képessége
Azoknál a gyerekeknél, akiknél nem a kognitív képességek fontosságát erőltették, azok a gyerekek nem szereztek jobb eredményeket, de sikeresebbek, gazdagabbak, boldogabbak lettek.
Furcsán viselkedünk az emberi magánnyal. A Z generáció és az alfák legnagyobb problémája az lesz, hogy elfelejt önmagában lenni, a technológiai világnak köszönhetően. Soha nincsenek egyedül. Mindig van kire ráírni, minden van kivel beszélgetni… online.
Nincs minden rendben az emberi figyelemmel. Az információval túltelített világban elfelejtünk koncentrálni, nem tudunk reflektálni, nem tudunk odafigyelni. Ha nem tudunk igazán kérdezni és figyelni, akkor mi lesz a családi idővel? Van ilyen egyáltalán? Nincs ilyen szószerkezet! Nincs közös idő. Az ember időérzékelése nem reális. Akkor érezzük, hogy telik és jól telik, ha az strukturált és történik valami. Ha nincs struktúra, hosszúnak érezzük az időt. Ha nincs tevékenység, unatkozunk, üresen telik az idő.
A családi idő legnagyobb elrablója a perszonált média. A média nevelő szereppel bír, beköltözött a mindennapokba. A szülők rájöttek, hogy ez egy kényelmes megoldást biztosít (hiszti, sírás esetén csak a gyerek kezébe nyomják a telefont vagy a tabletet és meg is van oldva a probléma). Átlagosan lassabban indul el a ma született gyermekek beszéde, pedig gyorsabban kellene, mert sokkal több információ, inger éri őket.
A családi étkezések nagyon pozitív hatással bírnak. Ha legalább hetente háromszor összeül a család kevesebb eséllyel alakul ki étkezési probléma, egészségtelen életmód és depresszió. A gyermekek 20-25%-a elviszi az okostelefont az étkezéshez, de az a baj, hogy a szülők is ezt teszik (fontos hívásra és egyebekre hivatkozva). A legtöbb időt az 1-3 éves gyermekekkel töltik a szülők. Tragikus, hogy azt hiszik az iskola kezdetével ez csökkenthető, pedig 13-14 évesen kellene a legtöbb időt tölteni velük.
A családban a kommunikáció többsége utasítás, parancs. Nem mondhat nemet a gyerek, az szembenállás lenne. Számonkérő, felszólító, utasító módban beszélnek vele, ami nem jó a gyermeknek, nem jó munkára ösztönzi őket az iskolában.
Az érzelmeket észlelő szülők gyermekei könnyebben alakítanak ki kapcsolatokat, jobbak a matematikában, kevesebb vírusos betegséget kapnak el. A szülő ebben az esetben megmutat és segít, nem pedig elvesz és türelmetlenül reagál.
Az a gyerek, aki ölelő, szerető családban nőtt fel, sokkal nyitottabb. Elváró a család, ugyanakkor mindenről lehet beszélni → ez a legjobb család. Így megkap mindent a gyermek, amire szüksége lesz.
Figyeljék meg, mit csinálnak otthon… Nagy az elvárás? Miről, hogyan beszélnek? Ezáltal megtanulnak figyelni is. Tanuljanak meg strukturált tevékenységeket tervezni, végezni. Ha médiát fogyasztanak csinálják együtt és beszéljék meg!
A hiszenek és a miértek használata… Hogyan magyarázunk? 1-2 hét alatt hozzászoknak, hogy nincs mobil az asztalnál és elkezdenek maguktól mesélni majd, hogy mi történt például az iskolában aznap.
Végül… szoktassuk magunkat ehhez a szóhoz: CSALÁDI IDŐ! Ízleljük, törekedjünk rá.
Bánjunk tisztelettel szeretteinkkel, barátainkkal, barátunkkal, barátnőnkkel, házastársunkkal, és mindenkivel, aki fontos nekünk, akivel törődünk, akit szeretünk. Legyünk jelen, legyünk jelen tudatosan, legyünk jó megfigyelők és vegyük észre, amikor „csak úgy” érdemes cselekedünk. Éljük meg az élet adta pillanatokat, ne várjunk, ne halogassunk, éljünk a jelenben és töltsünk minél több időt azokkal, akik igazán fontosak nekünk, mert a jelen pillanatait sosem tudjuk visszahozni.