A jelenlétünk tudatos használata – Beszámoló Dorothy E. Siminovitch előadásáról

„Legelsősorban figyelemre van szükség. A hosszan tartó figyelem, az ítélkezés nélküli jelenlét szeretetteljes kedvességgé válik magunk, vagy a másik irányában. Mindannyian a figyelem hiányától szenvedünk.” (Feldmár András) 

„Legelsősorban figyelemre van szükség. A hosszan tartó figyelem, az ítélkezés nélküli jelenlét szeretetteljes kedvességgé válik magunk, vagy a másik irányában. Mindannyian a figyelem hiányától szenvedünk.” (Feldmár András) 

Dorothy E. Siminovitch, MCC mestercoach a Coaching Határok Nélkül programsorozat keretében, Ábri Judit meghívására érkezett Budapestre november utolsó napjaiban. A szokás szerint a termet megtöltő hallgatóság figyelme és jelenléte most minőségileg változott a sok egyéni tanulást és tapasztalást indító előadáson.

A „most”-ban való létezés és a tudatos jelenlét fontosságára és nehézségeire hívta fel a figyelmet az első gyakorlat: ügyfél és coach szerepében tudattuk egymással a jelenlétünk okát, elvárásainkat. S míg a coach hallgatta az ügyfél válaszát a „Mit szeretnél ma felismerni és magaddal vinni?” kérdésre, feladata az volt, hogy kézfeltartással jelezze, ha a figyelme elkalandozik. Pillanatok alatt kiderült, hogy a körülmények, a zajok, vagy saját gondolataink csapongása azonnal kizökkenti még a leggyakorlottabb coachot is a jelenlét értékes figyelméből. A jelenlét nem más, mint a létezés olyan minősége és állapota, mely másokra érzelmileg hat, azaz az irodalomból jól ismert kifejezéssel evokatív, s mint ilyen, fizikai, mentális, érzelmi és lelki síkon is megjelenik. 

Önmagunk, saját személyiségünk (a „self”) tudatos használata a jelenlét eszköze, mely másokat arra sarkall, hogy a létezésből cselekvésre váltson. A behaviorista elméletek szerint a személyiségünk sajátos változásokat vált ki másokból, azaz evokatív interakció.1 De vajon coachként mit ébresztek fel másokban? Ki vagyok? Tette fel a kérdést Dorothy Siminovich. A személyiségünk, az általunk sugárzott energia, a látható és rejtett tulajdonságaink valamint a céljaink, az akaratunk és a cselekedeteink mellett az is meghatározó, hogy miként leszünk azzá, akivé válni akarunk. A tiszta etika, a hitelesség és az értékrendhez való hűség meghatározó. A tudatosság a változás elindítója, s ha a jelenlét és a „self” használata hatékony, akkor arra mindenképpen reflexió születik a másik emberben.

Az ezt követő triád-gyakorlat során arra kerestük a választ, hogy önmagunk megmutatásával, bemutatásával milyen érzelmeket evokálunk, illetve mit provokálunk másokban? Milyen érzelmeket, gondolatokat, érzéseket hozunk felszínre? Vannak-e ismétlődő minták? Ha provokálunk, akkor az szándékos-e, vagy tudatalatti? Akarjuk-e tudni egyáltalán? Provokációnk felelősséggel történik-e? A „Ki vagyok?” című feladat háromszor két perces monológjai különleges tapasztalást hoztak minden résztvevő számára.

Dorothy az ebéd utáni percekben is gondoskodott az energiaszint növeléséről. Tarkan zenéjére saját hastáncát tette a coaching tárgyává, a kipróbálás és közös tánc pedig gondoskodott a nevetésről!

Az ezt követő gyakorlat ismét rendhagyóan mutatott rá arra, hogy a puszta létezés, a jelenlét is képes másokban érzelmeket és gondolatokat ébreszteni. A vezetett meditációs feladatban állatot, vizet és egy hőst kerestünk a társunk személyiségének metaforájaként.

A jelenlét tehát nagyon fontos önmagunk és mások megismerésében, de még sokkal fontosabb, hogy a kritikus helyzetekben is alkalmazni tudjuk a tudatos jelenlétet. A lenti ábrát Dorothy Kevin Cashmantől emelte be az előadást kísérő prezentációba.

Az előadás összegzéseként megállapíthatjuk, hogy coachként a súlypont a tudatos személyiséghasználaton és a jelenléten van. A jelenléten, mely testet ölt, fizikai valónkban is megmutatkozik, de az érzelmekre, érzékelésre és gondolatokra, kultúrákra és élettörténetekre, hibákra és sikerekre hangolódik. Felfedi a nyílt vagy rejtett értékeket és érzelmi kapacitást, fejlettséget feltételez. A jelenlét alapja az önismeret és a tudatosság, s gyakorlással fejleszthető. Így tudjuk a coaching-folyamat során felmérni a helyzetet, megérteni az ügyfelünket, majd pontosan tudni, hogy hol, mikor és hogyan kell beavatkozni. A tapasztalati kör pedig nem más, mint a folyamatos cselekvés, önreflexió és az ebből való tanulás.

 

 Jegyzetek

Behaviorista elméletek. Forrás: Wikipédia Online Enciklopédia. [Hivatkozva: 2014. 12. 4.] http://hu.wikipedia.org/wiki/Behaviorista_elm%C3%A9letek.

Örvényesi Rita

Lépj velünk kapcsolatba!