Mi hajt belülről – és mikor válik ez a hajtóerő veszélyessé? Kádár Szilvia és Horváth Szilvia cikksorozata

2. rész

Mi hajt belülről – és mikor válik ez a hajtóerő veszélyessé? 2. rész

Hogyan lehet valaki egyszerre lelkes, elkötelezett – és mégis a kiégés szélén?
Ez a kérdés sokakat érint, akiket a hajtóerőik irányítanak. Coachként gyakran halljatjuk a kiégéssel küzdő ügyfeleinktől: „Pedig én szeretem a munkám.”Ez mindig kulcsmondat, ami mögött gyakran az húzódik meg, hogy a kliens nem „csak úgy belecsúszott” a kiégésbe, hanem folyamatosan hajtotta magát – belső parancsok mentén.

A cikksorozatunk első részében azt jártuk körül, hogy ezek a tranzakciónalaízisből ismert belső parancsok hogyan alakítják a gondolkodásunkat, működésünket, és hogyan járulhatnak hozzá a kiégés kialakulásához. Ebben a második részben a kiégésmegelőzés eszköztárát bővítjük tovább: fókuszunkba ezúttal az engedélyek, azaz az ún. allowerek kerülnek. Ezek olyan – gyakran újra és újra megerősítésre szoruló – belső üzenetek, melyek ellensúlyt képezhetnek a hajtóerők túlzó elvárásaival szemben. A coaching ebben a folyamatban fontos támogató szerepet játszik, mivel lehetőséget teremt a tudatosításra, a működésminták újraértelmezésére. Az ügyfél megtanulja támogatásunkkal, hogy hogyan adjon engedélyt önmagának arra, ami valójában őt szolgálja – nem pedig kimeríti.

A cikk második felében három személyes történeten keresztül mutatjuk be, hogyan jelentek meg a belső hajtóerők és az engedélyek a kiégéshez vezető úton – és hogyan segítette a tudatosítás az egyéni gyógyulási folyamatokat. Ezek a beszélgetések nem csak tanulságos példák, hanem kézzelfoghatóan mutatják meg: a kiégés nem mindig a motiváció vagy az elhivatottság hiányáról szól, sokkal inkább arról, hogy hosszú időn keresztül egyoldalúan, belső nyomás alatt működünk – és elmarad az egyensúlyt teremtő önreflexió, megállás, és újrakeretezés.

Kiégésprevenció a coachingban

Fontos megemlíteni, hogy a coaching kompetenciaterülete a kiégés témájában elsősorban a megelőzésre, a korai felismerés támogatására, valamint az enyhébb, nem klinikai szintű tünetek kezelésére terjed ki. A coaching akkor lehet igazán hatékony eszköz, amikor az érintett még aktív fázisban van, képes együttműködni, és a kiégés jelei nem lépik túl azt a szintet, ami már pszichoterápiás vagy pszichiátriai beavatkozást igényelne.

A coaching a kijelölt kompetenciahatáron belül kiemelt szerepet játszhat a kiégés megelőzésében, különösen a jelek felismerésében, tudatosításban, valamint a személyre szabott stresszkezelési és megküzdési stratégiák kialakításában.

Minél korábban ismerjük fel a kiégés jeleit, annál egyszerűbben és hatékonyabban előzhetjük meg a súlyosabb állapot kialakulását. A prevenció célja éppen az, hogy még időben, – a kezdeti tünetek megjelenésekor – történjen a beavatkozás. Ilyenkor gyakran elegendő néhány tudatos változtatás, új szokások bevezetése, vagy szemléletváltás ahhoz, hogy megelőzzük a kiégés elmélyülését.

Az engedélyek szerepe

A kiégés megelőzése olyan, mintha egy ékszerdobozt őriznénk, amiben a legértékesebb kincsünk mi magunk vagyunk. Időről időre kinyitjuk ezt a dobozt, óvatosan belenézünk, hogy minden rendben van-e odabent. Megengedjük magunknak, hogy letegyük a hétköznapi terheket, és csak azzal foglalkozzunk, mi van ott bent – hogyan érezzük magunkat, mire lenne most igazán szükségünk.

A megengedés ebben a finom gondoskodásban rejlik: hogy nem kell mindig erősnek, tökéletesnek, gyorsnak, fegyelmezettnek vagy hasznosnak lennünk. Elég, ha figyelünk magunkra, és időt szánunk arra, hogy újra felcsillanjon bennünk az, ami valóban értékes számunkra.

Bár a szakirodalom bőségesen kínál megoldásokat, sokan mégsem tudják ezeket a gyakorlatba átültetni. Ennek oka gyakran az, hogy az eszközök nem személyre szabottak, vagy hogy az érintett – bár fejben érti – nem meri megengedni magának a változást.

Pedig megengedés – azaz az önmagunkkal való elfogadóbb bánásmód – kulcsszerepet játszik a kiégés megelőzésében, különösen az önelfogadás, határhúzás és stresszkezelés terén. A kiégés hátterében sokszor a túlzott megfelelés, perfekcionizmus vagy a határok hiánya áll – ha megtanuljuk megengedni magunknak a pihenést, a hibázást vagy a „nem”-et mások felé, fenntarthatóbb működésre váltunk. Emellett segít abban is, hogy elfogadjuk, amit nem tudunk irányítani, és a fókuszt arra helyezzük, amit igen.

Minden hajtóerőhöz tartozhat egy-egy személyes engedély, amely támogatja a komfortzónából való kilépést. Ez nem könnyű, hiszen a hajtóerőhöz kötődő mintázat ismerős, biztonságos érzést nyújt – még ha közben kimerít is. Minél gyakrabban gyakoroljuk a megengedést, annál valószínűbb, hogy nő az elégedettségünk saját életünkkel.

A megengedés és elengedés témája végső soron elvezet önmagunk elfogadásához is, amiről Máté Gábor, magyar születésű kanadai orvos a következőképpen ír:  “önmagunk elfogadása néha azzal a felismeréssel kezdődik, hogy nem tudjuk, mit érzünk, vagy vegyes érzelmeink vannak. Ha az élmény bármelyik részét elutasítjuk, az önmagunk természetellenes elutasításához vezet: ami túl sokunk számára tűnik természetesnek.”(Máté, G. A sóvárgás démona: A szenvedélybetegségek pszichológiája és biológiája. 2010)

Ez a részlet rávilágít arra, hogy az önelfogadás nem mindig egyszerű és egyértelmű folyamat. Gyakran előfordul, hogy belső érzéseink összetettek, ellentmondásosak vagy nehezen értelmezhetők, és ez teljesen normális. Azonban, ha ezeket az érzéseket megtagadjuk vagy elnyomjuk, akkor valójában saját magunk egy fontos részét utasítjuk el, és ez az önelutasítás hosszú távon pszichés feszültséghez, belső konfliktusokhoz is vezethet. Az igazi önelfogadás a belső bizonytalanságok és vegyes érzések megengedésével kezdődik, mely által egészségesebb kapcsolatot alakíthatunk ki önmagunkkal, ami kiégésprevenciónk alapja is.

A hajtóerőkhöz kapcsolódó engedélyek

Ahogy korábban említettük, a kiégésprevenció fontos elemei között szerepel az ügyfél működésénenk tudatosítása, majd a szükséges intervenciók alkalmazása, ami esetünkben a megfelelő engedélyek meghatározása és megadása.

Ez a folyamat a driverek esetében a következő lépésekben teljesülhet:

Kiégéstörténetek a hajtóerők fényében

A  cikk írásával párhuzamosan három interjúalany “ékszerdobozába”, életébe is betekintést nyertünk – történeteik nem csak árnyaltabbá teszik kutatásunkat, hanem segítenek valós, hétköznapi példákkal is megtölteni.

A megkérdezettek a beszélgetéseket megelőzően egy TA driver-tesztet töltöttek ki, majd az alábbi kérdések mentén jártuk körbe a driverek és kiégés kapcsolatát. Ezek a kérdések jól használhatóak akár a coaching folyamatban is – támogatják a közös gondolkodást és a ko-kreáció élményét a kiégés megelőzését célzó ülések során:

1. szakasz: Kiégésre vonatkozó kérdések
2. Mesélj a kiégésedet megelőző időszakról!
3. Mikor és hogyan érkezett meg az a felismerés, hogy a kiégés / teljes kimerültség állapotában vagy?
4. Milyen, a kiégésedhez vezető okokat, tüneteket tudsz beazonosítani a munkahelyi környezetedben? 
5. szakasz: Driverekre vonatkozó kérdések
6. A coach/interjúvoló ismerteti a driverek jellemzőit a klienssel.
7. Mi a megértésed a drivereidről?
8. Mi az, ami a leghangosabb most neked?
9. Hogyan változtak a különböző driverekhez kapcsolódó mintáid a kiégésed fényében?
10. Visszatekintve: milyen tanácsokat adnál a múltbeli önmagadnak a megelőzés szempontjából?
11. szakasz: Driverekhez kapcsolódó engedélyek ko-kreálása
12. A coach/interjúvoló megosztja az engedély-ajánlásokat a klienssel.
13. A megosztott ajánlásokból melyikek rezonálnak veled a leginkább?
14. Mik azok az engedélyek, amiket már megadtál magadnak?
15. Mik azok az engedélyek, amikkel még úgy érzed, hogy dolgod van?
16. Milyen saját engedélyek fogalmazódtak meg benned?

Nézzük meg néhány valós történeten keresztül, hogy hogyan jelennek meg a driverek és a fenti engedélyek, valamint milyen tanulságokat vonhatuk le az interjúalanyok tapasztalataiból a prevenció kapcsán!

Fontos megemlíteni, hogy a beszélgetőtársaink – akiknek nevét a személyes adataik védelme érdekében megváltoztattuk – már túljutottak a kiégés mélypontján, vagy épp kilábalóban vannak belőle, így a driver tesztek és a beszélgetések is az aktuális állapotukat tükrözik. Ez megnehezítheti a kiégés előtti működésmód pontos feltérképezését. Ugyanakkor a driverek tudatosítása és a múlt eseményeinek ezen a szűrőn való áttekintése segít tisztábban látni a folyamatot, és felismerni, milyen változások történtek – akár épp a kiégés hatására.

“Légy tökéletes!” és “Szerezz örömet / Tégy mások kedvére!” hajtóerők: Krisztina története

Az első beszélgetőpartnerünk Krisztina volt, aki expatként tapasztalta meg a kiégést. Krisztina elmesélte, hogy amikor külföldre költözött és egy új csapatba került, tele volt lelkesedéssel és motivációval. Szerette volna megmutatni, hogy megbízható, értékes tagja a közösségnek, és ebben segítette, hogy a feladatok is érdekesek voltak számára. Ugyanakkor – ahogy ő fogalmazott – „túl magasra tette magának a lécet”.

A „Légy tökéletes!” és a „Szerezz örömet / Tégy mások kedvére!” belső driverek egyaránt táplálták a teljesítménykényszerét. Állandóan bizonyítani akart, miközben kevés visszajelzést és elismerést kapott, és a főnöke sem nyújtott megfelelő támogatást ezekben az időkben. Ezt Krisztina közömbösségként érzékelte, és azt a következtetést vonta le, hogy ha a munkája nem fontos, akkor talán ő maga sem az. A kiégéséhez az is hozzájárult, hogy a „Légy erős / Bírd ki!” driver hatására sokáig nem engedte meg magának a pihenést, és elnyomta a nehéz érzéseit – ennek  következtében olyan egy negatív spirálba került, ahonnan nehéz kijönni.

Légy tökéletes!

A beszélgetés során hamar kiderült, hogy Krisztinában mélyen gyökerezik a „Légy tökéletes!” driver. Gyerekként azt tanulta: „ha mindent megkapok, akkor nekem is mindent jól kell csinálnom cserébe.” Ez a parancs a mai napig áthatja a működését.

Számára a „minimum viable product” (MVP, minimálisan életképes termék) nem egy kezdeti verziót jelent, hanem egy hibátlan, kész terméket. Egy korábbi projekt során például egy alkalmazást aprólékosan megtervezett, dokumentált, vizuálisan is kidolgozott – élvezte a folyamatot, mégis csalódásként élte meg, amikor a megvalósítás nem tükrözte az elvárásait. A hibák a mai napig nincsenek javítva, ami frusztrációt és tehetetlenséget váltott ki belőle – ez a belső feszültség pedig hozzájárult a kiégéséhez.

Krisztina éleslátó, kritikusan gondolkodik – de saját magával szemben is szigorú. Rosszul viseli a kritikát, ahol nem mindenre van ráhatással. Ez gyakran előfordul határidős feladatoknál vagy csapatmunkában, ahol mások lazább hozzáállása szembemegy az ő minőségi elvárásaival.

Súlyos konfliktust élt meg például az IT-részleggel: miközben ő precízen és alaposan dolgozott, a másik oldalról sokszor az „alapminimum is elég” hozzáállással találkozott. Ez az értékrendi különbség hosszú távon érzelmileg is kimerítette.

A „Légy tökéletes!” driver így válik csapdává:miközben kiváló teljesítményre ösztönöz, túlterhel, és megfoszt az „elég jó” megélésétől. Krisztina kiégésének egyik kulcsmozzanata éppen az volt, hogy nem tudta elengedni a tökéletességre való törekvést – még úgy sem, hogy a környezete ezt nem támogatta.

Prevenció

A „Légy tökéletes!” driverrel élő ügyfeleknél az egyik kiégésprevenciós lépés az „elég jó” koncepciójának gyakorlása lehet. Ez sokszor nem elméleti, hanem kísérleti folyamat: a kliens kipróbálja, milyen hatása van annak, ha egy-egy helyzetben szándékosan nem ad bele mindent. Nagy felismerések születhetnek ebből: gyakran semmi negatív következmény nem lesz, sőt, a környezetnek fel sem tűnik a változás.

Fontos prevenciós pont lehet még a feladatok priorizálása.  A maximalista működés gyakran együtt jár azzal, hogy minden feladat egyformán fontosnak tűnik, ami folyamatos túlterhelést okoz. Ebben az esetben jól használható coachingeszköz a fontosság és sürgősség mátrixa, illetve egy ehhez kapcsolódó belső mantra: „Nem lehet minden egyszerre fontos és sürgős.”

A hibákhoz való viszony újrakeretezése szintén kulcstéma lehet. A coaching célja, hogy a hibázás ne fenyegetés legyen, hanem a tanulás természetes része. Ez segíti annak megtapasztalását, hogy a világ nem dől össze attól, ha valami nem sikerül tökéletesen.

Végül, de nem utolsósorban a felelősségi körök tisztázása is jelentőséggel bírhat. A Krisztinához hasonló ügyfelek hajlamosak mások helyett is felelősséget vállalni, különösen, ha a minőség a tét. A kontrollkörök használata segíthet abban, hogy reálisabban lássák saját hatáskörüket, és csökkenjen a túlzott felelősségérzetből fakadó feszültség.

Engedélyek

A „Légy tökéletes!” driver oldásában felszabadító lehet például az “Elég jó vagy” és a “Nem kell mindig tökéletesnek lennie” engedélyek. Krisztina esetében az utóbbi még túl erősnek bizonyult, azonban a “Rendben van” és a “Hibázni emberi dolog” már olyan engedélyek voltak, amiket el tudott vinni magával a beszélgetésből.

Kiégésprevenciót támogató coaching kérdések a “Légy tökéletes” driver esetén

• „Milyen lenne számodra az elég jó teljesítmény egy adott helyzetben – és mi történne, ha néha ezt választanád a tökéletes helyett?”
• “Mi a legrosszabb, legvalószínűbb és legjobb kimenetel számodra ebben a helyzetben?”
• „Melyek azok a jelek, amik most már segítenek időben felismerni, hogy túl sok felelősséget vállaltál – és mit tudsz ilyenkor másképp csinálni?”

Szerezz örömet / Tégy mások kedvére!

A „Szerezz örömet / Tégy mások kedvére!” driver – bár kevésbé volt ismert minta Krisztina számára – legalább akkora szerepet játszott a kiégésében, mint a „Légy tökéletes!” hajtóerő. Sőt, ahogy ő maga fogalmazott: ez a felismerés új perspektívát adott saját működésére.

Krisztina csapatjátékosként tekint magára. Számára az emberi kapcsolatok fontosabbak, mint maga a munka, és hisz abban, hogy együtt jobb eredmények születnek. Team managerként mindig is törekedett arra, hogy a kollégái jól érezzék magukat, támogatva legyenek, és megkapják azt az emberi és szakmai figyelmet, amit ő is fontosnak tart. Ez a motiváció elsőre nagyon pozitívnak tűnik, de könnyen felborulhat az egyensúly, ha közben a saját szükségletei háttérbe szorulnak.

„A kiégésben az is nehéz, hogy nem tudok adni.” – mondta Krisztina a beszélgetés során, ami egy árulkodó jele a “Szerezz örömet / Tégy mások kedvére!” hajtóerőnek. A kiégést súlyosbította az ebből fakadó bűntudat.

Krisztina gyakran végzett el mások helyett is feladatokat. „Megcsinálom én, hiszen én jobban terhelhető vagyok” – ez a mondat a mindennapi működésének részévé vált. A csapata támaszkodott rá, és ő örült annak, hogy hasznos lehet – egészen addig, amíg már nem volt ereje nemet mondani.

Bár Krisztina tud önérvényesíteni, ez jellemzően nem a saját jóllétének érdekében történik, hanem szakmai kérdésekben, a csapat vagy a munka minősége miatt. Ilyen volt például, amikor a munkatársak közötti harmónia érdekében csapatépítő eseményt harcolt ki, vagy amikor vérremenő vitákat folytatott a közös jó érdekében. Saját érdekeit, mentális-fizikai jóllétét azonban ritkán helyezi előtérbe, és nehezen is tud az önérvényesítésre ilyen szempontból tekinteni.

Prevenció

A „Szerezz örömet!” driver esetén a kiégés megelőzése azzal kezdődhet, hogy az ügyfél felismeri, hogy mikor válik az adni akarás megfelelési kényszerré. Új nézőpontot adhat az, ha támogatjuk abban, hogy el tudja választani az őszinte, szívből jövő gesztusokat a megfelelésből fakadó viselkedéstől. Ehhez társulhat az önfeláldozás mértékének vizsgálata is, ami az egészséges önérdek visszaépítését szolgálja.

Hasznos lépés lehet, ha a kliens megtanul rákérdezni mások igényeire ahelyett, hogy megpróbálná kitalálni azokat. Emellett a határok kijelölése és a nemet mondás képességének fejlesztése is kulcsszerepet játszhat a másokkal való kapcsolódásban. Érdemes feltérképezni, milyen érzéseket kelt benne a nemet mondás és támogatni az ügyfelet abban, hogy elsajátítsa az asszertivitás alapvető technikáit egy magabiztosabb kommunikáció érdekében.

Végül fontos lehet, hogy a kliens ránézzen a gyakran háttérbe szorított saját érzelmi, mentális és fizikai szükségleteire is, és tudatosítsa az öngondoskodás és az önreflexió jelentőségét. Ha az ügyfél megtanul gondoskodni önmagáról, az örömszerzés már nem lesz önfeladás, hanem a belső egyensúly természetes megnyilvánulása.

Engedélyek

A “Szerezz örömet / Tégy mások kedvére!” parancs oldására Krisztina számára a “Nem kell mindenkinek megfelelnem” és a “Fontosak a saját szükségleteim is” engedélyek voltak a leghangosabbak. Ezekhez kapcsolódva fogalmazta meg a “Rendben van, ha figyelembe veszem magam, és tisztelem magam” engedélyt is.

Kiégésprevenciót támogató coaching kérdések a “Tégy mások kedvére” driver esetén

• „Mi lenne, ha az adás nem mindig a terhek átvállalását, hanem néha a határok húzását jelentené – mások érdekében is?”
• „Mikor volt utoljára olyan, hogy a saját mentális jóléted érdekében álltál ki magadért – és hogyan tudnád ezt a belső jogosultságot megerősíteni?”
• „Hogyan változna meg a mindennapod, ha tudatosan elfogadnád: nem minden extra erőfeszítést fog észrevenni vagy értékelni más – és ez rendben van?”

“Siess!” hajtóerő: Orsolya története

Orsolya öt évvel ezelőtt tanácsadóként dolgozott egy akkor álomállásnak tűnő pozícióban. A munkahelyi közeg kezdetben biztató volt: barátságos légkör, jó hangulat, izgalmas szakmai kihívások. Idővel azonban a hétköznapok egyre feszítettebbé váltak. Az ügyfelek elvárásaihoz való állandó alkalmazkodás, a vezetőjével való nehéz, feszült kapcsolat és a szervezetlenség fokozatosan szívta el az energiáit. A pozitív kezdet után lassan, de biztosan megjelent a kiégéshez vezető belső feszültség.

A háttérben több belső hajtóerő is dolgozott, amik közül a „Siess!” driver volt a legerősebb. Orsolya gyakran vállalt túl sokat, és mindig mindent gyorsan akart elvégezni. A feladatok időigényét rendszeresen alábecsülte, miközben a teljesítmény iránti belső elvárásai egyre csak növekedtek. Az állandó rohanás idővel teljesen természetessé vált számára.

A „Siess!” driver hatására Orsolya akkor sem állt meg, amikor a teste már egyértelműen jelezte a kimerültséget. Egy sérülés után például szinte azonnal visszatért a munkába, figyelmen kívül hagyva a regenerálódás szükségességét. Az időhöz fűződő sajátos viszonya miatt elmosódtak a határok: nem ő határozta meg a napirendjét és szüneteit, hanem az ügyfelek ritmusa diktált. Saját szükségleteit nem tudta képviselni, és a „Siess!” driver folyamatosan hátráltatta az öngondoskodásra és pihenésre szánt időt.

Ez az állandó sietség – társulva a perfekcionizmus és a túlteljesítés elvárásával – fokozatosan merítette ki belső erőforrásait, s olyan belső feszültséget alakított ki benne, amely hosszú távon elkerülhetetlenül a kiégéshez vezetett.

Prevenció

A „Siess!” driver esetében a prevenció első lépése lehet az, hogy támogatjuk az ügyfelet a valódi, és a megszokásból fakadó rohanás szétválasztásában. Fontos lehet ránézni arra, hogy ki vagy mi diktálja a tempót. A coaching célja nem a lassúság idealizálása, hanem a multitasking elhagyása és egy tudatosabb, saját ritmust követő működésmegtalálása.

Gyakori, hogy az érintettek alulbecsülik a feladatok időigényét és amiatt vállalják túl magukat. Ezért a reális, szakaszos tervezést szolgáló gyakorlatok is jelentős mértékben segíthetik az érintettet abban, hogy visszanyerjék a kontrollt az idő felett.

Érdemes lehet relaxációs technikák elsajátításával is támogatni a kliens tudatos jelenlétét. Ezt a folyamatot erősítheti annak a tudatosítása, hogy mire nem marad idő a sietség miatt: pihenésre, önreflexióra, kapcsolódásra – amik hiánya gyakran vezet a kiégéshez.

Engedélyek

Többek között a “Lassíthatok”, és az “Élvezheted a pillanatot” engedélyek támogathatják a “Siess!” driver oldását. Orsolya számára a “Lassíthatok” engedély volt a legvonzóbb, amihez lépéseket is meghatározott.

Kiégésprevenciót támogató coaching kérdések a “Siess” driver esetén

• „Mi történne, ha most nem sietnél? Mitől félsz, ha lelassítasz?”
• „Hogyan nézne ki ez a helyzet, ha lenne elég időd mindenre?”
• „Mikor hoztál jobb döntést: amikor gyorsan cselekedtél, vagy amikor időt hagytál magadnak?”

“Tégy erőfeszítéseket!” és “Légy erős / Bírd ki!” hajtóerők: Barnabás története

Barnabás kiégése körülbelül tíz évvel ezelőtt kezdődött, amikor marketingvezetőként már nemcsak a szakmai kihívásokkal kellett szembenéznie, hanem a vállalati politika és a túlzott munkamennyiség fokozódó nyomásával és demotiváló hatásával is. Bár szerette a csapatát, örömét lelte a közös munkában, és a meglévő hajtóerői miatt elhalmozta magát feladatokkal, ezzel párhuzamosan egyre inkább elveszítette a munkája értelmébe vetett hitét és a motivációját. Fizikai és érzelmi tünetek is megjelentek: hőemelkedés, ingerlékenység, türelmetlenség. Belül pedig egyre erősebbé vált az érzés, hogy már nem akar tovább haladni a karrierlétrán. Ezt az időszakot így jellemezte: „Egyszerre nyomtam a gázt és a féket.”

A fordulópontot egy szervezeti átalakítás jelentette, amelynek következtében megszűnt a pozíciója. Ez kezdetben csalódás volt, de végül lehetőséget adott a változásra. A felépülés több éven keresztül tartott: rövidebb ideig tartó pozíciók és „kényszerszünetek” váltották egymást, miközben Barnabás egy új szakmát tanult ki, és vállalkozóvá vált.

Tégy erőfeszítéseket!

Barnabásnál a “Tégy erőfeszítéseket” hajtóerő abban mutatkozott meg, hogy folyamatosan a teljesítésre törekedett, és hajlamos volt túlvállalni magát. Úgy fogalmazott: “A mennyiség volt a probléma.” Ennek a túlvállalásnak a mozgatórugója az volt, hogy azt érezte, hogy azzal bizonyítja a létezését, betöltött pozícióját, hogy megmutatja, hogy “ő csinálja”, “ő akarja”. Bár ez kimerítette, az jó érzés volt számára, hogy sok dolgot csinál, élvezte a kemény munkát. Utólag úgy értékeli, hogy túl sok időt fektetett bizonyos dolgok elvégzésébe, amikbe nem kellett volna.

Barnabásnak sokat segít a prioritásainak tisztázása, és ennek megfelelően a határainak meghúzása. Fontos, hogy odafigyeljen arra, hogy ne sokasodjanak el a feladatai, és megengedje magának azt, hogy a kevesebb is elég legyen. Fontos számára az a tanulás, hogy ha túlvállalja magát, nehezebben működik a pihenés és az öngondoskodás.

Prevenció

A „Tégy erőfeszítéseket!” driver esetében a prevenció egyik első lépése lehet annak tudatosítása, hogy a túlmunka nem feltétlenül eredményesebb. Hasznos lehet ránézni, mikor válik a kemény munka önigazolássá, és hogyan befolyásolja ez az ügyfél önértékelését.

A coaching során fontos cél lehet a pihenéshez, semmittevéshez való viszony átkeretezése, valamint annak felismerése, hogy nem kell minden helyzetben igent mondani a feladatokra.

Érdemes lehet közösen megvizsgálni az ügyfél önmagával szemben támasztott teljesítménykritériumait, és tudatosítani a célok és az erőfeszítések arányát. A kliens hatékony munkavégzését a feladatok előzetes megtervezésével, és a kereteinek pontos meghatározásával támogathatjuk, hogy csak az elvárható tevékenységek kerüljenek elvégzésre, a felesleges feladatok és extra körök pedig kimaradjanak.

A szavaknak teremtő ereje van, ezért a szóhasználatra is érdemes lehet ránézni. A coaching célja lehet a „megpróbálom” helyett a „megcsinálom” használata, ami a bizonyításkényszer helyett az elköteleződés érzését erősítheti.

Engedélyek

A “Tégy erőfeszítést!” hajtóerő egyik engedélye a “Befejezhetem.”, amihez Barnabás hozzátette a “Ha kevesebbet készülök, az is ugyanolyan jó” és a “Ha nem vállalok sokat magamra, szabadabban tudok pihenni” engedélyeket is, valamint egy önreflektív kérdést – “Miért van szükségem arra, hogy sokat vállaljak?”, amit elvihetett magával.

Kiégésprevenciót támogató coaching kérdések

• „Hogyan érzékeled most a határaidat a munkában és a magánéletben?”
• „Mi az, amire igent mondasz, de nem biztos, hogy fontos?”
• „Hogyan tudnál jobban figyelni a belső jelzéseidre, hogy elkerüld önmagad túlvállalását?”

Légy erős / Bírd ki!

Barnabás esetében a “Légy erős” driver a segítségkérés hiányának és a túlzott felelősségvállalásnak kapcsán érhető tetten. A kiégéséhez többek között az vezetett, hogy vezetőként túl sok kontrollt igyekezett magánál tartani, és a beosztottakért is túl nagy felelősséget vállalt. Miközben próbált erősnek látszani, a vezetői szerep csak fokozta a magányosságát, és sokáig az volt a hiedelme, hogy mindig egyedül kell megoldania a nehézségeket.

A kiégése során is jellemző volt, hogy egyedül oldotta meg a problémáit, úgy fogalmazott: “saját magamat húztam ki ebből”. Ebből a szempontból ez az időszak egy fontos tanulással járt számára: “Lehet, hogy meg tudom oldani egyedül is, de valószínűleg sokkal lassabb lesz a folyamat”.  Az ő esetében fontos, hogy megtanuljon bízni másokban, és felismerje, hogy az igazi erő nem abban rejlik, hogy minden helyzetben képes helytállni, hanem abban, hogy képes felismerni, mikor kell segítséget kérni, és mikor kell lelassítani.

Prevenció

Azoknál a klienseknél, akiknél erőteljesen jelen van a „Légy erős / Bírd ki!” hajtóerő, gyakori, hogy saját fizikai, érzelmi vagy mentális határaikat figyelmen kívül hagyják. Ezért a prevenció egyik első lépése lehet az a munka, hogy a kliens megtanulja megfigyelni magán a kimerülés korai jeleit (pl. irritáció, alvászavar, érdeklődésvesztés, testi feszültségek).

Emellett érdemes lehet azon is dolgozni, hogy a kliens tudatosítsa: mások is képesek megbirkózni feladatokkal, nem csak rá hárul minden. Ennek a felismerése segíthet abban, hogy merjen delegálni, kérni, vagy akár visszautasítani egyes elvárásokat.

Ez a hajtóerő gyakran együtt jár a saját szükségletek háttérbe szorításával. A közös munka során ezért fontos lehet annak feltérképezése is, hogy mire van valóban szüksége az ügyfélnek– legyen szó pihenésről, támogatásról, figyelemről vagy egyszerűen csak térről. A saját igények felismerése és megfogalmazása közelebb viheti őt a valódi kapcsolódáshoz és az őszinte segítségkérés képességéhez.

Emellett érdemes lehet ránézni arra, hogy a kliens hogyan tölti a szabadidejét, és támogatni abban, hogy tudatosan építsen be a mindennapokba olyan hobbikat, amelyek nem a teljesítményről, hanem az örömről, jelenlétről és feltöltődésről szólnak.

Engedélyek

A Légy erős hajtóerő engedélyei közé tartozik a “Nem kell mindig erősnek lennem.” és a “Rendben van, ha nyitott vagyok, és elmondom, amit igazán szeretnék.” mondatok. Ezek Barnabás esetében kiegészültek a “Megbízhatok másokban.” gondolattal.

Kiégésprevenciót támogató coaching kérdések

• „Miből veszed észre, hogy kezded túlfeszíteni a határaidat?”
• „Mire lenne most leginkább szükséged, amit nem engedsz meg magadnak?”
• „Kitől tudnál most támogatást kérni – ha félretennéd az „egyedül is megoldom” működést”?

Zárógondolat

Összegzésképpen cikkünk rávilágít arra,  hogy a belső driverek  bár gyakran a siker motorjai, hosszú távon kiégéshez vezethetnek, ha tudattalanul túlműködnek. A tranzakcióanalízis eszköztára segít felismerni ezeket a mintákat, és lehetőséget ad a változtatásra, mielőtt a kimerültség elhatalmasodna. Kutatásaink és interjúink alapján kirajzolódik, hogy a fenntartható motiváció kulcsa a belső elvárások tudatosítása és újraszabályozása. Ahogy Popper Péter írja: „Csak egyetlen lehetőség van: az ember szeresse a saját történetét, minden vacakságával és csalódásával együtt, mert hiszen önmaga szülte ezt a történetet, és az ember a gyerekének is megbocsájtja, hogy kissé félresikerült, ha nem olyan, mint amilyennek megálmodta.” (Popper P., Ők-én vagyok. 33 legfontosabb könyvem, 2003). Ez a gondolat rávilágít arra, hogy a kiégés megelőzéséhez elengedhetetlen, hogy ne csupán teljesítményünket, hanem saját belső hajtóerőinket és elvárásainkat is elfogadással és együttérzéssel vizsgáljuk felül.

A konklúzió tehát az, hogy nem a hajtóerőink elfojtása, hanem azok szeretetteljes megértése és átalakítása vezet az egészséges működéshez – önmagunkkal összhangban. További terveink között szerepel a tranzakcióanalízis énállapotainak mélyebb vizsgálata a kiégés megelőzésének összefüggésében.

Források:

Popper, P. (2003). Ők – én vagyok: 33 legfontosabb könyvem. Saxum Kiadó.
Almási, K. (2020). Ki vagy te? Elvárások szorításában – megfelelés vagy önazonosság?
Várkonyi, Zs. F. (2010). Tanulom magam. Libri Kiadó.
Máté, G. (2010). A sóvárgás démona: A szenvedélybetegségek pszichológiája és biológiája. Libri Kiadó.Dehner, U., & Dehner, R. (2013). Tranzakcióanalízis a coachingban. Z‑Press Kiadó.

Szerzők:

Horváth Szilvia

Fő fejlesztési/támogatói témáim között szerepelnek üzleti és team coachként: az általános és vezetői well-being, különösen a kiégés prevenció és érzelmi intelligencia, agilis vezetői stílus, a női vezetői identitás és munka-magán élet egyensúly valamint a csapatok támogatása esetében a bizalom és kollaboráció építés. 4 különféle területen megszerzett diplomám holisztikus szemléletet nyújt a hozzám forduló klienseknek mind felnőttképzési, HR tanácsadói és business és team coach területen, amit jelenleg egy pszichodráma képzésen való új élmények megszerzésével teszek még szélesebbé.

Kádár Szilvia, ACC

Korábban multinacionális környezetben dolgoztam, majd saját kiégésem tapasztalatai indítottak el azon az úton, ahol az önismeret, a fenntartható egyensúly és a tudatos működés kérdései központi szerepet kaptak. ICF minősítéssel rendelkező life és business coachként abban támogatom az ügyfeleimet, hogy a túlterheltség, megfelelési kényszer vagy belső feszültségek közepette megtalálják a kiutat – és önazonosabb, felszabadultabb és örömtelibb életet élhessenek.
A munkámat átlátható keretek, partnerség, empátia és valódi jelenlét jellemzik – és az a hitem, hogy a változás kulcsa gyakran nem nagy fordulat, hanem tudatos, kicsi, de lényeges lépések sorozata.

Horváth Szilvia
Kádár Szilvia