A Magyar Coachszemle közlési feltételei
1. Az Magyar Coachszemle olyan magyar vagy angol nyelven beküldött kéziratokat – tanulmányokat, cikkeket, beszámolókat, esettanulmányokat és könyvismertetéseket – fogad el közlésre, amelyek középpontba állítják a magyarországi és a nemzetközi coaching szakma, illetve a hozzá kapcsolódó módszertanok, határterületek elméleti és gyakorlati kérdéseit.
2. Annak érdekében, hogy a Magyar Coachszemle működhessen, jelképes hozzájárulást kérünk a fenntartás költségeihez. A hozzájárulásokból befolyó összegeket teljes egészében a lap fenntartási költségeinek fedezésére és a megjelenések promóciójára fordítjuk.
- Amennyiben saját témában írt cikk publikálásáról van szó, úgy a Szerző(k)től egy 15.000 Ft-os hozzájárulási költség befizetését kérjük, melyért cserébe 6 cikk publikálási lehetőségét biztosítjuk a hozzájárulás befizetésétől számított 1 éven belül, illetve pártolói vagy rendes tagsági viszonyt ajánlunk fel a Magyar Coachszemlét kiadó Magyar Coach Egyesületnél. A cikkek saját ütemben készülhetnek, a cikk írója kiemelt szakemberként jelenik meg az oldalon. Ebben az esetben létrehozunk egy szakmai profilt, ahova tetszőleges tartalom tölthető fel. A cikkek ilyenkor közvetlenül a profil alatt is megjelennek (lásd pl.: https://coachszemle.hu/author/tolvajsandor/). Ennek előnye, hogy amellett, hogy a cikk szerzője nagyobb láthatóságot kap, egy szakmai műhely részévé is válik, amely támogatja a coach szakma hazai tudásbázisának bővítését.
(Pártoló tagok lehetnek azok a bel- és külföldi természetes és jogi személyek, akik/amelyek a rendes tagsággal járó kötelezettségeket nem vállalják, de valamilyen módon rendszeresen támogatják, segítik az Egyesület tevékenységét.
Az Egyesület pártoló tagjának jogai:
a.) részt vehet az Egyesület Közgyűlésén, ott tanácskozási jogot gyakorolhat;
b.) jogosult részt venni az Egyesület rendezvényein;
c.) igénybe veheti az Egyesület által nyújtott kedvezményeket és szolgáltatásokat
d.) a testületi szervek vezetőitől, valamint a tisztségviselőktől tájékoztatást, felvilágosítást kérhet az Egyesület tevékenységéről, amelyre az Egyesület 30 napon belül köteles választ adni.)
- Amennyiben Szerzőként egy általunk meghirdetett PÁLYÁZAT keretében ír cikket, olyankor a hozzájárulási díjtól a Szerkesztőség eltekint. Ebben az esetben az elküldött cikkek a Szerkesztőség profilja alatt jelennek meg és Vendégszerzői státuszt kapnak: lásd pl. itt: https://coachszemle.hu/2022/12/29/fekete-klaudia-coaching-az-utanpotlassportban-kozeppontban-a-mentalis-allokepesseg/
- Egyéb felhívásainkra – PDF formátumú tanulmánykötetek, kiadványok – a felhívás szövegében részletezzük a publikálási feltételeket.
Bármilyen formában is szeretnél velünk együttműködni, vedd fel velünk a kapcsolatot a szerkesztoseg@coachszemle.hu email címen.
3. A cikk terjedelme tanulmányok esetén nem haladhatja meg az egy szerzői ívet (egy ív 40 000 karakter, szóközzel). Beszámolók, recenziók esetében ne haladja meg a fél ívet. Ha a téma kifejtése szükségessé teszi, a szerkesztőség mérlegeli az ennél hosszabb tanulmányok elfogadását.
A cikkeket Calibri (ha nem lehetséges akkor Helvetica vagy Times New Roman) betűtípust használva, .docx vagy .doc formátumban elmentett elektronikus formában kéri a szerkesztőség. A cikk fájlneve minden esetben tartalmazza a szerző nevét, és a cikk címét!
4. A cikk előtt jelenjen meg a szerző neve a lapszámban megjeleníteni kívánt formában, illetve a cikk címe. A cikk végén kérjük, maximum 100 szó terjedelemben csatolja a bemutatkozását.
5. A cikkhez csatolja fotóját, amely színes, maximálisan 1200×1000 px méretű. A fotó fájlneve tartalmazza a szerző nevét.
6. A könyvismertető cikkek elején fel kell tüntetni a könyv szerzőjét, illetve szerkesztőjét, címét, fordítóját, továbbá a könyv megjelenési helyét (helység), kiadóját, a megjelenés évszámát és terjedelmét (oldalszám).
7. A cikkben megjeleníteni kívánt képeket és ábrákat külön fájlban küldje el. A főszövegben jelenjen meg az ábra száma és kérjük lila színnel emelje ki azt az alábbi módon: 1. ábra vagy 1. kép. A külön fájlok a szövegbe illesztett ábra/kép számán és nevén legyenek elnevezve: 1. ábra vagy 1. kép. Elfogadott formátumok: jpeg, png, bmp
8. Szöveg közbeni kiemelésként dőlt betű, esetleg félkövér betű alkalmazható; ritkítás és aláhúzás nem. A kisebb betűvel szedett szövegrészek mérete 9 pont. A jegyzeteket a végjegyzet paranccsal előállítva, arab számokkal sorszámozva kérjük az anyagba illeszteni.
A kizárólag szakirodalmi hivatkozásokat tartalmazó adatokat kérjük, NE a lábjegyzetben adja meg, hanem a főszövegben jelölje azt a 8. és 9. pontban leírt módon.
9. Irodalmi hivatkozások/idézetek alkalmazásának módja a cikk szövegében
Alapvető irányelv: a forrásadatokat úgy kell megadni, hogy annak alapján pontosan visszakereshető legyen az információ helye.
Az irodalmi hivatkozások esetében a főszövegben a szerző neve után zárójelben a megjelenés évszámát [pl. „Freud (1910c) Leonardo-tanulmányában…”], vagy zárójelben a szerző vezetéknevét és a megjelenés évszámát [pl. „A Leonardo-tanulmány… (Freud, 1910c) … „] kérjük feltüntetni. Utóbbi esetben a szerző és az évszám közé vesszőt teszünk!
Ha egy adott témánál több szerzőre hivatkozunk, akkor a zárójelben a szerzők neveit és a hozzájuk tartozó évszámokat, kronológiai sorrendben „;” azaz pontosvesszővel választjuk el. [pl. „(Freud, 1910c; Ferenczi, 1913; Winnicott, 1971)”]
Ha lehetséges, az eredeti megjelenési dátumokat kell megadni a szövegben, a jelenlegi változat a tanulmány végi irodalomjegyzékben tüntetendő fel.
Ha egy mű egészére hivatkozunk, nem kell a hivatkozásnál az oldalak számát feltüntetni. Azonban minden olyan alkalommal, amikor a referencia egy könyv meghatározott helyén tárgyalt meghatározott problémára utal, a könyv egy részére (oldal, fejezet, tanulmány) hivatkozunk, az oldalszámo(ka)t fel kell tüntetni. A forrásadatokat úgy kell megadni, hogy ennek alapján pontosan visszakereshető legyen az információ helye.
Ha azonos szerző(k)től azonos évben több tanulmányra történik hivatkozás, akkor a közleményeket az évszám után írt „a”, „b”, stb. betűkkel kérjük megkülönböztetni mind a szövegben, mind az irodalomjegyzékben.
A cikk szövegében három szerzőig mindhárom, négy vagy több szerző esetén az első két nevet ki kell írni, az irodalomjegyzékben azonban minden szerző nevét meg kell adni.
A két szerző egy művére történő hivatkozás esetén a főszövegben a szerzők vezetéknevei közé „és”-t írunk, majd utána következik vesszővel elválasztva az évszám [pl. „(Arnold és Atwood, 2005)”].
Három szerző esetén az első két szerző nevét vesszővel választjuk el, majd a második és harmadik közé tesszük az „és” kötőszót [pl. „(Stolorow, Atwood és Orange, 2010)”].
10. Az irodalomjegyzékre vonatkozó szabályok, a bibliográfiai tételek alapvető felépítése
Ha könyv:
Szerző neve: Cím. Kiadás helye, Kiadó, évszám.
Pl: John Doe: The Citation. Oxford, Oxford University Press, 2002. Oldalszám, ha szó szerinti az idézet.
Ha tanulmánykötetben szereplő tanulmány:
Szerző neve: Tanulmány címe. In: Szerző vagy Szerkesztő neve (utóbbi esetben „szerk.” megjelöléssel): Cím. Kiadás helye, Kiadó, Évszám. Oldalszámok. Pontos oldalszám, ha szó szerinti az idézet.
Pl.: John Doe: The Citation. In: Jane Doe ed.: On John Doe. Oxford, Oxford University Press, 2002. 102-111.
Ha folyóiratban szereplő tanulmány:
Szerző: Tanulmány címe. Folyóirat címe, Év/szám. Oldalszámok. Pontos oldalszám, ha szó szerinti az idézet.
Pl.: John Doe: The Citation. Poetics Today, 2002/2. 23-32.
Hivatkozási minták
Egyetlen szerző könyve:
Földényi F. László: A medúza pillantása. Budapest, Lánchíd, 1990.
Fordított könyv:
Marsilio Ficino: A szerelemről. Ford.: Imregh Mónika. Budapest, Arcticus, 2001.
Két vagy három szerző könyve:
Max Horkheimer – Theodor W. Adorno: The Dialectics of Enlightenment. Cambridge, Cambridge University Press, 1971.
Háromnál több szerző könyve:
Carl Gustav Jung, et. al: Man and His Symbols. Garden City, NY, Doubleday and Co., 1969.
Szerkesztett kötet:
Kovács Mónika (szerk.): Holokauszt: történelem és emlékezet. Budapest, Jaffa Kiadó, 2005.
Többkötetes kiadvány:
John Middleton Murry (ed.): The Letters of Katherine Mansfield. Vols. I-II. London, Constable, 1928.
Folyóiratcikk:
Rácz I. Péter: A történeti narratíva poétikai szerepe a mai magyar irodalomban. Márton László, Láng Zsolt, Háy János és Darvasi László regényei. Prae, 2000/1-2. 117-156.
Tanulmány vagy könyvfejezet szerkesztett kötetből:
K. Horváth Zsolt: Az ötök jele. Nyom, nyomozás és értelemképzés a microstoria látószögéből. In: Rákai Orsolya – Z. Varga Zoltán (szerk.): A narratív identitás kérdései a társadalomtudományokban. Budapest – Szeged, Osiris-Pompeji 2003. 173-208.
Tanulmány egyszerzős tanulmánykötetből:
Kelemen János: Kant és Herder történelemfilozófiai vitája. In: Uő: Az ész képe és tette. A történeti megismerés idealista elméletei. Budapest, Atlantisz Kiadó, 2000. 15-50.
Film:
Nicholas Ray (dir.): Rebel Without a Cause. Warner Brothers, 1955.
Elektronikus anyagok (pl. online CD-ROM):
The Dickens Web. Developer: George P. Landow. Editors: Julie Launhardt and Paul D. Kahn. Environment: Intermedia 3.5. Providence, R.I.: Institute for research in Information and Scholarship, 1990.
Internetes forrásból származó cikkek:
George P. Landow: Hypertextuális Derrida. Forrás: http://www.artpool.hu/hypermedia/index.html (letöltés időpontja: 2011.08.28.)
Mivel a Magyar Coachszemle nonprofit szakfolyóirat, a publikációkért nem áll módunkban honoráriumot fizetni.
A szerző a publikációval nem mond le szerzői jogairól, ezzel együtt pedig vállalja az írás tartalmi elemeiért a felelősséget.
A szerző vállalja, hogy a Magyar Coachszemle szakfolyóiratban publikált írásait más médiumokban, hírlevelekben az eredeti megjelenés feltüntetésével teszi közzé.
A Magyar Coachszemle szakmai számaiban megjelenő írásokat és ezek pontos bibliográfiai adatait az ISSN International Centre, a Magyar ISSN Nemzeti Központ, illetve az Országos Széchenyi Könyvtár Elektronikus Periodika Archívuma hosszútávú megőrzés céljából archiválja.
A cikkekben és bemutatkozásokban céglogót, reklám jellegű tartalmakat nem áll módunkban megjelentetni.
A cikkekhez tartozó fotókat, ábrákat, illusztrációkat abban az esetben közöljük, ha a szerzői jogokkal Ön rendelkezik, vagy ezek publikálása nincs szerzői joghoz kötve.
A beérkezett cikkeket a Szerkesztőség szakmai és nyelvi szempontok alapján lektorálja. A cikkek elfogadásáról és megjelenésének feltételeiről a Szerkesztőség dönt.
A Magyar Coachszemle Szerkesztősége
