Nehéz beismernünk, hogy hiányosak az ismereteink olyan dolgokról, amelyekhez értenünk „kellene”: hogyan leszünk jó vezetők, hogyan tesszük sikeressé üzleti tevékenységünket. Még nehezebb gyakorolnunk nap nap után azokat a dolgokat, amelyekben nem érezzük magunkat igazán jónak, nem érezzük magunkat biztonságban, nem tartjuk azokat az erősségünknek. Miközben fejlődésünkhöz éppen az szükséges, hogy olyan tevékenységekben is javuljon a teljesítményünk, amelyek nehézséget okoznak.
Anders Ericsson szerint:
„Amikor a legtöbben gyakorolnak, olyan dolgokra fókuszálnak, amelyeket már ismernek, amelyekről tudják, hogyan kell elvégezniük. Az akaratlagos gyakorlás ettől merőben eltérő. Ugyanis jelentős fókuszált és időben fenntartott erőfeszítést követel, hogy jól tegyük, vagy hogy egyáltalán tegyük az új dolgunkat, használjuk valamelyik új készségünket.”
Széles körű kutatások alapján egyre inkább valószínűsíthető, hogy új dolgok igazi szakértőivé csak akkor válhatunk, csak azáltal fejlődhetünk, ha felismerjük, hogy mi okoz nehézséget, és olyan dolgokat is tudatosan gyakorlunk mindennap, amelyekben javulnunk kell. Ahhoz azonban, hogy a tanulás sikere igazán lefordítható legyen, mintegy kiinduló feltételként egyrészt fontos elhinnünk, hogy a fejlődés, a változás előrébb visz, másrészt fontos, hogy közben önbizalmat, biztonságot, bátorságot merítsünk abból, hogy erősségeinkre építve, azokra támaszkodva működjünk.
A társadalmi-gazdasági és szervezeti valóság változásaira reagálva a coaching szemlélet mára a hatékony szervezeti működést célzó vezetői eszköztár elengedhetetlen részévé vált.
Ennek oka, hogy a szervezetek és a szervezeti tagok közötti stabil, tervezhető pszichológiai-kapcsolati szerződés bizonytalanná, átmenetivé vált, így a hagyományos vezetői hozzáállás egyre kevésbé tudja betölteni funkcióját. A folyamatos változások közepette a szervezet különböző szintjein a munkavállalók részvételének, hatékonyságának biztosítása egyre inkább a fenntartható fejlődés és a kompetitív előny alapjává válik.
Elolvasnád a teljes cikket?
Akkor töltsd le a 2016/4. „A Vezető” című lapszűmunkat!
Kattints ide a letöltéshez.
A vezető
2016/4.
TARTALOMJEGYZÉK
FŐSZERKESZTŐI BEVEZETŐ: Dobos Elvira – Örvényesi Rita —4
IRÁNYOK
Madai Kriszta – Kállay Natália: A coach szemléletű vezetés pillérei — 6
F. Korcz Judit: Mesés vezetés — 13
HÁTTÉR
Szöllősy Ágnes: Ki az ügyfelem? A cég – a tulajdonos – vagy a család — 21
Szabó Tamara: Kreativitás és vezetés. Paradoxonok feloldása a kreatív potenciál működtetéséhez – magunkban, másokban, szervezetekben — 34
Dr. Kurucz Attila – Dr. Remsei Sándor: Vezetni csípőből vagy fejből kell?! — 39
INSPIRÁCIÓ
Kocsis Tibor: A vezető hatodik érzéke — 51
Bölcskei Mónika: Az okos és a bölcs vezető — 57
A titok az, hogy mindenki megtalálja a helyét a csapatban. Interjú Hegedüs Balázzsal — 61
KUTATÁS
Kelló Éva: A gender és coaching kapcsolata. Felsővezető nők körében végzett első magyarországi kutatás eredményei — 66
ESETTANULMÁNY
Szabó Gabi: Amikor egy vezetői csoport megrázza magát. És valami újat csinál. Coaching-Sharing-Learning csoport tapasztalatai — 72
Gulyás Eszter – Kun Andrea – Szabó Zsófia: Lift helyett sziklafal kapaszkodókkal. Egy coacholó vezető képzési program hatásai a Danone szervezeti kultúrájára — 80
SZERZŐINK — 85
A MAGYAR COACHSZEMLE SZERKESZTŐSÉGE — 89
