Tiszta, erős kommunikáció címmel vezetett műhelymunkát Erős Ila. „Látom, hogy jól tudom, ezért taníthatom.” – mondta. Mi pedig örömmel tanultunk. A csoport minden résztvevője egyéni tanulási céllal érkezett, és egyénileg fókuszált figyelemmel vett részt.
A Gestalt szemléleten alapuló elmélet szerint a kommunikáció akkor tiszta és erős, ha valamint kivált, ha van hatása. Ezért a tiszta és erős kommunikációt meg kell, hogy előzze a közlésre vonatkozó tiszta és erős szándék, mely csak akkor tud megvalósulni, ha a tiszta és erős jelenlét biztosított. Egyformán fontos a coach és az ügyfél jelenléte és zavartalan állapota is. A Gestalt elmélete szerint a zavaró tényezőknek elsőbbségük van, hiszen tudatosodás nélkül képesek hatni, azaz a beszélgetés során nincs erős jelenlét. A fizikailag földelt állapot, a befogadásra való belső érzékenység és tudatosság, önreflexió előfeltétele a tiszta és erős kommunikációnak, hiszen a coach minden folyamatában önmagát használja.
A kommunikáció során az információk értelmezése és kiragadása vagy figyelmen kívül hagyása egyéni. Ez helyzettől, érzelmi állapottól függő, nem kognitív folyamat. A coaching folyamatban tehát a coach jelenléte által határozódik meg az információk szubjektív szelekciója. „Jó, ha ezt megengedem, mert ha kognitív szintre emelkedik, akkor eltűnik a pillanat.” A tudatos jelenlétet tehát az észlelés és nem a gondolkodás jelentésében kell értelmezni.
A megfelelő időzítés, a „pont akkor” kimondott közlés is belső érzékenységet feltételez. A másik befogadóképességének helyes felbecsülése, a pillanat megragadása nem tudást, hanem a figyelem összpontosítását jelenti. Ha mégis úgy tűnik, hogy elmúlt egy lehetőség, akkor engedjük tovább a beszélgetést. Ha igazán fontos, akkor biztosan visszatér.
A tiszta és erős kommunikáció előfeltétele még a helyes közlésmód megtalálása is. Ez nem más, mint a tömör, sallangmentes, szakmai lózungok nélküli, egyszerű megfogalmazás és a szelektivitás, azaz „pont úgy”- megfogalmazás.
A coachingban kimondott közlés célja mindig az, hogy hatást, reakciót váltson ki a beszélgetőtársból. „Nem kell annyit cicózni a szavak jelentésével” – fogalmazta meg Ila. Szerinte a magyarázkodás és a szakkifejezések tömkelege csak elfed valamint: zavart, titkot sejtet, elbizonytalanít.
Arra bátorította a tréning résztvevőit, hogy az „én-beszéddel” valid érzelmeket és megéléseket kommunikáljanak, de egyben vállalják a „megérintett a megérintettséged” állapotot is, mely sérülékenységet és egyben önvédelmet is jelent. „Ha úgy érzed, hogy elmennének a gondolataid, állítsd meg!” – bátorította a műhelymunka résztvevőit Ila.
A személyes élményt nyújtó tréninggyakorlatok után szó esett az elakadásokról, azaz a kommunikációt gátló tényezőkről is. A gestalt értelmezése szerinti belső és külső adat kapcsolatának megszakadása az érzéketlenítés. Ez akkor fordul elő, ha az érzelmeket félretéve csak az információtartalomra fordítunk figyelmet a kommunikáció során. A közlés időzítésének elakadása a benyelés, a kivetítés, a visszafojtás. A tömörség, mint a tiszta és erős kommunikáció harmadik előfeltétele elakadását jelzi a kitérés vagy az egotizmus, amikor az egyéni érdek eltakarja a külvilágot.
A kommunikációt gátló elakadásokra természetesen megoldásokat is vihettek magukkal a résztvevők. A számos tréninggyakorlat pedig a saját élményt erősítve járult hozzá az egyéni tanuláshoz. S hogy mi lehet a tiszta és erős kommunikációs tréning alapvető üzenete? Mondd ki, figyelj a hatásra, tanulj és tapasztalj!