Megesik néha, hogy egy-egy gondolatot túl gyorsan fogalmazunk meg és azonnal közléssé változtatjuk, máskor pedig épp azzal rontunk el egy helyzetet, hogy halogatjuk a közlendőnk szavakba öntését.
Ha Veled is előfordult már, hogy valamit nem annak, nem akkor, nem úgy, vagy nem ott mondtál, ahogy az megfelelő lett volna, olvass tovább!
A közlés a kommunikációban egymás kölcsönös megértésre irányuló eszköz. S bár az elmélet megkülönböztet egyenrangú és egyenlőtlen kommunikációt, maradjunk most csak az elsőnél. Az egyenrangú közlést a tekintélyelvű kommunikáció helyett a közös megegyezésen alapuló problémamegoldás jellemzi. A közlés akkor eredményes, ha a beszélgetés lezárásával mindkét fél véleménye, szándéka és gondolata, érzésre feltárásra és elfogadásra kerül, s megállapodás, egyetértés vagy konszenzus jön létre a beszélgetőtársak között. A közléssorozat eredménye lehet azonban az is, ha a felek kinyilvánítják egyet nem értésüket, és hangot adnak saját álláspontjuknak, de kölcsönösen elfogadják és tiszteletben tartják a másik érzelmeit, gondolatait.
A következőkben öt olyan körülmény következik, melyeket érdemes megfontolni, hogy a másikkal folytatott kommunikációnk eredményes legyen. A konfliktusok, viták és főként a negatív érzelmi töltésű veszekedések elkerülése érdekében érdemes tudatosan odafigyelni az alábbi pontokra!
1. Az összefüggések ismerete
A beszélgetés során érdemes a beszélgetőtárs véleményének hátterét, gondolatainak eredetét megismerni. Éppúgy fontos a helyzet, az előzmények, a történések illetve az érzelmek tisztázása, mint a társ szándékainak megértése.
2. A megfelelő időzítés
A közlés hatékonyságának záloga, hogy a megfelelő időpontban mondjuk ki véleményünket. A helytelenül megválasztott időpont következménye az azonnali visszautasítás, a meg nem értés vagy negatív érzelmek (harag, düh, csalódottság, türelmetlenség, megtámadottság érzése stb.) kiváltása.
3. A lényeg
Fontos, hogy közlésünkben a lényeget, a valós tartalmat adjuk át a kommunikáció során a beszélgetőtársnak. A célozgatás, a homályos tartalom kritikát rejt, mely a másik félben agressziót, védekezést válthat ki. Természetesen épp ennyire kell ügyelni a másik mondandójának megértésére, a lényeg megragadására. Ha szükséges, kérdések sora segít!
4. A másik fél megértése
A közlés akkor válik kommunikációvá, ha kétirányú az információcsere. A másik fél meghallgatása, megértése alapvető fontosságú. Bármennyire is érzelmeink befolyása alatt állunk, a másik fél mondandójának tartalmi megértése elengedhetetlen. A látszólagos és felületes figyelem a konfliktusok, félreértések és negatív érzelmek kialakulásához vezet.
5. A visszacsatolás
Egy beszélgetés akkor válik a kölcsönös vélemény- és gondolatcsere eszközévé, ha a saját mondandónk megértéséről meggyőződtünk. Az „Én már százszor mondtam neki!” típusú mondatok még nem jelentik azt, hogy a beszélgetőtárs nem csak hallotta, hanem meg is értette mondandónk lényegét. A visszajelzés, visszacsatolás a beszélgetőtárs reakciója, válasza, közlendője. Egyrészt a megértést nyugtázza, másrészt a felmerült érzelmeket, gondolatokat fejezi ki. Visszacsatolás nélkül a közlés egyirányú marad.
