A coaching szakma elmúlt évtizedeiben látványosan bővült mind módszertanilag, mind tematikailag. A gyakorló coachok ma már egyre összetettebb kihívásokkal találkoznak, amelyek gyakran túlmutatnak a hagyományos célkitűzéseken és akcióterveken. Számos kliens újra és újra visszatérő mintázatokkal küzd: önszabotázs, halogatás, túlzott megfelelési kényszer vagy épp az imposztor érzés árnyékolja be fejlődési folyamatukat. Felmerül a kérdés: miként lehet a coaching keretein belül hatékonyan dolgozni ezekkel a mélyebb, ismétlődő elakadásokkal?
A sémaelmélet coaching adaptációja
A sémacoaching válasz lehet erre a kihívásra, amely a kognitív pszichoterápiás gyökereket ülteti át a coaching világába – etikus módon, a coach kompetenciakereteit tiszteletben tartva. A maladaptív sémák fogalma Jeffrey Young nevéhez fűződik, aki az élet korai szakaszában kialakuló, tartós és diszfunkcionális gondolkodási-érzelmi mintákat írta le (Young, Klosko & Weishaar, 2003).
A sémacoaching szisztematikusan integrálja a kognitív viselkedésterápia, pszichoanalitikus terápia, kötődéselmélet, mindfulness és gestalt terápia technikáit. A módszer nem terápiás folyamat, hanem önálló, coaching-kompatibilis megközelítés, amely a maladaptív minták tudatosítását és újrastrukturálását tűzi ki célul.
Visszatérő elakadások mint sémaalapú minták
A coaching gyakorlatban gyakran találkozunk olyan kliensekkel, akik újra és újra ugyanazokba a nehézségekbe ütköznek, függetlenül attól, hogy milyen eszközöket és technikákat próbáltak már ki. Ezek az ismétlődő elakadások – mint a perfekcionizmus, önszabotázs, halogatás, vagy a túlzott megfelelési kényszer – gyakran mélyben gyökerező sémák következményei.
A kutatások szerint ezek a maladaptív sémák tipikusan olyan alapvető témák köré szerveződnek, mint a „csökkentértékűség”, „feltételes elfogadás”, „magas elvárások” vagy „érzelmi depriváció”. A coaching gyakorlatban ezek elkerülő vagy kompenzáló viselkedések formájában manifesztálódnak: túlzott munkateher-vállalás, a sikerek bagatellizálása, vagy épp a kihívások elkerülése.
A sémacoaching módszertana lehetővé teszi ezeknek a mélyben húzódó mintázatoknak a feltárását és újraértelmezését, anélkül hogy terápiás területre lépnénk át.
Gyakorlati eszköztár és technikák
A sémacoaching sokrétű módszertani eszköztárat alkalmaz, amely ötvözi a hagyományos coaching technikákat az innovatív, élményalapú megközelítésekkel. A módszer magában foglalja az esetkonceptualizációt, séma-tudatosítást, imaginációs átírást, széktechnikát, tudatos elengedési technikákat, és a tartós változás fenntartását szolgáló stratégiákat.
Esetkonceptualizáció a sémacoachingban
Az esetkonceptualizáció a coach és a kliens együttműködésén alapuló folyamat, amelynek célja a kliens kihívásainak mélyebb megértése és a coaching terv alapjainak megteremtése. A sémaelemzés keretrendszerén belül ez a munka három szinten zajlik: korai maladaptív és adaptív sémák, megküzdési stratégiák és sémamódok feltérképezésével. A coach és a kliens közösen készítenek egy mentális térképet mindazokról a témákról, amelyekkel a kliens felkereste a coachot, azonosítva a háttérben meghúzódó mintákat, azok kialakulásának kontextusát és a kapcsolódó reakciókat.
A folyamat tíz kulcsfontosságú témát ölel fel: a kliens aktuális témáitól kezdve az élettörténetben megjelenő mintákon át egészen a coaching célok meghatározásáig. A coach feladata az információk rendszerezése, a minták azonosítása és egyértelmű visszajelzés adása, miközben együttműködik a klienssel a sémák hátterében meghúzódó kielégítetlen szükségletek feltárásában. Ez az intellektuálisan és érzelmileg stimuláló folyamat biztosítja, hogy a coaching ne csak a tünetek szintjén dolgozzon, hanem a mélyben húzódó sémák átalakítására irányuljon.
Mini-esettanulmány:
Kata (38 éves marketing vezető) azért keresett fel, mert folyamatosan úgy érezte, “nem elég jó” a munkájában – annak ellenére, hogy kiváló teljesítményt nyújtott. Az esetkonceptualizáció során kiderült, hogy gyermekkorában csak akkor kapott elismerést szüleitől, ha tökéletes volt a teljesítménye. Az “elismerés-hajszolás” séma alakult ki nála, amely “túlkompenzáló” megküzdési stratégiával párosult – túlzott munkavállalással és perfekcionizmussal próbálta elnyerni mások elismerését.
A coaching során feltártuk azokat a mindennapi triggereket, amelyek aktiválták a sémát: amikor a főnöke visszajelzést adott vagy amikor prezentációt kellett tartania. Ezekben a pillanatokban a “Sebezhető Gyermek” sémamód vette át az irányítást, amely önkritikában és szorongásban nyilvánult meg. Az esetkonceptualizáció alapján a coaching célját az “Egészséges Felnőtt” mód megerősítésében határoztuk meg, amely képes reálisan értékelni a teljesítményt és elfogadni a nem tökéletes eredményeket is.
A klasszikus coaching eszközök mellett kiemelt szerepet kapnak a vizuális és interaktív technikák: sémakártyák, belső narratíva feltárása, a sémamódtérkép, valamint az énrészekkel való dialógus. Ezek a kreatív módszerek lehetővé teszik, hogy a kliens ne csak racionálisan értse meg, hanem érzelmileg is megélje a működési mintáit.
A sémamódtérkép alkalmazása
A sémamódtérkép egy kollaboratív folyamat, amelynek keretében a coach és a kliens közösen feltérképezik a kliens sémamódjait, azok triggereit és egymáshoz való kapcsolódásukat. A sémamódtérkép a sémacoaching egyik leghatékonyabb vizualizációs eszköze, amely segít feltárni, hogy a kliens különböző élethelyzetekben milyen “módokban” működik. Ezek a módok – mint például a Sebezhető Gyermek, a Dühös Gyermek, vagy épp az Egészséges Felnőtt – különböző sémák aktiválódásakor lépnek működésbe. A térkép segítségével a kliens láthatóvá teheti, hogy egy munkahelyi konfliktus során például a Sebezhető Gyermek mód dominál, amely félelem és visszahúzódás formájában nyilvánul meg, miközben az Egészséges Felnőtt mód háttérbe szorul.
McCormick (2022) szerint a sémacoachingban ritkábbak a sémamódváltások, mint a sématerápiában, mégis értékes eszköz az esetkonceptualizációban. A folyamat hat strukturált lépésből áll: a sémamódok koncepciójának bemutatásától kezdve az ügyfél önmegfigyeléseinek feltárásán át egészen az Egészséges Felnőtt sémamód megerősítéséig. Például, ha egy kliens folyamatosan a belső kritikus és az erőtlenség között váltogat, a coach segít feltárni ezeket a mintákat, majd támogatja az Egészséges Felnőtt mód aktiválását.
Az integrált, élményszerű megközelítés segíti a belső változás elindulását, és támogatja a pozitív sémák – mint például az önbizalom, kapcsolódási készség vagy kompetencia érzésének – megerősítését.
A coach szerepe és etikai határok
A séma-coach szerepe nem diagnosztikus vagy terápiás. A coach a kliens aktuális céljai és működése mentén dolgozik, a coaching keretrendszeren belül maradva. Kiemelten fontos az etikai érzékenység és a határok tiszteletben tartása: ha a kliens nehézségei túlmutatnak a coachingon, a coachnak tudnia kell, mikor javasoljon más típusú segítséget. Az ICF kompetenciakeretei támogatják ezt a tudatosságot, különösen a coaching megállapodás kialakítása, a bizalom és biztonság megteremtése, valamint a tudatosság előmozdítása kompetenciák mentén.
Kutatási eredmények és hatékonyság
A sémacoaching, mint viszonylag új coaching irányzat, még fejlődő kutatási bázissal rendelkezik. A mögöttes sématerápia hatékonyságát azonban számos vizsgálat igazolta: kimutatták, hogy hatékonyan csökkenti a pszichológiai diszfunkciót és növeli az adaptív működési módokat. Ezek az eredmények ígéretesek a coaching alkalmazás szempontjából is.
Kezdeti esetleírások azt mutatják, hogy a módszer hatékony lehet komplex és visszatérő nehézségekkel küzdő kliensek támogatásában, különösen akkor, amikor a hagyományos coaching megközelítések nem hoznak áttörést.
A sémacoaching hatékonyságának mélyebb megértéséhez azonban további, specifikusan erre a módszerre irányuló kutatások szükségesek.
Következtetés
A sémacoaching a coaching módszertani palettájának új, mélyebb önismereti dimеnziókat nyitó eleme.
A sémacoaching egyszerre nyújt mélységet és gyakorlati alkalmazhatóságot. A sémák feltárása nem öncélú, hanem konkrét viselkedésváltozásokat segít elő, mindezt az ICF által meghatározott coaching kompetenciák mentén. A módszertan összhangban van a coaching alapelveivel, ugyanakkor új lehetőségeket kínál azoknak a coachoknak, akik hatékonyan szeretnék támogatni klienseiket a mélyben húzódó akadályok felismerésében és meghaladásában.
Ez a megközelítés méltán válhat a coaching szakma egyik legígéretesebb új irányzatává, amely hidat képez a tudományos megalapozottság és a gyakorlati alkalmazhatóság között.
Források:
International Coaching Federation. (2021). Coaching kompetenciák. https://coachingfederation.hu/coaching-kompetenciak-minositesek-kepzesek/icf-coaching/coaching-kompetenciak/
McCormick, I. (2023a). An introduction to schema coaching techniques, part 1: The schema octagon. The Coaching Psychologist, 19(1), 26-35.
McCormick, I. (2023b). Schema coaching techniques part 2: Schema case conceptualisation and psychoeducation. The Coaching Psychologist, 19(2), 45-54.
McCormick, I. (2025). Sémacoaching. Praktikus útmutató coachoknak,esettanulmányokkal és reflexiós gyakorlatokkal. Z-Press Kiadó
Young, J. E., Klosko, J. S., & Weishaar, M. E. (2003). Schema therapy: A practitioner’s guide. Guilford Press.
Piroska Tímea PCC
PCC-coach, transzformatív tréner, az Antener Coach- és Trénerképző, valamint a Z-Press Kiadó tulajdonosaAz oktatásmenedzsment terén szerzett többéves tapasztalatra épülő alapjaimmal az én utam a tudásátadás mellett arról szól, hogy olyan változást indítsak el, amiben a készségek és az ambíciók találkoznak a lehetőségekkel. Az ICF PCC szinten minősített coachaként nemcsak coachokat képzek, hanem rendszeresen dolgozom szervezetekkel és felsővezetőkkel is. Két éve TEDx előadóként is bemutatkoztam: a debreceni színpadon állva korlátozó hiedelmeink leküzdéséről beszéltem. A Wolverhampton Egyetemen pszichológia mesterképzésen vettem részt és MSc diplomát szereztem. Szenvedélyem a belső gátak oldása, és az, hogyan lehet mindezt coachingkeretek között, valódi változást segítve alkalmazni. Szakmai érdeklődésem egyik központi témája az imposztorszindróma, amelyről az elmúlt években számtalan előadást, workshopot és tréninget tartottam coachoknak, vezetőknek, diákoknak és HR-szakembereknek egyaránt. Ez a lendület ösztönzött arra, hogy könyvet írjak ebben a témában.
