A coaching végtelen számú módszer, eszköz és technika alkalmazásának lehetőségét kínálja a fejlesztő folyamatok hatékony támogatásához, melyek folyamatosan fejlődnek, változnak a coachok nyitottságának és a különböző iskolák és módszerek egymásra hatásának köszönhetően. A coach tapasztalata, ismeretei, személyisége által maga is eszközként lehet jelen a folyamatban a coachee számára. A coachee hasznára fordíthatja mindazt a tudást, módszert, amit már elsajátított. Egyik ilyen módszer lehet az akcióorientált coaching eszközök körébe sorolt pszichodráma technikák repertoárja, melyet előszeretettel alkalmaznak a dramatista szemléletű coachok.
A pandémia óta a munkavállalók és a vezetők egyre több időt töltenek az online térben. A jelenleg is zajló gazdasági változások hatására egyre több nemzetközi csapat alakul, akiknek sokszor egyáltalán nincs lehetőségük a személyes interakciókra. Alapvetően a pszichodráma műfajához és hatásmechanizmusához elengedhetetlen a személyes jelenlét, amit nem is szeretnék megkérdőjelezni, inkább olyan szempontból vizsgálom a dramatikus technikák alkalmazását, hogy az online tér által behatárolt lehetőségeken belül, hogyan tudják még hatékonyabbá tenni a fejlesztési folyamatokat.
A pszichodráma alkalmazása rendkívül szerteágazó, hiszen nemcsak a megfelelő terápiás indikációval történő gyógyítás eszköze, hanem hatékonyan alkalmazható az önismeret- és a személyes hatékonyság fejlesztésében, a szervezetfejlesztésben, közösségformálásban, ugyanakkor jól használható az oktatásban, képzésekben is.
A pszichodráma vállalati és vezetői coachingban történő alkalmazásához elengedhetetlen az alapos szakmai ismeret, a dramatikus szemléletmód, a saját élmény és a valós tapasztalat mellett a folyamatos önismereti és szakmai fejlődés. Az ügyfél szakmai személyiségének fejlesztésére is helyezhetjük a hangsúlyt, ilyenkor a vezetői szerepeken és az emberek közötti kapcsolatokon, valamint a kommunikáción van a fókusz.
A pszichodráma lényege belső világunk megjelenítése a külső színpadon. A cél a belső működés láthatóvá tétele, mely által az megvizsgálhatóvá, felmérhetővé válik, s ezen tapasztalatok alapján következhet az újraszervezése és újraintegrálása annak, amit kivetítettünk. Elősegíti, hogy a szervezet tagjai és a vezetők rálássanak működésükre, és azt korrigálhassák. A tanulás feldolgozásában a régi működési mechanizmusok már nem segítenek, ezért az új helyzetben érezheti magát kiszolgáltatottnak az ügyfél, ezért létre kell hoznia az újfajta működési módját, aminek gyakorlására is lehetőséget kell biztosítanunk számára a coachingban. (Szabó, 2006, 3-6. o.)
Azért is tartom hatékonynak a cselekvésorientált eszközök alkalmazását a vállalati és vezetői coachingban, mert általános elvárás a vezetők és szakértők felé, hogy tettre készek, megoldásközpontúak és hatékonyak legyenek. Ezt a fajta cselekvés fókuszt már az üléseken el tudjuk kezdeni aktiválni és működtetni. Az üléseken tapasztaltakat életük bármely területén be tudják építeni, vagy akár a csapatukban is tovább tudják vinni ezt a fajta szemléletet.
A pszichodráma olyan csoportos módszerként él a köztudatban, melyben az egyén pszichoterápiája is zajlik, hiszen Moreno csoportpszichoterápiás módszerként alkotta meg. Kevésbé ismert az a történet, mi szerint Moreno Bad Vöslauban körzeti orvosként vezette élete első dramatikus egyéni pszichoterápiáját, miután egyik szuicid hajlamú páciense azzal a kéréssel fordult hozzá, hogy segítse őt a halálba. A terápia során a férfi egyre jobban lett, végül elállt eredeti szándékától. A terápia típusától függetlenül Moreno valamennyi esetleírása egyéni terápiáról szól.
A monodráma technikái hasonlóak a pszichodrámában alkalmazottakkal, ugyanakkor máshogy érik el azonos céljukat, nagyobb szerep jut az eszközöknek, melyeknek száma végtelen (üres székek, kendők, kövek, figurák, szimbólumok, stb.). Az ügyfél szociális atomja – ami Moreno szerint a legkisebb szociális egység – az egyéni ülés során is mobilizálható. A monodráma használatával kapcsolatban a vezetési tanácsadás területén is jó tapasztalatok állnak rendelkezésre. (Pintér 2016. 71-79. o.)
Az online tér másképpen igényli a spontaneitás és kreativitás aktív jelenlétét. Érdemes az első ülés előtt megbeszélni a fontosabb technikai kereteket és beállításokat az aktuális GDPR szabályok betartásával. (Beleznai – Perczel, 2023, 101-104. o.)
Az online coaching ülések során szerzett tapasztalataimat a Reinhard T. Krüger által definiált nyolc központi pszichodráma technika mentén vizsgálom, melyek a következők: jelenetépítés, jelenetváltás, saját- és mások szerepének eljátszása szerepjátékban, szerepcsere, duplázás, tükrözés, sharing. (Krüger, 2017, 30. o.)
Az online térben a coach és a coachee az itt és mostban egy időben vannak jelen, de fizikailag mégis két különböző ponton, ami két teljesen eltérő környezettel társul. A coacheera és a coachra a saját környezetük egymástól függetlenül hat, és ezeket a hatásokat egymástól eltérően érzékelhetik attól függően, hogy mi látható hang és kép formájában, illetve maga az online tér egy korlátozott betekintést tesz lehetővé egymás realitásába, amit tovább lehet korlátozni virtuális háttér beállításokkal. Ebben az esetben az ülésen résztvevők egymás környezeti hatásairól szinte semmilyen információt nem kapnak.
Sokkal részletesebben és körültekintőbben kell szerződnöm a coacheeval, több időt kell szánnom arra, hogy megismerjem, hogy milyen környezetben, milyen pozícióban helyezkedik el, mert ezekhez az adottságokhoz kell majd igazítanom az ülés során használt technikákat. Online beszélgetések alkalmával a partnerek többnyire beállított virtuális hátteret használnak. Sokszor ezekkel a beállításokkal érkezik a coachee az ülésre, ami szintén nehezítő tényező lehet, ezért tisztázni kell, hogy megoldható-e ennek a beállításnak az elhagyása. Segít, ha a coacheeval átbeszéljük, hogy hányféle különböző térben fogunk dolgozni. Ezeket az „apró” részleteket – amik egyébként mind nagyban befolyásolják az ülés dinamikáját és a dramatikus technikák alkalmazásainak lehetőségeit – sokáig sorolhatnám még. Meg kell találnunk az egészséges egyensúlyt, hiszen mindezek tisztázása időt és energiát igényel mindkét féltől, ugyanakkor a ráhangolódás ellen dolgozik.
Ebben a helyzetben a nemtudás méginkább a coach társa kell, hogy legyen a folyamatban. A pszichodráma technikák gyorsan mélyíthetik az adott témát. Nem kell elmennünk a szülőkig, viszont ha megjelennek, akkor dolgozhatunk velük partnerségben az ügyféllel. Ha a múlt felé vesszük az irányt, akkor a rátermett múltat keressük, hogy erőforrásokat merítsünk belőle, ha a jövő felé indulunk, akkor a vágyott jövőhöz vezető utat célozzuk meg, mindeközben pedig vertikálisan és horizontálisan egyaránt dolgozhatok az ügyféllel. (Piczkó, 2025)
Tapasztalataim és ügyfeleim visszajelzései alapján arra a következtetésre jutottam, hogy a pszichodráma technikák alkalmazhatóak az online coachingban és kifejtik hatásukat, támogatják, és erősítik az ügyféllel való közös alkotást.
A jelenetépítés és a jelenetváltás egyaránt jól alkalmazható technika, azonban nagy figyelmet kell fordítani a szükséges körülmények meglétére és megteremtésére. Egyik sajátossága, hogy többnyire nem a coach, hanem az ügyfél eszközeivel dolgozunk, melyek kiválasztása általában spontán történik. A saját- és mások szerepének az eljátszása szintén jól alkalmazható, hatékonyságukra hatással van a jelenetépítés és a jelenetváltás. Egy coaching beszélgetésben mindig beszél az ügyfél magáról és másokról. Tulajdonképpen ezt a folyamatot mélyíti a szerepjátszás és a szerepcsere, amit különböző technikákkal lehet megvalósítani, és akár helyváltoztatás nélkül is működik. Ez segít abban, hogy ne csak az ügyfél témáján, hanem az ügyfélen is dolgozzunk. További tapasztalatom, hogy a duplázás egyéni ülésben korlátozottan valósítható meg, a belső hang verbálisan partnerségben alkalmazva működhet, de kevésbé látom létjogosultságát az egyéni coaching ülésben. A pszichodrámában alkalmazott tükrözés technika nem kivitelezhető a klasszikus dramatikus formában, aminek szintén inkább az egyéni setting az oka, nem pedig az online tér. Ugyanakkor coachként technikailag tudok mozdulatokat, arckifejezéseket, érzelmeket, gondolatokat visszaadni, visszatükrözni, amik fontos felismerésekhez segíthetik hozzá a coacheet. Az a tény, hogy tulajdonképpen a sharing teszi a pszichodrámát csoportterápiává, automatikusan magában foglalja az ellentmondást. Egyéni személyes vagy online coachingban nincs lehetőség a klasszikus sharing technika alkalmazására. Azt gondolom, hogy a coach részéről partnerségben történhet sharing, amennyiben valóban támogatja a coacheet – alkalmazása már egyéni mérlegelés és a követett iskola kérdése is.
Az imént említett nyolc dramatikus technikából véleményem szerint legalább ötnek – a jelenetépítésnek, a jelenetváltásnak, a saját- és mások szerepének eljátszásának, valamint a szerepcserének – van helye az egyéni online coaching ülésben is, mert támogathatja a coachee fejlődésének hatékony folyamatát.
Bibliográfia
Beleznai Györgyi – Perczel Erika (2023): Online monodráma guideline. Pszichodráma újság 2023 ősz. A Magyar Pszichodráma Egyesület folyóirata. 101-104. o.
Krüger, T. Reinhard (2017): A zavarspecifikus pszichodráma-terápia elmélete és gyakorlata. L’Harmattan, Budapest.
Pintér Gábor (2016): Pszichodráma a magánrendelőben – Mondoráma az egyéni pszichoterápia és tanácsadás területén. Pszichodráma újság 2016 ősz. A Magyar Pszichodráma Egyesület folyóirata. 71-79. o.
Online hivatkozások
https://coachingfederation.hu
https://coachingfederation.hu/coaching-kompetenciak-minositesek-kepzesek/icf-coaching/coaching-kompetenciak/
Szabó Gabriella (2006): Pszichodráma a vezetésfejlesztésben, coachingban, Budapest, www.csanadicsoport.com/megtudni/Pszichodrama_a_vezetesfejlesztesben_coachingban_v6.pdf
www.pszichodrama.hu/egyesuletrol/egyesulet-tortenete
A Magyar Pszichodráma Egyesület 2023. augusztus 28-tól indított képzésekre érvényes képzési rendje. https://view.officeapps.live.com/op/view.aspx?src=https%3A%2F%2Fwww.pszichodrama.hu%2Fwp-content%2Fuploads%2F2023%2F08%2FKepzesi-Rend-modositott-20230828.docx&wdOrigin=BROWSELINK
dr. PiczkóKatalin(2025): Coaching és terápia határán: személyiségzavarok, kapcsolatok, küzdelmek
https://www.youtube.com/watch?v=mKPAoQscEkc
Barzsó Tibor vagyok, húsz éve dolgozom nemzetközi autóiparban ellátási lánc területen. Ahogy egyre több tapasztalatot szereztem a vezetésben és a világ külünböző kultúráiból érkező partnerekkel, kollégákkal való együttműködésben, egyre jobban kezdett érdekelni a szervezeteket alkotó egyének működése, mindennapos dilemmáik, kihívásaik megoldási lehetőségeinek feltárása. Tizenöt éve foglalkozom pszichodrámával, 2025-ben végeztem a Corvinus egyetem vállalati és vezetői coach képzésén. Jelenleg team coach képzésben veszek részt. Identitásomra Jacob Levy Moreno volt a legnagyobb hatással, a cselekvésközpontú megközelítést a coachingban is alkalmazom.
