„Az egy illúzió, hogy a fényképek fényképezőgéppel készülnek… A fotók szemmel, szívvel és fejjel készülnek.” – Henri Cartier-Bresson

Hogyan vagyunk jelen a saját magunk által alkotott felvételekben? Hogyan fogalmazhatja meg másként az ügyfél személyes elakadását a saját fényképei által, hogyan mélyítheti el témáját? Hogyan kaphatunk coachként visszajelzést a képeken keresztül magára a folyamat hatékonyságára?

Ma már mindenki kezében ott az eszköz, mellyel képeket készíthet. A vizuális világ egyfajta nyelvezetté vált, általa is kommunikálunk, hírül adunk történéseket, gondolatokat, érzéseket. Számos szakember és saját tapasztalatom szerint is, a képek és a rajtuk keresztül megfogalmazott belső kivetülések összekapcsolása olyan lehetőség, mely intenzívebben segíthet a problémák előhívásában és a megoldási utak megtalálásában. Milyen művekről beszélünk? Elénk rakott vizuális alkotásokról, készített vagy elképzelt képekről? Ezt a területet jártam körbe és fotózással egybekötött coaching folyamatokkal is kerestem a választ a fenti kérdésekre.

Több mint három évtizede foglalkozom fotográfiával és öt éve life coachként önismereti fotósétákat tartok. A coaching számomra olyan út, ahol ügyfélként egy vágyott kép, cél felé haladva, útjelzőket leszúrva, kereszteződésekben útirányt választva mozdulunk előre. Coachként pedig, mint egy kérdésekkel dolgozó navigátor ülünk a sofőr mellett és kísérjük őt az útján. Hogyan mutathat utat az ügyfélnek az áhított kép, mi történik, ha az önmaga alkotta fényképeken keresztül képezzük le, hogy mi minden van benne az adott pillanatban? Arra törekedtem, hogy minél jobban megismerjem ennek az eszköznek a természetét, az ügyfél és coach működését ilyen formában és mélyebben feltárjam hogyan funkcionál egy ilyen típusú eszköz egy coaching folyamatban.

Mit tudunk a vizualitásról?

„A vizuális ingerek evolúciósan egyidősek a látási képességgel, míg a szöveges kommunikáció mindössze néhány ezer éve van jelen” A vizuális tartalmakat agyunk könnyebben fogadja be és tovább emlékszünk rájuk, mint az elhangzott szavakra. (Járdán & Pataki , 2021, p. 14) „Agykutatások szerint az emberi szem óránként 36 000 vizuális üzenetet képes feldolgozni, ezek 60 ezerszer gyorsabban érnek célba, mint a szövegesek és az agy által befogadott információk több mint 80 százaléka vizuális jellegű.” (Wilmes, Harrington, Kohler-Evans, & Sumpter, 2008)

A fentiek elgondolkodtató adatok, hiszen napjainkban egyre nagyobb teret hódít a képek világa, a social média felületek többsége a fotók általi üzenetekre épül, mellyel önkéntelenül is tanítjuk elménket, lelkünket az ilyen típusú ingerek intenzívebb értelmezésére, feldolgozására. A Z generáció már többnyire képekkel informál, az írott értesítés háttérbe szorul a fotók javára a telekommunikációs beszélgetéseikben is.

Az irányított vizualizációt a művészetterápiákban gyakran alkalmazzák. Leah Guzman művészetterapeuta szerint ez „egy olyan verbális narratívaalkotó feladat, amely különféle érzések előhívására vagy a problémamegoldó készség fejlesztésére irányul… remek eszköz lehet ahhoz is, hogy elképzeljük, hogyan lehetne megbirkózni bizonyos aktuális élethelyzetekkel” (Guzman, 2024, p. 19)

Maga a vizualizáció azért is lehet egy felettébb hatékony módszer, mert miközben koncentrálunk a kívánt célra, képekben jelenítjük meg azt magunk előtt. Közben olyan érzelmek és gondolatok keletkeznek bennünk, amelyek a vágyott helyzetre, állapotra jellemzőek és ezt felerősítve sugározzuk azt környezetünknek. A realista megközelítésektől elszakadva ezt nevezhetjük a vonzás törvénye értelmében egy teremtő erőnek is. (Byrne, 2021)

A képzelőerő hatalma

“A képzelőerő fontosabb, mint a tudás. Mert a tudás arra korlátozódik, amit most tudunk és értünk, míg a képzelőerő felöleli az egész világot, mindent, amit valaha tudni és érteni fogunk.” – Albert Einstein (Viereck, 1929)

Geszvein Erika pszichológus „A KÉPzelet hatalma” című online cikkében foglalja össze, hogy a képek, a vizualizáció milyen gyógyító erővel bírhat. Kifejti, hogyan érdemes elképzelnünk egy vágyott eseményt, hogyan használjuk ehhez minél több érzékszervünket, mert az emberi agy működésének jellegzetessége, hogy akár emlékre vagy álomképre gondolunk, annál jobban megmarad bennünk az idea, az érzés, minél inkább hatást gyakorlunk az öt közismert organikus érzékszervünkre. (Geszvein, 2009)

A fényképezés során ugyan a látásunkat használjuk elsődlegesen, mégis a szemünkön keresztül érzékelt benyomásokon felül hatnak ránk hallásunk és szaglásunk észlelései is, sőt nem mindegy, hogy a kezünkben tartott eszköz komfortérzettel tölt-e el bennünket és hogy milyen utolsó ízélménnyel vagyunk jelen a pillanatban. Ugyanakkor a coaching folyamatban, illetve az alkalomhoz hozzáfűzött fotózás során is, igyekszünk minél inkább a jelenre koncentrálva, elsősorban a momentum észleléseivel dolgozni.

Manapság is, de régebben még gyakrabban lehetett hallani azt az ítéletet, hogy aki fotózik az nincs jelen, nem is lát, mert a fényképezőgép mögé bújva egy szűk kereten át nézi csak az elé táruló látványt. Én ezzel egyáltalán nem értek egyet. Véleményem szerint a képalkotás kifejezetten egy intenzív jelenlétet, figyelmet és magasabb fokú koncentrációt igényel. Hiszen ahhoz, hogy megörökítsük azt, amit szeretnénk, felmérjük az adott helyzetet, a környezetünket, sőt, akár a részletekre is aprólékosan figyelünk, szükséges az itt és most-ban lennünk. A coaching folyamatokban alkalmazott fényképezés egyik alaptézise is az, hogy egy adott fizikálisan előttünk heverő témát több irányból körbejárunk, több perspektívából szemlélünk és nézünk rá a kiválasztott elemre. Ez fogja bennünk előhívni azt a belső képet, amely rávetül a megalkotott fotográfiára és amiért adott elakadásunk vagy érzéseink, hangulatunk leképezéseként létrehozzuk a felvételt. Tehát a képalkotó eszközünk (telefon vagy fényképezőgép) exponáló gombjának lenyomása előtt a képzelőerőnk segítségével a tudatos vagy akár tudattalan érzéseink, gondolataink kelnek életre.

Coach és ügyfél kapcsolata a képek tükrében

Hogyan válhat a kép az ügyfél támogatójává és segítheti a coachot is az adekvát kérdések megfogalmazásában?

A coach által kínált képkártyák, kártya-rajzok, festmények, bármilyen készen kapott vizuális paletta, melyből az ügyfél választ, életre hív benne gondolatokat, érzéseket, amivel kapcsolódni fog témájához, pillanatnyi állapotához. Ezek minél sokrétűbb megfogalmazásában, előhívásában a coach kérdései által segíti a klienst. Ugyanakkor maga a kép a coachnak is segítség lehet, amelyen keresztül indirekt módon is megközelítheti az adott kérdéskört vagy személyt. Az ügyfél akár egy történetet mesél, akár egy problémát taglal, a vizuális eszköz úgy működhet, mint egy tükör, melybe belenézve lehet azonosulni a látott elemekkel vagy épp ellenkezőleg, lehet olyan is, ami pont azt mutatja meg számára, mi az, amit elutasít, vagy amitől menekül. Amennyiben képzelőerővel alkotott képekről (saját fotó, rajz, festmény, AI generált kép) vagy fantázia-képekről beszélünk, mivel ebben az esetben a kreációt a kliens maga hozta létre, azok még közelebb állnak hozzá. Így, mintha harmadik személyben beszélne önmagáról, vagy a képre mutatva plasztikusan, még könnyebben adhatja át mi zajlik benne.

Ideális esetben, az említett képek mind a coachnak, mind magának az ügyfélnek információt adnak és üzennek tartalmukon keresztül a kliens helyzetéről. Az ekképpen felszínre hozott és megfogalmazott perspektívákról azonban a kliens maga döntheti el, hogy mi számára az új tartalom, és mi az, ami jelenleg is már tudottan alkotórésze témájának. Ami pedig a legfontosabb, hogyan hat rá mindez és mit kezd vele.

Akkor lehetünk biztosak abban, hogy az ügyfél jó képet választott vagy alkotott, ha kapcsolódni tud hozzá, valamilyen formában megérinti és személyes jelentéstartalommal is felruházza. Ugyanakkor olyan is előfordul, hogy a képek hatása nem közvetlenül a beszélgetés folyamán csapódik le, hanem a következő ülésre érkezik utólagos benyomásaival a kliens.

Természetesen nem lesz minden ügyfélnek segítségére a képi világ egy coaching folyamat során, előzetesen a coachnak fel kell mérnie, mennyire befogadó a kliens, mennyire támogathatja őt egy ilyen típusú eszközhasználat.

Ahogyan a tapasztalt szakemberek látják

Nyolc mélyinterjút készítettem, olyan, évek óta, a coach pályán lévő szakemberekkel, akik valamilyen formában dolgoznak vagy dolgoztak vizuális eszközökkel. Olyanokkal beszéltem, akik a coaching különféle területein dolgoznak, – az üzleti coachtól a sporton keresztül
a mindfulnessen át egészen a craniosacrális terápiát használó coachig, – hogy minél sokrétűbb megéléseket, megközelítéseket halljak. Kérdéseim a képekkel való munkájuk során szerzett tapasztalataikra vonatkoztak. Így próbáltam ténylegesen körül járni, minél több perspektívából vizsgálni a képek és a coaching viszonyulását, és még inkább megismerni az ebben rejlő lehetőségeket.

Érdekes volt hallani a szakemberek különböző véleményét és mégis összecsengő gondolatit abban, hogy a vizuális eszközök jelentős szerepet játszanak az érzelmi és tudattalan tartalmak elérésében az ügyfél folyamatában. Kreativitásra és felismerésre ösztönözhetnek, miközben növelik az önismeretet. Az itt is egyértelművé vált, hogy alkalmazásuk ideje és módja mindig a személyes szükségletekhez és az adott helyzethez igazodik.

A kérdésekre kapott válaszok esszenciája számomra a következő:

az eszközök képesek olyan érzéseket felszínre hozni, amelyek a tudattalanban rejtőznek, és melyekhez a szavak nem biztos, hogy hozzáférést biztosítanak;
a vizuális eszközök tágítják a tudatosítás terét, elősegítve a belső folyamatok előrehaladását, és segítenek abban, hogy a kliens új összefüggéseket lásson;
a képzelőerő használata tudattalan elakadásokat, érzelmi blokkokat is segíthet feloldani;
az eszközök új perspektívát adhatnak, és segíthetnek az intuíció és a test érzeteinek aktiválásában is, amelyek fontosak a coaching folyamatban;
a gyermeki spontán szabadság megélésének lehetősége a vizuális eszközök alkalmazásával.

Hogyan dolgozhatunk coachként a fotózással mint eszközzel?

Amikor a fotózást mint eszközt vonjuk be a folyamatba, érdemes végiggondolnunk, milyen instrukciókkal indítjuk útjára az ügyfelet, hogyan és mit fotózzon. Úgy vélem, hogy mindenekelőtt az fontos, hogy a kliens ráhangolódjon a témájára és legyen meg egy olyan szintű érzés- és gondolatvilága, mellyel már belekerült abba a hangulatba, amelyet elakadása, vagy éppen annak feloldása okoz számára. Amennyiben a célkitűzése, célmeghatározása már megfogalmazásra került és arra készít képeket, akkor születhetnek akár állapotára, akár jövőbeni vágyott helyzetére vonatkozó alkotások is. Emiatt fontos, hogy ne vigyük túlzásba a fotózással kapcsolatos útmutatásainkat. Egyszerűen azt is mondhatjuk az ügyfélnek, hogy menjen és fényképezzen, azt, ami szimpatikus számára témájára gondolva, még akkor is, ha tudatosan semmi nem jut eszébe arról, amit lát.

Alábbiakban néhány gondolatot szedtem csokorba, milyen útravalókkal segíthetné a coach az ügyfelet a fotózás kapcsán, ha szüksége lenne rájuk (1-5. pont), illetve milyen kérdéseket lehet általánosságban feltenni az ügyfélnek az alkotott kép kapcsán (6-8. pont).

Engedje el a fantáziáját.
Fókuszáljon arra, a kérdésre, ami foglalkoztatja.
Nézzen úgy körül, hogy bármi, amit lát megtestesítheti a pillanatnyi, most érzett, megélt gondolatait, érzéseit.
Válasszon olyan elemet, képrészletet, képkivágást, ami elmeséli jelenlegi érzéseit, gondolatát lelkiállapotát, helyzetét.
Válasszon olyan tereptárgyakat, melyek kifejezik őt magát és a kérdéskörében szereplőket (ha mások is vannak benne).
Gondolja végig, mit mond el neki ez a fénykép, ha ránéz.
Nézze meg, mit fejez ki a kép, milyen hangulatú és mit sugároz.
Hogyan lenne optimális a kép a jövőben, mi, hogyan szerepelne rajta másként?

Azért is tartom a fotózást mint lehetséges coaching eszközt értékesnek, mert az ügyfél maga alkothatja, öntheti képi formába tudatos és tudattalan gondolatait, érzéseit. Ugyan a helyszín és a tereptárgyak adottak, a kliens mégis bármit beléjük láthat és maga választhatja meg fényképei témáját, hangulatát, látásmódját, látószögét. A végén pedig magával viszi alkotásait, sőt azokat kinyomtathatja vagy képernyőképként használhatja. Ez célkitűzésnél vagy egy folyamat lezárásánál lényeges lehet. Asszociációit ezek a képek később előhívhatják, új érzéseket, gondolatokat fogalmazhat meg általuk, emlékeztethetik céljaira, a vágyott állapotra.

Lényeges szempont a biztonságos tér megteremtése egy coaching fotózás során, melynek egyik alapja, hogy a fotózási helyszínt az ügyfél választja, így egyfajta komfortérzettel érkezhet oda. Amikor elindul fotókörére, akkor létrejön a területre, a tereptárgyakra, fény-árnyék vagy időjárás által is kínált hangulatra, akár állatok vagy ember alkotta pillanatnyi jelenetekre irányuló koncentrált figyelem. Ennek következtében intenzívebben összpontosít és ugyan emlékeket vagy jövőképeket hív elő, mégis jelen helyzetéből, érzés- és gondolatvilágából megközelítve dolgozik. „A létezés üzemmódban az elme teljes egészében az itt-és-mostban van, és elfogadja mindazt, amit a világ a jelen pillanatban kínál. Persze lehetnek gondolataink a múltról és a jövőről, de ami a lényeg: ezeket jelenbeli élményeink részeként éljük meg.” (Teasdale, Williams, & Segal, 2016, p. 45)

A fényképezés és az ICF kompetenciák

A fotózással egybekötött coaching folyamat ugyanúgy az ICF kompetenciák mentén történik, mint egy hagyományos ülés vagy bármely más eszközöket használó coaching. Maga az alkotási folyamat és a kész képről való beszélgetés része vagy kiegészítése csak az alkalomnak.

Ezzel együtt kiemelnék néhány pontot, mely különös figyelmet igényelhet a folyamatban. (International Coaching Federation, 2024)

„Partnerségben az ügyféllel meghatározzák vagy megerősítik, hogy mit szeretnének elérni az ülés során.” – A célmeghatározás maga történhet a képek által is, ezért különösen lényeges a partnerségben maradás és a coach szerepkörének megtartása.

„Partnerségben az ügyféllel kézben tartja az időkereteket és az ülés fókuszát.” – A fényképezés kiszámíthatatlan időtartama miatt fontos a megfelelő időkeretben tartás.

„Őszintén törekszik arra, hogy megértse az ügyfelet annak kontextusában, identitásával, környezetével, tapasztalataival, értékeivel és hiedelmeivel együtt.” – Különös hangsúlyt kap ez a hozzáállás, mert a képek által kialakulhat egy olyan közös fókusz, melyben a coach tapasztalatai erőteljesebben előjöhetnek, szükséges tehát hogy az ügyfélen maradjon figyeleme.

„Teret teremt és hagy a csendnek, a megpihenésnek és a reflexiónak.” – A fényképezés során lényeges a csend tartása, hagyni az ügyfelet a maga gondolataival és megérzéseivel lenni.

„Felismeri az ügyfél ismétlődő viselkedéseit és érzelmeit az ülések során, és így azonosítanak témákat és mintázatokat.” – Amennyiben több fotózásra is sor kerül a folyamatban, úgy különös figyelmet érdemelhetnek a képeken ismétlődően megjelenő témák, elemek.

„Olyan kérdéseket tesz fel, amelyek az ügyfelet segítik abban, hogy túllépjen az aktuális gondolati keretein.” – A képek ebben segíthetik a coachot, bizonyos részletekre, hangulatra rákérdezve új perspektívákat nyithatnak meg az ügyfél számára.

„Meghívja az ügyfelet, hogy mondjon többet az „itt és most”-ban megtapasztaltakról.” – Lényeges információk kerülhetnek felszínre, ha az ügyfél magáról a fotózás megéléséről is beszél.

„Támogatja az ügyfelet a perspektívák/nézőpontok átkeretezésében.” – A képeken keresztül olyan mélységekben való munkára kerülhet sor, mely az ügyfélnek is meglepetést okozhat.

Kutatás; az ügyfél, a coaching és a fényképezés

Öt fotózással egybekötött coaching folyamatot vittem végig, melyekben egy témakörrel foglalkoztunk 5 héten át. Az első és záró alkalom volt fotózással bővített. Fotózási előképzettség, tudás egyáltalán nem volt szükséges, a képek készítése a coaching folyamat része volt, annak kiegészítése. Az ügyfelek teljesen eltérő életkorúak voltak, a legfiatalabb 15 éves tanuló, a legidősebb 60 éves pszichopedagógus.

Kutatásom célja annak vizsgálata volt, hogy megfigyeljem, mennyire és hogyan segíti maga a képi világ adott téma meghatározását, annak mélyebb megértését (első alkalom) és mennyire reflektálja magát a változást a folyamat lezárásakor (utolsó alkalom).

Alkotott képpárok a folyamatok eredményeképpen:

Ügyfél 1. : Tudatosan figyelni az érzéseimre