Kazi Péter: Egy coach születése: a természet ereje a coachingban

VULCAN- modell

Mire is vágyunk valójában, amikor coach-hoz fordulunk? Mi lehet a célja egy megfontolt üzletembernek, amikor coach segítségét veszi igénybe? Talán már nem hiszünk igazán magunkban? Nem találjuk azt a megoldást, amitől az átütő sikert várjuk? Vagy egyszerűen csak arra vágyunk, hogy meghallgasson valaki bennünket is és vásároljunk magunknak 45-60 perc figyelmet, hogy elvonulva a Világ zajától, teret adjunk a bennünk szunnyadó energiáknak és felszínre törjön belőlünk az a csoda, az az enyhülést adó érzés, amely révén egy nagyobb kihívást jelentő feladatot sikerült megoldanunk, vagy egyáltalán csak magát a problémát több oldalról körbejárva, megtaláljuk annak valódi okát. Mert személy szerint én úgy érzem – 25 év vezetői tapasztalatát magam mögött tudva, hogy minden egyes jelentősebb kihívás alkalmával elsősorban a miérteket fürkésszük!

Már régóta érlelődött bennem a gondolat, hogy többet jelent számomra a coaching, mintsem egyszerűen csak a coachee oldaláról ismerjem meg ezt az érzést. 2020. környékén találkoztam először coach-csal, aki igazán nagy hatással volt rám, pedig még akkor nem is volt alkalmam valódi ’AHA’ érzéseket átélni, viszont egyből tudtam, hogy ez több egy egyszerű találkozásnál. Évek múltán az élet úgy hozta, hogy lehetőségem adódott új kihívásokat is megismerni és akkor úgy döntöttem, hogy eljött az én időm, coach leszek. 47 évesen elhatároztam, ismét beülök a szegedi egyetem padjaiba és business coach diplomát szerzek annak érdekében, hogy a 25 éves felsővezetői tapasztalatomat átadhassam azoknak, akik a támogatásomra szorulnak. Nem tudtam, mire vállalkoztam! Az első előadás végén – az általam oly nagyra becsült oktatóm azt az elvárást fogalmazta meg, mely szerint a képzés elsődleges célja egy saját coaching modell megalkotása a kurzus végére, melynek köszönhetően magabiztosan tudjuk majd ügyfeleinket támogatni céljaik megvalósítása érdekében. Fogalmam sem volt az előttem álló útról egészen addig a pillanatig, amíg az első akvárium beszélgetésben valami különleges élményem nem volt. Olyan energiák szabadultak fel bennem a beszélgetés során, amelyek azóta is táplálják bennem azt a tüzet, amely – reményeim szerint – a legjobb coachok közé emel fel engem is egy napon.

Szakdolgozatomat 2024. áprilisában írtam a Szegedi Tudományegyetem Business coach szakirányú képzésen a coaching ismertsége és hatékonysága a hazai kis-, és középvállalkozások körében témakörben. A dolgozat megírásának eredeti célja a képzésen megszerzett ismeretek bemutatásán túlmenően az volt, hogy saját coach jövőmet megalapozzam és felmérjem a lehetőségeimet, mire is számíthatok a hazai KKV piacon oklevelem átvételét követően. A dolgozat tartalmilag négy fő részből épül fel. Az első részben egy rövid bevezetőben foglalom össze a szakdolgozat célját és azon felvetéseimet, melyekre a harmadik részben bemutatott kutatás segítségével keresem a válaszokat azt remélve, hogy megoldást találhatok a bennem felmerülő üzleti lehetőség piaci keresletének igazolására. A második – az általam felhasznált szakirodalmak bemutatására szolgáló – fejezetben a coaching alapjait illetve a coaching fogalmi hátterét igyekeztem bemutatni abban az aspektusban, hogy ezek az elmúlt fél évszázadban megszületett szakmai anyagok milyen hatást gyakoroltak a coach működésem kialakulására. Talán a legnagyobb hatást Haesun Moon, PhD: Coaching A-Z (2023.) műve gyakorolta rám, illetve az Ő dialogikus orientáció elmélete, valamint az ahhoz kapcsolódó mikrokutatásai, melyekben a kommunikáció legapróbb részleteit kutatva alkotta meg számomra oly értékes megállapításait. Számos olyan tapasztalatáról mesél az írónő, melyek abban támogattak, hogy hogyan tudok értékesebb coach-csá válni. Az ehhez szükséges elméleti tudás megszerzésében, mentorom, Séra Attila MCC coach mellett, 3 jelentősebb szakirodalom nyújtott segítséget, melyeket szakdolgozatomban is fontosnak tartottam megemlíteni, különösen azokat a fejezeteket, melyek hatással voltak egyéni működési stílusom kialakítására. Elsőként említeném meg Werner Vögelauer nevét, illetve 1998-ban kiadott „Coaching a gyakorlatban” című művét. Számos olyan nézőpontot sikerült találnom a coaching kapcsán, mely szélesítette a coachingról alkotott képemet, illetve sikerült jobban megértenem, hogy mi is valójában a coach feladata az ügyfelével folytatott beszélgetések során. Babak Kaweh: ”Coaching kézikönyv” című, 2005. évben megjelent írásának számomra megfogalmazott üzenete a coaching, illetve a társterületek egymáshoz való viszonya valamint az egyes társterületek megfelelő alkalmazásának területe volt. Az egyes coaching modelleket és a coaching fogalmi rendszerének átfogó bemutatását Kelló Éva: „Coaching alapok és irányzatok” című, 2014-ben megjelent munkája révén sikerült elsajátítanom, illetve több szempontrendszeren keresztül is tanulmányoznom. A fenti szakirodalmak átfogó tanulmányozása és több, mint 100 órányi akvárium coaching beszélgetés tanulmányozása révén sikerült egy kicsit közelebb kerülnöm az eredeti célomhoz, melynek köszönhetően elkezdett kirajzolódni a fejemben, hogy hogyan is képzelem el majdani coach személyiségem.

Véleményem szerint a szakdolgozat legértékesebb része a zárás, melyben reflektálok a mű elkészítése során felmerült tézisekre, illetve bemutatom azt az általam alkotott coaching modellt, amely a dolgozat megírása közben született meg bennem.

Amint arról már az előbbiekben is említést tettem, a szakdolgozat megírásának célja az egyetemi oklevél megszerzésén túl az volt, hogy felmérjem a coaching ismertségét és népszerűségét a hazai kis-, és középvállalkozások körében, valamint ezen túlmenően arra a kérdésemre is fürkésztem a választ, hogy van-e létjogosultsága kizárólag coaching eszközökre alapozni vállalkozásfejlesztési folyamatokat. A mű bevezető részében röviden felvázolom az érveimet, miért vélem indokoltnak a témaválasztást. A gazdasági környezet nehézségei és a napjainkban oly sokat emlegetett generációs különbségek számos olyan új kihívás elé állították az üzleti élet szereplőit, melyek megoldása a megszokottól eltérő megoldási alternatívákat is igényel, ha másért nem, akkor azért, hogy kipróbáljunk új eszközöket, illetve teret adjunk az egyik mostanában egyre inkább felkapott fejlesztési módszernek, a coachingnak. Fentiek alapján úgy ítéltem meg, hogy számomra – 25 éves KKV szektorban eltöltött tapasztalattal a hátam mögött – nincs ideálisabb téma. És szerencsére jól döntöttem! Na nem azért, mert a témában korszakalkotó felfedezéseket tettem, hanem azért, mert a hosszas kutatásnak és értékelésnek köszönhetően, találtam egy számomra hatalmas kincset, amely talán az utókor számára is adhat valami értéket.

A kutatás során több, mint 50 vállalkozó szellemű önjelölt válaszai alapján alakítottam ki azt a képet, amely a hazai coaching ismertségét és megítélését hívatott bemutatni a KKV szektorban. A válaszadók kiválasztása során korábbi üzleti kapcsolataimra kényszerültem hagyatkozni, illetve ajánlások alapján számomra ismeretlen válaszadókat is bevontam a kutatásba. A kapott válaszok alapján a coaching folyamat értelmezése még mindig nem a valóságot tükrözi a megkérdezettek fejében. Keverednek a fogalmak és a folyamattal szembeni elvárások a társterületek, mint pl. a tanácsadás, a konzultáció, a mentoring és a terápia területeivel, de a legkellemetlenebb tapasztalatom az volt, amikor az egyik ügyfelem azt kifogásolta, hogy nem vittem a folyamatba elegendő mennyiségű tanácsadás jellegű tudásátadást. Hogy ez azért van, mert nincs tisztában a coachee az ülések menetével – habár erről részletesen beszéltünk a keretek meghatározásakor – vagy pusztán csak nem képes konfrontálni az adott területet és tőlem várja a megoldást? Úgy vélem, hogy a hazai ügyféljelöltek még nem készültek fel a coaching széles körben történő befogadására. Annak érdekében, hogy mindenki számára ugyan azt adhassa a coaching folyamata, még rengeteg edukációs jellegű beszélgetésnek kell megvalósulnia coach és ügyfele között. Ami viszont meglepő volt számomra, az a szolgáltatás ellenértékének viszonylagosan reális meghatározása. A felmérés kitért még az ügyfél coach-csal szemben támasztott elvárásaira, amely kapcsán egyértelműen megfogalmazódott, hogy a szakember legyen magabiztos, megnyerő külsejű, magából bizalmat árasztó, barátságos és diszkrét. Azon válaszadók, akik nyitottak voltak egy ’pro bono’ folyamatban való részvételre, a folyamat végén egy mélyinterjú keretein belül fogalmazhatták meg tapasztalataikat és észrevételeiket a közös munkát és az egyéni teljesítményüket illetően. Az eredményeket összehasonlítva a folyamatot megelőzően adott válaszaikkal, beigazolódtak azon elképzeléseik, mely szerint hatékony megoldások születhetnek a személyiségfejlődés, a kommunikáció, az önismeret, a vezetői készségeik és a problémamegoldás területén. Fontosnak tartották a coach-csal kialakított közvetlen kapcsolat minőségét és az általuk hozott témákkal szembeni nyitottságát, érzékenységét, valamint több résztvevő is jelezte csalódottságát abban a tekintetben, hogy nem kaptak kész megoldási alternatívákat a nehézségeik kezelésére. (Érdekes volt tudatosítani egyik ügyfelemben, hogyan hat rá az a fajta megoldási alternatíva, amikor kész mintát prezentál a coach és végül az ügyfél nem képes azt sajátjaként kezelni, azaz nem születik meg az elvárt eredménye a folyamatnak.)

A szakdolgozatban megfogalmazott hipotetikus kérdések arra irányultak, hogy képes-e a coaching a hazai KKV-k fejlesztésében hatékony eredményeket elérni, illetve ezen folyamatoknak van-e létjogosultsága kizárólag a coaching eszközeire támaszkodni. A felmérésekre adott válaszok alapján beigazolódott, hogy a coaching képes hatékonyan támogatni a hazai KKV-k vállalkozás-fejlesztési folyamatait. Ezzel párhuzamosan, azon feltevésünk, mely szerint van létjogosultága a vállalkozás-fejlesztési folyamatokat kizárólag coaching eszközökre felépíteni – nem igazolódott be. A hazai KKV-k számára – fejlesztéseik kapcsán – jelentős igény mutatkozik még a mentorálás, tanácsadás, illetve a konzultációs szakterületek közreműködésére is.

S talán ezzel a megállapítással véget is ért volna a szakdolgozat, de közvetlen a beadás előtt összeállt a fejemben lévő mozaik minden eleme és kezdett kirajzolódni egy természeti csoda, amely vizualizálta számomra a coaching folyamatok lépéseit és ívét. Tisztán megjelent előttem egy vulkán, amely épp kitörés előtt óvatosan füstöl. Azonnal összeállt a kép. A saját modellem, a VULCAN modell.

A megnevezés a folyamat egyes lépéseinek kezdőbetűi az alábbi szavakból:

V, mint visio; (az ügyfél jövőképe, ami a folyamat első lépéséhez segítette)

U, mint understanding/update; (a közös megértés és az eredeti célok újra fogalmazása)

L, mint loyality; (elköteleződés a változás iránt)

C, mint confront; (a kiválasztott terület, cél, probléma konfrontálása)

A, mint agenda; (a megvalósítás érdekében meghatározott lépések ütemezése)

N, mint navigation; (a meghatározott lépések folyamatos kontrolálása, a folyamat zárása).

Ezt a felismerést kaptam ajándékba a szakdolgozat elkészülését követően, ez volt a munkám gyümölcse. Találtam egy olyan coaching módszert, amely jól vizualizálható képet ad az ügyfél számára is a folyamat ívéről, a benne rejlő energiákról, a természeti jelenségek és az ember közeli kapcsolatáról valamint arról, hogy a folyamatoknak köszönhető változások gyakran járnak fájdalommal, de bizonyos idő elteltével azon a bazaltrétegen, amely a lávafolyás következtében pusztítást okozva terült el, csodálatos növényzet tud kialakulni, amely termőtalajként szolgálhat a későbbiek során. Fenti feltételezésemet sajnos még nem volt közvetlenül lehetőségem kutatásokkal alátámasztani, de már több szakmai fórumon is bemutattam a módszert és ott a résztevők egyöntetűleg azt jelezték vissza, hogy számukra segítséget jelent a folyamat könnyebb megértésében. A visszajelzések alapján a módszer a lehetőséget biztosít, hogy az ügyfél az általam hozott párhuzamok alapján képes legyen vizualizálni a folyamat jellemzőit és ennek köszönhetően könnyebben tudjon kapcsolódni a coach-hoz, közvetlenebb bizalmi kapcsolat alakuljon ki, amely minden esetben támogatja a coachee munkájának sikerességét.

A modell kialakulását követően igyekeztem párhuzamokat és kereteket megfogalmazni az általam tanult coaching ismeretek kapcsán és elsőként arra voltam kíváncsi, hogy a VULCAN módszer megfelel-e az ICF által megfogalmazott coaching kompetenciák kapcsán kialakított elvárásainak. Megállapításaimat az alábbi táblázatban foglaltam össze:

Miután megvizsgáltam a VULCAN modell coaching kompetenciáknak való megfelelését, párhuzamokat és eltéréseket kerestem a már általam ismert, népszerűbb coaching modellek felépítése kapcsán. Az összehasonlításokat az alábbi módszerek tekintetében végeztem el:

• GROW modell;
• Solution focus brief modell;
• Diadal modell;
• Gestalt coaching modell;
• NLP modell;
• Tranzakcióanalitikus modell.

A fenti modellek kapcsán az alábbi két ismérvet állítottam párhuzamba a VULCAN modell jellemzőivel:

• A modellek folyamatának íve, annak fázisai; valamint
• A modellek fókuszterülete.

Tapasztalataim alapján az egyes modellek által alkotott folyamatok íve több esetben is hasonlóságot mutat. A folyamat legelején és végén viszonylagosan kisebb energiák realizálódnak, míg a ciklusok középső részén gyakran számíthatunk erőteljesebb energia áramlására. Talán a leg látványosabb párhuzam a GESTALT folyamat ciklusában (érzékelés, felismerés, energia mobilizálás, cselekvés, kontaktus, elégedettség, visszavonulás, termékeny üresség,) mutatkozott a VULCAN modellel, egyetlen apró eltéréstől eltekintve (a kontaktus a VULCAN modellben a konfrontáció formájában hamarabb jelentkezik.) A DIADAL modell kapcsán viszonylag kevesebb hasonlóság fedezhető fel a folyamat sorrendiségét tekintve. A lépések fázisai keverednek. A VULCAN modell eleve az ügyfél víziójára épít, amely jelentős mértékben meghatározza az együttműködés irányát, míg a DIADAL modell első lépése a diagnózis, amely közös problémameghatározást feltételez, amely a VULCAN modell esetében csak a második lépés. A lezárás tekintetében viszont elég jelentős a hasonlóság, mivel mindkét modell akciótervvel és annak végrehajtásával fejeződik be.

A modellek fókuszterületét tekintve minden esetben elmondhatjuk, hogy az egyformán a coachee és annak változás iránti igénye, viszont ennek megközelítése már lehet elérő. A GROW modell, a TA modell, a Gestalt modell, illetve a Diadal modell sem feltétlenül válogat a rendelkezésre álló eszközökben, míg a megoldás fókuszú coaching modell, valamint az NLP modellek erősen a jövőbeni vágyott eseményekre fókuszálnak és a múlt történéseit kizárólag erőforrásként veszik igénybe. A VULCAN modell a fókuszterület tekintetében az utóbbi két modell jellemzőivel állít párhuzamot. Elfogadjuk a változással járó kihívásokat, de a folyamat ezen részére nem helyezünk hangsúlyt, ezzel szemben a vulkán működését követő kedvező hatásokra igyekszünk az ügyfél fókuszát koncentrálni.

Számos kérdés vetődik fel még ma is bennem a VULCAN modell létjogosultsága kapcsán, de hiszek abban, hogy személyes coach működésem fejlődésében jelentős segítséget kaptam a modell megszületésétől, illetve talán kortársaim, valamint a jövő generáció számára is képes nézőpontot adni a coaching ismeretek elsajátításában. Biztos vagyok benne, hogy hosszú út áll még a VULCAN modell előtt és előttem is! Minden szakmai segítséget, nézőpontot szívesen fogadok!

Irodalomjegyzék:

1. Haesun Moon, PhD. (2023.) Coaching A-Z. Solutionsurfers Magyarország Kft.
2. Vogelauer, Werner (2002): Coaching a gyakorlatban, Személyes tanácsadás – Vezetők szakszerű tanácsadása, támogatása. KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest.
3. Kelló Éva (szerk.), (2014): Coaching alapok és irányzatok. AKADÉMIA, Budapest
4. Komócsin Laura, (2022), DIADAL Coaching Kézikönyv 1. Business Coach Kft., Debrecen
5. Whitmore, John (2008), Coaching a csúcsteljesítményéert, a jobb teljesítményre való ösztönzés szelíd módszere. Z-Press Kiadó Kft., Miskolc
6. Kaweh, Babak (2015.): Coaching kézikönyv – coachoknak és oktatóknak, Bioenergetik Kiadó Kft, Szeged
7. Magyar Tranzakcióanalitikus Egyesület: Mi a TA? https://www.hata.hu/tranzakcioanalizis/mi-a-tranzakcioanalizis/; Letöltve 2024. április 30.
8. Joseph O’Connor – John Seymour (2021), NLP – Segítség egymás és önmagunk megértéséhez Pszichológiai gyakorlatok. Bioenergetic Kiadó, Budapest
9. ICF Magyar Tagozata: ICF Coaching kompetenciák, https://www.coachingfederation.hu/icf-coach-kompetenciak/, Letöltve: 2024. május 1.

Kazi Péter

Közgazdászként, 25 éves FMCG területen szerzett vezetői tapasztalattal választottam a coach pályát. A Szegedi Tudományegyetem business coach képzésén szereztem oklevelet, illetve ezidő alatt scrum master és agilis team coach tréneri oklevelet is szereztem. Teljesen magával ragadott a coaching szakterület, a modellek sokszínűsége valamint az eszközök tárházának széles választéka. Fókuszterületeim az egyéni és csoportos vezetőfejlesztés, a megoldásfókuszú brief coaching, valamint nagy jelentőséggel bír számomra a szolgáló vezetés széles körben történő népszerűsítése. „A legmélyebbre ható, a leggyógyítóbb muzsika a szívből jövő beszéd.” (Ralph Waldo Emerson)