Rumszauer Péter PCC: Az értékalapú vezetés és döntéshozatal támogatása a coaching folyamatban

Abstract

Az életben bármilyen szituációról is van szó, mindig érzünk, gondolkodunk és cselekszünk. A cikk bemutatja a komplex döntési mechanizmusok működését és az azt befolyásoló tényezők hatását, mely segíthet coachnak a lehetséges intervenciók tudatos felismerésében. A legújabb, elérhető kutatási eredmények feltárták az értékek megélt fontosságának hatását az egyéni döntéshozatalra és viselkedésre. Az ügyfél döntéseit befolyásoló tényezőkre (hiedelmek, minták, elvárások, értékrend stb.) reflektáló coaching folyamat növeli a tudatosság szintjét és ezzel támogatja a tudatos érték alapú döntést és vezetést.

A cikk szakaszonként kínál fel coachingban használható szempontokat és kérdéseket, melyre „?” jel utal. A spektrum kiterjed az egész életen átívelő területekre és azok fontosságára, az egyén, a munka-magánéletegyensúly különböző területeire, a döntéshozatalra, a delegációra, szabadon hagyva a teret bármilyen más témára, amivel az ügyfél dolgozni szeretne.

Letölthető tematizált kérdéskatalógus és az „Életem fontos területei” munkalap nyújt konkrét segítséget a coachingban történő alkalmazáshoz.

Témaválasztás

A cikk megírását az kérdésfelvetés motiválta, hogy hogyan tudja a business coaching hatékonyan támogatni a vállalkozókat és a vezetőket, a napi vezetői feladataik könnyed ellátásában, stressz és időzavar nélkül.

Az itt leírt coaching intervenciók az értékalapú vezetés és döntéshozatal támogatására ICF kompatibilisen az ügyféllel kötött ezirányú szerződés alapján történhet.

Azzal a feltételezéssel kezdtem az érték alapú vezetést tárgyaló szakirodalom-kutatásába és az ezt támogató coaching folyamat felfedezésébe, hogy ha az értékek a helyükön vannak, akkor az támogatja az érték alapú döntéshozatalt és vezetést. Továbbá megoldási lehetőséget kínál a vezetőket érintő mindennapi kihívásokra is pl. priorizálás, feladatok ütemezése, delegálás.

Azt reméltem, hogy az egyén személyes értékrendszere szerinti életvitel és döntéshozatal választ adhat a kérdésre. A munka során kiderült, hogy a téma komplexebb feldolgozást igényel. A cikk ennek a munkának az eszenciáját mutatja be.

Személyes vízióm, hogy én magam összhangban legyek saját magammal, környezetemmel és az egész teremtett világgal és erre embertársaimat is inspiráljam. Számomra fontos az értékteremtés, amely túlmutat e cikk keretein és rajtam is. Bízom benne, hogy a cikk hasznosnak bizonyul az olvasók számára, valamint hasznos, továbbadható, megvalósítható „maradandó” értéket teremt és hozzájárul egy kiegyensúlyozott, harmonikus emberképhez.

Tiszteletben tartom olvasók egyéni személyes értékrendjét, ami mindenkinél más és más lehet. A coachingban, – mint minden kapcsolatban – fontos a közös nyelvezet és a közös megértés. A cikkben az ÉRTÉK-et emberi, társadalmi és erkölcsi értelmezésben használom. Az értékek természetüknél fogva társadalmilag elfogadottan pozitívak és az „értékességük” alapján nem összehasonlíthatók egymással pl. a barátság a hitelességgel.

Mi az érték?

Az értékek a szívünk legmélyebb vágyai arra, hogy miként szeretnénk kapcsolatba lépni más emberekkel, a társadalom többi tagjával, hogyan viszonyulunk a javakhoz, a tulajdonhoz, munkához, és általában az egész teremtett világhoz. Az értékek egyszerű szavakkal fejezik ki azt, amit az emberek az életben fontosnak tartanak. Vezérlő elvek, amelyek vezethetnek minket életünk útján és a világban való létezés és eligazodás egyik módját jelenthetik számunkra. Az alapértékek egy közösség alapvető meggyőződéseit tükrözik, amelyek befolyásolják az egymáshoz való kapcsolatot, a döntéshozatalt és az eredményeket.

Az értelmező szótár szerint a „személyben, közösségben, emberi cselekvésben, alkotásban a társadalmi élet és a kultúra szempontjából becses, s ezért az egyéntől és a közösségtől nagyra tartott tulajdonság.”[i]

A Biblia alapvető ERÉNYEK-et (latin: Virtus Cardinalis) fogalmaz meg, melyek később ÉRTÉK formájában megjelentek a társadalomban.

Az értékelvű vezetés az alapértékekből kialakított értékekre és az értékek gyakorlati megélésből fakadó cselekedetre támaszkodik, nem pedig az ellenőrzésre és hierarchiára. Az értékelvű vezetés az alkalmazottak autonómiájára, felelősségére és kreativitására épít, és élvezi az emberek bizalmát, tiszteletét a szervezetben.

Elhatárolás: Vannak anyagi értelemben vett értékek, közgazdasági, mennyiségtanban használatos értékek, továbbá az „értékelvű coaching” kifejezés a szakirodalomban a cég tőzsdei értékére fókuszáló értelmezésben is használatos.
Hasonló, de mégis más: ÉRTÉK ALAPÚ (APPRECIATIVE INQUIRY) COACHING elismeri és megerősíti a múltban megélt értékeket, elért eredményeket, és ezáltal épít a jelen lehetőségeire. Az „appreciation” jelentései: megbecsülés, tisztelet, elismerés. Az „inquiry” szó kutatást, tudakozódást, kérdezősködést, az új lehetőségek feltárását jelenti. Tükörfordításban lehetne „elismerően érdeklődő coachingnak” fordítani, a szakirodalom érték alapú coachingként használja. pl.[ii]

Az értékek nem azonosak a célokkal. Ha értéknek tartjuk pl. a barátságot, azt nem lehet „elérni”, vagy teljesíteni, mint pl. egy célt. A célok elérhetők, módosíthatók vagy „kihúzhatók”, míg az értékek fontossága alakulhat az út során. Az értékek a tudásunk, tapasztalatunk és gyakorlati bölcsességünk segítségével hozzájárulnak bölcs, kiérlelt döntéseinkhez.

Az értékreflexiók a mai modern és hiperkomplex világban támogathatják az eligazodást az egyén előtt álló kihívásokban. A személyes értékek mentén napról napra megélt élet és példamutatás hozzájárul egy hiteles és önazonos[iii] életvitelhez és vezetéshez.

Értékreflexiók a coachingban

Szervezeti, közösségi környezetben Richard Barrett által vezetett values centre[iv] az értékeket négy kategóriába sorolja.[v]

• Az egyéni értékek képviselik azon alapelveket, amelyek alapján él, és fontosnak tart. Az értékek összekapcsolják meggyőződésünket cselekedeteinkkel és iránytűként szolgálhatnak az élet folyamatához.
• A kapcsolati értékek a viszonyulást mutatják embertársainkhoz, legyen szó barátokról, családtagokról vagy kollégákról a szervezetben vagy közösségben.
• Szervezeti értékek arra világítanak rá, hogy a szervezet, vagy a közösség hogyan működik a világban és mivel és hogyan járul hozzá az egész teremtett világ formálásához.
• A társadalmi értékek azt tükrözik, hogy a szervezet hogyan viszonyul a társadalmi értékekhez, javakhoz pl. környezettudatosság, ökológia és fenntarthatóság.

? Coaching téma lehet az egyén reflexiója a különböző értékkategóriák kapcsolatára és önazonos megélésére.

A szervezeteket egyének alkotják, ezért szerencsés az a szervezet, akinek tagjai által élt személyes értékek minél nagyobb átfedésben vannak a szervezet által vallott és élt értékekkel. Vagy szerencsésnek mondható az a személy, aki értékeivel összhangban lévő feladatokkal foglalkozhat. Az egyén szervezeti célokhoz való kapcsolódásánál fontosnak tartom a személyes szabadság tiszteletben tartását.

Megjegyzés: Gyakran tapasztalható, hogy a munkavállalók motiválása a szervezeti célok elérése érdekében feszültséget okoz, melynek hatása van a szervezet hatékonyságára.

? A szervezeti feszültségek vezetési és szervezetfejlesztési coaching témája lehet.

A coaching, a mentorálás és a személyiség- és szervezetfejlesztő párbeszéd témája lehet az egyén értékeinek feltérképezése és annak a tudatosítása, hogy mi a valóban fontos számára. A feltáró-tudatosító munka után felismerhetővé válhat az egyén döntéseinek és cselekedeteinek valósága és az összhang, vagy éppen a disszonancia a számára igazán fontosnak vallott és a valóságban megélt értékek között.

? Az ügyfél gyakran nincs tisztában az értékalapjaival és a mintázatok gyökereivel. Az értékelvű coaching – amennyiben ezzel kapcsolatos témára szól a szerződés –, a coaching eszköztárával a kompetenciák mentén:

• értékeket tükröz vissza,
• feltárja ügyfél belső értékeit,
• megerősíti az ügyfelet identitásában és emberi méltóságában,
• támogatja ügyfelet a vallott és élt értékek összhangjának megteremtésében.

Ez utóbbi pont akkor okozhat meglepetést, ha bizonyos területeken az ügyfél viselkedése és vallott értékei között következetlenség tárul fel. Amikor a szabadon választott értéket az ügyfél az ő viselkedését irányító magatartásként ismeri el, akkor megerősödhet az értékek és a viselkedés közötti kapcsolatot. Egy ilyen felismerés és elköteleződés az összhang megteremtésére irányuló munka mellett ösztönzőleg hathat a viselkedés módosítására, hogy az tisztábban tükrözze az értékeket, továbbá támogatja ügyfél önazonos megnyilvánulásait.

?Coach kihívása, hogy az egyéni személyes értékek, a társadalmilag felépített, és ténylegesen élt értékek közötti egyensúly megtalálásában támogassa az ügyfelet, amennyiben ügyfél nyitott rá és erre szerződnek.

A feltárásához hasznos lehet, ha coach – ügyfél témaválasztásával összhangban – tudatosan teszi fel az adott területre irányuló kérdést. Példaként megemlítek néhány területet, amelyre irányulhatnak coach kérdései:

• az emberi lét velejárója (ontológia)
• az ügyfél alapvető értékei
• az ügyfél viselkedésére
• az ügyfél hozzáállása a kulturális, társadalmi jelenségekhez
• hozott minták, hiedelmek, meggyőződések
• vagy a coaching folyamatban felszínre került területre vonatkozó kérdés
• Hol és hogyan élnéd életed egy olyan világban, ahol minden korlátozás, társadalmi elvárás nélkül szabadon dönthetnél, hogy mi történjen az életedben? – lehet egy inspiráló coach kérdés.

?Az élet fontos értékeire reflektáló coachinghoz alkalmazható az életkerék modell is.

Az inspiráció, a „NAGY MIÉRT” (BIG WHY) Simon Sinek nyomán[vi]

Simon Sinek felismert egy sablont, ami szerint gondolkodnak, viselkednek és kommunikálnak az inspiráló vezetők. A szerző „aranykörnek” nevezte. Erről Dr. Keresnyei Krisztina írt részletesen a Magyar Coachszemle 2023/1 számában a 35 oldalon.

Minden ember, minden szervezet a Földön száz százalékban tudja, hogy mit csinál. Néhányan azt is tudják, hogy hogyan csinálják, de csak nagyon kevés ember és szervezet tudja, hogy miért csinálja azt, amit csinál.

Az értékeken kívül, belső megérzések, intuíciók, kultúrák, szokások, hiedelmek, és külső tényezők is befolyásolják cselekedeteinket és viszonyulásunkat személyekhez, helyzetekhez és a kulturális örökséghez.

Belső megérzés, intuíció, spiritualitás

A belső spirituális meggyőződésünkből, a hitrendszerünkből, a gyakran megmagyarázhatatlan intuícióinkból fakadó belső hajtóerőket. Ehhez mély bensőséges kapcsolatra van szükség saját magunkkal.

Örökségeink, hiedelmeink

Kulturális szokások, elvárások, a különböző tradíciók, az erősen eltérő hiedelmek egész sora húzódhat meg a háttérben. Mit „szabad” és/vagy „mit nem illik” egy vezetőnek, egy szülőnek vagy egyszerűen egy embernek a közösségben.

A coachingban lehetőség van ezek tudatosítására, a berögzült mindset oldására, és gátló szokások, hiedelmek helyett újak felfedezésére. Az ügyfél engedélyt adhat magának pl. a pihenésre, a kikapcsolódásra, az önmagáról való gondoskodásra adott esetben akár egy önként vállalt plusz társadalmi tevékenység helyett. Örökségünkből származó elvárásoknak, hiedelmeknek megfelelő viselkedés korlátozóan hathat az egyéni kibontakozásra.

?Coach, elismerve ügyfél egy adott szokás vagy hiedelem által vezérelt viselkedés egykori szükségességét és hasznosságát, a fejlődést már nem támogató viselkedésminták helyett újak felfedezésére hívhatja meg ügyfelét. Tapasztalatom szerint hasznos intervenció, ha az ügyfél egyszerűen csak megenged magának valamit, amit eddig nem tett. Mark Twain például engedélyt adott magának, hogy jól érezze magát.

„Az ember nem érezheti jól magát, csak a saját jóváhagyásával.” Mark Twain

Külső befolyásoló tényezők

A belső drive-okon kívül külső hatások is befolyásolják viselkedésünket. Itt felmerül a kérdés, hogy az egyént ért külső hatásból adódó cselekedet kinek fontos és ez hogyan kapcsolódik az egyén belső motivációihoz. A megkülönböztetés bölcsessége támogathat, hogy mit kezdek a külső hatás következtében fontossá vált feladattal és érdemes lehet megvizsgálni az összhangot saját belső értékrendemmel és meggyőződésemmel.

Saját coaching tapasztalatomból ügyfél egy emlékezetes mondata:

„Nem tudok tervezni, mert tele van a naptáram másoktól kapott ad hoc fontos határidőkkel.”

A vezetésben lehetnek például fontos teendők, melyek tulajdonosi, befektetői érdekeket szolgálnak, vagy fontos ügyfelek elvárásai.

? Ha az ügyfél a külső körülményektől való jelentős befolyásoltság kezelésének témájával érkezik, akkor talán az eddigiekben említett alapvető értékekre történő reflektálás mellett az énhatárok, a NEM mondás témák kerülhetnek elő. Coach és ügyfél közötti megállapodás kérdése, hogy a téma melyik részének a feldolgozásánál nyújt hatékony támogatást a coaching, vagy hol lehet esetleg tréning, vagy tanácsadás hasznos.

A valóban fontos dolgokról Wass Albert így ír a Hűség bilincsében II. kötetében:

„Az élet fontos dolgai nem azok, amiket általában fontosaknak tartunk.

Pénz, pálya, haladás, siker, munka: ha arról van szó, hogy megtaláljuk magunkat ebben a világban s érdemesnek ítéljük a benne létezést, akkor ezek mind nagyon aprócska dolgok.

Az érzések és a hangulatok fontosak, melyek lelkünket színezik s a lelkünkön keresztül a világot is, melyben élünk.”[vii]

Az eddig tárgyalt szempontokon és befolyásoló tényezőkön túl fontos az ember, mint érték szerepére és helyére reflektálni. Saját coaching gyakorlatomból ismerem, hogy ügyfelek panaszkodnak, hogy nincs idejük saját magukra. Majd saját emberi mivoltuk fontosságára és szükségleteik kielégítésére rákérdezve kiderül, hogy saját maguk vannak a fontossági sor legvégén. Minden más „beeső sürgős ügy” elsőbbséget élvez saját, szükségleteik kielégítése előtt és annak rovására.

Tapasztalatom szerint a helyes önértékelés és a helyes önszeretet kérdése releváns az egyén egyensúlyának megteremtéséhez. Bizonyított tény, ha nincs meg a megfelelő ideje a pihenésnek és feltöltődésnek, akkor a feladatok elvégzése is nehézkes és a szokásosnál több időt igényel.

Jezsuita szemlélet szerint az imádság, munka, pihenés együttesben a pihenés a legfontosabb, mert pihenés nélkül se dolgozni, se imádkozni nem lehet. (Jálics Ferenc SJ nyomán).

Coaching folyamatban talán általánosan elfogadható a „szeresd embertársad, mint önmagad” Bibliai alapelv. Én fontos vagyok magamnak, megengedem magamnak saját szükséglettankom töltését, pszichológiai igényeim kielégítését.

A döntéseinket befolyásoló tényezőknél tárgyalt gyökerek, mintázatok és hiedelmek is hatással lehetnek az „énidőhiányra”. Példaként egy Ószövetségi intelemnek tűnő népi hiedelem „a lustaság a bűn melegágya”, tudat alatt megakadályozhatja a pihenés megengedését az egyén számára.

?A helyes önszeretet nagyon tág, kérdéskör. Fontos, hogy az ügyfél miben kér támogatást és mire nyitott. A témák egészen mély egzisztenciális kérdésektől kezdve, a hiedelmeken keresztül az önelfogadáson, határhúzáson át a tevékenységek szervezésének gyakorlati megoldásáig terjedhet. Fennáll a lehetőség, hogy a coachingon kívül más szakterület intervenciója is szükséges lehet.

Az IDŐ, mint érték

Amennyiben az egyénnek fontos érték a tisztelet, az adott szó becsülete, a kiszámíthatóság, akkor egy adott feladat időbeli aktualitásának is súlya van és embertársaink ideje is tiszteletet érdemel.

„Mi az IDŐ”?

Az idő filozófiai megközelítésével Platón, Arisztotelész, Augustinus is foglalkoztak, majd később az idő és a tér összefüggésére születtek még ma is érvényes elméletek.
Az ógörög nyelv az idő kifejezésére két külön fogalmat ismer.

A khronosz, a mérhető, a folyamatosan múló idő. Ez valójában a teremtéskor a természetes égitestek (csillagok, nap, hold) járásához és csillagászati jelenségekhez igazodott. A társadalom fejlődése megkívánta az időmérés kifejlesztését.

A kairoszt, magyarban talán a létezés fejezi ki legjobban. „csak” vagyok, létezek a jelenben és az adott térben. Szemlélem a természet csodáit. Ezt a létezést kevesen engedik meg maguknak.

?Coach a csendben teret adhat ügyfélnek a létezés megélésére.

• 5.1.  Az idő ellenség vagy erőforrás?

Az idő ellenünk dolgozik, gyorsabban halad, mint mi a feladatainkkal, és előbb elfogy az idő, mint elkészülnek dolgaink, és még folytathatnám a sort.

Tényleg ellenség a chronometer (időmérő, óra)?

Az óra objektíven mutatja az idő haladását, önmagában az idő nem „ellenség” és nem is „barát”.

Van, amikor az idő „nekünk dolgozik” és érdemes türelmesen kivárni amíg „dolgozik”. Az élet kibontakozásához, amíg a magból termés, vagy a hernyóból lepke lesz, időre van szükség. Az embernél is vannak különböző életszakaszok, amelyeket Ericson pszichoszociális fejlődési szakaszoknak nevez. A fejlődésnek, változásnak is szüksége van időre, coachként adj időt (és teret) a változásnak.

A hazai és nemzetközi irodalomban gyakran használt és elfogadott időgazdálkodás (Time management) kifejezés azt sugallja, mintha az idővel lehetne gazdálkodni. Az idő azonban ebben az értelemben nincs a kezünkben, hogy azzal a szó klasszikus értelmében „gazdálkodni” tudnánk. Csak a jelen pillanat létezik, illetve a viszonyulásunk az időperspektívákhoz. A feladatokat tudjuk a rendelkezésre álló időben priorizáltan végezni.

? A coachingban ügyfél időhöz való hozzáállására történő reflektálás segítheti a tudatosítást és a tisztánlátást a feladatkezelés területén.

Mitől válik valami sürgőssé?

Valamilyen külső körülmény hirtelen megváltozik, vagy váratlanul történik valami, ami sürgős feladatot generál, és gyors válaszreakciót igényel. Felismerek magamban valamit, ami lehet, hogy már régóta ott van, de most sürgős belső késztetés érzek a cselekvésre. Szintén belülről fakad pl. a halogatás, az „ej, ráérünk arra még” és társai hozzáállás, ami alkalmanként igen sürgős feladatokkal szembesíthet. Mulasztások: amik előbb utóbb már halasztatlanná válnak, és sürgős intervenciót tesznek szükségessé.

Ha az egyén az értékrendjével összhangban idejének jelentős részében valóban a fontos dolgokkal foglalkozik, akkor minden bizonnyal nem sürgős feladatokat végez. Ha döntései és cselekedeti teljeskörűen, minden szempontból kiállják az „értékteszt,” próbáját, akkor nyugodt lehet, hogy idejét hasznosan töltötte.

A harmonikus ember, avagy a munka–magánélet egyensúlya

A kiegyensúlyozott harmonikus embernél az élet különböző területei egyensúlyban vannak.

Képzelj el egy láncos körhintát a vidámparkban vagy a búcsúban.

Arra hívom az olvasókat, hogy képzeletben üljenek be az „ÉLET” fedőnevű körhintába. A lánc végén a kosarakban az élet különböző területei vannak elhelyezve, és az egész egy tű hegyén pörög. Akkor tud egyenletesen pörögni a körhinta, ha az élet különböző területei egyensúlyban vannak. Ezért az egyes vezetői feladatok priorizálása, és fontossága mellett az egész élet különböző területeinek az összhangját (harmóniáját) hangsúlyozom. Egyik terület nem lehet úgy fontos, hogy közben a másikat kizsákmányolom vagy elhanyagolom. A személyes jövőkép, életcél, értékek, alapelvek, szerepek és az egyes szerepekben megfogalmazott állapotbeli kötelességek és személyes célok szolgálhatnak iránytűként.

Másik fontos jellemzője a tervezésének, hogy a tervek, a kitűzött (élet)célok, vagy akár más rövidtávú célok, megvalósulnak.

Coachként gyakran felteszem magamnak és az ügyfeleknek is a kérdést:
? „Mi a valóban fontos?” … és még mi?

Az emberi létünkből adódóan a teljes életünk és környezetünk harmóniáját érdemes figyelembe venni, nem ragadható ki csak egy-egy fontosnak gondolt elem.

A menedzserbetegségek, a kiégés és az egészségügyi problémák széles skálája tanúskodik az egyensúly megbillenéséről. Pl. ha minden munkacél megvalósul, de közben az egészség vagy emberi kapcsolatok tönkremennek, akkor vélhetően a pihenés, kikapcsolódás és a család megélt prioritása eltolódott a munka javára.

Munka-magánélet egyensúlyról akkor beszélhetünk, amikor az egyén képes megtalálni a megfelelő egyensúlyt a munka és a nem munka kategóriák (magánéleti tevékenységek) között. A munka és a család konfliktusa gyakori probléma, és sokan aggódnak a munkahelyi körülmények miatt, amelyek hatással lehetnek az egyén mentális egészségére és magánéletére is. A személyes értékek és a szervezeti célok közötti viszony befolyásolhatja az egyén elégedettségét a munkájával kapcsolatban és az élet más területein való kiteljesedését is.

Érdemes feltenni a kérdést, hogy milyen munkáról és munkahelyi körülményekről van szó? Azok mennyire vannak összhangban az egyén preferenciáival és értékrendjével, és mennyire elégíti ki a tágabb értelemben vett szükségleteit? Ezen tényezőknek kihatása van a munkán kívüli életvitelre is.

Értékrendi átfedések , a szerző saját ábrája                                               

A 2. ábra a személyes értékek és a szervezeti célok közötti viszonyt szemlélteti. A bal oldali ábrán az egyén néhány személyes tulajdonságát megélheti munkájával kapcsolatban, azonban a szervezeti célokkal már alig van közös metszéspont. Vélhetően egy ilyen munkakörnyezetben a munkából adódó elégedettség kisebb és talán érthető, hogy több (mentális) energiát igényel a munkahelyi feladatok ellátása, aminek hatására nagyobb lehet az igény az élet más területein a személyes kiteljesedésre.

A jobb oldali ábrán az egyén szervezeten belül is meg tudja élni személyes értékekeit. Vélhetően könnyebben, kevesebb mentális energiával megy a munka, és kevésbé lehet fárasztó. Ilyen körülmények között végzett munka mellett vélhetően könnyebb az egyensúly megtartása és kevesebb energia szükséges a mentális egészség fenntartására.

A munka és a magánélet egyensúlyának különböző meghatározásai és nézőpontjai színesítik a szakirodalmat.

A munka-magánélet egyensúly megértéséhez lényeges a nem munkaterületek különböző szegmenseinek a figyelembe. A munkán kívüli idő magában foglalhatja a kapcsolatok, a családi feladatok kezelését, valamint egyéb külső érdekeket és hobbikat.

Az életminőségi irodalom alapján a személy által megélt több szerep figyelembevételével a munka-magánélet egyensúly vizsgálatánál Keeney[viii] nyolc nem munkaterületet azonosított. A cikk szerzője kilencedik területként* a napjainkban általánosan elfogadott lelki egészség, spiritualitás dimenziót vette fel, mely az élet minden területére kihatással van – bármit is jelentsen a spiritualitás az egyén számára:

• oktatás,
• egészség,
• szabadidő,
• barátságok,
• romantikus kapcsolatok,
• család,
• háztartás menedzsment, és
• a közösség bevonása.
• *lelki egészség, spiritualitás

A munka-magánélet egyensúly tekintetében a különböző területeknek tulajdonított fontosság az érdekek és az életkörülmények megváltozása miatt ugyanazon személynél időszakonként eltérő lehet. A magánélet területeire és azok fontosságára történő reflexióhoz a ingyenesen letölthető az egyénileg vagy coachingban is használható „Életem fontos területei” munkalap.  (kérésre a szerző megküldi. A szerk.) 

A 2020 februárjában megjelent cikk[ix] íróinak ismerete szerint a munka és a magánélet egyensúlyát bemutató szakirodalomban első alkalommal merült fel, hogy az egészségmenedzsment (egészségmegőrzés) ütközhet a munkával. Az egészség relevanciája a munkakörnyezetben az idősebb és az egészségügyi problémával küzdő munkavállalók esetében került előtérbe.

?Munka-magánélet egyensúly témával dolgozó ügyfélnél a coaching során hasznos lehet a tudatosság növelése, hogy egyáltalán milyen területek milyen hangsúllyal vannak jelen ügyfél életében. Ehhez nyújt támogatást az ingyenesen letölthető munkalap.

?Hogyan éli meg a területek közötti egyensúlyt, vagy van-e aránytalanság?
Célszerű megerősíteni ügyfelet, hogy teljesen „normális” dolog, ha az egyensúly átmenetileg eltolódik.

?Coach az aktuális élethelyzetnek megfelelő egyensúly felfedezésében tudja támogatni ügyfelet.

?A tények tagadása a legtöbb embernél „zsonglőrködéshez” vezethet. Ebben a helyzetben talán az valós tény helyzet elfogadása jelentheti az első lépést.

?A munka-magánélet egyensúly témára irányuló coachingnál hitrendszertől és felekezeti hovatartozástól függetlenül megjelenhet a spirituális vagy a „transzcendens” dimenzió. Coach az ICF kompetenciarendszer keretein belül reflektál ügyfél témájára, azonban nem foglal állást.

? kimozdításhoz jó tapasztalataim vannak, amikor az ügyfélnek felajánlok egy beszélgetési lehetőséget egy semleges „bölcs”-csel. Gyakran ügyfél maga nevesíti is a bölcset.

A döntést befolyásoló tényezők

A döntési mechanizmus

A döntéspszichológiának és motivációs elméleteknek terjedelmes irodalma van. Az emberi döntéshozatal bonyolult folyamat, amelynek során az érzelmek, a kognitív folyamatok és az értékalapú szempontok is befolyásolják a döntéseinket. Az érzelmek szerepéről különböző források eltérően írnak. Goleman szerint az érzelmek 45%, más írók szerint akár 80%-ban vesznek részt a döntéseinkben.[x] Azonban egybehangzóan nyilatkoznak, hogy az érzelmi intelligencia fejleszthető képesség, ami fontos lehet az érzelmek hatékonyabb kezelése és a tudatosabb döntéshozatal szempontjából.

Bármilyen szituációról is van szó, mindig érzünk, gondolkodunk és cselekszünk, és ez a három dolog szorosan összefügg. Egyszerűen így működik az agyunk.[xi]

Döntési háromszög: Gondolkodás – érzés- cselekvés, a szerző saját ábrája

A döntéshozatali folyamat egyszerű modellje azt mutatja, hogy az érzékszerveken keresztül érkező információkat az észlelés és feldolgozás után integrálják a test, a tudatos elme vagy a lélek emlékezetébe. Az ingerekre automatikus reakció, tudatos reakciót, vagy érzelmi válasz, vagy reflexió formájában érkezik a válasz. A test az ösztönökre alapozott helyzetekre reagál, az elménk a tudat alatti és tudatos világunkban tárolt emlékekre, míg a lelkünk a mélyen bennünk rejlő értékekre és intuíciókra reflektál. Ezen hatások eredőjeként generálódik a kimenet. A döntéshozatalt az alapvető szükségletek kielégítése ösztönzi, melynek hatása van mind az érzelmekre, mind a gondolkodásra és a cselekvésre.

?         Ha az ügyfél szeretné jobban megérteni, saját működését, akkor érdemes a különböző területekről származó válaszokat megfigyelni.

? Hol lehetnek a gyökerek? Milyen minták, hiedelmek ismétlődnek? Milyen meggyőződések húzódnak meg a mélyben?

A döntéshozatal több szintről származó információ alapján történhet. Jelen cikk az értékalapú döntést tárgyalja, a többi döntéshozatali szintekről részletes leírás ingyenes letölthető https://hubs.ly/Q01MbJg80

Értékalapú döntéshozatal

Az értékalapú döntéshozatal sokkal inkább arról szól, hogy a döntéshozó hogyan tud azonosulni a saját döntéseivel. A döntések meghozatala során fontos megvizsgálni az esetleges gyökereket, az ismétlődő mintákat, hiedelmeket és meggyőződéseket, amelyek befolyásolhatják a döntési folyamatot. A döntéshozó személyiségtípusa, értékrendje, tapasztalatai és a környezete is szerepet játszhatnak a döntéshozatalban. Az értékalapú döntéshozatal során a döntéshozó meghatározott értékek mentén értékeli az információkat, és azokat az értékeket követi, amelyekkel azonosulni tud.

Ennek alapja, hogy a döntéshozó tisztában legyen a meghatározó értékeivel és azok fontosságával az életében.

Az identitásunk kialakulása során hitünkön, meggyőződéseinken, az értékek adnak értelmet a világunknak. Ezek többsége a személyes és kulturális nevelésünkhöz kapcsolódik. Az egyéni személyiségfejlesztés folyamatában fontos megvizsgálni nézeteinket, múltban gyökerező meggyőződéseinket és elengedni azokat, amelyek már nem szolgálnak minket. Helyette a lelkünk mélyén őrzött értékeink alapján egy új irányadó rendszert alakítunk ki. Amikor az élet folyamát az értékek vezérlik, akkor minden döntés és cselekedet abból fakad, ami nagyon fontos az egyénnek és már nincs szükség a szabálykönyvekre. Az értékeken alapuló döntéshozatal lehetővé teszi, egy olyan jövő megteremtését, amely mélyen összhangban, harmóniában van az egyén valódi önmagával.

Ilyen feltételek mellett lehetséges a hitelesség és az integritás virágzása. Szerencsés, ha minden kritikusan fontos döntés kiállja az értékteszt próbáját, azaz összhangban van alapvető értékeinkkel. A tudatos meggyőződésen alapuló döntéshozatalnak, a logikának és a racionális gondolkodásnak továbbra is megvan helye az értékek mentén.

Az értékalapú döntéshozatal főbb jellemzői

• A cselekvést megelőzi a gondolkodás – reflektálunk azokra az értékekre, amelyekről úgy gondoljuk, hogy lehetővé teszik, hogy kielégítsük a szükségleteinket, és ennek megfelelően hozzunk döntéseket.
• A meghozott döntések a múltbeli tapasztalatok helyett a jövőre fókuszálnak, amit létre akarunk hozni.
• Mi irányítjuk a cselekedeteinket és a viselkedésünket.
• Konzultálhatunk másokkal a jövőre fókuszáló döntéshozatal támogatása és szükségleteinket legjobban kielégítő megoldás felfedezése érdekében.
• Mi határozzuk meg döntéseink idejét és kereteit, amikor elérkezett a megfelelő pillanat, (kairosz), amikor itt az ideje.

Az értékalapú döntéshozatal előnyei

Összefoglalva elmondható, hogy az értékek lehetővé teszik számunkra, hogy:

• Túllépjünk szülői és kulturális feltételrendszerünkön, netán generációkon keresztül továbbadott hiedelmeinken.
• Túllépjünk etnikai, kulturális struktúráinkon és hiedelmeinken, és az egyediség megtartása mellett közös elfogadott emberi alapelvek állíthatnak mércét.
• Az értékek elfogadása és megélése aktiválja a belső szabályozást, és ezáltal csökkenthető a külső szabályok keretrendszere. (nincs szükség szabálykönyvre)

Amikor tiszta és egyértelmű az értékrend, akkor az ember képes megtalálni az értékeket támogató magatartásmódokat.

A várható haszon pedig, hogy azzá válhatunk, akik valóban vagyunk, és mindenki hitelesen élheti saját harmonikus életét.

? Ügyfél döntésmechanizmusa és viselkedésmintája különböző gyökerekre nyúlhat vissza.

Coach számára célirányosabb munkát és nagyobb magabiztosságot adhat, ha ismeri a probléma lehetséges gyökereit, de briefcoaching módszertanból ismert, hogy a megoldáshoz nem feltétlenül szükséges a probléma gyökereinek az ismerete.

Amennyiben az ügyfél szeretné megérteni, hogy miért kerül gyakran ugyanolyan módon hasonló helyzetbe, akkor coach, vagy más segítő tudja támogatni.

Az értékalapú döntéshozatal nehézségei

Az értékek „értékessége” ugyan állandó, de a különböző értékeknek tulajdonított fontossági fok és az egymáshoz viszonyított fontossági „rangsor” egyénenként eltérő lehet, továbbá az idők során változhat is. Ezen prioritások közötti különbségek hatással lehetnek egy helyzet szubjektív értelmezésére és az abból fakadó viselkedésre. Egyes értékek értelmezésében egyénenként jelentős különbségek lehetnek. A döntéshozó tisztánlátása szükséges saját értékeivel kapcsolatban. Céges környezetben hasznos, ha a szervezet értékei tisztán deklaráltak és egyértelműen kommunikálva vannak. Az érték alapú döntéshozatal sok befektetett munkát feltételez.

Az értékek különböző fontosságából adódhatnak értékkonfliktusok. Sőt az sem biztos, hogy mindenkinek egyforma igénye van az értékalapú döntéshozatalra. Fel lehet nőni és lehet boldog életet élni ösztönök, tudatalatti meggyőződések, és kognitív működés alapján hozott döntésekkel.

A mélyebb önismeret, és az egyre nagyobb tudatosság útján merül fel az igény a lelki, a mentális területek és a személyiség fejlesztésre, aminek egy ponton része a döntéshozatali mechanizmus változása is. Ekkor kerülhetnek az értékek a figyelem középpontjába.

Érték hatása a viselkedésre

Az értékek és az emberi viselkedés közötti kapcsolattal számos kutatás foglalkozik, de a korreláció nem mindig egyértelmű.

• Az egyén viselkedése megfelel egy normatívan elvárt értékeknek, még akkor is, ha azok saját értékrendjével nem összeegyeztethető.²⁴
• Egy adott érték lehet motiváló, de ebből még nem következik az ennek megfelelő viselkedés.[xii]

Egy 2021. február 5-én publikált tanulmány új felismeréseket tett közzé, mely felismeri; „az érték és a viselkedés közötti kapcsolat, az értékek megélésének fontosságától függ…”[xiii]

Megdőlt az a hipotézis – amit a korábbi elemzések feltételeztek –, hogy az értékek csak kis mértékben befolyásolják a viselkedést.

„A kutatási eredmények azt mutatták, ha a konkrét érték nagyon fontos az egyén számára, akkor az erősebben hat a viselkedésére és befolyásolja azt” – írják a szerzők (Lee és kutatótársai) tanulmányukban.

Azok az egyének, akik számára fontos egy érték megélése, nemcsak gyakrabban tanúsítanak értékkifejező magatartást, hanem ahogy nő az érték fontossága, úgy erősödik a viselkedésük intenzitása. Ezzel szemben azok, akik kevés jelentőséget tulajdonítanak egy értéknek, ritkábban mutatnak értékkifejező magatartást, és annak intenzitása is csökken, ahogy az érték fontossága gyengül. Ezek az eredmények új betekintést nyújtanak az értékek és a viselkedés közötti kapcsolat természetébe, mely új perspektívát nyit az értékelvű coachinghoz.

? Ezen felismerés alapján a coaching munkában érdemes az ügyfél által értéknek deklarált terület fontosságára továbbá a megélés intenzitására is rákérdezni. Ezt a felépítést követi az „Éltem fontos területei” ingyenesen letölthető önértékelő munkalap.

Összefoglalás

Cselekedeteinket különböző indíttatású vezérlőelvek, számos külső és belső tényező, valamint a tudatos és a tudat alatti énünk, rögzült emlékeink, hiedelmeink és értékeink, és még számos tényező befolyásolja. Korábbi évek kutatásai rávilágítottak, hogy „bármilyen viselkedést motiválhat több érték, és különböző viselkedésen keresztül bármilyen érték kifejezésre juthat.”

Ezzel szemben a legfrissebb, talán forradalminak is nevezhető tanulmány az értékek helyett az érték fontosságának a viselkedésre gyakorolt hatását vizsgálta. A kutatók felismerték, hogy amikor az egyes értékek rendkívül fontosak az egyén számára, akkor úgy tűnik, hogy azok sokkal erősebben hatnak a viselkedésére, mint azt korábban feltételezték.

A kutatók azt figyelték meg, hogy az érték-viselkedés közötti kapcsolat erőssége az érték fontosságának függvényében jelentős, nem lineáris változást mutat.

Amikor tiszta és egyértelmű az értékrend, és az egyénnek fontos az érték megélése, akkor képes megtalálni az értékeket támogató magatartásmódokat.

A cikk feltárta a különböző szinteken hozott döntéshozatali mechanizmusokat. Az értékeken alapuló kognitív döntéshozatalon túl, az intuíción alapuló döntéshozatalt és az inspirációt mutatta be.

Az értékelvű coaching fókusza az élet fontos területeire történő reflektáláson túl, az értékek vallott és megélt fontossága közötti egyensúlyi szükséglet felismerésében és megteremtésében támogathatja az ügyfeleket.

A szakaszok végén a coaching téma felvetések és kérdések „fűszerként” ízesíthetik az ügyfél által hozott „alapanyagok” feldolgozását coaching során.

Letölthető munkalapok, tematizált kérdéskatalógus ad további ötleteket a coaching munkához.

Bemutatkozás:

Rumszauer Péter alapvégzettsége okleveles villamosmérnök, egykoron menedzsertanácsadó, évek óta minősített (PCC és EMCC senior practioner) executive coach és mentor. Sikeres vállalkozókat és vezetőket támogat, hogy stresszmentesen, örömmel végezzék vezetői feladataikat és biztonságosan és könnyedén érjék el üzleti céljaikat.

Nézeteitől, álláspontjától függetlenül, megkülönböztetés nélkül elsősorban az emberre és szükségleteire figyel. Vallja, hogy az emberi kapcsolatok minőségének és a kommunikációnak van a legnagyobb hatása a sikerre és egy kiteljesedett életvitelre és ezt coachingjaiban is hitelesen alkalmazza.

Értékelvű coachként embertársait saját értékeik felfedezésére és megélésére inspirálja, hogy szeretetben, békességben és harmóniában éljenek saját magukkal, környezetükkel és az egész teremtett világgal.

Irodalomjegyzék

[i]https://mek.oszk.hu/adatbazis/magyar-nyelv-ertelmezo-szotara/kereses.php?kereses=%C3%A9rt%C3%A9k

[ii] Kelló Éva: Coaching alapok és irányzatok Akadémiai kiadó 2014

[iii] Az önazonos szó azt jelenti, hogy valaki a saját belső késztetései, személyisége, véleménye alapján csinál valamit, függetlenül mások véleményétől. Forrás: https://lexiq.hu

[iv] https://www.valuescentre.com/

[v] Jarod, J., 2019. május 30. Values-Based Decision-Making. Barrett Values Centre.

[vi] Sinek, Simon, 2019. Kezdj a miérttel! Az inspiráló vezetés titka. Budapest HVG Könyvek.

[vii] Wass Albert, 2011. Wass Albert: Hűség bilincsében II. – Elbeszélések, novellák, karcolatok, emlékezések (1939-1944) (díszkiadás). Budapest Duna International Könyvkiadó

[viii] Keeney, J., Boyd, E. M., Sinha, R., Westring, A. F., & Ryan, A. M., 2013. From “work–family” to “work–life”: Broadening our conceptualization and measurement. Journal of Vocational Behavior, 82(3), 221–237. https://doi.org/10.1016/j.jvb.2013.01.005 2021.04.03.

[ix] Gragnano, A., Simbula, S., & Miglioretti, M. 2020. Work–Life Balance: Weighing the Importance of Work–Family and Work–Health Balance. International Journal of Environmental Research and Public Health, 17(3), 907. https://doi.org/10.3390/ijerph17030907 2021.04.07

[x] Magyar Bálint, 2013. Érzelmi itelligencia Budapest (Óbudai Egyetem) [Elektonikus jegyzet]. 2021.04.18.

[xi] Neale, S., Spencer-Arnell, L., & Wilson, L., 2009. Érzelmi intelligencia coaching: A vezető, a coach és az egyén teljesítményének fejlesztése (Suhajda Éva Virág, Ford.). Veszprém, Oktker-Nodus. 2021.04.22.

[xii]  Verplanken, B., & Holland, R. W., 2002. Motivated decision making: Effects of activation and self-centrality of values on choices and behavior. Journal of Personality and Social Psychology, 82(3), 434–447. https://doi.org/10.1037/0022-3514.82.3.434 2021.04.07.

[xiii] Lee, J., Bardi, A., Gerrans, P., Sneddon, J., Van Herk, H., Evers, U., & Schwartz, S., 2021. Are value-behavior relations stronger than previously thought? It depends on value importance. European Journal of Personality. https://doi.org/10.1177/08902070211002965 2021.04.18.