Hiszek abban, hogy már kisiskolás korban érdemes elkezdeni a tudatos mentális fejlesztést, amihez nagyszerű terepet adhat a sportolói környezet. Különösen fontos ez a sportolók eredményességének növeléséhez, de hosszú távon még ennél is nagyobb a társadalmi hasznossága, hiszen mentálisan erős, kiegyensúlyozott, boldog emberek kerülnek ki a folyamatból. Az utánpótláskorban megkezdett mentális fejlesztés nemcsak az egyén, de a társadalom hosszútávú érdeke is. Mégis, hazánkban méltánytalanul kevés szerep jut ennek. Bár egyre több sportklub ismeri fel a jelentőségét, csak nagyon kevés helyen része az edzésprogramnak a mentáltréning, coaching.
Az elmúlt évek eseményei, a kiszámíthatatlan, újabb és újabb kihívásokkal tarkított mindennapok is azt erősítik, talán soha nem volt ekkora szükség a mentális állóképességgel foglalkozni, mint napjainkban. Igaz ez a felnőttekre, de a fiatalokra talán még inkább. Kutatómunkám során arra kerestem a választ, hogy coaching folyamattal és eszközökkel mely életkortól és hogyan érdemes tudatosan fejleszteni a sportolók mentális állóképességét, a sportban használt mentális állóképességet segítő eszközök átültethetők-e a civil életre. Kutatásom során megvizsgáltam, hogy milyen tényezők befolyásolhatják a mentális állóképességet, az utánpótlás korosztály egyes életszakaszaiban milyen életkori sajátosságok jellemzők és melyek az életszakaszokra jellemző legtipikusabb dilemmák, nehézségek. Az ezekre kapott válaszok alapján meghatározható, hogy mik lehetnek azok a fő fókuszterületek, amin egy coaching munka során érdemes dolgozni a mentális állóképesség fejlesztése érdekében.
A mentális állóképesség és a kialakulásában szerepet játszó tényezők
A mentális állóképesség meghatározására többféle definíció létezik a szakirodalomban. Adam R. Nicholls Sportpszichológia az edzői munkában c. könyvében a következő három meghatározást emeli ki. Clough és Strycharczyk szerint „Az a tulajdonság, amely nagymértékben meghatározza, hogy az emberek hogyan kezelik hatékonyan a kihívásokat, a stresszorokat és a nyomást…az uralkodó körülményektől függetlenül.” Gucciardi et al. definíciója szerint a mentális erőnlét „a személyes képesség arra, hogy a mindennapi kihívások és stresszorok, valamint a jelentős viszontagságok ellenére folyamatosan magas szintű szubjektív teljesítményt (pl. értékesítés vagy tanulmányi átlag) produkáljon.” Hardy et al. úgy definiálta, mint „a személyes célok elérésének képességét a különböző stresszorok széles skálájából eredő nyomással szemben.” (R. Nicholls, 2021, p. 297).
Dr. J. E. Loehr és P. J. McLauglin szerint „a lelki állóképesség azt jelenti, hogy a körülményektől függetlenül létre tudod hozni és fenn tudod magadban tartani a pozitív érzelmi állapotot.” (J. E. Loehr & McLaughlin, 2008, p. 18).
Saját értelmezésem szerint a mentális erőnlét az a képesség, amikor az egyén a mindennapi kihívások és stresszhelyzetek ellenére is stabil és magas szintű teljesítményt tud nyújtani és ezáltal támogatni tudja személyes céljainak elérését és lelki kiegyensúlyozottságát.
Clough et al. 4Cs modellje szerint a mentális erősség az alábbi 4 elemből tevődik össze.
- Kihívás – a sportolók kihívásként, lehetőségként tekintenek egy versenyszituációra.
- Elkötelezettség – bevonódás a sport szituációkba.
- Irányítás – a sportolók úgy gondolják, hogy ők irányítják, befolyásolják az adott sport szituációt.
- Magabiztosság – erős önbizalom és rendíthetetlen hit a sikerben.
A modell több szakmai kritikát kapott, mert a sportpszichológiai kutatók szerint hiányzik belőle az erőnlét és a magabiztosság (R. Nicholls, 2021). Azt gondolom, a kritikák ellenére mégis említést érdemel, hiszen elindított egy irányt a mentális állóképesség mélyebb szintű vizsgálatában.
Gucciardiék ausztrál labdarúgókkal vizsgálták a mentális erőnlétet és 11 jellemzőjét azonosították: az önhitet, a munkamorált, a személyes értékeket, az önmotivációt, a kemény hozzáállást, a koncentrációt és összpontosítást, a rugalmasságot, a nyomás kezelést, az érzelmi rugalmasságot, a sport intelligenciát és a fizikai keménységet (R. Nicholls, 2021).
Több kutatás bizonyítja, hogy azok a sportolók, akik mentálisan erősek vagy mentális fejlesztést szolgáló tréninget kaptak, jobban teljesítettek sportolóként, mint a mentálisan kevésbé fejlett személyek.
Bull és munkatársai írtak arról elsőként 2005-ben, hogy a mentális állóképesség fejleszthető, de még nem vizsgálták annak folyamatát. Mégis fontos mérföldkő volt ez a tanulmány, mert további kutatások alapját teremtette meg és indította el. Három évvel később Connaughton és munkatársai azt vizsgálták, hogy hogyan fejlődik a mentális állóképesség a sportolók egyes életszakaszaiban. Arra jutottak, hogy a korai években kialakul a sportolókban az önbizalom és a hit abban, hogy olyan tulajdonságokkal és képességekkel rendelkeznek, amivel le tudják győzni ellenfelüket. Ebben az időszakban nagyon erős a siker iránti olthatatlan vágy. Mindezek kialakulása fontos a célok eléréséhez. A későbbi években már kialakul a feladatokra való összpontosítás képessége, a koncentráltság (R. Nicholls, 2021). Gucciardi és munkatársai labdarúgóedzőkkel beszélgettek a mentális állóképességről. „Az edzők szerint a kora gyermekkori tapasztalatok, a futball élmények, az edző-sportoló kapcsolat, az edzői filozófia, az edzési környezet és a konkrét stratégiák befolyásolták a mentális erőnlét kialakulását.” (R. Nicholls, 2021, p. 300).
Az alábbi ábrán szemléltetem, hogy mely tényezők jelentek meg az általam megismert elméletekben, mint a lelki állóképesség kialakulásában szerepet játszó összetevők.
Életkori sajátosságok az utánpótlás korban
A lelki állóképesség „összetevőinek” vizsgálatán túl a kutatási témám alaposabb megismeréséhez szükségesnek éreztem az utánpótlás korosztály életkori sajátosságainak és ezáltal az őket foglalkoztató dilemmáknak, problémáknak, megéléseknek a tanulmányozását.
Cole Fejlődéslélektan (2006), Roth-Vincze Bevezetés a fejlődéslélektanba (2010), Vajda Zsuzsanna A gyermek pszichológiai fejlődése c. könyveikben (2014) életszakaszonként, részletekbe menően ismertetik a korosztályi jellemzőket különféle aspektusból vizsgálva.
A téma specifikussága miatt kiemelt forrásként tekintek a Gyömbér Noémi, Kovács Krisztina, Ruzits Éva szerzők Gyereklélek sportcipőben című könyvére, akik három csoportra osztva, sport specifikusan vizsgálják az egyes életszakaszok sajátosságait. Az első csoportba a 6 év alatti gyerekek tartoznak, akik még éppen csak elkezdenek ismerkedni a sport világával. A következő korosztály a 6-12 év közötti kisiskolások, „kiskamaszok”, a harmadik pedig a 12-18 év közötti serdülők csoportja (Gyömbér , Kovács & Ruzits , 2016).
Az életkori sajátosságok segítséget adhatnak azon fókuszterületek meghatározásához, amelyek az utánpótlás sporton belül az egyes korszakokban a mentális fejlesztés alapját képezhetik. Az alábbi ábrákon összefoglalom a coaching munkát véleményem szerint legjelentősebben befolyásoló életkori sajátosságokat a kisiskolás- és serdülőkorban. Ezek az ábrák kiindulási alapot adhatnak az életkorspecifikus, utánpótlássportban alkalmazható coaching szemléletmód és eszközrendszer kialakításához.
A szakemberek átmeneti időszakként definiálják a gyermekkor és a felnőttkor között a serdülőkort. Különböző szakaszai vannak (korai, középső, kései serdülőkor), de abban egyetértenek a kutatók, hogy a 12 éves korral kezdődnek a serdülőkorra jellemző változások. Kulcsár Éva egy elbűvölően titokzatos, varázslatos időszakként írja le a kamaszkort. Az ember ilyenkor gyerek és felnőtt egyszerre (Kulcsár, 2005).
Mélyinterjús kutatás
Szerencsésnek mondhatom magam, mert magasan jegyzett sportolókkal, olimpikonnal, neves edzőkkel volt lehetőségem mélyinterjút készíteni arról, hogy számukra mit jelent a mentális állóképesség, mikortól tartják fontosnak az ezzel való foglalkozást, ők mivel fejlesztik a mentális állóképességüket és milyen technikákat alkalmaznak versenyek előtt és a kudarcok kezelésében.
Mentális állóképesség szerepe a sportéletben, helye az utánpótlássportban
A mentális állóképesség fogalmát különféleképp definiálták a megkérdezettek. Abban mindannyian egyetértettek, hogy a mentális állóképesség fejlesztésének fontos szerepe van a sportéletben. A fizikai állóképesség, technikai tudás mellett nagyon sok esetben a megfelelő mentális állapoton múlik egy verseny vagy bajnokság eredményessége. Az egyik megkérdezett sportoló szerint a sportágában (kardvívás), a felnőtt korosztályban 60-70%-ban a mentális állóképesség dönt el egy-egy versenyszituációt. Utánpótláskorban ez az arány véleménye szerint nem ilyen magas, hiszen ott a fizikai erőkülönbség még dominánsabb. Összességében az interjúalanyok szerint legalább akkora vagy nagyobb szerepe van a csúcsteljesítmény elérésében, az eredményes versenyzésben a mentális állóképességnek – az életkor előrehaladtával különösen -, mint a fizikai erőnlétnek és a technikai tudásnak. 50-70% közé tették ezt az arányt.
Az edzők kifejezetten lényeges elemnek tartják az edzésmunkában a mentális fejlesztést, bár sajnos Magyarországon még nem helyeznek rá kellő hangsúlyt. Vannak ugyan pozitív irányú változások – főként 15 év feletti korosztályoknál -, de szervezett keretek között nem jellemző a jelenléte, kifejezetten erre dedikált szakemberek a legtöbb klubnál, főleg utánpótláskorban nincsenek. Vannak olyan edzők, akik személyiségükből, tudásukból adódóan foglalkoznak a fiatal sportolók mentális állóképességével, de ez nem mindig elegendő, főleg, ha nagyobb létszámú csapatról/csapatokról van szó. Fontos lenne pedig már ebben a korban is az edzésmunka részévé tenni a mentális fejlesztést, támogatást. Az lenne az ideális, ha az edzők mellett lennének olyan mentális állóképességgel foglalkozó szakemberek, akik akár heti szinten, de az edzőtáborokban mindenképp foglalkoznának a sportoló fiatalokkal, elsősorban csapatszinten, de akár egyénileg is. Ebbe a folyamatba aktívan részt vállalhatnának az edzők is. A mentális szakemberek velük együtt dolgozva, őket is fejlesztve és támogatva képezhetnék részét a csapatnak. Főként utánpótláskorban a sport coachok, mentáltrénerek tölthetnék be ezt a szerepet, ugyanis ebben az életkorban mind a szülők, mind a gyerekek oldaláról ijesztő lehet a sportpszichológus fogalma. Azért is érdemes lenne egy külön szakembert bevonni a mentális fejlesztésbe, mert az edző és a mentális szakember feladata, minősége alapvetően más.
Az edzők 8-10 év körül tartanák fontosnak a mentális fejlesztés megkezdését, szerintük előtte az edzőknek kell valamilyen szinten betölteni ezt a szerepet. A sportolók saját tapasztalatukhoz visszanyúlva teljesen különféle életkorokat említettek, az egészen kicsi kortól 18 éves korig. A mentális fejlesztést az elején csapatszinten érdemes elkezdeni. Amivel már ilyenkor érdemes foglalkozni, az a csapatkohézió erősítése, az egyéni- és csapatcélok megismerése és elfogadása, a motiváció erősítése, a sikerek és kudarcok helyes kezelése, a sporttársak és ellenfél iránti tisztelet.
Összességében az látszik, hogy az igény sportolói és edzői oldalról is megvan a mentális állóképesség fejlesztésére, de nem hogy utánpótlás korosztályban, sokszor még felnőtt élsportolók szintjén sem természetes velejárója a sportéletnek a mentáltréner, sport coach, sportpszichológus jelenléte. Azok az élsportolók, akik szükségét érezték vagy felismerték a fontosságát ennek, saját erőből és elhatározásból dolgoznak szakemberekkel a lelki állóképességük fejlesztésén, szinten tartásán. Vannak ugyan olyan klubok, ahol már felismerték ennek a jelentőségét, de az utánpótlás korosztályban nem kötelező része a mentális fejlesztés az edzésprogramnak.
A mentális állóképesség növelésére alkalmazott technikák, módszerek
A megkérdezettek közül voltak, akik tudatosan használnak különféle technikákat a mentális állóképességük szinten tartására, fejlesztésére, és voltak olyanok is, akik kevésbé tudatosan. Az megállapítható, hogy akár tudatosan, akár tudatalatt, de valamilyen szinten mindenki használ ilyen módszereket, eszközöket vagy egész egyszerűen a sportolói mivoltjukból, személyiségükből fakadó mentalitásuk segítik őket a lelki állóképességük szinten tartásában.
A megkérdezettek a következő szavakat, fogalmakat említették a mentális állóképességük fejlesztésével kapcsolatban: vizualizáció, önbizalom, önmagunkba való hit, győzni akarás, átkeretezés, pozitív szemléletmód, fókuszálás, céltudatosság, kitartás, mentális egyensúly, zenehallgatás, tudatos tervezés, mantrázás, meditáció.
A fentiek közül a vizualizációt emelném ki, mert ez volt az az eszköz, ami valamennyi megkérdezett esetében felmerült. A sportolóknál egy verseny vagy bajnokság előtt a leggyakrabban használt módszer, ha a pályára lépés előtt elképzelik legalább az első néhány percet és vizualizálják a mozdulataikat, a passzokat, az asszókat, az első lépéseket.
Az olyan típusú kérdéseket, hogy hogyan dolgozzák fel a kudarcot és merítenek erőt a sikereikből, azért tartottam fontosnak megvizsgálni, hogy választ kapjak arra, az élvonalbeli sportolóknak mi segít ilyen helyzetekben, vannak-e bevált módszereik, amelyeket „best practice” módon alkalmazni lehet a fiatal sportolók mentális fejlesztésében is.
A kudarc feldolgozásánál a legtöbben az utólagos elemzést és a beszélgetést említették. Többen úgy gondolják, közvetlenül a kudarc után kell egy kis időt hagyni, de azt követően a miérteket, fejlesztendő területeket érdemes kielemezni. A sikerhez pedig bármikor vissza lehet nyúlni, hisz önbizalmat ad, az egy-egy rosszabb napon visszanézett gólok újabb lökést adhatnak.
A mentális állóképesség társadalmi hasznossága
Valamennyi megkérdezett élt már meg olyan nehéz szituációkat az életében, amikor a sportolóként felépített mentális állóképesség segítette őket a helyzet megoldásában. De nem csak a nehéz helyzetekben, hanem a mindennapi munkájukban is támaszkodhatnak arra a pluszra, amit a mentális állóképességüknek köszönhetnek. Több olyan esetet, élményt, módszert, technikát soroltak fel, amit a sportéletből vittek magukkal a civil vagy üzleti életükbe.
Ezek alapján azt gondolom, a mentális fejlesztés hasznossága nem csak a sportkarrier szempontjából jelentős. Mindamellett, hogy mentális fejlesztésről beszélünk, gyermekkorban különösen fontos, hogy jól érezzék magukat a sportjukban, szeressék, amit csinálnak.
Coaching a mentális fejlődésért az utánpótlássportban
A „célcsoport”
Mind a szakirodalomban, mind az interjúkban megjelent, hogy a sportolói környezetnek – beleértve az edzőt, a stábtagokat, a csapattársakat – jelentős szerepe van a mentális állóképesség fejlődésében.
Amikor tehát arról beszélünk, hogy milyen szinteken érdemes a coachingot az utánpótlássportba építeni, nem gondolkodhatunk csupán a sportolók szintjén, az őket körülvevő szakembereket is a folyamat részévé kell tenni. Véleményem szerint ez történhet úgy, hogy:
- az edzőt – ha csak részben is, de – bevonjuk a coaching folyamatba a csapattal,
- egyéni coachingot biztosítunk az edzőnek, illetve
- szakmailag segíthetjük a támogató, partneri légkör kialakításában.
A legfontosabb alanyai a coaching folyamatnak a sportolók, akikkel mind egyénileg, mind csapatban dolgozhatunk a mentális állóképesség fejlesztése érdekében. A legideálisabb az lenne, ha a szakmai stáb tagja lehetne egy coach, mert a bizalmi légkör akkor tudna a leginkább kialakulni, ami az egyik legfontosabb része a hosszútávú, közös munkának, különösen gyerekek, serdülők esetében. Látva azonban a valóságot, már az jelentős lépés lenne, ha időközönként, akár egy téma feldolgozása kapcsán az edzésprogram része lehetne egy-egy coaching folyamat, illetve beépülne a köztudatba az utánpótláskorú sportolók lelki fejlődését támogató egyéni coaching lehetősége. Bármelyik opció is valósul meg egy csapat életében, az edző és a coach szoros kapcsolatban, egymást támogatva és együttműködve tud hatékony eredményeket elérni.
Kiemelt odafigyelést kíván és egyben nehézséget is jelent az utánpótlás korosztályban, hogy az adott életkornak megfelelően kell kialakítani a folyamatot, az alkalmazott eszközöket is a megfelelő életkorhoz kell alakítani. Teljesen más egy 8 éves és egy 12 éves gondolkodása, látásmódja, más dolgok érdeklik, más típusú módszerekkel, eszközökkel lehet figyelmet és hatást elérni náluk, nem beszélve egy kamaszkor közepén levő 16 évesről. Mint minden coaching folyamatnál, itt is az az első lépés, hogy meg kell ismerni az egyént, a csapatot, a megbízók által meghatározott célokat.
Mivel az utánpótlás korosztályban javarészt 18 év alatti fiatalokról beszélünk, közvetetten célcsoportunk részei a szülők is, akiknek meghatározó szerepe lehet a coaching, mint lehetőség támogatásában, főként egyéni coaching esetén. De nem csak finanszírozási és logisztikai oldalról van szerepük. A folyamat részeivé válnak a gyerekek által, együttműködésükkel, megértésükkel, támogatásukkal valósulhat meg egy valóban hatékony coaching folyamat és mentális fejlődés.
Mizsér Attila a Sportháromság című könyvében részletesen ír erről a hármasról (sportoló, edző, szülő) és az edzők szerepéről. A támogató sportolói környezet kialakulásának alapja az asszertív kommunikáció, ami egyenes és közvetlen, problémamegoldó, őszinte és kifejező, tisztelet- és bizalomépítő, határozott, de nem sértő (Mizsér, 2018).
Coaching egyéni és csapat szinten
A mentális állóképesség coaching segítségével megvalósuló fejlesztésére már 7-8 éves kortól lehetőséget látok. Az életkor előrehaladtával egyre fontosabb lesz a szerepe, de vannak olyan területek, témák, melyekkel már ebben a korban el lehet kezdeni foglalkozni. Csapatszinten ilyen például a csoportból csapattá alakulás segítése, a közös cél megismerése és erősítése, az egyéni szerepek felfedezése és megértése, a sporttársak és ellenfél iránti tisztelet „megtanulása”. Egyéni szinten kiemelném az önismeret fejlesztését, a belső motiváció erősítését, a SMART célok meghatározását, a sikerek és kudarcok helyes kezelését. Bár itt most különbséget tettem csapatban és egyénileg fejleszthető témák között, azt gondolom, ezek kölcsönösen hatnak egymásra és nem különíthetőek el vegytisztán egyéni és csapatszinten, mindkét módon dolgozhatunk velük.
A sportvilágra jellemző ugyan, hogy bizonyos időközönként váltogatják klubjukat a sportolók, az utánpótláskorban, főleg a kisiskolás években ez még kevésbé jellemző. Ráadásul a korai évek azok, amikor a gyereknek meg kell tanulniuk beilleszkedni egy csoportba, legyen az óvoda, később iskola vagy egy sportcsapat. Ezért véleményem szerint a csapattá válás, a csapatszerepek, a közös célok kiemelt témaként vannak jelen már ebben az életkorban.
A coachot egy csoportos coaching során segítheti az a tudat, hogy a csapat a Tuckman-modell fejlődési szakaszainak ívét járja be, formálódik, keresztülmegy a viharzás fázisán, kialakulnak a csapatnormák, majd a teljesítés fázisába kerül és megkezdődik az optimális működés (Rudas, 2016). „Az optimális működés azt jelenti, hogy a csapatban mindenki pontosan tudja a feladatát, jól és odafigyelően kommunikál a társaival és az edzőjével egyaránt.” (Tóvári, 2014).
Mivel utánpótlás korosztályban gyerekekkel, fiatalokkal dolgozunk együtt, hatékony módszernek tartom a megoldásközpontú megközelítést, a brief coachingot. Véleményem szerint sokkal gyorsabban lehet pozitív eredményeket elérni ennél az „ügyfélkörnél”, ha a lehetséges megoldásokra, a személyiségükhöz legközelebb álló irányokra helyezzük a hangsúlyt és nem veszünk el a problémák feszegetésében (Ratner, 2015). Nem mondanám ugyanakkor egyértelműen, hogy a velük folytatott munka során ki kell zárni a problémákat, sőt, de a hangsúly a pozitív megoldáson kell, hogy legyen.
Lehetséges coaching témák a mentális állóképesség fejlesztéséért
Minden coaching folyamat más és más. Függ az egyénektől, a csapattagoktól, a megfogalmazott céloktól, a dinamikáktól és még számtalan tényezőtől.
A következőkben a teljesség igénye nélkül sorolom fel azokat a témákat, amik véleményem szerint felmerülhetnek coaching célként a mentális állóképesség fejlesztése felé vezető úton az utánpótlássportban. A témák meghatározásához a korábban már bemutatott, egyes életkorszakokra jellemző sajátosságokat és a mentális állóképességre ható tényezőket vettem alapul. Sportspecifikus tekintetben szakmai alapot adott Kenyeres András Győztes gondolkodás című könyve, ami a sportolók mentális felkészítéséhez ad támpontot 11 lépésben (Kenyeres, 2019).
A következő ábrán a serdülők életkori sajátosságaira építve határoztam meg a lehetséges coaching témaköröket. Bizonyos témák esetében van átfedés a két csoport között (pl. Ki vagyok én? – Erősségeim, fejleszthető területeim, Célok okosan – SMART célok, Segítség! – Eszközök minden helyzetre), de a serdülők esetében egyéb specifikus témaköröket is megfogalmaztam.
Kutatásom alapvetőan az utánpótlás korosztályt vizsgálta, de az interjúk rávilágítottak, nem hogy az utánpótlás sportnak, sokszor még az élsportnak sem természetes velejárója a mentális fejlesztés. Pedig hosszútávon össztársadalmi haszna jelentős lenne.
A szakirodalom megismerését és a kutatást követően megfogalmaztam néhány gondolatot arról, milyen alapelvek mentén tartom elképzelhetőnek a coaching beépítését az utánpótlássportba. Hangsúlyozom, hogy a lehetséges folytatással kapcsolatban leírtakat csupán „gondolatébresztőként” szántam, ennek a cikknek nem célja egy konkrét cselekvési terv vagy programsorozat kidolgozása. A felvázolt gondolatok keretet és irányt adhatnak egy coaching folyamathoz, de ahhoz, hogy az adott coaching típusú mentális fejlesztés sikeres legyen, minden esetben egyénre, csapatra kell szabni a folyamat rugalmas keretrendszerét.
A cikkben szereplő ábrák a szerző saját szerkesztésű ábrái.
Fekete Klaudia
A Metropolitan Egyetemen végeztem business és team coachként. Több mint 20 éve dolgozom nagyvállalati környezetben, jelenleg marketing managerként. Hiszek a folyamatos fejlődés fontosságában, ezért is döntöttem úgy, hogy a közgazdász és felnőttképzési menedzser végzettségem után egy újabb, inspiráló területtel fejlesztem tudásom. Pozitív, megoldásközpontú gondolkodás jellemez, coachként is ezek az irányok, módszerek állnak hozzám legközelebb. Két fiú édesanyjaként szabadidőm jelentős részét sportpályák szélén töltöm, nekik szurkolva, őket támogatva. Azt gondolom, a sport lehet az egyik út, ahol a gyerekek, fiatalok lelki megerősítést, motiváló célokat kaphatnak, ezért kiemelten fontosnak tartom az utánpótláskorú sportolók coaching típusú mentális fejlesztését.
Szakirodalom
- Cole, M. & Sheila, R. (2006). Fejlődéslélektan. Osiris.
- Gyömbér N. & Kovács K. (2019). Fejben dől el. NORAN LIBRO KFT.
- Ilyés G. (2014). A sport-coaching. http://epa.oszk.hu/02300/02303/00011/pdf/EPA02303_mc_2014_2_27-34.pdf
- Ivenson, C., George, E. & Ratner, H. (2021). Brief coaching. SolutionSurfers Magyarország Kft.
- J. E. Loehr & P. J. McLaughlin. (2008). Lelki állóképesség. Bagolyvár.
- Kenyeres A. (2019). Győztes gondolkodás. HVG Könyvek.
- Kulcsár É. (2005). A serdülőkori fejlődés pszichológiai jellemzői. Iskolapszichológia füzetek 29.
- Mizsér A. (2018). Sportháromság. Mediabook.
- Gyömbér N, Kovács K. & Ruzits É. (2016). Gyereklélek sportcipőben. NORAN LIBRO KFT.
- Imre Tóvári Z. (2014, április). Csapat és csapatépítés a vízilabdában. Alkalmazott Sportpszichológia Konferencia. https://mstt.hu/Konferencia_anyagok/2014/Alkalmazott_sportpszichologia/Imre-Tovari_Zsuzsanna_-_Csapat_es_csapatepites_vizilabdaban.pdf?msclkid=60211c01c49011ec92ed8ad02ed3b203
- R. Nicholls, A. (2021). Sportpszichológia az edzői munkában. Krea-Fitt Kft.
- Ratner, H. (2015). Megoldásközpontú coaching gyermekekkel és fiatalokkal a Brief megközelítés. Z-Press.
- Roth M., V. A. E. (2010). Bevezetés a fejlődéslélektanba. Presa Univ. Clujeana.
- Rudas J. (2016). Csoportdinamika. Oriold és Társai Kft.
- Vajda Z. (2014). A gyermek pszichológiai fejlődése. Saxum.
