2022-t írunk. Az életközepi válság fogalma 1931-ben, közel száz éve jelent meg először. Azóta rohamosan fejlődik a világ, az élethosszig tartó tanulás egyre fontosabb, és az online oktatási csatornák térnyerésével egyre több ember számára elérhetővé válik. A nők korábban soha nem látott arányban képzik magukat felsőoktatási intézményekben, egyre magasabb bennük az önmegvalósításra és a karrier építésére való igény. Amiben nincs szignifikáns változás az évek során, az a nők szerepe a háztartás vezetésében és a gyereknevelésben – az ezzel kapcsolatos teendők túlnyomó többsége a mai napig a nőkre hárul. A családalapítás a tanulmányok és a karrier miatt egyre későbbre tolódik, de előbb-utóbb minden nő eljut arra a pontra, hogy az anya szerepben már kevesebb feladata van, és elkezd önmagára figyelni, felismerni saját szükségleteit akár szakmailag, akár magánemberként. Ha pedig nincs gyereke, akkor felmerülhet a kérdés, hogyan vállaljon 40 éves kora körül úgy gyereket, hogy az ne törje derékba karrierjét. Illetve, a gyereket valamilyen okból nem vállaló nőknél is előjön a kérdés az élet közepén, hogyan adhatnának értelmet az életüknek a mindennapi munka mellett.
Ahány nő, annyi élethelyzet, különböző háttérrel, különböző motivációval és nem utolsó sorban különböző családi és finaciális háttérrel lépnek az életközépbe. Természetesen ennek megfelelően a megoldás is mindenki számára más: új karrier, a régi munka átkeretezése, új hobbi, és még sorolhatnám.
Milyen lehetőségei vannak egy coachnak arra, hogy az életközepi válságban lévő nőket támogassa? Vajon coaching téma ez egyáltalán? De kezdjük az elején…
Mi az életközepi válság?
Az életközepi krízis kifejezést Jung írta le először 1931-ben. „Megfigyelései szerint a fiatalkori feladatok megvalósítását követően, az élet közepén, előtérbe kerülnek a személyiség addig elfojtott, háttérben lévő dimenziói, mélyebb szellemi értékek, az önmegvalósítás addig meg nem élt területei. “ (Hajduska, 2010, old. 100) Szintén Jung fogalmazta meg először az élethosszig tartó fejlődés fogalmát, amit ő individuációnak nevezett és különböző életszakaszokra bontott. Elmélete szerint az élet második felében az individuáció célja az önismeret fejlesztése, a befelé irányuló fejlődés – ez az igény egyértelműen megjelenik az életközepi válságos nőknél is. (Antalfai, 2007, old. 11–12) Az életközepi válság egyéntől függően különböző intenzitással jelentkezhet, van, aki komoly krízisen megy keresztül, ami karrierje, vagy családi állapota megváltoztatásával jár. Van, aki egészen enyhén éli meg, és egy színvonalas hobbi, vagy egy érdekes új tevékenység elkezdése megoldást jelent számára. (Hajduska, 2015, old. 102)
Mikor jön el egy nő életében az életközepi válság?
Az életközepi válság az általános vélekedés szerint akkor jön el, amikor az ember szembesül azzal, hogy elérte életének azt a pontját, amikor már kevesebb van hátra, mint amennyit leélt belőle. Alapvetően valamikor 40-45 éves kor között érkezik el, de ez személyenként változó lehet. Szükséges hozzá, hogy az ember elegendő időt éljen le a szüleitől elszakadva, saját döntéseit meghozva, így látva, mi működik a való világban és mi nem. Ebben a korban már elég fejlett az ember önismerete ahhoz, hogy tudjon kritikusan viszonyulni önmagához és fel tudja vállalni akár saját értékeinek megváltoztatását is. (Hollis, 2005, p. 47) A Harvard Business Review szerint az emberek élettel való elégedetlensége a harmincas éveikben kezd csökkenni, és a negyvenes-ötvenes évek közepén éri el a mélypontot, majd újra emelkedni kezd. És ezen az U görbén mindenki végigmegy, a felsővezetőtől a fizikai munkáson keresztül a háztartásbeliekig. (Schwandt, 2015) Ez a 15 éves intervallum talán hosszúnak tűnhet, de azért mozog ilyen széles skálán az érintett nők életkora, mert a gyermekvállalás időpontja egyre jobban kitolódik, illetve maga a családalapítás is egyre később kezdődik. 1994-ig az átlag életkor az első házasságkötéskor 22 év volt, ami 2016-ra már 30 évre emelkedett (Schwandt, 2015). Ennek talán legfontosabb oka az, hogy egyre több nő szánja a húszas éveit arra, hogy felsőfokú végzettséget szerezzen és elkezdjen karriert építeni. Ezek alapján megállapítható, hogy az életközepi válság akár már a harmincas évek második felében is jelentkezhet (például, ha valaki korán vállalt gyereket), de akár az ötvenes évek végén is megjelenhet.
Miért speciális a nők helyzete?
Korábban a nők elsődleges feladata a háztartás vezetése és a gyereknevelés volt, a dolgozó emberek 70%-a férfi volt. Amikor az 1960-as években megjelentek a fogamzásgátló tabletták és lehetőség nyílt a születésszabályozásra, ez változásnak indult, napjainkra pedig teljesen kiegyenlítődött. Jelenleg 50-50% a férfiak és nők aránya a foglalkoztatottak között. (Kólyáné Sziráki et al., 2014, old. 13) Ennek ellenére továbbra is a nők azok, akiknek folyamatosan több fronton kell helytállni, hiszen a munka mellett az ő felelősségük a háztartás vezetése és a gyereknevelés is. Mondhatnánk, hogy ez napjainkban már nem így van, és a férfiak is egyre jobban kiveszik a részüket a házimunkából és a gyerekekről való gondoskodásból, de a statisztikák azt mutatják, hogy a feladatok oroszlánrészét továbbra is a nők látják el. (Horváth et al., 2017, old. 21)
És természetesen a nők azok, akik egyszer, vagy akár többször is kiszakadnak a munkahelyükről, ami szintén valamilyen szintű újrakezdést indikál. Tovább bonyolítja a nők helyzetét az, ha valamilyen okból egyedül kell nevelniük a gyereküket, ami szintén egyre inkább jellemző. 20 év alatt az egyszülős családok aránya 27%-kal növekedett, és a gyermeküket egyedül nevelő személyek 87%-a nő. (Csiszérné Palkó et al., 2015, old. 6)
Tehát megállapíthatjuk, hogy a nők helyzetét jelentősen bonyolítják az anyai szereppel járó kötelességek, de ez még nem minden. Financiálisan is nehezebb helyzetben vannak, mint a férfiak, mivel a fizikai munkát végző nők átlagkeresete 25%-kal alacsonyabb a férfiakénál, szellemi munka esetén pedig a nők átlagosan mindössze 60%-át kapják a férfiak fizetésének. (Koncz, 2004, old. 11)
Coaching téma -e az életközepi válság?
A téma tanulmányozása során igyekeztem minél több szakirodalmat elolvasni, több nyelven is próbálkoztam, de viszonylag kevés olyan anyagot találtam, ami megfelelő szakmaisággal, coaching szemszögből vizsgálja az életközepi válságot. Pszichológiai szemszögből már sokkal több anyagot talátam, ami arra enged következtetni, hogy inkább terápiák során foglalkoznak ezzel a témával. Véleményem szerint attól függ, hogy milyen szakembert érdemes felkeresni, hogy milyen támogatásra van szüksége az ügyfélnek. Ha például elsősorban a múltbéli élményeket, és az azokból fakadó jelenlegi nehézségeket szeretné feldolgozni, akkor terapeutához érdemes fordulnia. Viszont ha a jelenlegi helyzet megértése, és az új célok megtalálása a cél, egy coach lehet a megoldás. Ha pedig már tudja, hogy mit szeretne csinálni, és praktikus útmutatásra vágyik azzal kapcsolatosan, hogyan indítsa be vállalkozását, milyen üzleti stratégiát válasszon, akkor tanácsadóra van szüksége, nem coachra.
Miben segíthet a coach egy életközepi válságban lévő nőnek?
Mélyinterjúkat készítettem különböző segítő szakmákban dolgozó szakemberekkel (coach, logoterapeuta, coach szemléletű vezető), illetve olyan nőkkel, akik vagy most élnek meg egy nagy váltást, vagy már keresztül mentek rajta. Az itt leírtakat ezekre alapozom, saját tapasztalataimmal és javaslataimmal kiegészítve.
Általában egy ügyfél sem azzal érkezik, hogy életközepi válságban van, inkább egy ebből fakadó problémát fogalmaznak meg, például elégedetlenek aktuális munkahelyi, vagy magánéleti helyzetükkel, elveszítették motivációjukat, vagy keresnek valami új dolgot, ami új lendületet adhat a mindennapjaiknak. Ezek mind olyan témák, melyekben coachként segíthetünk. Az első lépés az, hogy segítsünk az ügyfélnek egészen pontosan beazonosítani, mi az a szükséglet, hiányérzet, amivel dolga van, mi az, ami az elégedetlenséget okozza jelenlegi helyzetében. Ezután már ki tudunk tűzni egy konkrét célt, ahova el szeretne jutni, illetve egy határidőt is meghatározhatunk, amikorra el szeretné érni. A következő lépés a mérföldkövek meghatározása, mi az az út, amin végig kell mennie ahhoz, hogy el tudja érni kitűzött célját. Coachként eldönthetjük, hogy milyen módon támogatjuk az ügyfelet. Ha a megoldásfókuszú coachingot találjuk megfelelőnek, akkor a célt és a mérföldköveket szó szoros értelmükben, teljesen konkrétan tervezzük meg. Ha viszont inkább a Gestalt megközelítést alkalmazzuk, akkor azokat a tulajdonságokat azonosítjuk be, amelyeket az ügyfél a vágyott jövőbeni helyzetben önmagára vetít, és a jelenben is birtokolhatna. Ennek köszönhetően az ügyfélnek lesz egy elképzelése arról, mi az, amivel igazán boldog lenne, milyen döntések meghozatala tenné ezt lehetővé, és milyen erősségeire építkezhet. (Leary-Joyce, 2017, old. 147–148)
A tervezés része lehet továbbá az esetleges nehézségek, kockázatok előzetes feltérképezése, és a támogatók keresése, akik ezekben a helyzetekben segíthetik az ügyfelet. Támogató lehet egy barát, vagy családtag, egy közösség (pl. női klub, szakmai fórum), vagy egy szakember (üzleti tanácsadó, coach, terapeuta), de akár egy tanfolyam, vagy egy szakkönyv is.
Mi segíthet egy nőnek kilábalni az életközepi válságból?
Természetesen erre a kérdésre nincs olyan válasz, ami biztosan működik mindenki számára. Nem is kell feltétlenül „felcímkéznünk” az esetet, mint életközepi válság, még akkor sem, ha ez húzódik a háttérben. Az alábbi lehetőségek gondolatébresztőként szolgálhatnak, milyen megoldások merülhetnek fel a coaching folyamat során.
- A klasszikus női szerepek (feleség, anya) melletti újabb szerep megtalálása, amivel egy nő értéket teremthet, pl: alkotó tevékenység, önkéntes munka. A coach segíthet feltérképezni az egyéb értéklehetőségeket és megtalálni a megfelelő egyensúlyt az egyes szerepek között.
- Karriercoaching: szakmai váltás, vagy a meglévő munka átkeretezése. A coach segítségével az ügyfél több nézőpontból is megvizsgálhatja helyzetét, és azt, hogy milyen egyéb lehetőségei vannak. Előfordulhat, hogy ennek eredményeképpen az ügyfél valami teljesen új tevékenységbe kezd, de arra is van példa, hogy ennek köszönhetően ébred rá, hogy valójában a helyén van, a meglévő munkájában akar még jobban kiteljesedni.
- Önismeret fejlesztése: az ügyfél fejlődése összefüggésben van önismereti szintjével. Az életközepi válság során a nő szembenéz önmagával, felismeri, hogy eddig milyen szabályok és elvárások szerint élte az életét és újra gondolja ezeket. Ahhoz, hogy a helyzetét és az abból kivezető utat reálisan ítélje meg, reálisan kell látnia saját magát is. A coachnak nem feladata, hogy ítélkezzen, de ha észreveszi, hogy az ügyfél túlságosan el van rugaszkodva a valóságtól, érdemes az önismeret elmélyítésével indítani a folyamatot.
- Néha a visszalépés az előrelépés: Ha az ügyfél szakmai fejlődésén dolgozunk, általában vagy egy magasabb szint elérése, vagy a teljes újrakezdés a cél. Az a lehetőség nagyon ritkán merül fel, hogy valaki visszafelé lépjen egyet a ranglétrán. Pedig előfordulhat olyan eset, amikor az ügyfél alapvetően szereti a munkáját és azzal sincs problémája, hogy több, mint nyolc órát dolgozik naponta, de előáll egy olyan élethelyzet, ami miatt ez átmenetileg gondot okoz neki. Ilyen eset lehet például a vezető pozícióban lévő nőknél a családalapítás, amikor hirtelen nagyobb fókusz kerül a magánéletre, és kevesebb idő és energia jut a munkára. Erre megoldást jelenthet alacsonyabb felelősséget vállalni egy ideig. A coach egy ilyen esetben abban segíthet az ügyfélnek, hogy a külső elvárásokat figyelmen kívül hagyva megtalálja saját karrierútját, ami a megszokottól eltérően akár lefelé haladó lépést is tartalmazhat.
Természetesen az életközepi válságban lévő nők coachingja esetén is az a legfontosabb, ami minden coaching folyamat során: az ügyfél igényeinek megfelelő, az ő léptékéhez igazodó megoldások keresése. Mikor az életközepi válságról beszélünk, hajlamosak vagyunk egy drasztikus változást elképzelni: válás, új karrier, elvonulás a világtól egy évre… Ha úgy érezzük, több van az ügyfélben, mint amit már kimondott, fejthetjük tovább a témát, sőt, ha arra van szükség, akár provokálhatjuk is. De ismerjük fel, hol vannak a határai, amin kívül már nem a saját szükségletein dolgozna. Hiszen előfordulhat, hogy valami, ami a coach számára apróságnak tűnik, az ügyfélnek már egy óriási lépés.
Tehát az életközepi válságban lévő nőknek sok esetben támogatást jelenthet a coaching, de az is előfordulhat, hogy más jellegű segítségre van szükségük. A legfontosabb talán az, hogy bátorítsuk őket arra, hogy merjenek szakemberhez fordulni, ne sajnálják a magukra fordított időt és energiát. Hosszútávon nekik és környezetüknek is jót fog tenni, ha megtalálják a számukra legmegfelelőbb megoldást, hiszen saját önazonosságuk és kiegyensúlyozottságuk az alapja annak, hogyan viszonyulnak másokhoz.
Tőkés Gabriella
16 évig dolgoztam egy multinacionális nagyvállalatnál, ahol végigjártam a teljes ranglétrát a telefonos ügyfélszolgálatostól az értékesítési igazgatóig. Három évet töltöttem Németországban, ahol megtapasztalhattam, milyen egy kulturálisan igazán sokszínű közegben dolgozni.
2019-ben úgy döntöttem, hogy váltok, azóta a megszerzett tapasztalatomat más emberek fejlesztésére, támogatására fordítom. Elvégeztem a Gestalt Coaching Center alapképzését, majd a 60 órás Vezetői Coach továbbképzést is. Ezután tréneri oklevelet szereztem az Antener Kft.-nél, 2022-ben pedig Business és Team Coach szakon diplomáztam a Budapesti Metropolitan Egyetemen.
Jelenleg trénerként dolgozom, vezető fejlesztő, értékesítési és ügyfélkezelési tréningeket tartok, emellett üzleti és life coachinggal is foglalkozom.
www.tokesgabriella.hu
Irodalomjegyzék
Antalfai Márta: Személyiség és archetípusok Jung analitikus pszichológiájában. Forrás: http://www.antalfaimarta.hu/olvashato_irodalom/jung.pdf (letöltés időpontja: 2022.04.27.)
Hajduska Marianna: Krízislélektan. Budapest, ELTE Eötvös, 2010
James Hollis: Az élet második fele. Ford: Turóczi Attila. Budapest, Park, 2005
Hannes Schwandt: Why So Many Of Us Experience A Midlife Crisis (2015) Forrás: https://hbr.org/2015/04/why-so-many-of-us-experience-a-midlife-crisis (letöltés időpontja: 2022.04.29.)
John Leary-Joyce: Gestalt-coaching a gyakorlatban a termékeny üresség felfedezése. Ford: Koczka Terézia, Budapest, HVG, 2017
Csiszérné Palkó Rita et. al: 2011. Évi népszámlálás—16. A családtípusok jellemzői. Forrás: https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_16_2011.pdf (letöltés időpontja: 2022.04.28.)
Horváth András et. al: Háztartási munka, önkéntes munka, láthatatlan munka I. Forrás: https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/lathatatlan/lathatatlan_munka_1.pdf (letöltés időpontja: 2022.04.28.)
Kólyáné Sziráki Ágnes et. al: 2011. Évi népszámlálás—13. A népesség gazdasági aktivitása. Forrás: https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_13_2011.pdf (letöltés időpontja: 2022.04.28.)
Dr. Koncz Katalin: A nők munkaerőpiaci helyzete az ezredfordulón. Forrás: https://www.ksh.hu/statszemle_archive/2004/2004_12/2004_12_1092.pdf (letöltés időpontja: 2022.04.28.)
