2012/1

Fókuszban a csoportok
2012/1. 

Tartalomjegyzék

A Magyar Coachszemle küldetése
Dobos Elvira – Örvényesi Rita: Mi a coaching? – Szerkesztői bevezető
 
KUTATÁS
Németh Gergely: Milyen is a coach?
Horváth Tünde: Esettanulmány az Action Learning módszer alkalmazásáról az Avis-nél
 
IRÁNYOK
Bölcskei Mónika: Az Akció Tanulócsoport előnyei. Tartós megoldás az egyén, a csoport, és a szervezet szintjén
Örvényesi Rita: 12+1 tapasztalat a fogyatékkal élők coaching támogatásáról
 
HÁTTÉR
Vass Andrea: Lelki állóképesség és a teljesítmény
Dobos Elvira: A vezérlő értékek szerepe az időgazdálkodásban
 
VÉLEMÉNY
Kurucz Balázs: Eladható-e a drágább termék?
Peredi Ágnes: 4D-vel a sikeres jövőbe
Eperjesi Amina: Hogyan fejleszti önmagát egy üzleti és executive coach? Beszámoló Jonathan Passmore budapesti előadásáról
 
AJÁNLÓ
Ábri Judit: Határok nélkül, újra
Örvényesi Rita: Szégyen és szeretet – Feldmár András gondolatainak értelmezése a coachingban
Dr. Bozsár Gabriella: Hogyan legyünk boldogok? – Személyes könyvajánló
 
INTERJÚ
Coworking – kicsit másként. Interjú a Kaptár létrehozóival

 

Mi a coaching?
Szerkesztői bevezető

Sokan, sokféleképpen beszélnek ma Magyarországon coachingról, mégis talán még mindig többségben vannak azok, akik nem tudják pontosan, mit is takar ez a fogalom. Hazánkban tulajdonképpen divattá vált egészen különböző dolgokat coachingnak nevezni, s még az is gyakran előfordul, hogy olyan tevékenységek megjelölésére is alkalmazzák ezt a kifejezést, aminek semmi köze a coachinghoz: találkozhatunk például olyan álláshirdetéssel, ahol az ügynöki munka megjelölésére alkalmazzák. Sok tanácsadó vagy tréner dolgozik vitathatatlanul nagy tapasztalattal és tudással, de változatlan módszertannal úgy, hogy a neve alatt már a „coach” szó szerepel anélkül, hogy bármilyen képzésen részt vett volna.

Az Európai Unióban a coaching szakma már felkerült az önszabályozási joggal rendelkező szakmák hivatalos EU adatbázisába, és a hazai szakmai szervezetek komoly erőfeszítéseket tesznek arra, hogy Magyarországon mederben tartsák ezt a folyamatot, azaz határozottan tisztázzák a szakma kereteit, és azokat a szakmai és etikai irányelveket, amelyek a minőségbiztosítás alapvető feltételeit jelentik. A Magyar Coachszemle szerkesztőiként örömmel üdvözölnénk a folyamat előrelépéseiről, törekvéseiről vagy nehézségeiről szóló beszámolót, hogy a szakmabeliek tájékoztatást, az egyes szervezetek pedig eszmei és akár tevőleges támogatást is kaphassanak olvasóinktól.

Nagyon fontos tehát beszélnünk arról, mi is a coaching. A szakirodalomban különböző definíciókat találunk ennek meghatározására. Ennek a rövid bevezetőnek természetesen nem lehet célja, hogy teljeskörűen felsorolja a különféle coaching-meghatározásokat, ezért csak néhányat említünk meg a legfontosabbak közül, amelyek széles körben irányadónak tekinthetők. Werner Vogelauer definíciója szerint a coaching „felelős beosztású dolgozók egyénre szabott tanácsadása és támogatása – főleg a változási folyamatok során.” Mindez annak érdekében történik, hogy az ügyfelek „jelenlegi és jövőbeli szerepeiket sikeresen és kielégítően tudják betölteni.” Könyvének Hans von Sassennel közösen írt fejezetében hozzáteszi, hogy „a coaching a segítségnyújtás egy formája a tanulásban, az életben és a mindennapi tetteinkben.” Vogelauer szerint a coaching sikerének kulcsa öt tényezőben fogható meg: a kizárólagosságban, az egyénre szabottságban, a teljesítményorientációban, a kreativitásban és a sikerorientációban.

John Whitmore azt is kiemeli, hogy a coaching célja, hogy segítségével a coaching ügyfél saját maga jusson el a szükséges tudáshoz. A coaching körülhatárolásával foglalkozó könyv fejezetének mottója szerint a coaching nem a múltbeli hibákra, hanem a jövőbeli lehetőségekre épít.# Timothy Gallwey sporttal kapcsolatos coaching-meghatározását alapul véve és átültetve szerinte a coaching „az egyénben rejlő lehetőségek kibontakoztatása teljesítményének javítása által.”# Whitmore hangsúlyozza azt is, hogy ez „nem az illető tanítását jelenti, hanem a tanuláshoz való hozzásegítést.”# A Nemzetközi Coach Szövetség Magyar Tagozata alapító okiratában a következőképpen határozza meg a coachingot: „A coaching személyre szabott készség- és képesség-fejlesztő folyamat. Az ügyféllel való partneri viszonyon alapul: gondolat-ébresztő és kreatív folyamat, amely arra inspirálja őt, hogy maximalizálja személyes és szakmai potenciálját.”#

A különböző meghatározások alapján jól körvonalazható, hogy a coaching egy olyan személyre szabott folyamat, amely során a coach („edző”) és az ügyfél (coachee, coaching-partner) együttműködésével az ügyfél szakmai és személyes fejlődésének elősegítése a cél. A folyamat a jövőre koncentrál, a hatékonyság növelésére, konkrét eredmények elérésére irányul. A módszert magánszemélyek esetén személyes és szakmai fejlesztésre (például karriertervezés), az üzleti szférában pedig főként vezetők kompetenciáinak fejlesztésére, eredményességük növelésére használják. A csapat-coaching célja a hatékony együttműködés, a közös problémamegoldás erősítése, a felelősség és a siker tudatosítása mind a csapattagok, mind a csapat vezetője számára. A folyamat során jelentős szerepet kap a csapat- és az egyén érdekeinek összehangolása, kiemelve az egyéni fejlődés és tanulás lehetőségét. A coach speciális coaching módszertannal és eszközökkel dolgozik. Fontos megemlíteni, hogy egy rendkívül hatékony módszerről van szó, hiszen a több mint két évtizedre visszatekintő nemzetközi és hazai tapasztalatok szerint a coaching-folyamat segítségével az ügyfél kimagasló mértékben fejlődik a feldolgozott területen. Nem mellékes, hogy a coachot teljes körű titoktartás és szigorú etikai, illetve szakmai normák kötelezik munkája során.

A főbb jellemzők számbavétele mellett általában a következő négy, szintén támogató jellegű szakma viszonylatában, a tőlük való különbözőség mentén szokás meghatározni a coachingot.# A coaching különbözik a tréningtől, mivel teljesen személyre szabott, speciálisan az adott helyzethez igazodik. Különbözik a tanácsadástól, mert az ügyfél a saját erőforrásaiban rejlő lehetőségek felfedezésével és kiaknázásával a saját, egyéni megoldásait találja meg, amelyek így nagyobb eséllyel fognak működni nála. Különbözik a mentorálástól, mivel a mentor a saját, az adott szakterületen szerzett tudását adja át, míg a coach segítségével az ügyfél saját megoldásait találhatja meg.# S végül különbözik a pszichoterápiától, mivel nem a múltbeli problémákat elemzi, hanem a jövőbeli eredmények elérésére törekszik.  Ami minden bizonnyal különösen szimpatikussá teszi a coachingot, az a nagyon pozitív „jóból még jobbat” szemlélet, ami alapvetően jellemző rá.

Mindezeken kívül két dolgot emelnénk még ki a coachinggal kapcsolatban, amit nagyon fontosnak tartunk. Az egyik, hogy ez a támogató módszer olyan készségek fejlesztésére ad lehetőséget, amelyeket az ügyfél a későbbiekben, munkájában, magánéletében vagy akár mindkettőben valóban használni tud majd, és erre önállóan, a coach további segítsége nélkül is képessé válik, hiszen a fejlesztett készség igazán a sajátja. A coaching ezzel ténylegesen hozzájárul a jövőbeni sikerekhez is, nemcsak az aktuális célkitűzések eléréséhez. A másik kiemelten fontos dolog, hogy egyéni felelősségvállalásra tanít. Arra, hogy saját helyzetünket, lehetőségeinket felismerve döntsünk és vállaljuk a felelősséget a döntéseinkért, és keressük a saját magunk elé kitűzött cél eléréséhez saját magunkban keressük a megoldásokat.

A coaching a definíciókon túl, közelebbről nézve két ember között tudatosan felépített személyes és munkakapcsolat. Az egyén készségeit feltáró és fejlesztő eszköz, módszertan, saját tapasztalást és tanulást elősegítő folyamat. A coaching-partner saját erőforrásainak, lehetőségeinek és céljainak felismerésén, tudatosításán alapszik. Kreatív és gondolatébresztő.

A módszer hatékonysága abban rejlik, hogy a képzett coach képes tudatosan felépített, biztonságos környezetet teremteni, és katalizátorként működni a probléma megoldására irányuló folyamatban. Hangsúlyozni szeretnénk a coach kompetenciák mellett a képzettség fontosságát, hiszen óriási felelősséggel jár mások útjának kísérése. Odafigyeléssel, a megoldások és lehetőségek feltárása felé vezető kérdésekkel, időnként tesztekkel, feladatokkal és a coach-eszköztár egyéb elemeivel biztosítható az ügyfél előrelépése az adott területen. A biztonságos, elfogadó környezet és a stabil szakmai, érzelmi és emberi háttér ugyanis egyértelműen hozzájárul az ügyfél belső munkájának sikeréhez. Az ügyfél így készségeit, tudását és képességeit felismerve, alternatíváit mérlegelve, saját erőforrásait feltárva találja meg céljait, megoldásait. A coaching tehát mindig személyre szabott. Egyedivé az ügyfél teszi, hiszen a folyamatban ő dolgozik, s gondolatai által személyiségét, egyéni látásmódját és saját elköteleződéseit hozza magával.

Ha a coach megfelelő képzettséggel, kompetenciákkal, megközelítéssel és eszköztárral rendelkezik, biztosítani tudja a coaching-folyamat megtérülését és hatékonyságát – akár számszerűsítve is.  

Témakörök

Legfrissebb cikkek

Lépj velünk kapcsolatba!