Egy friss felmérésben az Y generáció vállalkozóinak leggyakoribb coaching specifikus témáit vizsgálták. Napjainkban egyre több fiatal dönt úgy, hogy önálló vállalkozásba kezd. Az internet segítségével elérhető határtalan mennyiségű tudásanyag új dimenziókat nyitott az oktatásban.
Az Y generáció vállalkozói már sokkal inkább az interneten, autodidakta módon, mint az iskolapadban tankönyvekből tanulják meg a vállalkozás elindításához szükséges tudásanyagot. Továbbá az internet adta kommunikációs szabadság az üzletfelek könnyebb egymásra találásában, a tapasztalatok megosztásában, és a vállalkozások hatékonyabbá tételében is jelentős szerepet játszik. Ezekkel a lehetőségekkel többségében az Y generáció tagjai élnek. Az első digitális bennszülött generáció készségszinten, a mindennapok részeként kezelik a különböző infokommunikációs eszközöket ezáltal felkutatják és magukévá teszik az interneten fellelhető tudásanyagot, valamint képesek hatékonyabbá tenni saját munkájukat és vállalkozásuk működését is. Ebből az információs szabadságból adódóan az Y generációra egy nagyfokú tudatosság jellemző. Ez az attitűd megfigyelhető a karrierépítésük során is: számukra sokkal hangsúlyosabb, hogy olyan munkát végezzenek melyben önmagukat is meg tudják valósítani. Ebből adódóan egyre népszerűbb a fiatalok körében a saját vállalkozás indítása.
A közelmúltban készült egy kutatás mely a hazai fiatal vállalkozók coaching specifikus témáit volt hivatott feltérképezni. A kutatás a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola, üzleti edző – coach szak keretein belül valósult meg, mint szakdolgozati kutatási anyag. A nem reprezentatív felmérésben 28 fiatal vállalkozó vett részt, akik a 18-35 éves korosztályba tartoznak. A résztvevők többsége a technológiai iparágban vállalkozik, de egyebek mellett voltak válaszadók a kis- és nagykereskedelmi szektorból, a kreatív iparból, és a pénzügyi szférából is. A felmérés két fő részből tevődött össze: kérdőíves kérdésekből, melynek keretében coaching specifikus kérdésre kellett válaszolniuk a résztvevőknek, valamint a személyes interjúk, melynek révén mélyebb betekintést is nyertünk a fiatal vállalkozók coaching témáiba.
A résztvevők életkori összetételét illetően, többségük a 25 és 30 éves kor közötti intervallumba tartoztak, és kiderült az is, hogy meglepően pontosan határozták meg a coaching fogalmát, azonban többségük még nem tapasztalt meg coaching folyamatot. A felmérés során a résztvevőknek önbizalmukat és vezetői készségüket is értékelniük kellett, melyet mindkét témában a többség átlagon felülinek értékelt. A vállalkozóvá válás motivációja döntő többségüknél az önmegvalósítás, melyet a szabadságigény kielégítése követ. A válaszadók több mint háromnegyede saját bevallása szerint megalapozott pénzügyi ismeretekkel vág bele új vállalkozásában – mely eredmény igazolja az Y generációra jellemző nagyfokú tudatosságot is. A vállalkozás indítás során a legnagyobb nehézségként a kezdeti bizonytalanság érzés feldolgozását valamint a megfelelő üzlettárs megtalálását jelölték a válaszadók. A kérdőíves felmérés során a résztvevőknek értékelniük kellett egyes állításokat is aszerint, hogy mennyire igazak rájuk nézve. Például karriertervezésük rendkívül tudatos: jövőbeli szakmai céljaik elérését 70 százalékban saját vállalkozásuk révén tartják megvalósíthatónak. A legmegosztóbb eredményt az időgazdálkodási témával kapcsolatban tapasztaltuk. Itt a válaszadók fele úgy tartja, hogy időbeosztása jól működik, a válaszolók másik fele viszont kifejezetten problémának éli meg, hogy elcsúszik a kitűzött határidőkkel. Ezt a fajta kettősséget egyébként a személyes mélyinterjúk során is tapasztaltuk. A szakdolgozati kutatásból egyebek mellett kiderült a két leghangsúlyosabb coaching téma is: mely a fiatal vállalkozók körében a stresszkezelés és a magabiztos prezentálás volt. Utóbbi egyébként a tech-iparban kiemelten fontos készség, melyre a start up vállalkozók többsége tudatosan készül.
Ahogy a mostani kutatásban és korábbi – reprezentatív – felmérésekből is kiderült, a mai fiatal generáció számára a vállalkozással járó bizonytalanság az, ami erősen demoralizálóan hat a vállalkozói kedvükre. Az tisztán látszik már, hogy a jelenlegi kormányzatnak vannak pozitív lépései, hogy vonzóbbá tegyék a fiatalok számára a vállalkozói létformát. A pozitív és vonzó vállalkozói jövőkép kialakításában jócskán közrejátszik a jól menő hazai tech-iparbeli startup cégek közreműködése is, ugyanis ezen vállalkozások sikerein felbuzdulva sok tehetséges fiatal dönt az önálló tevékenység elkezdése mellett.
A felek egymásra találása nagyon fontos fejlődési indikátor lehet ebben a szegmensben. A felmérésben résztvevő fiatal vállalkozók egy részének a megfelelő és megbízható üzlettárs megtalálása okozza a legnagyobb nehézséget egy vállalkozás indításánál. Ez egy kardinális kérdés, és erre kizárólag szakmai fórumok, szakkollégiumok, tehetségműhelyek megszervezésével lehet megoldást találni.
Konklúzióként megfogalmazható az oktatás fontossága is. A pénzügyi, gazdasági és adózással kapcsolatos oktatási tantárgyak teljes körű középiskolai integrálása nagymértékben elősegítheti, hogy a későbbiek során, akár diploma nélkül, szaktudással is magabiztosabban vágjanak a fiatalok vállalkozói tevékenységbe.
A coachok számára mindenképpen fontos szem előtt tartani a legújabb online kommunikációs csatornák használatát, melyek segítségével hatékonyabban képesek megszólítani ezt a speciális célközönséget. A fiatalok tudatossága és tudás vágya új elvárásokat támasztanak, melynek keretében egyre nagyobb jelentőséggel bír a coach online jelenléte, webes tartalom-szolgáltatása.
Jasper Gábor