Az ICF Magyar Tagozata 2011 óta minden évben pályázatot hirdet „Az év coacha cím” elnyeréséért. Mint arról nemrégiben beszámoltunk, az idei pályázati győztes Nemes Antónia. Következő riportunkban őt kérdeztük olyan kérdésekről, melyekre a pályázati anyagból és az értékelésből nem kaphattunk választ.
MC: Mi motivált arra, hogy jelentkezz „Az év coacha” pályázatra?
NA: Szeretek írni. Ilyenkor tovább mélyül a látásom, az írás komplex bal-és jobbfélteke tréning nekem, játék… A pályázat mentén kihívás volt számomra, hogyan lehet a szakmait az alkotással egybekötni úgy, hogy a terjedelmi keretek igencsak kötnek. Esszencia-szöveg-alkotás:) Mindeközben érdekelt, hogy ahol tartok, azt milyennek látják szakértő szemek. És fontos még megemlítenem, hogy egykori mentorom, Barnóczki Annamari kapacitált arra, hogy írjam meg.
MC: Miért éppen ezt az ügyfeledet választottad?
NA:Minden ügyfelem a szívem csücske. Ugyanakkor kliensem témájával, személyiségével olyan tág spektrumát hozta a tudatszinteknek, ami feszegette a coaching-kereteket. A durván kontrolláló működéstől a normák követésén át az autonóm kiteljesedés kapujában álló nő küzdéseit egyszerre mutatta. A változás tágabb kerete, amelybe kliensem beágyazódik, egy normákhoz erősen kötött, feszült dinamikájú munkahelyi kapcsolati tér és ebben ott van egy magányos, élete értelmét kereső ember, aki vezető. Hogyan tovább, hogy élhető, előrevivő, értelmes legyen a működése, a létezése, és a megrendelő (kliensem vezetője) kérése is szervesen integrálódjon a coaching-célba… Megindított, inspirált.
MC: Az általad bemutatott esettanulmányban kifejezetten integrál szemléletű coachnak vallod magad. Mondanál erről többet az olvasóknak? Mi jellemzi ezt a szemléletet?
NA: Az integrál szemlélet és egyik alkalmazott ága, az integrál pszichológia több, mint tíz éve a „szenvedélyem”. Eleinte Ken Wilber – az integrál közelítés kidolgozója – könyveit bújtam, aztán, amikor 2006-ban elkezdtem egy három éves integrál pszichológia képzést, pontosan tudtam, miért és mit akarok tanulni.
Integrál szemmel egységben, egységes rendszerben látjuk a világot és benne az embert. „És”-kapcsolatban rendeződnek az információk, amelyek egy ember, kapcsolat, helyzet mentén alakulnak. Amikor integrál szemmel nézünk az emberre, elfogadjuk és elismerjük őt minden adottságával és lehetőségeivel. Az egymással adott esetben versengésben, összefeszülésben lévő témák, energiák, minőségek együttműködéssé emelkednek ebben a közelítésben. Az integrál közelítés rendszerbe helyez, összeköt, összerendez, tudások áramlását támogatja, kommunikációt segít elő. Amikor integrál szemmel nézünk a világra, minden tudományos és nem tudományos embertan és világnézet elfér, megfér egymással egyetlen, komplex, integrált rendszerben.
Az integrál tudásrendszert az én megélésemben megtartja, kipárnázza, lényegíti az „integrál érzés”, melyet jelen pillanatban az ember teljes elfogadására, látására épülő, mély emberi közösség-érzetként és empátiaként, együttérzésként tudok definiálni: egyfajta „szív és fej összhang”- állapothoz kapcsolódó érzés- és hormonállapotként.
Az integrálban elhelyezhető a coaching, a coaching eszköztárhoz illeszthető az integrál eszköztára. Az integrál coaching háttere az integrál(pszichológiai) tudás- és modellrendszer. Az integrál szemléletű coachingban integrál keretben, integrál modellek mentén közelítjük meg a változást, ami itt beágyazódik az ember tudati evolúciójának jellegzetességeibe. A pályázatban szereplő kliensem esetében elsősorban a kvadránsok és a tudatszintek mentén strukturáltuk – flowban:) – a coaching-munkánkat.
Néhány integrál fogalomról kicsit részletesebben írtam a Magyar Coachszemle 2014/6 Vállalkozás számában, Az integrál coaching magyar karakterhez illesztése című cikkem bevezetésében.
MC: A megbízód részéről tudatos választás volt-e az integrál szemlélet alkalmazása? Az általad alkalmazott módszertan milyen mértékben befolyásolta, hogy Téged választottak az ügyfél coaching támogatására?
NA: Megbízómat kifejezetten érdekelte a szemléletem, és mélyebben, az is, hogy miért ezzel dolgozom: beszélgettünk egy kicsit az integrálról. Így még az is lehet, hogy ez is befolyásolta a választását.
MC: Az esettanulmányodban kitérsz arra, hogy a szerződéssel dilemmád volt, melyet a szupervízió oldott meg. Beszélnél erről kicsit mélyebben a coach-olvasóknak?
NA: A szerződéskötés szakmai és pszichológiai dimenziói mentén voltak dilemmáim. Onnan indultunk kliensem kérése mentén, hogy „segíts rendbe tenni az életemet”. És amikor felvázolta élete területeit, ahol változni, változtatni akart, kvadránsok és tudatszintek kavalkádja röpködtek körülöttünk:) Például munkahelyi helyzete javítása a vezetőjével, munkahelyi kapcsolatai javítása a hierarchiában vele azonos szinten lévőkkel, a felette, alatta lévőkkel, tudjon normálisan kommunikálni akkor is, ha feszült, mit kezdjen a feszültségeivel, amelyek élete több területén adottak, párkapcsolati nehézségei megértése és feloldása, élete értelmének kimunkálása, hogyan építsen újra otthont magának…
A szupervízióban – ami a munkám meta-kerete, és szintén van egy integrálos nézőpontja –, miután lejegyzetelek mindent, amit kliensem mond, együtt is szétszedtük kvadránsok és tudatszintek mentén a kéréseit, megnéztük, mi az, ami coaching-téma ebben, ezek hogyan illeszkednek, milyen összefüggéseik vannak. Ennek mentén kliensemmel priorizáltunk, egyenleget készítettünk és megegyeztünk, hogy a külső kvadránsoktól haladunk befelé, mert ez könnyen megragadható, azonnali eredményeket mutathat, miközben persze tudjuk, hogy nem elég egyetlen kvadránsban dolgozni és innen fogunk mélyülni a hiteles változásért. Első koherens-csomagként a viselkedés, játszmatérképezés és munkahelyi kapcsolatok optimalizálása, önismereti vonatkozások lett a fő változási, tudatosodási keret, ugyanakkor a többi, felmerülő témákat említés szintjén behoztuk és megpendítettük az újraszerződés lehetőségét, miután ezt a munkát elvégeztük (meghatároztuk, honnan fogja tudni, hogy elérte ezeket). A szerződéskötés akkor zárult le (a harmadik coaching-alkalommal), amikor pontosan látta, láttuk, hogy milyen kvadráns-célok mentén dolgozunk, kvadránsonként milyen mélységekben, miért, ezek hogyan illeszkednek és támogatják egymást a változásért.
MC: A Magyar Coachszemle a tudásmegosztást szolgálja. Ennek jegyében bemutatnád a kvadráns modellt, melyet sikeresen alkalmaztál?
NA: A kvadráns-térkép az egyik alap modellje az integrálnak. A négy kvadráns a valóság egymást kölcsönösen teremtő és fenntartó négy dimenzióját jelenti (metaforikusan: adott jelenségre, helyzetre, emberre, bármely konstruktumra vonatkozó „négy valóság-arcot”).
Az integrál coachingban dolgozhatunk ezekkel úgy is, hogy a kliens belső-külső adottságainak négy szintjét térképezzük és figyelembe vesszük ezek kölcsönös oksági viszonyát. Dolgozunk az egyén belső világával, az én külső megjelenésével, ugyanakkor figyelembe vesszük a kliens interszubjektív világát és ennek külső megjelenését.
Ezt a modellt kliensem életre keltette akkor, amikor elmondta változási terepét. Beszélt belső állapotairól, ezek összefüggéséről a kívül láthatóval – kommunikációjával –, a kapcsolati vetületről, az életkörülményeiről. Ezeket összekapcsolta a fejlesztendő képességgel, amelyre meghívást kapott és e területek egymásra hatását is megpendítette. Ez egy jól megragadható szál volt a munkánk strukturáláshoz és bemélyítéséhez.
MC: Mit fogsz most kezdeni ezzel a címmel? Hogyan tovább?
NA: Szenvedélyem az integrál és a hivatásomhoz szervesen kapcsolódik, átszövi, áthatja. Szeretném ezzel a szemlélettel a saját munkámon keresztül megismertetni azokat, akiket érdekel. Idén tervezzük kiadni a kézikönyvet, ami az integrál coachingot mutatja be praktikusan és mélyen, saját munkánkon, az integrálban való folyamatos fejlődésünkön, látásmódunkon, önismereti haladásunkon keresztül. Szóval, ha ez a cím segít felkelteni az érdeklődést az integrál iránt, már azzal is, hogy most beszélünk róla ennek kapcsán, annak nagyon örülök:)
MC: Mit gondolsz, „Az év coacha” pályázat győzelme előre tud-e mozdítani Téged a szakmai pályádon? Ha igen, miben?
NA: Hasonlóképp. Az integrálról ennek kapcsán is elindulhat egy megismerés, diskurzus, egy kicsit bepillantást ad a könyv szemléletéről. Hazai és nemzetközi szinten is elkötelezett vagyok ebben az irányban, és ez vezérelt akkor is, amikor az Integrál Európai Konferencián (IEC) tavaly májusban az integrál coaching szekcióban előadtam az integrál coaching magyar kultúrához, karakterhez illeszthetőségéről, és arról, hogy szerintem mi is lehet a coaching itthoni küldetése. Azzal fejeztem be az előadásomat, hogy meghívtam európai és Európán kívüli coachokat arra a kutatásra, amely azt vizsgálja, hogy a különböző kultúrák, nemzeti karakterek számára hogyan illeszkedik a coaching, mint támogató eszköz. Ez a kutatás elindult és örömmel vesszük, akinek van kedve csatlakozni ehhez.
Olvasóink nevében is köszönjük szépen a válaszaidat!
