2014. októberében jelent meg az Akadémiai Kiadó gondozásában a Coaching alapok és irányzatok című kötet, melynek 2014. november 13-án tartottuk könyvbemutatóját az Írók Boltjában. Ez a vége annak a történetnek, ami több mint egy évvel korábban, 2013 őszén kezdődött. Amióta a könyv megjelent, többen kérdezték kíváncsian, honnan jön egy ilyen ötlet, és hogyan valósul meg. Az érdeklődők között voltak, akik maguk is foglalkoznak könyvírás gondolatával, mások állították, ők soha sem mernének belevágni egy ilyen folyamatba.
Igen, egy kötet létrehozása nagy vállalkozás. Bár előzetesen én magam is sok mindent végig gondoltam, tájékozódtam, valójában az ismeretlenbe ugrottam fejest. Az alábbiakban röviden összefoglalom a könyv létrejöttének történetét, állomásait, remélve, hogy hasznos információkkal szolgálhat mások számára is.
Az ötlet
A könyv ötletét az én esetemben a coaching szakma és piac alakulása, az itt látható trendek ismerete és összegzése hozta. Ez természetesen egy szubjektív olvasat, egyáltalán nem biztos, hogy a kiadói megítélés és majd a könyv kereslete ezt visszaigazolja: ezt a kockázatot az ötletgazda már az elején vállalja. A tapasztalás aztán szép lassan érlelődve koncepcióvá és egy könyv elkészítésének ötletévé formálódott.
Előkészületek
Az előkészületek több szálon futottak, és mintegy másfél hónapig tartottak. Egyrészt feltérképeztem a hazai kiadói piacot. Megnéztem kiadói tematikájukat, melyikébe illeszkedik a tervezett könyv. Megpróbáltam felmérni, mely kiadó milyen piaci szegmenst céloz meg, ér el, illeszkedik-e az általam elképzelt célközönséghez. Igyekeztem képet formálni a kiadók komolyságáról, presztízséről. Mindebben segítséget kértem egy, a kiadói szakmában jártas szakembertől is. Ez alapján sorrendet állítottam fel, hogyan fogok haladni a kiadók megkeresésében – azaz másképp: fel voltam készülve a sorozatos elutasításra. És miközben bíztam az ötletben, kétkedőn gondoltam arra, miért is akarná bármelyik kiadó kiadni az én könyvemet?!
Az előkészületek másik szálaként – mivel az a kezdetektől fogva egyértelmű volt, hogy a kötet többszerzős lesz – felkészültem a lehetséges szerzőtársakból. Tájékozódtam szakmai tevékenységükről, publikációs tapasztalataikról, írásaikról, és összeállítottam a könyvben bemutatandó irányzatok megírására felkérhető szakemberek névsorát. Természetesen minden irányzatnál több szakember neve szerepelt, számítva az esetleges elutasításra.
Az előkészületek következő lépése a koncepció írásba foglalása, az ötlet bemutatása a potenciális kiadó számára. Elkészítettem a könyv szinopszisát. Összefoglaltam a szakmai és piaci trendeket, indokoltam a könyv szakmai és piaci létjogosultságát, felvázoltam a könyv lehetséges célközönségét, ismertettem a könyv tervezett struktúráját, a könyv megírásának módját (többszerzős mű).
És miközben még senki sem sejtette, hogy én bármire is készülök, már nagyon sok munka, kutatás feküdt a projektben.
A könyv bemutató anyagát elküldtem a nálam a sorban első helyen szereplő kiadónak (a történeti hűséghez hozzátartozik, hogy egy ismerősöm felajánlotta segítségét, és ismeretsége révén megkeresett egy másik kiadót, de az a szál sikertelennek bizonyult – ami egyébként kódolva volt: a tervezett könyv nyilvánvalóan nem illeszkedett a kiadó kiadói gyakorlatába). Ezután vártam körülbelül 3 hónapig.
2014. januárjában több körös előzetes véleményeztetés után érkezett az értesítés a kiadó részéről – ez az a kiadó, amely a könyvet aztán meg is jelentette – a válasz, hogy elképzelhetőnek tartják a könyv megjelentetését, természetesen néhány további – elsősorban technikai – részlet tisztázása után. Nagyon furcsa örömmel és kétkedéssel teli érzés volt. Hiszen eddig tartott a könnyebb rész, most viszont meg is kell csinálni, amit kitaláltam, javasoltam, amit vállaltam.
Az események innen kezdve léptek a tervezés és előkészítés szakaszából a megvalósítás szakaszába.
A megvalósítás
Elindultak az egyeztetések a kiadó képviselőjével (a kötet akkori szerkesztőjével), akinek bizalmán, támogatásán sok múlt, és utána is nagyon korrekt és támogató partnerem maradt. Alapvetően segítette elő a kötet létrejöttét. A könyv elkészítésének nyugodt légkörét mindvégig alapvetően biztosította a kiadóval mind a mai napig fennálló korrekt, megbízható, együttműködő kapcsolat, amit nagyra becsülök, és amiért hálás vagyok. A legtermészetesebb technikai egyeztetéseken túl a kiadó a kötet elkészítésében szabad kezet adott, a kéréseinket a legmesszebbmenőkig figyelembe vette.
A kiadóval történt kezdeti egyeztetéseket a leendő szerzőtársak megkeresése követte. Ez a folyamat kb. 2-3 hetet vett igénybe. Minden leendő szerzőtárssal személyesen találkoztam, személyesen beszélgettünk a könyv céljáról, koncepciójáról. Nem volt könnyű megszervezni a személyes találkozókat, és sok-sok órát vett igénybe a beszélgetések sora is. Természetesen előfordult, hogy nem elsőre találtam meg a végső megoldást. Csakúgy azonban, mint a kiadó gondos megválasztása, a lehetséges szerzőtársak körültekintő keresése is része volt a könyv sikeres megvalósulásának. Szerzőtársaim elköteleződtek a könyv létrehozása iránt. Az alkotó folyamat során végig megbízható, együttműködő partnereim voltak, és ha szükséges volt, újra és újra dolgoztak a fejezetükön, mind jobbá téve azt. A könyv létrejöttének nyugodt légköre ennek is nagymértékben köszönhető. Megbízható együttműködésükre a könyv elkészítésére tervezett rövid határidő miatt is nagy szükség volt.
A könyv zökkenőmentes létrehozását segítette a feltételek és keretek lehető legpontosabb és egyértelmű meghatározása és kommunikálása. A szerzőtársak mindegyike írásban is megkapta a könyv céljára, tartalmára, a kiadó előzetes szakmai kéréseire, az időkeretre, határidőkre, a könyv fejezetének felépítésére, a fejezeten belüli egyes részek tartalmára, az egyes fejezetek megírásának szakmai és etikai elveire, technikai részletekre (terjedelem, díjazás, értelmezések) vonatkozó információkat.
A folyamat során végig nagy hangsúlyt fektettem a szerzőtársak folyamatos és pontos informálására. Ez különösen fontos volt, hiszen 11 szerzőtárssal dolgoztam együtt, mindannyiuk munkáját kellett koordinálnom külön-külön és együttesen. Különösen az időkeretek voltak kritikusak, ezért ezzel külön személyesen törődtem. Szerzőtársaim – talán részben ennek köszönhetően is – nagy felelősségérzettel kezelték a határidőket, az egyes kisebb csúszások az elfogadható mértéken belül maradtak.
A könyv egyes fejezeteinek írása a szerzőtársakkal történt megállapodást követően február közepétől kezdődött el. Szerkesztőként a könyv írásának megkezdése mellett koordináltam a kiadó és szerzők közötti kapcsolatot, szerződéskötést is. A szerzők és a kiadó közötti összekötő szerep – egyébként számomra teljesen egyértelmű és természetes módon – a folyamat végéig fennmaradt, így egy másik síkon is elfoglaltságot jelentett.
Március végén olvashattam az első verziókat. Nagyon izgultam először is azért, hogy határidőre elkészülnek-e az első változatok, másrészt azért, hogy mivel fogok szembesülni, milyen írások születnek, mennyire teljesítik be az előzetes szakmai, tartalmi, etikai várakozásokat.
Közben, míg az első verziók megérkeztek, elkezdtem az anyaggyűjtést és olvasást a saját fejezetemhez, ezen kívül olvastam szakirodalmat a könyvben bemutatott tíz irányzathoz is, hogy még mélyebb tudásom legyen róluk. Ez talán egyszerűnek hangzik, de ha azt is hozzátesszük, hogy több ezer oldalt olvastam vagy néztem át, el lehet képzelni, milyen megfeszített tempót követelt ez.
Az első változatok beérkezése után kb. egy-másfél hónapunk volt az ún. belső, szerkesztő-szerző egyeztetésre. A kb. 350 oldalnyi anyag szóról-szóra, mondatról-mondatra történő elemző, értelmező, strukturáló, összehasonlító olvasása következett. Rendkívül komplex feladat, ráadásul komoly időprésben, hiszen a rendelkezésre álló idő alatt az átdolgozott, majd az újból és újból (egyre kisebb mértékben, végül már csak 1-1 mondatban, szóban) átdolgozott, átformált anyagot is újra át kellett nézni, a szerzőtársaknak pedig módosítani. Az első változatok nagy különbséget mutattak abban, hogy melyik anyag mennyi további munkát kíván, és egyediek voltak ennek okai is.
A szerzőtársak közötti személyiségbeli, stílusbeli különbségek, az, hogy kivel, hogyan lehet eredményesen együttdolgozni, igazán az első változattal vált nyilvánvalóvá. A nyílt, őszinte kommunikáció, a tisztelet és méltányolás azonban kiváló alap, a türelem és a jobbító szándékú hozzáállás kiváló eszköz volt. Megfeszített munka volt mindannyiunk számára, mégis ismételten megerősíthetem, hogy példás együttműködéssel és fegyelmezettséggel, jó légkörben, nyugalomban tudtunk dolgozni. A nagyon komoly és elmélyült munkáért cserébe én ezen irányzatok mély megismerését és megértését kaptam.
Az ún. belső, szerkesztő-szerző egyeztetést követően zajlottak az „első szakmai olvasói” véleményezések és módosítások – melyek megszervezése már az előző szakasz alatt elkezdődtek. A kötet minőségvédelme miatt fontosnak tartottam ezt a kört beilleszteni.
A szakmai olvasói egyeztetések után a kiadó által felkért lektornak volt feladata és lehetősége az anyagot átolvasni, véleményezni. A folyamat ezen része kb. egy-másfél hónapot vett igénybe, kb. június közepéig tartott. A munka ezen időszakában a lektori véleményezés újból többkörös egyeztetési és módosítási feladatokat hozott, természetesen különböző fejezetek esetén különböző mértékben és okokból. Folyamatos tartalmi és technikai koordináció zajlott szerkesztői-szerzői-lektori háromszögben, időnként a kiadóval bővült négyszögben.
Június közepén adtam át a szerkesztett, lektorált anyagokat a kiadónak, a saját fejezetemet valamivel később, július elején, szintén „első, sőt második szakmai olvasói” és lektori véleményezés, átdolgozás után. Nagyon érdekes volt kettős szerepben érzékelni, hogy míg szerkesztőként más fejezeteket pontosan átláttam, érzékeltem a formálódásukat, saját fejezetemet írása, újból és újból történő olvasása, átfogalmazása miatt már képtelen voltam megítélni. Ezért voltak nagyon hasznosak a külső szakavatott és laikus olvasók visszajelzései. Szerzőként bizonyára ezt a nehézséget és segítséget élhették át szerzőtársaim is.
Július végétől a kiadói munka vette kezdetét. Amennyire kívülről meg lehet ítélni, rendkívül komplex munka. A tartalomtól a formáig, a részektől az egészig, az egyes fejezeteken belüli struktúrától a fejezetek közötti összhangig és összefüggésekig mindenre kiterjed. Őszinte elismerésem érte. Mi pedig az ezek eredményeként jelentkező észrevételekkel, javaslatokkal dolgoztunk. Ami a legnagyobb utómunkát jelentette számunkra: a hivatkozások 100 %-ig pontos, részletes szerepeltetése. A kiadó ebben is maximálisan igényes és precíz volt.
Mire mindezt a kiadói munkát minden fejezet esetében befejeztük, szeptembert írtunk. Szerzőtársaim számára tulajdonképpen ekkor zárult le a fejezetek megírásával, majd a folyamatos korrekciókkal zajló, február-márciustól tartó alkotói időszak.
Rám még egy utolsó szakasz, a kötet tördelést követő ellenőrzése várt. Nem tudom, hányadszorra olvastam, és néztem át az anyagot.
Ezt követően már csak a könyv ajánlóinak kigondolása és felkérése, a könyvbemutató technikai részleteivel kapcsolatos egyeztetések, és az ünneplés szervezése maradtak hátra…
2014 októberében a könyv megjelent, november 13-án megtartottuk a kiadói könyvbemutatót (melyre nagy izgalommal és örömmel készültünk). Jelenleg a december 11-i szakmai bemutatónkat szervezem. Bízom benne, hogy a fenti cikkben minden érdeklődő megtalálja azt a részletet, mely őt szólítja meg.
Kelló Éva
A szerző executive& business coach, közgazdász és szociológus. Több mint 15 évig dolgozott a versenyszektorban és az állami szférában gazdasági területen felsővezetőként. 2009-ben a Budapesti Műszaki Főiskola Gazdasági Karán szerzett coach diplomát, majd 2010-ben a Business Coach Akadémián kvalifikált business coach képesítést. 2011-ben elnyerte az ICF Hungary „Az Év Coacha” díjat. Egy az ELTE-n 2011-ben végzett kutatás szerint a 30 legismertebb business coach egyike.Az elmúlt években coachként elsősorban multinacionális vállalatok felsővezetőivel dolgozott, de partnerei között voltak multinacionális vállalatok középvezetői, magyar középvállalati és nonprofit szervezeti vezetők is.
