Kun Andrea egyéni és team coach, szervezetfejlesztési és projekttanácsadó. Coach képesítését online coach tanfolyamon szerezte. A Magyar Coachszemle az online képzés tapasztalatairól beszélgetett vele.
Magyar Coachszemle: Miért döntött az online képzés mellett?
Kun Andrea: A legfontosabb motivációm az volt, hogy Horváth Tündétől tanulhassak. Tőle pedig online képzésben tudok tanulni. Ezzel együtt azért hezitáltam, hogy mennyire lesz ez számomra komfortos, mennyire tud egy online képzés hatékony lenni, de a kételyeimnél meggyőzőbb érv volt az, hogy ezt a képzési formát jobban tudtam az időbeosztásomhoz igazítani, és mivel nem Budapesten lakom, nekem nagyon csábító volt, hogy itthonról, gyakorlatilag a kanapémról tudtam becsatlakozni a képzésbe. Az csak később tudatosodott bennem, hogy ez a képzési forma egyéb előnyökkel is jár a számomra.
MC: Miben volt ez más, miben nyújtott kevesebbet, vagy éppen többet, mint az offline képzések?
KA: Én nagyon gyorsan hozzászoktam ehhez a képzési formához. A tudásátadás, a gyakorló körök tökéletesen működnek a virtuális térben is. Ebben semmilyen különbséget nem éreztem. Abban látok igazán különbséget, hogy a virtuális órán való jelenlét egy koncentráltabb figyelmet igényelt, hiszen kevesebbet látunk ilyenkor egymásból, kevésbé érzékeljük a non-verbális jeleket.
MC: Voltak-e „csoporttársai”? Ha igen, akkor milyen volt velük az együtt-tanulás az online térben? Mennyire nyújtott lehetőséget a képzés a személyes kapcsolatok kialakítására?
KA: Igen, a képzési program elején és végén volt egy-egy személyes találkozó, ahol hatan voltunk, és aztán a Skype-os találkozók során 3 fős csoportban tanultunk tovább. A közbenső alkalmak során mindannyian skype-on keresztül csatlakoztunk be a képzésbe. Csoportos skype hívás során mindannyian láthatóak, hallhatóak voltunk egymás számára. A személyes kapcsolatok ezen a módon is ugyanúgy kialakultak, mint egy hagyományos képzés során. A képzések között gyakorló üléseket is szerveztünk magunk között hol ugyanígy skype-on, hol személyesen. Ahogy épp kényelmes volt a számunkra. Azóta is tartjuk a kapcsolatot.
MC: Mi hiányzott, hiányzott-e valami a hagyományos tanuláshoz képest?
KA: A technika ma már sok mindent támogat, így például „elektronikus flipchartot” is használtunk, így az órán írt oktatói jegyzeteket is el tudtuk menteni. Hiányérzet talán abban volt, hogy elmaradtak azok a közös kávézások, beszélgetések, amelyek egy hagyományos képzési alakalom előtt és után, vagy annak szüneteiben jellemzőek. Itt egy sokkal célzottabb, koncentráltabb munka folyt, aminek a végeztével, mindenki kijelentkezett.
MC: Mit gondol, mindenki számára megfelelő az online képzés, vagy van olyan, akinek inkább a személyesebb részvételt ajánlaná?
KA: Ha valakinek nagyon fontos az a fajta személyes kontaktus, amit csak kávé- vagy ebédszünetekben lehet megtapasztalni, akkor nekik talán kevésbé ajánlanám az online képzést.
MC: Ön online coachingot is vállal. Összefüggésben van-e ez azzal, hogy a képzést a virtuális térben végezte?
KA: Igen, erre utaltam, amikor azt mondtam, hogy volt a képzésnek előre nem várt hozadéka is. Ez pedig az, hogy a képzésen szerzett tapasztalatok alapján egyáltalán nem idegenkedek a telefonos vagy a skype-on keresztül történő coachingtól. Most is vannak ügyfeleim, akikkel telefonon illetve skype-on keresztül dolgozom.
Ahogy tapasztalatom, sok coach kolléga nehezen tudja elképzelni, hogy elektronikus csatornákon tartson coachingot, pedig ahogy érzékelem a globalizálódás eredményeképpen egyre gyakrabban adódnak ilyen helyzetek. Gyakori, hogy regionális fejlesztő programok kerülnek elindításra, amelyben különböző országban dolgozó kollégák vesznek részt, de a coach/coachok egy országból kerülnek kiválasztásra. De gyakoriak ügyfeleink életében a rövidebb, hosszabb kiküldetések, külföldi munkavállalások is. Ha nyitottak vagyunk az online coachingra, akkor a földrajzi kérdés nem akasztja meg a folyamatot.
MC: Miben más egy online coaching folyamat, azon túl persze, hogy bárhonnan könnyen elérhető a coach az ügyfél számára?
KA: Azt szokták felhozni nehézségként, hogy online coaching esetén nem látjuk az ügyfelet, nem érzékeljük a jelenlétét, a nonverbális jeleit és emiatt a coach sokkal korlátozottabban tud dolgozni és nehéz a bizalmat megteremteni. Ezek egy része nyilván valós probléma, de azért van lehetőségünk a kezelésükre. A képzés során megtanultunk fokozottan támaszkodni egyéb érzékszerveinkre is, nemcsak a látásunkra. Hiszen a hallott hang, a szünetek, az energiaszint és ezek változása mind-mind nyomon követhetőek, és remekül lehet velük dolgozni. Az ügyfél érzékelése tapasztalatom szerint nagyon jól működik a virtuális téren keresztül is. Ugyanúgy hat rám, ugyanúgy dolgozom az ülés során megélt érzéseimmel, reakcióimmal, mint a klasszikus formában.
Ami szerintem inkább nehézzé teheti az online coachingot azok a technikai problémák: például rossz a hangminőség, képminőség, csatlakozási nehézségek stb. Ezek igazán zavaróak, s gyakorlatilag megakadályozhatják az eredményes munkát. De ha megfelelő az internet kapcsolat, és gyors a számítógépünk, akkor ez ritkán fordul elő. És abban is biztos vagyok, hogy a technika fejlődésével ezek a problémák hamarosan teljesen el fognak tűnni.
MC: Olvasóink nevében is köszönjük a válaszokat!
