Beszámoló Zay Melinda Edu coaching és nyelvi coaching című workshopjáról
Nagyszámú érdeklődő, egyharmad-kétharmad arányban nyelvi coachok és nem nyelvi coachok gyűltek össze február 27-én Zay Melinda workshopján, mely a beharangozó szerint az edu coaching, nyelvi coaching, tanítás, tanulás és az ezzel összefüggő szerepcserék kérdéskörre kereste a választ. Résztvevőként jelentem: meg is találta!
A hallgatósághoz intézett első kérdés után kiderült, hogy bár lefordítani könnyű a fenti fogalmakat, pontos definíciót csak hosszas értekezés után sikerült találni, ami jól mutatja a fogalmak közti hasonlóságokat, átfedéseket, és a finom különbségeket is. Coachingban jártas egyének jól tudják, hogy mekkora segítség lehet egy jó coach és maga a coaching az ügyfél számára bármilyen jellegű változás, fejlődés vagy tanulás terén, mégis John Whitmore óta tudjuk, hogy „a coaching célja az egyénben rejlő lehetőségek kibontakoztatása teljesítményének javítása által. Nem az illető tanítását jelenti, hanem tanulásához való hozzásegítését.” Ezzel szemben az edu coaching, (ami az angol ’education’, oktatás szó rövidítéséből adódik) és a nyelvi coaching is első ránézésre a tanítással függ össze, így felmerülhet a kérdés: hogy fér bele a coachingba a tanítás?
Némi tapasztalatcsere után az ICF kompetenciák adtak támpontot abban, hogy konkrét határvonalat tudjunk húzni a „vegytiszta” coaching és a coaching elemekkel színesített szakmai tanácsadás vagy tanítás között. Eszerint ha a tanácsadás nem haladja meg a coaching ülés egyharmadát, akkor még klasszikus, tiszta coachingról beszélhetünk. Ellenkező esetben pedig a coachingnak olyan fajtáiról, amikor coachként és szakértőként is jelen vagyunk a folyamatban, hogy minél célzottabban és sokoldalúbban tudjuk ügyfeleinket támogatni céljaik elérésében.
Edu coachingnak az tekinthető, amikor az egyén tanulását, tanulási stratégiái kidolgozását vagy egy akadémikus cél elérését támogatja a coach, de a workshop résztvevői megegyeztek abban is, hogy ha az egyén támogatása valamilyen szaktudás átadásával is jár, az még szintén belefér az edu coaching fogalmába.
A nyelvi coachingnak is rendkívül sokféle verziója létezik. A legjellemzőbb típusa az individuális coaching formában lebonyolított 3-10 alkalmas coaching folyamat, amikor a coachee egy nyelvi projektcél (pl.: nyelvvizsga megszerzése, idegen nyelven történő prezentáció, üzleti út stb.) teljesítése érdekében kap a nyelvi coachtól coaching támogatást, illetve szakmai segítséget. Igény szerint és a coachee nyelvtudásától függően anyanyelven és célnyelven is végezhető. Ezt követően pedig a coaching stílusú nyelvoktatás mibenlétét és előnyeit vettük sorra, melynek során a tanár a különféle tanítási módszereket coaching elemekkel kombinálva éri el tanítványa motiváltsági szintjének növekedését, tudatosabb nyelvhasználatát, valamint erősségeit figyelembe véve tudja személyre szabottá tenni az oktatást.
Összességében arra jutottunk az előadóval és a résztvevőkkel, hogy mind az edu coaching, mind a nyelvi coaching és a coaching stílusú oktatás hatékony segítség lehet minden tanulónak, nem csupán a nyelvtanulóknak – azonban sajnos ezek a technikák még gyerekcipőben járnak Magyarországon. És ha már a gyerekcipőről esik szó, a résztvevők mindegyike üdvözölné a coaching szemléletet alkalmazását már óvodáskortól, leginkább pedig a közoktatásban látnánk hasznát, de addig is, amíg ekkorát fejlődik a világ, további workshopok, world cafék és tréningek megszervezése vár ránk coachokra és nyelvi coachokra annak érdekében, hogy minél szélesebb körben elterjedjenek a tanulás segítésének e formái.
A workshop második felében arra próbáltunk választ találni, hogy hol találkozik, illetve különül el a jó tanár, a nyelvi szakértő és a coach. Mint a korábbi példákból is látszik, sokszor ezek a szerepek egyszerre vannak jelen egy-egy folyamatban, mégis eltérő funkcióval, más célzattal, és egy-egy ülés során is többször lehet szükség ezek váltogatásához. Mielőtt rátértünk a tudatos szerepcserékre, Melinda kellemes emlékeket idéztetett fel velünk számunkra kedves tanáraink bemutatásával. Az élmények megosztása után arra a felismerésre jutottunk, hogy a jó tanárok tulajdonképpen sok tekintetben olyanok, mint a jó coach, hiszen konkrét célokat tűznek ki a tanulók elé, majd lelkesedésükkel, nyitottságukkal, odafigyelésükkel és személyre szabott tanítással tudják motiválni hallgatóikat céljaik elérése érdekében. Ami azonban megkülönbözteti a jó tanárt a jó coachtól az az, hogy míg egy tanár ösztönösen használja az előbb említett elemeket, a coach tudatosan él coach eszközökkel munkája során. Továbbá míg egy karizmatikus, érdekes előadót is jó tanárnak szokás nevezni, a coaching során a coach az ügyfélnek adja át a főszerepet. Mindezek jól mutatják, hogy ha egy személy egyben tanár és coach is, akkor hatványozottan tud tanítványa segítségére lenni.
Ha a tanítást coachinggal is ötvözzük, akkor óhatatlanul is több szerepben leszünk jelen a folyamatban, de hol és hogyan különítsük el szerepeinket? Melinda, gyakorló nyelvi coachként széles körű tapasztalattal rendelkezik, és több gyakorlati példát is bemutatott, de mint később kiderült, szinte minden gyakorló coach került már olyan helyzetbe, hogy egy coaching ülés során ügyfele tanácsot kért tőle, vagy más területen szerzett szaktudását kívánta igénybe venni. Mit tehet a coach ilyen esetekben? A résztvevők működő gyakorlatai a következők voltak: kérjünk engedélyt az esetleges szerepcserére már az ülés elején a coaching szerződésben, vagy a folyamat során bármikor, amikor szükségét érezzük a szerepváltásnak. Hasznos lehet még kihangosítani az ügyféllel kapcsolatos érzéseinket, meglátásainkat, ami jó alapot adhat más szerepünk bevonására. Nagy segítséget nyújthatunk az által is, ha a hivatalos coaching ülés után szolgálunk ügyfelünknek objektív tudnivalóval, tanáccsal, amiből ha mindjárt négyet-ötöt is adunk, ki tudja magának választani a legmegfelelőbbet anélkül, hogy sugalmazás áldozatává esne. Végezetül pedig elsősorban tanítás közben válthatunk sikeresen coach szerepbe, ha objektív kritériumok alapján adunk coaching stílusú visszajelzést a hallgató teljesítményéről.
A workshop utolsó részében arról tanultunk, hogy milyen nyelvi elemek segítenek bennünket coachokat tudatosabbnak lenni. Az előadó célja az volt ezzel a blokkal, hogy coachok eszköztárához egy érdekes nyelvi megközelítést adjon. A nyelvi coachok nyelvi tudatosságuknak köszönhetően érzékenyebbek lehetnek a nyelvi elemek iránt, azonban ezeknek az ismerete más coachoknak is segítséget jelenthet. Gyakorlatokat végeztünk azzal kapcsolatban, hogy hogyan dolgozhatunk metaforákkal, hogyan ismerhetünk fel hitmondatokat, ill. hogy ezeket egyszerű nyelvi módosításokkal hogyan lehet átalakítani pozitív megerősítésekké, hiszen a coach első sorban magával, jelenlétével és kommunikációjával dolgozik, kérdéseivel serkenti ügyfelét gondolkodásra, így kézenfekvőnek tűnik, hogy nyelvhasználata is eszközként funkcionáljon a coaching során.
Ahogy Melinda beharangozójában jelezte, workshopjával különböző „kalapjait” kívánta megmutatni, és egyben arra is invitálta a résztvevőket, hogy egy rövid időre fel is próbálják ezeket a kalapokat, vagy legalábbis egy kis ízelítőt kapjanak abból, hogy miként lehet őket viselni. Rávilágított arra, hogy minél több kalap közül tudunk választani, annál nagyobb segítségére lehetünk ügyfeleinknek, és hogy jó coachként tudatosan válasszunk kalapot. Reméljük, hogy hamarosan „divatba jönnek” az oktatást, tanulást segítő kalapok, és egyre több ügyfél fogja a kalapos coachok szolgáltatásait igénybe venni!
