Gyakorló coachként és szupervizorként, illetve ezen képzések oktatójaként nagy felelősséget érzek abban, hogyan kommunikálok a szakmáról: mit hangsúlyozok, mit igérek, hol húzom meg a határokat, hogyan dolgozom. Talán mindannyiunk nevében bátran állíthatom, munkánk során nap mint nap szembesülünk azzal, hogy mennyire eltérő módon definiáljuk a szakmák határait, illetve a saját professziónk tartalmát, és az ezekhez kötődő munkamódokat és elvárásokat. Ahogyan Louise van Kessel megfogalmazta, ma a coaching az, amit mi coachok mondunk arról, amit csinálunk.
Mindez a helyzet a felelősségen túl gyakran nehézséget hoz a tiszta keretek megteremtésében, amikor világos egyezség tud születni szakember és ügyfele között abban, milyen igényre, milyen módon, milyen válaszok irányába tudnak együtt indulni.
A világos kommunikáció, és ehhez a megfelelő szavak és megfelelő elméleti keretek megtalálása elengedhetetlen a professzionális jelenléthez, illetve az ügyfél számára is transzparens szerződéses keret kijelöléséhez. A szakmák egyik meghatározó paradigmája, a partnerség enélkül ugyanis nem jöhet létre.
Ugyanakkor a nemzetközi szakirodalmat forgatva, illetve nemzetközi megbízókkal tárgyalva azt tapasztalom, részben jelentős különbségek vannak abban, ahogyan ezekről a szakmákról beszélünk: kinek mit jelent a coaching és a szupervízió, ki és milyen a jó coach /szupervizor? Továbbá mindezekről milyen elméleti keretek mentén tudunk kommunikálni úgy, hogy azt érezzük, egy nyelvet beszélünk?
Hasonló dilemmákkal gyakorló kollégák Európa szerte szembesülnek, így 2012. őszén az ANSE kezdeményezésére és támogatásával elindult az az Európai Únió által támogatott projekt, melynek fő célkitűzése, hogy nagyobb átláthatóságot és összehasonlíthatóságot teremtsen az európai gyakorlatban a különböző coaching és szupervíziós megközelítések, irányzatok között.
Az ECVision Projekt célja, hogy megalkosson egy olyan egységes keretrendszert, amelyben leírhatóak és összehasonlíthatóak a coaching és szupervíziós megközelítések és kompetenciák. Mindezek eszköze egy nemzetközi összehasonlító szótár létrehozása, illetve egy olyan kompetencia-mátrix megalkotása, amely lehetővé teszi a szakmák és ezek képzéseinek összehasonlítását a tanulási outputok meghatározása által.
Nagy öröm számomra, hogy hat európai ország mellett Magyarország képviseletében én is részt vehetek ebben a munkában, amely hitem szerint segítséget adhat a coach és szupervizor szakemberek mindennapi munkájában, a tanulásban és az oktatásban és nagyban hozzájárulhat hazánkban a szakmák professzionalizálódásának útjához. A projektről további információkat a folyamatosan frissített weboldalon olvashatsz.
Hogy ez a cél megvalósulhasson, örömmel várok a projekt és az együttgondolkodás iránt nyitott kollégákat! Ha van kedved értesülni a projekt eredményeiről már a munka folyamatában, vagy ha ezen túl van kedved egy közös műhelymunkában időről-időre együtt gondolkodni, várom jelentkezésedet a ezen az e-mail címen!
A projekt jelenlegi, induló fázisában igyekszünk országokra bontva minél átfogóbb képet kapni a coaching és a szupervízió definiálásáról. Hogy ez a kép reális legyen, számomra fontos kiindulópont az, hogy a szakma, a kollégák hogyan definiálják a professziót, amelyben tevékenykednek.
A kérdések, amikre most választ keresünk:
- Ki a coach?
- Mi a coaching?
Természetesen a válaszokat bizalommal kezelem, és csak összesítve használom fel, nevek nélkül, a fenti kutatási céllal. A definíciókat szintén erre az e-mailcímre várom!
Madai Kriszta ACC coach, szupervizor
a CoachAkadémia ügyvezető igazgatója
