A Magyar Coach Egyesület november 8-i rendezvényén az Innermetrix megoldásai voltak a főszereplők, melyek az emberi teljesítményt meghatározó „összetevőket” három szinten mérik. Ezen belül aDISC Index volt a rendezvényen a leghangsúlyosabb, amely a Dr. William Marston által kidolgozott viselkedési dimenziók modern értelmezése.
Ez a riport a legkönnyebben értelmezhető és ez az, ami a legkevésbé hatol mélyebb személyiség tartományokba. A viselkedési stílus négy dimenzióját – döntésképes, interaktív, stabilizáló, körültekintő – és ezek dinamikus kombinációját mutatja be.
A riport egy adott személy természetes és felvett stílusát vizsgálja. A természetes stílus azt mutatja meg, hogyan viselkedünk, amikor a legtermészetesebbek vagyunk, amikor önazonosan, autentikusan viselkedünk, amikor hitelesek, őszinték vagyunk önmagunkhoz. Ehhez a stílushoz térünk vissza nyomás alatt, stresszhelyzetekben. A felvett stílus mutatja meg, hogyan viselkedünk, ha úgy érezzük, megfigyelnek bennünket, vagy ha tudatosul bennünk, hogyan viselkedünk.
Rendkívül fontos, hogy viselkedésünk a különböző élethelyzetekben minél közelebb maradjon természetes stílusunkhoz, hiszen ekkor vagyunk komfortosak, ezzel csökkenthetjük a stresszt, ekkor tudjuk leghatékonyabban kihasználni a viselkedési stílusunkból fakadó lehetőségeket. Ha túl sokáig működünk felvett stílusban, akkor viselkedésünk kevésbé lesz önazonos, stresszhelyzetbe kerülhetünk, veszíthetünk hatékonyságunkból.
Természetes és felvett stílusunk és az ebből fakadó további sajátosságok ismerete az önismeret alapvető része. Általa feltárhatunk lehetőségeket saját hatékonyságunk, motivációs szintünk növelésére, felismerhetjük erősségeinket, fejleszthető területeinket, tudatosíthatjuk a számunkra kedvező munka/környezetet, kommunikációs stílust, tanulási és tudás megosztási módot.
Coachként az önismeret és az emberismeret alapvető munkaeszközünk. Gyakran feladatunk a tükörtartás, a visszajelzés adása. Időnként azonban nekünk magunknak is érdemes tükörbe néznünk és átélnünk a visszajelzés, a szembesülés élményét.
A rendezvény erre is lehetőséget adott. A HDTeam felajánlásaként a program résztvevői előzetesen kitölthették a tesztet, melynek eredményéről személyre szóló elemzést kaptak.
Én, a cikk egyik írója is részt vettem a tesztben. A kérdőív kitöltése könnyű és szórakoztató volt, nem keltette nehéz, tudományos felmérés benyomását. A kitöltés után kapott elemzés részletessége, komplexitása és validitása azonbanőszinte elismerést érdemel!
Az egyéni tanulságok levonásán túl a teszt eredményei további kérdések megfogalmazását és vizsgálatuk igényét vetette fel. A szakmában és a közvélekedésben is ismertek kompetenciák, személyiségjegyek, melyek a coachokkal kapcsolatban fogalmazódnak meg. Mindezidáig azonban nem készült vizsgálat arra, valóban milyenek vagyunk coachok? Megfelelünk-e a megfogalmazott kompetenciaigényeknek és személyiségjegyeknek? Van-e a szakma képviselőire jellemző viselkedési stílus? Milyen értékek jellemeznek bennünket? Levonhatók-e általános, szakma specifikus következtetések?
A tesztet kitöltő mintegy 30 coach – nem reprezentatív – adatainak emzése is hozott néhány érdekes eredményt. Először is nézzük a DISC riportokat, ami a kommunikációs, viselkedési stílusnak a négy dimenzióját méri.
• Decisive (Döntésképes) — Ahogyan a problémákat megközelíti és döntéseket hoz, probléma-megoldási és hatékonysági preferencia
• Interactive (Interaktív) — Ahogyan másokkal kommunikál és véleményt cserél, a kapcsolatteremtési és érzelemkifejezési preferencia
• Stability (Stabil) — Ahogyan előnyben részesíti a történések sebességét, a gyorsaságra, következetességre és egyenletességre vonatkozó preferencia
• Cautious (Körültekintő) — Ahogyan a szabályokat igényli és kezeli, az eljárások, mértékek és szabályok iránti preferencia
A coachok elsőszámú stílusdimenzióinak arányát és annak változását mutatja az alábbi diagram.
A coachok DISC profiljának összesítése alapján érdekes következtetések vonhatók le. A coachok természetes stílusát vizsgálva legtöbbjük (42,9 %) elsőszámú stílusa interaktív (I), legkisebb arányban (8,6 %) található elsőszámú stílusként a stabilizáló (S). A coachok döntő többsége 83,4 %-ának egyetlen elsőszámú természetes stílusa van, 16,7 %-uknál két stílus egyenlő mértékben jellemző.
Legtöbbjük (40,6 %) elsőszámú felvett stílusa körültekintő (C), míg legkevesebben (12,5 %) ebben az esetben is a stabilizáló (S) elsőszámú felvett stílussal rendelkeznek. A felvett stílus tekintetében a coachok szinte mindegyike (96,9 %) egyetlen elsőszámú felvett stílussal rendelkezik.
A coachok felvett stílusát tovább vizsgálva azt tapasztaltuk, hogy 50 %-uk elsőszámú stílusa megváltozott. Ez igazán meglepő érték, hiszen nemcsak önmagában nagyon magas, hanem jóval fölötte van a „nem coach populációban” tapasztalt arányhoz képest is. (mintegy 15-20%)
Különösen izgalmassá teszi az okok későbbi vizsgálatát, hogy a coachok természetes profilja nagy általánosságban szélsőséges értékektől mentes, nagy rugalmasságot és ezáltal könnyen megteremthető viselkedési szinkront biztosít. Ennek ellenére többségüknél – nehezen indokolható – nagy elmozdulás található a természetes és felvett stílusban, aminek a nagyon markáns megjelenése az, hogy 50%-uk esetében az elsőszámú dimenzió is megváltozik.
A természetes és felvett stílusdimenziók közötti átlagos változáslegjelentősebb mértékben a stabilizáló (S) és interaktív (I) stílusdimenzióban figyelhető meg.
Vigyázat, veszélyes következtetés!
A természetes és felvett stílus közötti nagy eltérések azt jelzik, hogy a coachok a munkájukat olyan helyzetnek tekintik, amiben nagyon meg kell felelniük és nagyon is viselkedniük kell annak érdekében, hogy az általuk elképzelt coach ideálképnek megfeleljenek. Ez önmagában érthető szándék, de a változások mértéke meglepően nagy, miközben ugyanezen változásoknak nincs egységes iránya, azaz mindenkinél más az elképzelt, megvalósított „ideálkép”. Jelentős változás a coachok háromnegyedénél figyelhető meg. Azaz, a szükségesnél és az indokoltnál jóval nagyobb mértékű lehet a stressz mértéke és a hatékonyság csökkenése.
További érdekes megfigyelést lehet tenni a coachok Érték profiljának elemzése alapján. A felhasznált riport (Értékek Index) a motiváció hét dimenzióját méri. Ezek a következők:
- Esztétikai – az egyensúly, a harmónia és a forma iránti vágy.
- Gazdasági – a gazdasági, vagy gyakorlati megtérülések iránti vágy.
- Individualista-arravonatkozóvágy,hogyfüggetlenésegyediegyénként emelkedjünk ki a tömegből.
- Politikai – vágy az irányításra, a befolyással való rendelkezésre.
- Altruista – a humanitárius erőfeszítések, illetve mások altruisztikus segítése iránti vágy.
- Szabályozási – vágy a rendteremtésre, valamint rutinok és struktúrák felállítására.
- Elméleti – vágy a tudásra, a tanulásra és a megértésre.
A lehetséges értékek közül a szabályozási és gazdasági értékkategóriateljes mértékben hiányzik, mint meghatározó érték dimenzió. (nemcsak az első, de második helyen is.)
A coachok legnagyobb hányada (35,7 %) az individualista és az elméleti (32,1 %) értékkategóriába tartozik. Önmagában ennek a két dimenziónak a nagyon jelentős túlsúlya és a másik két motiváció hiánya is sok kérdést vet fel. Még érdekesebb, ha az individualista és elméleti motivációt összevont dimenzióként próbáljuk megfogalmazni:
Vigyázat, veszélyes következtetés!
A coach, mint Specialista – “Minél többet tudok, annál inkább megkülönböztetem magam és annál távolabb esem a többi embertől” – egy olyan személy, aki a szakértelem, tudás ritka szintjét akarja elérni és, ezáltal magát megmutatni.
További érdekes felvetést jelent, hogy a DISC stílusok alapján a Körültekintő dimenzió erősödik meg leginkább a coachok felvett stílusában, miközben a motivációjukból, a belső meghatározó értékeikből ez teljesen hiányzik.
Látható, hogy e – nem reprezentatív – minta néhány szempont szerinti vizsgálata is eredményezett tovább gondolásra érdemes megállapításokat.
Szándékaink szerint a jelenlegi tapasztalatokra is építve, de komplex és reprezentatív felmérés készítésére Kiss József, a HDTeam vezetője és Kelló Éva executive & business coach együttműködésében a 2013. év elején kerül sor. Ebben a kezdeményezésben minden coach önkéntes részvételére számítunk. Nézzük meg, mi jellemez bennünket coachokat itt és most, 2013-ban, Magyarországon! ISMERJÜK MEG ÖNMAGUNKAT IS! (ne csak az ügyfeleinket).
A leírtakkal kapcsolatos kérdéseket és észrevételeket örömmel fogadjuk!
Kelló Éva és Kiss József
A szerző jelentős vezetői múlttal és coach diplomával rendelkező executive & business coach. 2011-ben elnyerte „AZ ÉV COACHA” címet.
A kis- és nagyvállalatok, a versenyszféra és az állami szektor területén is szerzett tapasztalatokat. Részt vett nemzetközi szervezetek munkájában. Itthon és külföldön egyaránt folytatott tanulmányokat. Rendelkezik oktatói és kutatói tapasztalattal is.
„Hiszek abban, hogy minden ember lehet saját sorsának kovácsa, hogy minden helyzetben számos lehetőség kínálkozik, a kérdés csak az, hogy nyitottak vagyunk és észrevesszük-e a lehetőségeket, megragadjuk-e őket és cselekszünk-e értük kitartóan. Hiszem, hogy hozzáállásunk alapvetően befolyásolja a további történéseket. A coaching folyamatok során is abban támogatom partnereimet, hogy felismerjék a saját történeteikben betöltött szerepüket és felelősségüket, megtalálják és tudatosítsák lehetőségeiket és kitartóan cselekedjenek céljaikért.”
Kiss József – magyar és külföldi tulajdonban lévő vállalatoknál eltöltött több, mint 20 éves cégvezetői, értékesítési vezetői pályafutása során „élesben” is meggyőződött arról, hogy a vezetőkben és munkatársakban rejlő személyes és csoportos értékek és tehetségek megismerésén és hasznosításán múlik döntő mértékben az üzleti eredményesség.
2001-ben hozta létre kollégáival a HDTeam – Human Development Team céget és azóta ennek vezetőjeként segít másoknak is a személyes és céges tartalékok beazonosításában és kihasználásban. Munkájukban nagymértékben támaszkodnak online diagnosztikai megoldásokra is. Az Innermetrix egyik első magyarországi akkreditált tanácsadó partnere. Az IMX eszközök használatára épülő „What’s your genius?” program magyarországi képviselője.
„All Profits Are Generated Between The Ears. – Minden nyereség a fülek között képződik.”
