A Magyar Coachszemle fontos feladatának tekinti a szakma híreinek, újdonságainak közvetítésén kívül, hogy teret adjon a coaching és a kapcsolódó tudományterületeken végzett kutatások, elemzések publikációinak. Folyóiratunk ezzel szolgálni kívánja a tudásmegosztást, és növelni a coaching szakma hazai ismertségét és elismertségét.

A Magyar Coachszemle közlési feltételei

1. Az Magyar Coachszemle olyan magyar vagy angol nyelven beküldött kéziratokat – tanulmányokat, cikkeket, beszámolókat, esettanulmányokat és könyvismertetéseket – fogad el közlésre, amelyek középpontba állítják a magyarországi és a nemzetközi coaching szakma, illetve a hozzá kapcsolódó módszertanok, határterületek elméleti és gyakorlati kérdéseit.

2. A cikk terjedelme tanulmányok esetén nem haladhatja meg az egy szerzői ívet (egy ív 40 000 karakter, szóközzel). Beszámolók, recenziók esetében ne haladja meg a fél ívet. Ha a téma kifejtése szükségessé teszi, a szerkesztőség mérlegeli az ennél hosszabb tanulmányok elfogadását.

A cikkeket Calibri (ha nem lehetséges akkor Helvetica vagy Times New Roman) betűtípust használva, .docx vagy .doc formátumban elmentett elektronikus formában kéri a szerkesztőség. A cikk fájlneve minden esetben tartalmazza a szerző nevét, és a cikk címét!

3. A cikk előtt jelenjen meg a szerző neve a lapszámban megjeleníteni kívánt formában, illetve a cikk címe. A cikk végén kérjük, maximum 100 szó terjedelemben csatolja a bemutatkozását, amellyel a "Szerzőink" rovatban fog szerepelni.

4. A cikkhez csatolja fotóját, amely színes, maximálisan 1200x1000 px méretű. A fotó fájlneve tartalmazza a szerző nevét.

5. A könyvismertető cikkek elején fel kell tüntetni a könyv szerzőjét, illetve szerkesztőjét, címét, fordítóját, továbbá a könyv megjelenési helyét (helység), kiadóját, a megjelenés évszámát és terjedelmét (oldalszám).

6. A cikkben megjeleníteni kívánt képeket és ábrákat külön fájlban küldje el. A főszövegben jelenjen meg az ábra száma és kérjük lila színnel emelje ki azt az alábbi módon: 1. ábra  vagy 1. kép. A külön fájlok a szövegbe illesztett ábra/kép számán és nevén legyenek elnevezve: 1. ábra  vagy 1. kép. Elfogadott formátumok: jpeg, png, bmp

7. Szöveg közbeni kiemelésként dőlt betű, esetleg félkövér betű alkalmazható; ritkítás és aláhúzás nem. A kisebb betűvel szedett szövegrészek mérete 9 pont. A jegyzeteket a végjegyzet paranccsal előállítva, arab számokkal sorszámozva kérjük az anyagba illeszteni.

A kizárólag szakirodalmi hivatkozásokat tartalmazó adatokat kérjük, NE a lábjegyzetben adja meg, hanem a főszövegben jelölje azt a 8. és 9. pontban leírt módon.

8. Irodalmi hivatkozások/idézetek alkalmazásának módja a cikk szövegében

Alapvető irányelv: a forrásadatokat úgy kell megadni, hogy annak alapján pontosan visszakereshető legyen az információ helye.

Az irodalmi hivatkozások esetében a főszövegben a szerző neve után zárójelben a megjelenés évszámát [pl. "Freud (1910c) Leonardo-tanulmányában..."], vagy zárójelben a szerző vezetéknevét és a megjelenés évszámát [pl. "A Leonardo-tanulmány... (Freud, 1910c) ... "] kérjük feltüntetni. Utóbbi esetben a szerző és az évszám közé vesszőt teszünk!

Ha egy adott témánál több szerzőre hivatkozunk, akkor a zárójelben a szerzők neveit és a hozzájuk tartozó évszámokat, kronológiai sorrendben ";" azaz pontosvesszővel választjuk el. [pl. "(Freud, 1910c; Ferenczi, 1913; Winnicott, 1971)"]

Ha lehetséges, az eredeti megjelenési dátumokat kell megadni a szövegben, a jelenlegi változat a tanulmány végi irodalomjegyzékben tüntetendő fel.

Ha egy mű egészére hivatkozunk, nem kell a hivatkozásnál az oldalak számát feltüntetni. Azonban minden olyan alkalommal, amikor a referencia egy könyv meghatározott helyén tárgyalt meghatározott problémára utal, a könyv egy részére (oldal, fejezet, tanulmány) hivatkozunk, az oldalszámo(ka)t fel kell tüntetni. A forrásadatokat úgy kell megadni, hogy ennek alapján pontosan visszakereshető legyen az információ helye.

Ha azonos szerző(k)től azonos évben több tanulmányra történik hivatkozás, akkor a közleményeket az évszám után írt "a", "b", stb. betűkkel kérjük megkülönböztetni mind a szövegben, mind az irodalomjegyzékben.

A cikk szövegében három szerzőig mindhárom, négy vagy több szerző esetén az első két nevet ki kell írni, az irodalomjegyzékben azonban minden szerző nevét meg kell adni.

A két szerző egy művére történő hivatkozás esetén a főszövegben a szerzők vezeték nevei közé "és"-t írunk, majd utána következik vesszővel elválasztva az évszám [pl. "(Arnold és Atwood, 2005)"].

Három szerző esetén az első két szerző nevét vesszővel választjuk el, majd a második és harmadik közé tesszük az "és" kötőszót [pl. "(Stolorow, Atwood és Orange, 2010)"].

9. Az irodalomjegyzékre vonatkozó szabályok, a bibliográfiai tételek alapvető felépítése

Ha könyv:
Szerző neve: Cím. Kiadás helye, Kiadó, évszám.
Pl: John Doe: The Citation. Oxford, Oxford University Press, 2002. Oldalszám, ha szó szerinti az idézet.

Ha tanulmánykötetben szereplő tanulmány:
Szerző neve: Tanulmány címe. In: Szerző vagy Szerkesztő neve (utóbbi esetben „szerk.” megjelöléssel): Cím. Kiadás helye, Kiadó, Évszám. Oldalszámok. Pontos oldalszám, ha szó szerinti az idézet.
Pl.: John Doe: The Citation. In: Jane Doe ed.: On John Doe. Oxford, Oxford University Press, 2002. 102-111.

Ha folyóiratban szereplő tanulmány:
Szerző: Tanulmány címe. Folyóirat címe, Év/szám. Oldalszámok. Pontos oldalszám, ha szó szerinti az idézet.
Pl.: John Doe: The Citation. Poetics Today, 2002/2. 23-32.

Hivatkozási minták

Egyetlen szerző könyve:
Földényi F. László: A medúza pillantása. Budapest, Lánchíd, 1990.

Fordított könyv:
Marsilio Ficino: A szerelemről. Ford.: Imregh Mónika. Budapest, Arcticus, 2001.

Két vagy három szerző könyve:
Max Horkheimer – Theodor W. Adorno: The Dialectics of Enlightenment. Cambridge, Cambridge University Press, 1971.

Háromnál több szerző könyve:
Carl Gustav Jung, et. al: Man and His Symbols. Garden City, NY, Doubleday and Co., 1969.

Szerkesztett kötet:
Kovács Mónika (szerk.): Holokauszt: történelem és emlékezet. Budapest, Jaffa Kiadó, 2005.

Többkötetes kiadvány:
John Middleton Murry (ed.): The Letters of Katherine Mansfield. Vols. I-II. London, Constable, 1928.

Folyóiratcikk:
Rácz I. Péter: A történeti narratíva poétikai szerepe a mai magyar irodalomban. Márton László, Láng Zsolt, Háy János és Darvasi László regényei. Prae, 2000/1-2. 117-156.

Tanulmány vagy könyvfejezet szerkesztett kötetből:
K. Horváth Zsolt: Az ötök jele. Nyom, nyomozás és értelemképzés a microstoria látószögéből. In: Rákai Orsolya – Z. Varga Zoltán (szerk.): A narratív identitás kérdései a társadalomtudományokban. Budapest – Szeged, Osiris-Pompeji 2003. 173-208.

Tanulmány egyszerzős tanulmánykötetből:
Kelemen János: Kant és Herder történelemfilozófiai vitája. In: Uő: Az ész képe és tette. A történeti megismerés idealista elméletei. Budapest, Atlantisz Kiadó, 2000. 15-50.

Film:
Nicholas Ray (dir.): Rebel Without a Cause. Warner Brothers, 1955.

Elektronikus anyagok (pl. online CD-ROM):
The Dickens Web. Developer: George P. Landow. Editors: Julie Launhardt and Paul D. Kahn. Environment: Intermedia 3.5. Providence, R.I.: Institute for research in Information and Scholarship, 1990.

Internetes forrásból származó cikkek:
George P. Landow: Hypertextuális Derrida. Forrás: http://www.artpool.hu/hypermedia/index.html (letöltés időpontja: 2011.08.28.)

Mivel a Magyar Coachszemle nonprofit szakfolyóirat, a publikációkért nem áll módunkban honoráriumot fizetni.

A szerző a publikációval nem mond le szerzői jogairól, ezzel együtt pedig vállalja az írás tartalmi elemeiért a felelősséget. 

A szerző vállalja, hogy a Magyar Coachszemle szakmai számaiban publikált írásait más médiumokban, hírlevelekben az eredeti megjelenés feltüntetésével teszi közzé.

A Magyar Coachszemle szakmai számaiban megjelenő írásokat és ezek pontos bibliográfiai adatait az ISSN International Centre, a Magyar ISSN Nemzeti Központ, illetve az Országos Széchenyi Könyvtár Elektronikus Periodika Archívuma hosszútávú megőrzés céljából archiválja. 

A cikkekben és bemutatkozásokban céglogót, reklám jellegű tartalmakat nem áll módunkban megjelentetni.

A cikkekhez tartozó fotókat, ábrákat, illusztrációkat abban az esetben közöljük, ha a szerzői jogokkal Ön rendelkezik, vagy ezek publikálása nincs szerzői joghoz kötve.

A beérkezett cikkeket a Szerkesztőség szakmai és nyelvi szempontok alapján lektorálja. A cikkek elfogadásáról és megjelenésének feltételeiről a Szerkesztőség dönt.

Magyar Coachszemle

Töltse le most legfrissebb lapszámunkat!


PDF formátum   890 Ft

Márka
ISSN 2063-6679

 

BEJELENTKEZÉS