Második évadjánál tart a „Coaching Határok Nélkül” című nemzetközi programsorozat, amelynek megteremtője, Ábri Judit arra törekszik, hogy havonta új külföldi előadókkal friss tudást hozzon az országba, hogy a hazai vezetők olyan trénerektől, coachoktól, fejlesztőktől tanulhassanak, akik a világ legelismertebb vezetőit - legyen az a magyar cég külföldi partnerei vagy akár a konkurenciája - is képzik.   Robert Dilts személyében világklasszis jön Budapestre. Az NLP egyik atyja először látogat el hozzánk. Ő olyan coach tanácsadó aki nemcsak a Szilícium-völgy klasszisainak a gondolkodását ismeri, hanem az emberiség legjelentősebb zsenijeinek a gondolkodását is modellezte. Közvetlen budapesti látogatása előtt kérdeztük.

 
PÁ: Teremtsünk egy olyan világot, amelybe az emberek tartozni akarnak! Ez a jelmondat szerepel a honlapján is. Vonzó program. Mi az első lépés, hogy ebbe az irányba lehessen haladni?
 
RD: Kezdjük azzal, hogy nyissunk a víziónk, a tervezett jövőnk irányába. A vízió legegyszerűbb meghatározása: egy mentális kép arról, hogy milyen lesz a jövő, vagy milyen lehet. A vízió megalkotására való képességünk magában foglalja azt a képességet is, hogy gondolkozzunk, és tervezzük a jövőt képzelőerővel és bölcsességgel. A víziónk használata azt jelenti, hogy el tudjuk képzelni a hosszú távú lehetőségeket, és azokra tudunk koncentrálni. Ez azt is jelenti, hogy túl tudunk lépni az "itt és most" korlátain, és el tudunk képzelni jővőbeni forgatókönyveket. Azt, hogy miből szeretnénk többet látni, és miből kevesebbet a világban. Például jobb egészséget és kevesebb betegséget, több örömöt és kevesebb szenvedést és így tovább. Ebben a jövőképben benne vagyunk mi, de az is benne van, hogy mások életét, hogyan tudjuk jobbá tenni. 
Így fogalmazva a vízió a következő kérdéseket és válaszokat veti fel: Mit akarsz létrehozni a világban, ami túl mutat rajtad? Miből akarsz többet látni és miből kevesebbet a világon? Milyen az a világ, amelyhez tartozni akarsz?
A Nobel díjas indiai író, Rabindranath Tagore szavaival: “Aludtam és azt álmodtam, hogy az élet az öröm. Felébredtem és azt láttam, hogy az élet szolgálat. Cselekedtem és megláttam, hogy a szolgálat az öröm.” 
Egy olyan világnak a megalkotása, ahova az emberek tartozni akarnak három dologról szól: álmodni, felébredni és cselekedni. 
 
PÁ:  Működéséhez csupa világklasszis neve kapcsolódik. Könyvet írt Leonardo, Tesla, Einstein, Freud, Walt Disney és Mozart gondolkodásmódjáról. Mi bennük a közös?
 
RD: Erre a kérdésre válaszolva fontos figyelembe venni, hogy sok híres lángelmének és vezetőnek nem mindig csodásan indult az életútja. Nézzük csak a következő példákat:     Albert Einstein 3 éves korára tanult meg beszélni. Az iskolában senki nem figyelt fel rá. Az egyik iskolai tanára meg is mondta neki: " nem viszed sokra az életben." Amikor leérettségizett, akkor szabadalmi ügyintézőként kellett elhelyezkednie, ahelyett, hogy taníthatott volna, ahogy eredetileg szerette volna. De egyetlen korábbi tanára sem adta meg neki azt az ajánlást, amire szüksége volt.
Leonardo da Vinci házasságon kívül, törvénytelen gyerekként született, hivatalosan sosem járt iskolába.  A nagy tudós Isaac Newton is gyengén szerepelt az iskolában, és nem tekintették “ígéretesnek".  Beethoven zenetanára meg azt mondta róla: “Zeneszerzőként reménytelen."   Walt Disney-t első főnöke, egy újság szerkesztője, kirúgta, mert véleménye szerint "nincs semmi képzelőereje, és jó ötlete sincs". Disney háromszor is csődbement, mielőtt létrehozta volna mindent túlélő, szórakoztató birodalmát. A brit miniszterelnök Winston Churchill -, akinek vezetői nagyságát tartják legfontosabb tényezőnek az angolok Hitler feletti győzelmének  -, megbukott a 6. osztályban, és évet kellett ismételnie, mert nem ment át azon vizsgán, ami ahhoz kellett, hogy felsőbb osztályba léphessen.  Abraham Lincoln, akit messze földön a legnagyobb amerikai elnöknek tartanak, kétszer is megbukott üzletemberként, és hat államban vesztett a választásokon, mielőtt megválasztották volna az Egyesült Államok elnökének.
Ami a bukások után sikeressé tette ezeket az embereket, a jövőképük volt. Az, hogy kapcsolódtak valamihez, ami a személyükön túlmutat, és határozott meggyőződésük, elhivatottságuk volt a vízió iránt. Erősen hittek önmagukban, ez inspirálta őket a kitartásra. Nyilván való az is, hogy tanulni tudtak a kudarcaikból.
Az alkotó géniuszok három közös tulajdonsága, hogy: jól elvannak a bizonytalansággal. Képesek a látszólagos ellentétek, és ellentmondások, paradoxonok egymás mellettiségének elfogadására, és állhatatosak.
A kreatív géniuszoknak nem kell a választ hamarabb megtudniuk, mint ahogy annak itt az ideje. Sőt, nemcsak eltűrik a bizonytalanságot, de még élvezik is, hogy nem tudják előre a válaszokat. A kreatív géniuszok képesek egyidejűleg elfogadni különböző álláspontokat, nézeteket és többféle realitást is.  A nagy dán fizikus, Niels Bohr mutatott rá, hogy két fajtája van az igazságnak: a felszínes és a mély igazság. A mély igazság az alapja a szubjektív megéléseinknek. A tény hogy valakit szépnek látunk, nem jelenti azt, hogy ugyanakkor nem lehet csúnya is. Az öröm nem jár bánat nélkül. A legrosszabb, ami valaha történt velünk lehet, hogy egyben a legjobb is, ami valaha történt velünk. Ahol fény van, ott árnyék is van.
A képesség, hogy tudatában legyünk ezeknek a látszólag ellentétes realitásoknak anélkül, hogy az egyiket "helyesnek" a másikat "tévesnek" titulálnánk, elengedhetetlen feltétele az alkotóképességnek. Gregory Bateson antropológus, és társadalomtudós azt tartja: "A bölcsesség abból születik, hogy összedugjuk fejünket, és őszintén ütköztetjük a nézeteinket anélkül, hogy bármin változtatnánk."
Amikor kíváncsisággal tudunk szemlélni különböző nézeteket, gyakran keletkeznek új, meglepő megoldások.
Fontos az állhatatosság képessége is. A kreatív lángelmék nem adják fel még bizonytalan és ellentmondásos körülmények között sem. 
 
PÁ:  Mi az, amit a legnagyobbaktól átvehetnek a hétköznapok emberei, vezetői?
 
RD: A legnagyobb vezetők azok a HÉTKÖZNAPI emberek, akiknek világos jövőképük van, hisznek önmagukban, és másokban, akik megértik és hiszik, hogy képesek változtatni a dolgokon. Steve Jobs gyönyörűen magyarázta meg ezt:
“Amikor felnősz, általában azt hallod, hogy a világ olyan amilyen, és az életed éld csak le nyugodtan abban a világban. Próbáld elkerülni, hogy falba ütközz. Próbálj szép családi életet élni. Érezd jó magad. Spórolj egy kis pénzt. De ez nagyon korlátozott élet. Az élet ennél sokkal tágabb lehet,  ha felfedezel egy egyszerű tényt: hogy minden, amit, magad körül életnek hívsz, emberekből jött létre, akik nem voltak  okosabbak nálad. Te mindezt megváltoztathatod. Befolyásolhatod. Megalkothatod a saját műveidet, amelyeket mások használhatnak. Van egy pillanat, amikor megérted, hogy megpiszkálhatod, alakíthatod az életet….és ha itt megnyomod, valami más fog kijönni a másik végén; hogy megváltoztathatod, formálhatod. Talán az a legfontosabb, hogy rázd le azt a tévhiedelmet, hogy az élet csak az, ahol tartasz, és azt kell élned, ahelyett, hogy változtatnál, javítanál,  nyomot hagynál rajta.
Ezt bárhogy is tanulod meg, ha egyszer megtanultad, akkor meg akarod változtatni, jobbá akarod tenni az életet, ami amúgy sok szempontból jól el van szúrva. De ha egyszer már megtanultad ezt, soha többé nem marad minden ugyanúgy.” 
Amikor a hétköznapi ember rájön, hogy változtatni tud, akkor lesz nagy vezető belőle.
 
PÁ: Olyan nagy cégekkel állt, és áll kapcsolatban, mint a Fiat Group, Telecom Italia, IBM Europe, Apple Computer, The World Bank, The Old Mutual, Hewlett-Packard, Alitalia, AT Kearney and Ernst & Young. Mit nyújt nekik, amiért ezek a cégek éppen őt választják a világ sok ezer coacha közül?
 
RD:  Egy vállalat nem él sokáig irány és a céljait segítő energia nélkül. A vízió és a motiváció a mai világban alapszükséglet a túléléshez és a boldoguláshoz. A vállalatoknál emberek dolgoznak, akiknek van jövőképük, hisznek magukban, és tudják, hogy rajtuk múlik a változás, rajtuk múlik minden. Ők tudják megteremteni a kíválóság kultúráját is. Ez az alapja a világszínvonalon működő vállalatoknak. Másfelől viszont az emberi korlátok válhatnak akadályaivá, hogy kiemelkedő lehessen a vállalat. 
Az egyik legfontosabb, amit a vállalatokért teszek, hogy segítem a vezetőiket. Abban, hogy jövőképet kommunikáljanak, megértsék az embereket és a motivációikat és, hogy átalakítsák, megváltoztassák korlátaikat. Ez lehetőséget teremt az összehangolódásra, a nehéazségekkel szembeni ellenállásra, és innovációra, kíválóságra épülő kultúrát hoz létre.
 
PÁ: Az NLP módszerének egyik megalkotójaként mennyire ragaszkodik hozzá, vagy más eszközöket is használ? 
 
RD: Az NLP arra épül, hogy kiemelkedő embereket modellez, és folyamatosan fejlődik azáltal, hogy a kíválóságot modellezi, ahogy ezt a géniuszok stratégiájáról írt tanulmányomban is teszem. A következő könyvem, a Success Factor Modeling (Siker Tényező Modellezés) például sikeres vállalkozók és vezetők modellezéséről szól. Olyanokról, mint Steve Jobs, akik bemutatják és megmutatják, hogyan valósítsuk meg az álmainkat, és hogyan alkossunk ugyanakkor egy jobb világot. 
 
PÁ: A cégek jövőképének megalkotásában milyen szerepe van a coachnak?
 
RD: Coaching olyan szakterület, amely 1980 óta nőtt ki és fejlődött hatalmasat. Sokkal szélesebb területet ölel fel, mint a tanácsadás vagy pszichoterápia és könnyen alkalmazható csoportoknál, csapatoknál csak úgy, mint egyéneknél. 
Általánosságban azt lehet mondani, hogy olyan folyamat, amely az egyént és a csapatot is segíti, hogy képességük legjavát adják. Megmozgatja az egyén erősségiét és segíti a belső akadályok és korlátok leküzdésében, hogy a legnagyobb teljesítményét elérje, és előmozdítja, hogy csapattagként is javuljon az együttműködése. Így a hatékony coaching ahhoz szükséges, hogy hangsúlyt helyezzen a feladatra és a kapcsolatokra is.
 
PÁ:  Első alkalommal látogat Budapestre. Milyen várakozással és üzenettel jön?
 
RD: Nagyon érdekes, hogy a coach szó a magyar falu, Kocs nevéből származik. Ott készítettek kiváló, első osztályú kocsikat, hintókat, szekereket a középkorban és a reneszánsz időkben. Kocs falu a Bécs és Budapest közötti főútvonalon feküdt, és fontos szerepet játszott abban, hogy kényelmes hintóival megkönnyítette a két város közötti közlekedést. Olyan elegánsak és divatosak lettek azok a járművek, hogy más országokban is elterjedtek: így lett ez a bécsieknél Kutsche, amit a párizsiak az osztrák névből kiindulva coche-nak hívtak, Rómában cocchio, Angliában pedig coach. Ezen szállították az embereket egyik városból a másikba. Azóta is, a coaching szó a folyamat, az eszköz, amely egy embert a kiinduló ponttól a célállomása felé viszi, a jelenlegi állapotából a kívánatos állapotba segíti, ideális esetben a legrövidebb úton.
Ha már a coach szó és ezáltal a coaching történelmileg Magyarországra ilyen szépen visszavezethető, úgy találó ha következő coaching evolúció és megújítás is innét indul el.
Ezt fogjuk együtt átbeszélni…..
 
Az interjút Peredi Ágnes készítette