Hat év alatt másfélszeresére duzzadt a világ coachainak száma és ezt a tendenciát a magyarországi adatok is alátámasztják.[1] Ezen a növekvő piacon most indul útjára a specializáció és éleződik a verseny. Egyre nagyobb hangsúly helyeződik arra, hogy egy képzett coach megkülönböztesse magát képzetlen társaitól, hogy képviselje a coaching- folyamatban általában és speciálisan általa nyújtott előnyöket, vagyis kialakítsa énmárkáját.

Vajon milyen döntések meghozatalára van szükség az érvényesüléshez? Létezik egy coachok által elfogadott, egységes irányelv az énmárkával kapcsolatos döntések meghozatalában? Ezek a kérdések motoszkáltak a fejemben és indítottak arra, hogy kutatómunkába kezdjek, melynek eredményeit – a terjedelemnek korlátot szabva – igyekszem itt a lehető legtömörebben bemutatni.

A felmérésben egy hét alatt 28 gyakorló coach (5 férfi és 23 nő) vett részt, akik 28 és 54 év közöttiek, átlagos életkoruk 39,6 év, szakmai tapasztalatuk évek szerinti megoszlását pedig az alábbi ábra mutatja.

 

A megkérdezett coachok 78,6%-a egyetért abban, hogy az énmárka megnyilvánulási formáival kapcsolatos döntés nélkülözhetetlen előfeltétele a tudatos énmárkaépítés, 21,4%-uk pedig ebből a szempontból valamennyire fontosnak tartja azt.

Fenti diagram mutatja, hogy a célcsoport meghatározására a legtöbb megkérdezett coach nagy hangsúlyt fektet, de a pozícionálással kapcsolatos kérdésnél még ekkora bizonytalanság sem mutatkozott. Minden kitöltő valamennyire tudatosan alakítja ki, hogy milyen lenyomatot szeretne hagyni leendő ügyfeleiben.

Helyszín és berendezés

Arra a kérdésre, hogy a coach-tevékenység megkezdése előtt mennyire szükséges az érvényesülés érdekében a coaching helyszínével illetve annak berendezésével kapcsolatban tudatos döntést hozni, az alábbi eredményeket kaptam.

Míg az előző kérdéskor arra voltam kíváncsi, hogy mennyire tartják fontosnak a megkérdezettek a tudatos döntést, addig most arra, hogy mennyire döntenek tudatosan.

 

Miközben 21,5 % vallja, hogy tudatosan választ és dönt ezekben a kérdésekben, a helyszínnel kapcsolatban 71,4 %, míg a berendezéssel kapcsolatban 50 % tartja az ilyen magatartást szükségesnek vagy nagyon szükségesnek. Tehát a coachok bár szükségesnek tartják a döntést, azt általában mégsem (32,2%) vagy csak részben (46,5%) gyakorolják.

Erre a jelenségre magyarázattal szolgálhat, hogy mivel a legtöbb coach a coachee által biztosított (38,5%), vagy nyilvános helyen (38,5%) végzi tevékenységét, így meglehetősen csekély ráhatással bírnak a környezet kialakítására.

Névjegykártya

A kérdéssor alapján kiderült, hogy a megkérdezettek 82 %-a használ névjegykártyát, miközben 89 %-uk tartja azt hasznosnak. Vagyis a kitöltő coachok közül 2 fő nem alkalmaz ilyesmit, de a hasznát nem vonja kétségbe.

Honlap

A felmérésben résztvevők közül öten annak ellenére, hogy hasznosnak tartják a honlap alkalmazását, mégsem alakítottak ki saját internetes oldalt. A válaszokból az is kiderült, hogy a résztvevők 60,7 %-a gondolja, hogy nagyon szükséges és további 32,1 %-uk szerint szükséges egy coachnak érvényesülése érdekében a honlap létrehozásával kapcsolatban tudatos döntést hoznia.

Reklám

A kitöltők 50 %-a azon a véleményen van, hogy a coach tevékenység megkezdése előtt nagyon szükséges az érvényesülés érdekében a marketingkommunikációval kapcsolatban tudatos döntést hozni, 35,7 %-uk szükségesnek gondolja és csupán 4 %-uk mutat bizonytalanságot ebben a kérdésben. A következő grafikonból ki is derül, hogy a 28 fő összesen 94 féle marketingkommunikációs eszközt használ, tehát átlagosan 3,4 eszközt használnak fejenként.

A legnépszerűbb alkalmazott lehetőség az ajánlás és a szóbeszéd, ezt követi a cikk-, könyv- vagy blogírás, majd fej-fej mellett az interjú adás és a social media.

Vizualitás

A név (cégnév) tudatos választását a megkérdezettek 50 %-a tartja nagyon szükségesnek, 32,1 %-uk, szükségesnek, a fennmaradó 17,9 % pedig bizonytalan a választást illetően. Ezek az eredmények és ez a vélekedés tükröződik a gyakorlatot illetően is, hiszen a válaszadók háromnegyede egyértelműen tudatosan dönt ebben a kérdésben, és közel 11 %-uk valamennyire igaznak tarja magára, hogy következetesen választott nevet használ. A logo esetében a tudatos választást 39,3 % nagyon szükségesnek, 35,7 % szükségesnek tartja és 25 %-uk nem határozott ezzel a kérdéssel kapcsolatban. Hasonló adatok köszönnek vissza a valós történések vizsgálatában is. A felmérésben résztvevők közül 67,9 % dönt kifejezetten racionálisan a logo kiválasztásával kapcsolatban, de ezt a meglátást 17,9 %-uk részben, 14,3 %-uk egyáltalán nem tartja igaznak magára nézve.

Egy vagy néhány domináló és következetesen használt szín kiválasztását a felmérésben résztvevők összesen 60,7 %-a tartja valamilyen szinten szükségesnek és további 39,3 % bizonytalan. A gyakorlati alkalmazás tekintetében pedig a megkérdezett coachok 57,1 %-a dönt a szín kiválasztásával kapcsolatban tudatosan 28,6 %-uk valamennyire tudatosan és 14,3 % mondja, hogy egyáltalán nem veszi figyelembe ezt a kérdéskört.

A betűtípus tudatos kiválasztásával és használatával kapcsolatban is hasonló arány mutatkozik, mint a színeknél. A megkérdezettek 57,1 %-a szerint szükséges vagy nagyon szükséges ebben a kérdésben döntést hozni, 39,3 % vélekedik úgy, hogy talán és 3,6% szerint egyáltalán nem szükséges. Mindeközben a gyakorlat vizsgálata alapján látszik, hogy a megkérdezettek 46,6 %-a egyértelműen és 32,1%-uk valamilyen formán foglalkozik a betűtípus kiválasztásával.

A válaszokból kiderült az is, hogy a megkérdezettek kétharmada szükségesnek vagy nagyon szükségesnek tarja a képek és illusztrációk tudatos kiválasztását, egyharmaduk viszont nem rendelkezik határozott véleménnyel ebben a kérdésben. A kérdőívet kitöltők 57,1%-a gyakorlati működése során a saját személyiségéhez igazodóan kiválasztott képet vagy illusztrációt használ, 21,4%-uk valamilyen szinten foglalkozik ezzel a kérdéssel, 21,4% egyáltalán nem mutat ez irányú érdeklődést.

Árképzés

A kitöltők közel fele úgy gondolja, hogy az érvényesülés érdekében nagyon szükséges, közel fele úgy, hogy szükséges az árképzéssel kapcsolatban tudatos döntést hozni. Arra a kérdésre viszont, hogy mennyi a megkérdezett átlagos nettó óradíja, a kitöltők 82 %-a nem adott választ. A három kategóriában (executive-, business-, és life coachingban) kapott válaszokat a következő három grafikon szemlélteti.

A következő kérdés kapcsán kiderült, hogy a résztvevők 32,2 %-a véli igaznak magára nézve, hogy „Az általam meghatározott árban tükröződik az általam nyújtott minőség színvonala is”. 57,2 % lát benne valamennyi igazságot és csupán 10,8 % mondja azt, hogy ez rá egyáltalán nem jellemző.

Azt az állítást, hogy „Az általam nyújtott szolgáltatás árát az ügyfél elvárásainak és a körülmények figyelembevételével, ügyfelenként eltérően állapítom meg.” még többen, a megkérdezettek fele tartja igaznak magára, további 39, 3 % lát benne igazságot és 10,8% vélekedik úgy, hogy egyáltalán nem igaz ez az állítás.

Munka és személyiség

A megkérdezettek közel 93 %-ának valamilyen szinten fontos, hogy a fogyasztóban minél pontosabban lecsapódjon, hogy énmárkájuk mit képvisel és milyen a viszonya más márkákkal. Továbbá a megkérdezett coachok 71 %-a tudatosan kizárólag olyan munkát vállal el, amely összhangban van személyiségével, a fennmaradó 29 % pedig valamennyire igaznak tartja magára ezt a kijelentést.

A megjelenéssel kapcsolatban igen magas a konszenzus. A megkérdezettek háromnegyede vallja, hogy nagyon szükséges a megjelenéssel kapcsolatban tudatos döntést hozni, további 21,4 % szerint pedig szükséges.

Ez a tudatosság és elhatározottság tükröződött a következő kérdésre adott válaszokból is. A kördiagram adatai mutatják, hogy a válaszadók közel 90 %-a a mindennapi gyakorlatban is többé-kevésbé ügyel megjelenésére és tudatosan alakítja ki azt.

Kapcsolati háló

Ha létezne egy egyetértésmérő, az ennél a kérésnél biztosan kiakadt volna. Ugyanis a megkérdezettek 96,4 %-a nagyon szükségesnek tartja a kapcsolati háló tudatos építését és ápolását és a fennmaradó 3,6% sem vitatja annak fontosságát. Azt pedig, hogy ki milyen módon tart szívesen kapcsolatot, az alábbi grafikon szemlélteti.

Nem csupán elméletben, hanem gyakorlatban is működik a tudatosság a coachok között. A válaszadók 96,5 %-a legalább valamennyire igaznak érzi magára azt az állítást: ”Kapcsolati hálómat tudatosan építem.”.

Akkreditációk, egyesületi tagság

Az eredmények alapján a megkérdezettek 46,6 %-a nagyon szükségesnek, 39,3 %-a szükségesnek tartja, hogy saját akkreditációjával vagy egyesületi tagságával kapcsolatban tudatos döntést hozzon. Ez az arány összesen a megkérdezettek közel 86%-át teszi ki. Érdekes viszont, hogy 14,3 %-uk bizonytalan ebben a kérdésben. Ők azt válaszolták, hogy talán szükséges.

A megkérdezettek válaszaiból kiderült, hogy 68 %-uk (19 fő) tag valamelyik egyesületben. A 28 válaszból az is látszik, hogy majdnem minden második válaszadó két egyesületben is tag egyszerre.

13. Melyik egyesületben tag?(több válasz lehetséges)

A válaszadók kisebb arányban (36%) rendelkeznek akkreditációval, mint egyesületi tagsággal, de az ICF népszerűsége az itt adott válaszokban is megmutatkozik.

Jogi háttér

A megkérdezettek 25 %-a szerint nagyon szükséges, további 53,6 %-uk szerint szükséges ebben a kérdésben tudatos döntést hozni. Az alábbi grafikon szerint általában jogi formának a gazdasági társaság tagja vagy tulajdonosaként és/vagy megbízási szerződés alapján történő munkavégzést választják a felmérésben résztvevők.

Képzés

A kitöltő coachok 96,4 %-a tartja valamilyen formán szükségesnek az eredményes működés érdekében az ebben a témában való tudatos választást. Az alábbi grafikon pedig azt mutatja, hogy melyik önfejlesztési irányt mennyire tartják fontosnak.

Arra a kérdésre, hogy ki milyen eszközzel biztosítja saját fejlődését, 93 válasz érkezett. Egy válaszadó így átlagosan több mint 3 módszert alkalmaz.

 

A legnépszerűbb megoldásoknak a konferenciák és szakmai előadások bizonyultak, ezeket követi a coaching és a szupervízó, majd a tréningek. Az iskola rendszerű képzést alkalmazzák a legkevesebben, néhányan (4,4 %) pedig egyéb lehetőségeket (könyvek, cikkek, videók, szakkönyvek, szakirodalom, szaksajtó nyomon követését) is megjelöltek.

Speciális eszközök

Számomra az egyik legérdekesebb kérdés volt, hogy a kereskedelemben bevált technikák hogyan alkalmazhatók a coaching területén, hogy egy coach milyen speciális eszközöket alkalmaz munkája során.

A válaszokból látszik, hogy egy coach átlagosan valamivel több, mint két ilyen eszközt használ. A legtöbben a differenciált árképzést (31,7 %) és a kedvező ajánlatok, csomagok (28,3 %) módszerét alkalmazzák.

Végül a kérdőívre kapott válaszokból kiderülő, összességében felállított fontossági sorrendet az alábbi táblázat szemlélteti.

 

 

 

 

 

 

 

1. ábra Tevékenysége megkezdése előtt mennyire szükséges és hasznos egy coachnak érvényesülése érdekében az alábbi témákkal kapcsolatban tudatos döntéseket hoznia - rangsor

sor-szám

eszköz

szükséges (%)

nagyon szükséges (%)

összesen (%)

1

Kapcsolati háló

3,6

96,4

100

2

Megjelenés

21,4

75

96,4

Önfejlesztés

39,3

57,1

96,4

3

Árképzés

46,4

46,4

92,8

Elvégzett munka

35,7

57,1

92,8

Honlap

32,1

60,7

92,8

4

Kommunikációs eszközök

35,7

50

85,7

Akkreditációk, egyesületi tagság

39,3

46,4

85,7

5

Név (cégnév)

32,1

50

82,1

6

Jogi háttér

53,6

25

78,6

7

Logó

35,7

39,3

75

8

Helyszín

50

21,4

71,4

9

Képek, illusztrációk

25

42,9

67,9

10

Színek

35,7

25

60,7

11

Betűtípus

35,7

21,4

57,1

12

Helyszín berendezése

39,3

10,7

50

 

 



[1] Az International Coach Federation (ICF) megbízásából a PricewaterhouseCoopers (PWC) nemzetközi tanácsadó cég által 2011-ben, világszerte 12.000 és Magyarországon 126 coach részvételével végzett kutatás szerint a világon – a hat évvel ezelőtti, szintén a PWC által végzett hasonló felmérés 30.000 fős adatával szemben – hozzávetőlegesen 47.500 coach dolgozik.