Kutatások

Miből áll a coach személyes márkája?

A coaching piac egyre növekszik, s a növekvő piac természetes velejárója az egyre növekvő verseny. Hat év alatt másfélszeresére nőtt a világ coachainak száma, és a magyarországi adatok tanúsága szerint hazánkban is hasonló tendencia figyelhető meg.[1] Egyre nagyobb hangsúly helyeződik tehát arra, hogy a coach megkülönböztesse magát társaitól. Ebben a táguló térben a megkülönböztetés, a kínált szolgáltatás meghatározása és saját magunk kiemelése a tömegből, én-márkánk tudatos építése kulcsfontosságúvá, a versenyelőny egyik megalapozó tényezőjévé vált. Az én-márkaépítés lényege, hogy jómagunk, személyiségünk különleges tulajdonságait gyakorlatilag beleégessük az ügyfelek tudatába.

Bővebben: Miből áll a coach személyes márkája?

Kutatások

A nők ipari kutatás-fejlesztésben való részvételét elősegítő eszközök adaptálhatósága Magyarországon

A kutatás célja és módszertana

Annak ellenére, hogy egyes tudományterületeken a lányokat sújtó diszkrimináció de jure közel száz éve megszűnt, a nők aránya a műszaki, informatikai, matematikai, fizikai képzésekbentovábbra is alulreprezentált. További hátrányt jelent a megszerzett diplomával való elhelyezkedés is. Ez nem csak Magyarországon van így: az Európai Unió tagállamaiban, illetve az OECD országokban végzett kutatások is arról szólnak, hogy a nemek közötti esélyegyenlőtlenség a tudományos kutatás-fejlesztés területén általában is számottevő, de a különbségek az ipari kutatások terén a legnagyobbak. 2011-ben Neelie Kroes, az Európai Bizottság alelnökének védnöksége alatt Budapesten megrendezett Women in Science, Innovation and Tecnology Digital Age konferencia résztvevői további negatív tendenciákra hívták fel a figyelmet; arra, hogy egyre kevesebb nő választja a mérnöki, informatikai, és műszaki tudományos pályát.[1]

Bővebben: A nők ipari kutatás-fejlesztésben való részvételét elősegítő eszközök adaptálhatósága Magyarországon

Kutatások

Felhívás az Európai Únió által támogatott coaching kutatásban való részvételre

Gyakorló coachként és szupervizorként, illetve ezen képzések oktatójaként nagy felelősséget érzek abban, hogyan kommunikálok a szakmáról: mit hangsúlyozok, mit igérek, hol húzom meg a határokat, hogyan dolgozom. Talán mindannyiunk nevében bátran állíthatom, munkánk során nap mint nap szembesülünk azzal, hogy mennyire eltérő módon definiáljuk a szakmák határait, illetve a saját professziónk tartalmát, és az ezekhez kötődő munkamódokat és elvárásokat. Ahogyan Louise van Kessel megfogalmazta, ma a coaching az, amit mi coachok mondunk arról, amit csinálunk.
Mindez a helyzet a felelősségen túl gyakran nehézséget hoz a tiszta keretek megteremtésében, amikor világos egyezség tud születni szakember és ügyfele között abban, milyen igényre, milyen módon, milyen válaszok irányába tudnak együtt indulni.

A világos kommunikáció, és ehhez a megfelelő szavak és megfelelő elméleti keretek megtalálása elengedhetetlen a professzionális jelenléthez, illetve az ügyfél számára is transzparens szerződéses keret kijelöléséhez. A szakmák egyik meghatározó paradigmája, a partnerség enélkül ugyanis nem jöhet létre.

Ugyanakkor a nemzetközi szakirodalmat forgatva, illetve nemzetközi megbízókkal tárgyalva azt tapasztalom, részben jelentős különbségek vannak abban, ahogyan ezekről a szakmákról beszélünk: kinek mit jelent a coaching és a szupervízió, ki és milyen a jó coach /szupervizor? Továbbá mindezekről milyen elméleti keretek mentén tudunk kommunikálni úgy, hogy azt érezzük, egy nyelvet beszélünk?

Bővebben: Felhívás az Európai Únió által támogatott coaching kutatásban való részvételre

Hirdetés

Kutatások

Coaching a felsőoktatásban 2. rész – Végzős hallgatók fejlesztési irányai és lehetőségei coachinggal

A tanulmány első része a Magyar Coachszemle 2012/3. számában jelent meg, online változata a ITT érhető el.

Problémák a végzett hallgatók elhelyezkedésével

A bölcsészettudományi képzési terület kapcsán a korábbiakban tárgyaltakon kívül egy másik problémával is szembesülünk, ami úgymond az érem másik oldala. Ez pedig a képzésből kikerülő, bölcsészettudományi területen diplomát szerzett hallgatók elhelyezkedésének nehézsége. Az elhelyezkedési nehézségek magyarázata az intézmények részéről a túlképzésben, a munkaerőpiac részéről a csökkenő igényekben kereshető. Ahogy Polónyi István megállapítja, a felsőoktatás tömegesedése értelemszerűen magával hozza a diplomák tömegesedését is. Magyarország a diplomával rendelkezők 25-64 éves korú népességre vetített arányának tekintetében (18%) a középmezőnyben helyezkedik el.[1] Ebből következően nyilvánvaló – és ahogy ezt a statisztikai adatok is igazolják[2] –, hogy minél nagyobb a diplomások aránya a társadalomban, annál többen töltenek be a végzettségüknél alacsonyabb szintű munkakört a munkaerőpiacon. 

Bővebben: Coaching a felsőoktatásban 2. rész – Végzős hallgatók fejlesztési irányai és lehetőségei coachinggal

Kutatások

Coaching a felsőoktatásban 1. rész - Felsőoktatási vezetők fejlesztési irányai és lehetőségei coachinggal

Kiindulópont és célkitűzések

A tanulmány két része két fő célkitűzést kíván megvalósítani. Az egyik célja, hogy rámutasson egy lehetséges, a felsőoktatást érintő fejlesztési alternatívára, amely egyrészt a coaching felsőoktatási vezetőknél való alkalmazásában, másrészt a coaching módszer bizonyos elemeinek a pedagógiai készségek fejlesztésében történő felhasználásában rejlik. A másik célkitűzés annak vizsgálata, hogy a coaching mennyiben használható az oktatási rendszerben még bent lévő végzős hallgatók támogatására a munkaerőpiacra való sikeresebb kilépés érdekében. A tanulmány törekszik feltárni mindennek lehetőségeit, illetve esetleges speciális körülményeit. Az eredmények alapján igyekszik megvilágítani továbbá azt is, hogy melyek azok a legfontosabb témakörök, amelyek előkerülnek egy ilyen coaching folyamat során, és milyen problémák merülhetnek fel ezen a területen. 

Bővebben: Coaching a felsőoktatásban 1. rész - Felsőoktatási vezetők fejlesztési irányai és lehetőségei...

Kutatások

Ismerjük meg önmagunkat!

A Magyar Coach Egyesület november 8-i rendezvényén az Innermetrix megoldásai voltak a főszereplők, melyek az emberi teljesítményt meghatározó „összetevőket” három szinten mérik. Ezen belül aDISC Index volt a rendezvényen a leghangsúlyosabb, amely a Dr. William Marston által kidolgozott viselkedési dimenziók modern értelmezése. 

Ez a riport a legkönnyebben értelmezhető és ez az, ami a legkevésbé hatol mélyebb személyiség tartományokba. A viselkedési stílus négy dimenzióját – döntésképes, interaktív, stabilizáló, körültekintő – és ezek dinamikus kombinációját mutatja be.

Bővebben: Ismerjük meg önmagunkat!

Kutatások

Belső coachképzés egy nagyvállalatban - "Mint tehén a jégen ..."

Bevezető a coacholásról

A coacholás az elmúlt egy évtizedben egyre inkább divatossá váló fogalom. A divatosságára az is utal, hogy egyre többen nevezik magukat coachnak, és az is, hogy növekszik a coachképző kurzusok száma.

A coacholás az én gyakorlatomban személyes vezetésfejlesztés. Személyes, azaz a vezetői készségek olyan fejlesztése, amelyet nem otthon, előre tervezek meg, hanem az ügyfelemmel közösen alakítjuk, kifejezetten rászabva, ahogy az aktuális igények, problémák megjelennek. Vezetésfejlesztés, azaz a vezetői pozíciójában alkalmazott működési módok fejlesztését tűzzük ki célul, és nem, vagy csak elvétve foglalkozunk ezek forrásaival, illetve a magánéletében jelentkező problémákkal.

Bővebben: Belső coachképzés egy nagyvállalatban - "Mint tehén a jégen..."

Kutatások

Esettanulmány az Action Learning módszer alkalmazásáról az Avis-nél

Az esettanulmány a Team coaching című átfogó tanulmány részét képezi, és egy 2009-ben zajlott Action Learning projekt alapján 2010 tavaszán készült.

Az Avis Shared Service Center budapesti részlege azzal a céllal alakult 2004-ben, hogy a cég fő szolgáltatásához, az autókölcsönzéshez, biztosítsa az olyan háttérfunkciókat mint a könyvelés, ügyfélszolgálat, beszállítók kezelése, IT és adatbáziskezelés.

Néhány évvel a megalakulásuk után elindult egy nagyszabású projekt, amelynek az volt a célja, hogy az Avis Shared Service Center kiegészüljön tanácsadó és fejlesztő funkciókkal, és egyben tudásközponttá is átalakuljon.

Bővebben: Esettanulmány az Action Learning módszer alkalmazásáról az Avis-nél