A hiánypótló felmérést az Employer Branding Award megbízásából a Brand Excellence kutatói készítették. A kérdések összeállításában a Bindermann I The Employer Branding Company munkatársai működtek közre. A kezdeményezÅ‘k 2017 decemberében a hazai vállalatok Employer Branding helyzetét, munkáltatói márkaépítési gyakorlatát vizsgálták.

2017 májusában készült kutatásomban a frissen (két éven belül) végzett coachok körében vizsgáltam azokat a külső és belső tényezőket, amelyek megnehezítik számukra a coachként való elhelyezkedést. 10-en vettek részt a kutatásban, akikkel 20-30 perces interjúkat készítettem személyesen, Skype-on vagy telefonon.

Jelen tanulmány célja a magyarországi lakosok szegmentálása evési magatartásuk alapján. Empirikus kutatásunk keretében 331 felnőttet sikerült elérni, és azonosítani öt evési stílust a) érzelmi, b) visszafogott, c) íz-, d) illat- és e) szociális hatások következtében történő evés. A kvantitatív eredményeket felhasználva a szerzők öt fogyasztói csoportot különítettek el: neutrális (38,8%), inger-evők (13,9%), társasági gourmet (16,6%), funkcionális (23,6%) és a tudatos (12,1%) evők csoportját. A túlsúly és az elhízás szempontjából az érzelmi és a külső hatásokra történő evési stílus a legveszélyesebb, ami az inger-evőkre, illetve a társasági gourmet-kra jellemző. Míg az előbbi csoportban az X generációhoz tartozó férfiak vannak többségben, addig az utóbbiban a Baby Boomer nők. Mindez hasznos információ egyrészt a táplálkozási szakemberek, másrészt az üzleti szférában dolgozó élelmiszergyártók és éttermek számára. A tanulmány célja egy jól tervezett marketingstratégia kidolgozása az egyes csoportok számára, középpontba helyezve a marketingkommunikációt.

A piackutatást és az ebbÅ‘l készült tanulmányt az ICF megrendelésére a PricewaterHouseCoopers készítette 2015-ben. A jelenlegi tanulmány sorozatban már a harmadik átfogó coaching-szakmai kutatás. A 2007-es és 2012-es benchmarking és follow-up tanulmányok óta a coaching szakma tovább fejlÅ‘dött. A coachingot egyre több szervezet alkalmazza, mint fejlesztési eszközt, a coach kompetenciák alkalmazása pedig túlnÅ‘ a professzionális szakma határain: immár menedzserek, vezetÅ‘k, HR-esek is alkalmazzák mindennapi munkájukban.

Országos kutatást végzett a Magyarországi Coach-szervezetek Szövetsége a magyarországi szakemberek között. A 800 fÅ‘s felmérésbÅ‘l többek között kiderül, hogy a kutatásban résztvevÅ‘k a coach képzettségen kívül is egynél több végzettséggel rendelkeznek: átlagosan 1 fÅ‘re 1,68 végzettség jut. A legtöbben közgazdász, kereskedelmi, banki és HR területen szerzett korábbi szakmai tapasztalattal dolgoznak coachként, 11 %-uk pedig a diplomán felül tudományos fokozattal is rendelkezik.

Új oktatási-nevelési paradigmával kísérletezik néhány magyar szakember. Az új módszer lényege, hogy néhány ügyes kérdéssel és következetes magatartással partnerré teszik a gyerekeket, így azok maguk lesznek a viselkedésük és az eredményességük bírói – és gazdái. Az eljárást már több hazai iskolában is sikeresen tesztelték.

Egy friss felmérésben az Y generáció vállalkozóinak leggyakoribb coaching specifikus témáit vizsgálták. Napjainkban egyre több fiatal dönt úgy, hogy önálló vállalkozásba kezd. Az internet segítségével elérhetÅ‘ határtalan mennyiségű tudásanyag új dimenziókat nyitott az oktatásban.

Az elmúlt években a nemzetközi megbízások következtében szakmailag kinyíltak a határok és mi, az Ascon Consulting coachai egyre többet dolgozunk virtuálisan. Megtapasztaltuk, hogy a virtuális munkának meg vannak a maga szabályai és törvényszerűségei, így az elÅ‘nyei és a nehézségei is.

A hagyományokhoz híven 2014. év végén a Business Coach Kft. 15 együttműködÅ‘ partnerével közösen ismét elindította az aktuális magyarországi coaching piac feltérképezését célzó kutatását. Az internetes kérdÅ‘íveken alapuló, teljes piacot átfogó felmérés eredményeit Komócsin Laura PCC, senior executive coach, a Business Coach Kft. ügyvezetÅ‘je mutatta be a 2015. február 12-én megrendezett 7. Magyarországi Coaching Konferencián.

BevezetÅ‘ gondolatként

Sokan a tanulás szó hallatán elsÅ‘re az iskolai rendszerű képzés keretein belül megvalósuló formára és oktatási rendszerre, az arra jellemzÅ‘ élethelyzetekre, tanulási folyamatokra és technikákra gondolunk. Többnyire a „kemény”, könnyen beazonosítható tudáselemeket látjuk magunk elÅ‘tt, melyek az említett folyamat során valaki tanultabb, képzettebb részérÅ‘l direkt információközvetítés keretében kerülnek átadásra.