„A rendszer egyik tagja sem lehet egyedül lelki beteg. Beteg csak maga a rendszer egésze lehet, akkor is, ha ez a betegség bizonyos családtagokat kiragad, és rajtuk keresztül mutatkozik meg.”
[A családfelállítás tankönyve, (Orban, 2007)]

 

Rendszerszemléletben dolgozom. Ez betegség megközelítési szempontból azt jelenti, hogy abban a kapcsolati hálóban igyekszem megtalálni az ügyfelekkel együtt dolgozva az elakadást, mely megteremtette magát a betegséget, tünetet. Mindig arra törekszem, hogy azokat az érzelmeket, érzeteket és a hozzájuk kapcsolódó hiedelmeket keressük meg a rendszerben, melyek fenntartják az ügyfél lelkében a problémát. Ezek az akadályai annak, hogy a családlélekben levő rendszertagok erőforrásként támogatni tudják a jelenleg betegséghordozó családtagot, s elősegítsék nem csak a betegség hordózó rendszertag gyógyulását, hanem a rendszer egészének gyógyulását is. Ezek az erőtlennek megélt családtagok olyanok a lélek számára, mint a fagyott jégtömbök. A gyógyulás során élet költözik beléjük, erővel telítődnek, és támogatóvá válnak a rendszer egésze számára.

A betegségekkel kapcsolatos megközelítésemet, gondolkodási keretemet, szemléletemet Andersen: A hókirálynő című meséjén és az ebből kiragadott meserészleteken keresztül mutatom be.

Módszertani keretként coaching folyamatba illesztetten alkalmazom a rendszerállítást, erőteljes testfókusszal. Ha szükséges még további érzelmi munka, a theta floating coachingot is használom.

A wingwave coachingot akár önmagában is alkalmazom folyamatként, hiszen gyors és pontos blokádoldást tesz lehetővé. Ehhez általában NLP alapú kiegészítő gyakorlatokat, házi feladatokat társítok. Szeretem és alkalmazom Hamer szemléletét és a Recall Healinget is a betegségekkel kapcsolatosan. Alapvetően módszer ötvözeteket használok a kísérés során.

„Első mese egy tükörről és cserepeiről

(…)Másoknak a szívébe fúródott egy kis tükörcserép, s az volt a legrettenetesebb, mert a szív jéggé fagyott tőle. Voltak akkora tükördarabok is, hogy ablakrámába illeszthették, de ebből az ablakból nem volt tanácsos az arra haladó barátokat nézni; némelyik darabból szemüveget készítettek, s ugyancsak nehéz volt az ilyen szemüvegen keresztül helyesen és igazságosan ítélni meg a dolgokat.(…)”

Hans Christian Andersen

Amikor elkezdjük fölfejteni a betegségek, tünetek mögött húzódó lelki és kapcsolati mintázatokat, akkor arra törekszünk az ügyféllel együtt, hogy meghatározzuk a tünet megjelenése előtti 1-1,5 évben ki /mi volt az, akivel/ amivel megoldhatatlannak megélt konfliktusa alakult ki

Ez sok esetben nem könnyű feladat, mert nehéz elismerni, hogy nem tudtunk valamit megoldani, nem vállaltunk fel egy konfliktust, nem álltunk ki egy számunkra fontos dolog mellett, vagy elfelejtettük képviselni önmagunkat.

Elsősorban arra kísérlem meg kérdéseimmel inspirálni az ügyfelet, hogy mesélje el azt, amiről még sok esetben senkinek nem mesélt. Általában, az derül ki, hogy annyira kellemetlennek, kínosnak élte meg a konfliktusos helyzetet, hogy jobbnak vélte csendben magába zárnia azt, s a lélek senki földjére űznie. A folyamat első lépéseként az eddig néma és száműzött, betegség kiváltó konfliktust napvilágra hozzuk. Amikor először hozzáérünk ehhez a jéggé fagyott dologhoz, akkor az ügyfél ösztönösen hárítani akarja a felidézést, vagy elmondja ugyan mi történt, ám látható, hogy érzelmileg elhatárolja magát tőle. Egyszerűen berzenkedik érezni olyan érzéseket, mint düh, harag, szégyen, kiszolgáltatottság, tehetetlenség, szomorúság, gyász és így tovább. Mivel ezeket az érzéseket a konfliktus megtörténtekor sem volt képes elviselni, egyszerűbb volt az érzelmi hőfokot lejjebb állítani, s így távolságot teremtenie a másik emberrel való kapcsolatába.

A cikk folytatása Lapszámletöltés Magyar Coachszemle

Fotó: Pixabay.com

Töltse le most legfrissebb lapszámunkat!


PDF formátum   1 190 Ft

A férfi
ISSN 2063-6679