Az elmúlt hónapban a „Magnet Házban” „A szupervízió és a coaching etikai aspektusai” címmel műhelybeszélgetést tartottak szűk körben, szupervizorok és szupervizor coachok. A találkozó mottója: „Az etikának a világ feltételévé kell válnia, ahogy a logikának is” Wittgensteitől származó idézet volt. Az idézet egyik olvasata szerint a jelenlegi világunk túlzottan a logikára épül. Ha tovább gondoljuk a hiányérzetünket, akkor még kiegészíthetjük az esztétikával is és a filozófia alap pilléreihez jutunk:

esztétika         szép

etika                jó

logika              igaz

Minden cselekvésünk, tevékenységünk valamilyen módon visszavezethető etikai alapelvekre. Pl. „Ne árts!”

Egy-egy helyzet etikai megítélésében fontos, hogy reális képet tudjunk alkotni önmagunk számára. Nem szerencsés az egyoldalú megközelítés. A szupervizióban használatos többirányú látásmódot tudjuk hasznosítani. Az etikai tipológiák közül hármat időrendi sorrendbe állítottunk:

szándék etika - „tett”etika - következmény etika

Rövid definíciók:

A tettek jóságát vagy rosszaságát a szándék jósága vagy rosszasága határozza meg jó cél érdekében, például boldogság.

A tett önmagában helyes vagy nem helyes voltát vizsgáljuk.

A következmény esetében a tett erkölcsileg jó vagy rossz voltát következményei alapján ítéljük meg, például hasznos.

A fentiek természetesen igen leegyszerűsített megközelítést adnak, de számunkra kiindulópontként használhatóaknak látszanak. Alkalmazhatjuk például ügyfél, megrendelő, szupervizor-coach vonatkozásában is.

Mindezeket egyidejűleg kell vizsgálnunk. Nem lenne szabad egyiket vagy a másikat előtérbe helyezni, illetve figyelembe sem venni. Sokszor pedig ezt tesszük.

A szupervizorok és a coachok ma már igen sok területen dolgoznak. A társadalom jelentős részével kapcsolatba kerülnek. A nonprofit- és profitszférában, közigazgatási területen, tehát a munka világának minden területén jelen vannak. Nagy hatókörük miatt nem mindegy, hogy milyen felkészültséggel, etikai szemlélettel dolgoznak és végzik a munkájukat.

Természetesen (minden magára valamit adó) szakma rendelkezik etikai kódexszel. Mint ahogyan a szupervizorok és a coachok is. Ugyanakkor azt fontos folyamatosan elemezni, kritikai elemzés alá vetni, és az alapvető szellemiségét kibontani.

A felmerült kérdések és témák végeláthatatlanok, most csak néhányat mutatunk be ezek közül, bepillantást adva, bemutatva és jellemezve azt, hogy mi most hol tartunk, biztatva az érintett résztvevőket arra, hogy kapcsolódjanak a közös

gondolkodásunkhoz:

  • Mi az én személyes szakmai küldetésem és felelősségem?
  • Mi a szakmai ars-poeticám?
  • Mit szeretnék üzenni a saját létemmel, mint, szupervizor-coach?
  • Kivel vagyok lojális az adott folyamatban, vagy szituációban? (A megrendelővel, az ügyféllel, magammal?)
  • Milyen szervezeti és egyéni értékrendszerekkel tudok azonosulni?
  • Mit tesz velem a tanácsadói szereppel járó hatalom?
  • Hány megbízást vállalok el egyszerre?
  • Hogyan dolgozom a saját szakmai fejlődésemen?
  • Mit teszek annak érdekében, hogy a megfelelő fizikai és lelki állapotban legyek a tanácsadói munkához?

Reméljük, hogy a fenti kérdések az olvasókat is izgatják, bármilyen módon is legyen érintve, akár megrendelő vagy résztvevő oldalról. A közös gondolkodás lehetőséget adhat arra, hogy felelősségteljesebben végezhessük mindannyian a saját tevékenységünket, önmagunkért, másokért és a világért is.

Terveink szerint további találkozásokat kezdeményezünk a jövőben.

Szerzők:

Kádár Ildikó, dipl. szupervizor, szupervizor-coach, MSzCT tag

Kálmán Márta, MBA, dipl. szupervizor, szupervizor-coach, tag

Kelemen Gábor, dipl. szupervizor, MSzCT tag

Vizsolyi Ákos, senior dipl. szupervizor MSzCT alapítótag

MSzCT rövídités jelentése:

Magyar Szupervizorok és Szupervizor-Coachok Társasága

 

Kádár Ildikó - Kálmán Márta - Kelemen Gábor - Vizsolyi Ákos

Töltse le most legfrissebb lapszámunkat!


PDF formátum   890 Ft

A vezető
ISSN 2063-6679