A Döntés című videó-cikk sorozatban Baktay Miklós megkapó előadásában közérthetően és átfogóan foglalja össze a döntés pszichológiai hátterét, és az ezzel kapcsolatos tudományos kutatások eredményeit. A rövid bevezetést követően – fő terápiás fókuszuknak megfelelően – a párkapcsolati döntésekről és azok érzelmi megközelítéséről beszél. Érzelmi állapotok rögzítése, az arany-pillanatok rögzítése, az elkötelezettség, a józan ész és a racionális folyamat érzelmek mellé állítása a hívószavak.

 

Baktay Zelka és Baktay MiklósBaktay Zelka és Baktay Miklós az ország talán legismertebb párkapcsolati terápiával foglalkozó szakemberei. Ők a Baktay házaspár, s közös identitásuk 1998-ban született, bár anyakönyvvezető csak 2001-ben pecsételte meg. A terápiás alapcsapatuk részei a család fiatalabb tagjai is: Galiba, a mentőkutya (2001,) Péter (2003), Lili (2005) és Bátor kutya (2011) – akiket tudatosan bevonnak a terápiás munkába. Kétezernél több esetük volt. Eddig.

„Egyéni terápiák esetén erősen építenek a kliens társas környezetére, lehetőség szerint személyesen is bevonva valamelyik fontosabb szereplőt. Ha egy krízisben lévőt barátja, testvére, anyja vagy más hozzátartozója elkísér a terápiára, az sokszorosan képes erősíteni a pozitív hatásokat. Aki egyedül megy, eltölt a terápián egy-két órát, majd ismét visszakerül megszokott világába. Ha azonban elkíséri a terápiára egy hozzá közel álló személy, az egyrészt hozzáteszi, hogy ő miként látja a helyzetet, másrészt – és ez még fontosabb szempont – a kísérő azután vele marad egész héten, fogja a kezét, rálát a helyzetekre a terápiából hozott új szemszögből, így az könnyebben nyer létjogosultságot a saját életterében, világában.” – fogalmazza meg a terápiára vonatkozó meglátását a házaspár.

Munkájuk során a személyiséget elsősorban szerepek összességének tekintik. Véleményük szerint minél változatosabbak, gazdagabbak ezek a szerepek, annál rugalmasabb a személyiség, annál könnyebben kapcsolódik másokhoz, annál könnyebben épít közös identitást a családban, különösen pedig a párkapcsolatban.

A praxisukban használt bármilyen diagnosztikus eszköz egyben a terápia eszköze is. Sakktáblával, építőkockával, kavicsokkal nemcsak megjeleníteni lehet a családi rendszert, azt át is lehet rendezni, majd az eszköz révén megjelenített a változtatásokat a való életbe visszavinni. Ez az eljárás újdonságnak számít a teszt-diagnózis-terápia sorrendi megkötéshez képest.

„A terápia nálunk olyan problémamegoldó folyamat, melynek érdekében a Baktay házaspár saját, személyes erőforrásait is mozgósítja.” – emelik ki saját munkásságukról beszélve. Életterük és terápiás terük a kezdetektől fogva ugyanaz. Néha a terápiás helyzetet teljesen elrejtik saját magánéleti terük mögé – ezt segítik például a házuk táján élő állatok: a terápiára érkező családok gyerekei csak annyit tudnak, hogy lehet „nyuszit simogatni”, „kígyót etetni”, „kutyát sétáltatni”. A hagyományos, visszavonult személyiségű terapeuta-modell helyett Baktayék nyílt modellként használják saját életüket.

A párkapcsolat – ahogy valamennyi élő kapcsolat – folyamatos odafigyelést, rendszeres gondoskodást kíván, hiszen a terapeuta pár nézőpontja szerint a párkapcsolat alapja a közös identitás. Ez tulajdonképpen egy közös ÉN, egy közös személyiség, ami olyan, mint a golyóálló üveg: minél több réteggel gazdagítjuk, annál ellenállóbb a külső behatásoknak. Gazdagítani pedig közös élményekkel lehet. Ennek gyakorlati támogatására olyan párkapcsolat-gazdagító programot hoztak létre, melynek keretében a párok egy hosszú hétvégére vagy akár egy teljes hétre elutaznak játszani, méghozzá szerepeket játszani.

Legújabb programjuk a Szülők kézikönyve – Hogyan leljük örömünket gyermekeinkben? A Baktay házaspár olyan összefüggésekre igyekszik ráirányítani a szülők figyelmét, melyek hosszú távon biztosítják a stabil párkapcsolatra épülő család derűs működését.

 

Baktay Zelka és Baktay Miklós

Töltse le most legfrissebb lapszámunkat!


PDF formátum   1 190 Ft

A férfi
ISSN 2063-6679