Coachként természetesnek érzem, hogy folyamatosan új ismereteket szerezzek, így örömmel pályáztam arra a felnőttoktatóknak szóló szakmai továbbképzésre, mely idén februárban Firenzében került megrendezésre. A kurzuson való részvételre a támogatást az Európai Unió Egész életen át tartó tanulás (Lifelong Learning, LLP) Grundtvig programjából finanszírozottan nyertem el.

Az EU Egész életen át tartó tanulás programja egyaránt megfogalmazza azt a célt, miszerint az emberek életük bármely szakaszában részesülhessenek gyakorlati képzésben, illetve azt is magában foglalja, hogy maguk is tegyenek saját önfejlesztésükért. Az Európai Parlament így definiálja az egész életen át tartó tanulást: az a képesség, amely magában foglalja a tanulást és az ismeretszerzésben való kitartást, a saját tanulási folyamat szervezését, beleértve a hatékony időgazdálkodást is. A kompetenciába beletartozik a teljes tanulási folyamat tudatos megélése: az elérhető lehetőségek beazonosítása, a tanulást gátló akadályok leküzdése, az új ismeretek megszerzése, feldolgozása és a mindennapi munkába történő beépítése.

Az LLP nyolc kulcskompetenciát különböztet meg, ezek közül az ötödik a tanulás elsajátítása (learning to learn), amely coaching szempontból is nagyon fontos elemeket tartalmaz, úgymint a proaktivitást, a változásra való készséget és a gyakorlati alkalmazás képességét. A tanulás elsajátításának definíciója ugyanis így szól: „a pozitív attitűd magában foglalja azt a motivációt és magabiztosságot, amely az egész életen át ösztönöz és sikerre visz a tanulás terén. A problémamegoldó attitűd egyaránt támogatja a tanulást és az egyén azon képességét, hogy akadályokat szüntessen meg és változásokat kezeljen. Annak vágya, hogy az előzetesen tanultakat és az élettapasztalatokat alkalmazzuk, valamint a tanulás lehetőségének keresésére és a tanulásnak az élet minden területén való alkalmazására irányuló kíváncsiság a pozitív attitűd elengedhetetlen eleme.” (Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása (2006. december 18.) az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról)

Az egyhetes kurzus a coaching lehetőségein túl a felnőttképzés más területeivel is foglalkozott, így a mentoringgal, a tréninggel és a tutoringgal is. Az életből hozott példák ugyanis azt mutatták, hogy érdemes előzetesen alaposan átgondolni, mikor melyik módszer a legcélravezetőbb.

A felnőttképzési, ill. készségfejlesztési folyamat tudatos tervezéséhez a kurzust szervező Toszkánai Felnőttképzési Iroda (ENAIP) a következő kérdések elemzését javasolta: 

1. Fontos előre tudnunk, mi a célunk az adott módszerrel, mekkora teret szánunk az új ismeretek átadásának. Ezt követően vizsgáljuk meg, milyen tudástartalmat akarunk közvetíteni?

2. Majd az átadandó ismeretanyag beazonosítása következik: rendelkezik-e már a képzésen résztvevő személy bizonyos előzetes ismerettel, amelyre tud alapozni? 

3. Csak ezt követően válasszunk módszert, hiszen az előbbi tényezők mind befolyásolják azt, hogy hogyan adható át az ismeret a leghatékonyabban. 

4. Vegyük figyelembe az adott személy erősségeit és a neki megfelelő tanulási stílust is: pl. vizuálisan, hallás után, logikai úton, kinesztetikusan, közösségben, vagy egyénileg fogadja-e be a leggyorsabban az új ismereteket. 

Ha az előbbi pontokon végighaladva választjuk meg a támogatás módját, máris egyértelműbben kirajzolódnak a súlypontok: ha a fejlesztési folyamatban nagyobb arányban várunk el ismeretátadást, akkor a tutoring lehet a jó választás, hiszen a tutor egyszerre nyújt személyre szabott oktatást és irányítást is. A mentor esetében az adott szakterületen szerzett átfogó saját gyakorlati tapasztalatok esnek nagyobb súllyal latba, mivel ezek megosztásával értékes információhoz juttathatja a mentoráltját. A coaching a Nemzetközi Coach Szövetség (ICF) definícióját idézve a kliensekkel való együttműködés kreatív és gondolkodást serkentő folyamata, ami arra inspirálja őket, hogy maximalizálják személyes és szakmai képességeiket. 

A fenti kérdések elemzését követően akármelyik módszerre esik is a választás, nem szabad elfelejtenünk, hogy a tanulás mindig személyes viszonyt jelent, akár coachról, mentorról, vagy tutorról beszélünk. Tehát az alapokat mindhárom kapcsolatban egymás tisztelete, elfogadása és a megértésre törekvés adja. 

Áttérve a coaching területére, bár itt a fő cél nem maga az ismeret átadás, mégis e tevékenységnek is vannak a tanulással összeköthető elemei: az új következtetések levonása, az összefüggések felismerése a coachee részéről tulajdonképpen nem más, mint a saját működésmódjára vonatkozó tanulás. Természetesen a coachingban ennek a tanulásnak a tervezése nem előzetes forgatókönyv szerinti történik, hiszen a coach az adott pillanatnak leginkább megfelelő kérdést, visszajelzést igyekszik adni az ügyfelének. Eközben alapvető fontosságú a coaching értelemben vett jelenléte, értő figyelme, aminek birtokában intuíciójára is támaszkodva, ugyanakkor tudatosan viszi előre azt a felismerési folyamatot, amelyen a kliense végighalad. 

Ugyanakkor a coachnak nemcsak a kliense fejlődésére kell gondolt fordítania, hanem a saját önfejlesztésére is. Ebben az élethosszig tartó tanulásban pedig továbbképzésekre, mentor coachra vagy szupervízorra támaszkodhat. A mai gyors információáramlásban a coaching ismeretek elmélyítésére nézve is kinyílt a világ, több speciális képzés is elérhető webinárium, e-learning, vagy blended learning formájában. A firenzei tréningen külön napot szántak a szervezők az e-learning lehetőségeinek használatára.

A kurzuson magáról a tanulásról a következő megállapítást tettük: a tanulás olyan folyamat, ami változáshoz vezet, ami élmény eredményeként következik be, és egyszersmind növeli a jövőbeni teljesítményjavulás lehetőségét. A sikeres tanulás összetevőiként a hatékony kommunikációt, a jól időzített visszajelzéseket, a harmonikus együttműködést, a támogató környezetet és a kreatív gondolkodást soroltuk. Ha az itt leírtakban most kicserélem a „tanulás” szót coachingra, majd újra elolvasom ezt a bekezdést, arra a következtetésre juthatok, hogy a meghatározás a coachingra is igaz. 

Tehát bár a coaching nem tanítás, de a végeredménye mégis tanulás! Számomra ez volt a firenzei kurzus záró következtetése, amit a toszkánai születésű Galileo Galilei már négy évszázaddal ezelőtt találóan megfogalmazott: „semmit sem lehet megtanítani az embernek, csak hozzásegíteni ahhoz, hogy rátaláljon az ismeretre önmagán belül”.

életen át tanulás.jpg

 

tempus.jpg

A projektet az Európai Bizottság támogatta.
A kiadványban (közleményben) megjelentek nem szükségszerűen tükrözik az Európai Bizottság nézeteit.

Felhasznált irodalom:

  • Lifelong Learning Programme of the EU: http://ec.europa.eu/education/tools/llp_en.htm
  • RECOMMENDATION OF THE EUROPEAN PARLIAMENT AND OF THE COUNCIL of 18 December 2006 on key competences for lifelong learning 
  • http://enil.ceris.cnr.it/Basili/EnIL/gateway/europe/EUkeycompetences.htm
  • ICF definíciója a coachingról: http://www.coachfederation.org/ethics/
  • INTOOL Course materials of ENAIP Toscana, Firenze and Scuola Italiana di Mentoring, by Dr. Marco Fabbri and Matteo Perchiazzi

Kovács Judit Erzsébet 

Vezetőként, coachként és lovas sportoktatóként azoknak a mélyebb összefüggéseknek a feltárásához segítem hozzá Ügyfeleimet, amelyekre e területek metszéspontjából láthatunk rá. A lovas coaching résztvevői gyors és hasznos felismerésekről számolnak be vezetői „soft-skill” képességeik terén. Vezetői stílusát a lovakkal élőben ki-próbálva és „finomhangolva” ki-ki megtalálja azt az egyéni utat, ami a bizalom, hatékonyság és motiváció javulásával fellendíti vállalkozása eredményességét, miközben a munkahelyi légkör is mindenki számára kellemesebb lesz. Ennek megfelelően főbb coaching témáim: vezetési stílus, kommunikáció, delegálás, asszertivitás, önbizalom növelés, valamint a munkatársak elkötelezettségének és motiváltságának javítása.

Kovács Judit Erzsébet