„Hallom, hogy milyen sikeresen zárult a projekt, amivel annyit dolgoztál az utóbbi időben. Gratulálok.” – barátunknak szóló elismerő szavainkra érkezhet egy ilyen válasz:
„Semmiség, csak összejöttek a dolgok, nem rajtam múlt.”
vagy kaphatunk egy másik választ is:
„Köszönöm, valóban sokat dolgoztam és jó érzés a munkám gyümölcsét élvezni.”

Mi a különbség?

Az első esetben a barátunk az eredmények okát nem saját magának tulajdonítja, hanem rajta kívülálló tényezőknek, például a szerencsének. A második esetben az illető úgy tekint magára, mint aki a projekt sikerességét jelentősen befolyásolta és képes örülni is az eredményeknek. Érdemes saját magunkat megfigyelni, hogy melyik megközelítés és szóhasználat jellemző ránk inkább.

E szerint lehetünk külső kontrollos vagy belső kontrollos személyiségek.

Nyilván egy projekt sikere, a céljaink megvalósulása sok mindentől függ, vannak környezeti hatások és vannak a mi erőfeszítéseink, stb. Ugyanakkor a belső beszédünk, a hitrendszerünk, a világról és magunkról alkotott képünk, hiedelmeink és elvárásaink hatással vannak a sikerességünkre. Az, hogy mit hiszünk, mire vagyunk képesek, az, hogy mit gondolunk, mennyiben függ tőlünk, hogy eredményesek leszünk-e, és mennyire tartjuk kézben a dolgainkat vagy ellenkezőleg úgy véljük, hogy tehetünk bármit, a környezeti hatások úgyis ellehetetlenítenek minket és a történések tőlünk független tényezőkön múlnak, befolyásolják a hangulatunkat, a sikerességünket, a teljesítményünket.

Az úgynevezett belső kontrollos vagy külső kontrollos személyiség kialakulásában szerepet játszik az is, hogy gyerekkorunkban milyen tapasztalatok értek minket saját magunkkal kapcsolatban. Ha olyan emlékeink, élményeink vannak magunkról, hogy hagytak minket a szüleink egyedül próbálni megoldani a különböző játszótéri helyzeteket, és boldogultunk egyedül, ügyesek voltunk, akkor felnőttként is valószínűleg az a hitünk lesz magunkról, hogy képesek vagyunk megoldani az előttünk álló kihívásokat és érdemes erőfeszítéseket tennünk a céljaink eléréséért, mert inkább rajtunk múlnak a dolgok.

Egyik szélsőség sem ideális, sem az nem jó, ha túlzásba esünk és azt hisszük, hogy mindent mi irányítunk, sem a másik véglet, hogy azt gondoljuk nem érdemes erőfeszítéseket tenni egyáltalán. Valamilyen reális értékelésre, viszonyulásra van szükség. Ideális az, ha a képzeletbeli belső kontrollos – külső kontrollos skálán a belső kontrolloshoz közelebb helyezkedünk el, így kellő optimizmussal, belső hittel állunk a kihívások elé, vállaljuk a felelősséget, ugyanakkor tisztában vagyunk azzal, hogy nem irányítunk mindent.

Ha azt vesszük észre magunkon, hogy inkább külső kontrollos személyiség vagyunk, akkor érdemes dolgozni ezen, mert érinti az önértékelésünket, önbizalmunkat és azt, hogy hogyan érezzük magunkat a bőrünkben és a világban.

Ahhoz, hogy otthon legyünk önmagunkban és otthon legyünk a világban, hogy ne sodródjunk és függjünk túlzottan a környezetünktől és a történésektől, hogy ne reagáljunk, hanem proaktívak és magabiztosak legyünk, ahhoz szükséges dolgozni magunkon, mélyíteni az önismeretünket és tudatosságunkat.

Vass Andrea

Business coachként és trénerként dolgozom a Coaching Team lendületes, alkotó-fejlesztő csapatában. A coachingban nagyon önmagam lehetek és az értékeim mentén működhetek, ezért is ad sok örömöt a munkám. A coaching a fejlődés, a felfedezés, a változás és a növekedés útja, és egyben az önelfogadásé is. Ritka manapság az együtt töltött minőségi idő, az elfogadás, a valódi figyelem, és az őszinteség. Ezért is fontos eszköz a coaching az üzleti világban és persze az életben, a mindennapokban. Jó edzőként támogatom az ügyfeleimet az útjukon, a kibontakozásban.

Sokéves vezetői tapasztalatom, élettapasztalatom, közgazdász végzettségem, a mögöttem lévő coach képzések, trénerképzések, a sok önismereti munka és a jóga jelentik számomra azt az alapot, amire építkezhetem a munkámban.