Testorientlt coachingÍrásomban egy ügyfélfolyamat néhány témáját emelem ki és mutatom be.

 

Ügyfelem a negyvenes évei derekán jár, tehetséges, okos férfi mégis azt érzi, hogy nem tudja kibontakoztatni az életét. Fontos számára a testi tudatosság és szabályozás, több éve harcművészetet is tanul ennek támogatására. Szisztematikusan dolgozunk vele családi csomagjainak átértékelésén, szakmai és személyes identitásának csiszolásán. Folyamatunk igényalapú és nem előre rögzített alkalom alapú. A vele való munka során változatos és integrált eszköztárat alkalmaztam, hogy az aktuálisan hozott téma megdolgozásra tudjon kerülni. Közös munkánk vezérfonala a „Ki vagyok én?” és a „Hogyan kerülhetek egyre mélyebben kapcsolatba a saját sorsommal?” kérdésének egyre mélyebb rétegű kibontása. Ehhez a vezérfonalhoz választottam az identitás keresés egyik emblematikus meséjét, Andersen Rút kiskacsáját, hogy keretezze írásomat.

"Több bölcsesség van a testedben, mint a legmélyebb filozófiában."
(Friedrich Nietzsche) 

A rendszerállítás

Magánpraxisom rendszerállításra alapozott. A rendszerállítás egyfajta színpadra hasonlít, eseményeket és kapcsolatokat jelenítünk meg általa térben és időben. Egy mozgó képsor jön létre, amiből következtetések vonhatóak le az adott helyzetre vonatkozóan, akár egész komplex körülményekkel vagy kapcsolatrendszerekkel összefüggésben is. Olyan ez, mint egy jéghegy, a tudatosult rész a jéghegy csúcsa, a víz alatt azonban egy sokkal nagyobb, a tudatos én számára nem elérhető információhalmaz található. A rendszerállítás módszereleme, az un. képviseleti vagy reprezentáló érzékelés ahhoz segít hozzá minket, hogy testi átéléseken keresztül a jéghegy víz alatti részéből egyre több információhoz férjünk hozzá az érzeteinken keresztül. Az, hogy a reprezentáló érzékelés hogyan történik, jelenleg nem tudjuk pontosan. Használjuk a jelenséget mind az életvezetési mind az üzleti problémák megoldásában. A rendszerállítást alkalmazzuk önmagában, használjuk coaching folyamatba illesztetten és társítjuk terápiás folyamatokkal is – attól függően, hogy az ügyfélnek mire van egyrészt igénye, másrészt szüksége.

A coaching egyik új ágában, a vezetői döntéshozatali folyamatokat testi megéléseken keresztül támogató szomatikus coachingban ugyanolyan kiemelten kezelik az egyes megélt állapotokat és a testen keresztül beszélő intuíciót, mint a rendszerállításban.

„A kiskacsa hát behúzódott a sarokba, és ott búslakodott. Maga sem tudta, mi ütött belé: egy napon igen megkívánta a friss levegőt meg a napfényt; víz után vágyakozott, úszni szeretett volna. Addig-addig sóvárgott, míg végül kiöntötte szívét a tyúknak.

- Mi bajod? - ámult el a tyúk. - Már belehibbantál a semmittevésbe! Tojjál tojást, vagy tanulj meg dorombolni, meglátod, kigyógyulsz a bolondságaidból!”

Hans Christian Andersen

Karriercoaching

A „merre tovább a karrieremben?” témáján padlóhorgos rendszerállítással térképeztük fel az ügyfél implicit tudását az egyes lehetőségekről. Minden őt érdeklő lehetőséget sorba állítottunk és mind az ő, mind a sorsa szemszögéből megvizsgáltuk. A munka első feltérképező szakaszában minden lehetőségre rátekintettünk a fenti két nézőpontból és át is élte őket az egyes padlóhorgokra ráállva. Ezzel a módszerrel az átélésen keresztül elvégezte az egyes lehetőségek úgynevezett ökológiai gyorsvizsgálatát is. Az ökológiai vizsgálat az NLP célokkal kapcsolatos eszköztárának fontos eleme. Arra szolgál, hogy modellezni tudjuk a jelenben a célelérés (jövőbeli esemény) hatására kialakuló új kontextust és össze tudjuk vetni a jelenlegi (célmegvalósulás előtti) állapottal. Így megvizsgáljuk, van-e valahol érdekellentét vagy értékellentét, mely akadályozhatja a célmegvalósulást. Az átélés az ökológiai vizsgálaton kívül remek visszajelzés arról is, hogy az identitás egésze mennyire „díjazza” az adott lehetőséget, mennyire képes azonosulni vele.

Azokat a lehetőségeket érdemes a vizsgálat második körében (a második kör szolgál az ökológia mélyebb vizsgálatára) megtartani, melyek erőteljes jó érzéseket okoznak az ügyfélnek, ezekben képes erőforrásait maximálisan mobilizálni és ezek azok, melyeket normál stressz szinttel képes megvalósítani.

A két szempontú vizsgálat (ügyfél és ügyfél sorsa) rejtetten arra is remek lehetőséget ad, hogy a személyes sors adta lehetőségekre tudjunk igent mondani, s olyan utat válasszunk az életünkben, melyek egy magasabb (meta) nézőpontból is helyesek számunkra és minden érintett számára.

„Aztán lehullott a hó, beköszöntött a hideg-hideg tél. A kiskacsának szakadatlan úszkálnia kellett, hogy be ne fagyjon körülötte a víz, de a lék, ahol úszkált, minden éjjel keskenyebb lett. Olyan kemény hideg volt, hogy a jég ropogott, mint az üveg, s a kiskacsa már a lábával törögette a lék vékony jéghártyáját. A végén minden ereje elhagyta, s belefagyott a jégbe.

Másnap reggel egy paraszt ment arra, meglátta, fabocskorával föltörte a jeget, és hazavitte a kiskacsát a feleségének. Ott a melegben aztán feléledt a dermedt kis jószág.”

Hans Christian Andersen

Stresszkezelés

A „hogyan kezeljem a munkahelyi stresszt?” témájában wingwave coaching ülés sort tartottunk. A wingwave coaching kötött folyamatú ülésvezetés. Az ülés során izomteszttel föltérképezzük, konkrétan mi az a mozzanat, ami stresszt okoz, feltérképezzük azt, hogy ez a stressz, ami az ügyfélben megjelenik inkább testi vagy inkább érzelmi színezetű és feltérképezzük azt is, hogy a stresszt okozó érzések kitől származnak (saját érzések vagy átvett érzések a másik belső reprezentálásán keresztül) és mikor keletkeztek. Ez után ’integetéssel’ (a szem mozog jobbra és balra, követve a coach ujjainak mozgását) vagy taktilis ingerekkel, (néha zenével) segítünk, hogy az érzelmi csomag feldolgozhatóvá váljon. Ügyfelem esetébe el tudtuk érni, hogy emésztőszervi érintettsége és mozgatórendszeri érintettsége is jelentősen javuljon az üléssor hatására. Az egyes problémaelemek testi átélésein keresztül sikerül több testpáncél mintázatot (Wilhelm Reich terminusa) azonosítanunk, mellyel már korábban is szembesült, itt pedig a kioldódásokon dolgoztuk.

„A szegény kiskacsát mindenki üldözte, még a tulajdon testvérei sem állhatták, s ha szóltak hozzá, csak így: - Bárcsak elvinne a macska, te utálatos szerzet! - Az anyja se volt jobb hozzá: - Ó, csak már ne látnálak! - A kacsák csípték, a tyúkok vágták, még a szolgáló is rúgott rajta egyet, valahányszor etette az aprójószágot.”

Hans Christian Andersen

Megszégyenítés

A „nekem támadnak az emberek és megszégyenítenek” témáján rendszerállításra alapozott munkával dolgoztunk, melyet a bioszisztemikus szomato terápiából ismert kulcsmozdulattal való munkával egészítettünk ki.

Ügyfelem jártas a családállításban és családi témáinak zömével már dolgozott családállítással. Emiatt ezen a tipikusan családi témán (szégyen) rendszerállítási módszerrel dolgoztunk, hogy messzebbről tudjunk ránézni a mozgató erőkre. A Nelles által kifejlesztett LIP (Lebensintegrationsprozess) munka egyénire adaptált változatával végeztük el a szégyen-munkát. A LIP Nelles hét szintű (a hét csakrának megfeleltetett) tudatmodelljén alapszik és célja az ember tudati fejlődésének elősegítése. Emellett remekül informál arról is, hogy az adott problematikával összefüggő tudati tartalmak melyik életszakaszban keletkeztek (például: 1-es csakratér: magzati kor, 2-es csakratér: gyermekkor, 3-as csakratér: fiatal felnőttkor, 4-es csakratér: felnőttkor). Fontos célja a munkának az, hogy tájékoztasson arról, hogyan tud belépni az egyén egyre nagyobb része a szív és felnőttség terébe (4-es tudatszint és egyben a szívcsakra szintje).

Ebben a munkában alapvetően ügyelünk arra, hogy ne menjünk át a családállítási térbe, de képesek legyünk tudatosítani, hogy hol történt elakadás. Az elakadások felszabadítására és múltba helyezésére remekül használható a tényeket leginkább leíró oldó mondat és a kulcsmozdulat is.

Mivel teljesen nyitott hozzáállást szerettem volna ügyfelemtől, ezért egyszerűen csak leraktam a LIP munkaterét (anélkül, hogy a csakrákról vagy a tudati fejlődésről bármi szó esett volna) és elkezdtünk az adott módszertan szerint dolgozni az egyes számozott pozíciókkal. Ahol elakadt, ott a pozíción jellegzetes mozgásminták jelentek meg, s a kulcsmozdulat ebből került kiválasztásra. Ezt ismételte többször, hogy a nem szabályozott érzésekkel telített élmény (reaktív működési mód) képes legyen a szabályozottság és a tudatosulás terébe lépni az ügyfél idegrendszerében és pszichéjében egyaránt.

„A fiatal hattyú azt se tudta, hová legyen a nagy megtiszteltetéstől. (…)Boldog volt, nagyon boldog, de mégsem fuvalkodott fel, mert a jó szív sohasem kevély. Arra gondolt, mennyit üldözték és csúfolták, most pedig mindenki a szépséges madarak legszebbikének mondja. Az orgonabokor ágai lehajoltak hozzá, megsimogatták; melegen, nyájasan sütött a tavaszi nap, s a fiatal hattyú szíve csordultig telt örömmel. Megrázta finom tollait, karcsú nyakát magasra emelte, s forró hálával mondta:

- Álmodni sem mertem volna ennyi boldogságról, amikor még rút kiskacsa voltam!”

Hans Christian Andersen

Eddigi tapasztalataim alapján érdemes több módszertant is elsajátítani, hogy az eszköztár egyre szélesedjen és az ügyfél igényeihez a leginkább illeszthető kerüljön alkalmazásra.

Ugyanakkor van egy állandó elem, bármilyen módszertant ajánlunk az ügyfélnek. Ez megelőz minden módszertant. Ez pedig a személyes kapcsolati dimenzió. Csak akkor tudjuk jól kiválasztani, hogy milyen módon kísérjük az ügyfelet, ha a vele kialakított raportunk mély és bizalommal teli. Ehhez pedig szükséges, hogy önmagunk folyamatos „fenését” elvégezzük a saját önismereti folyamatainkon keresztül. Nem csak az ügyfeleinknek, magunknak is célszerű szem előtt tartani azt, hogy a változás életünk lényege és ehhez bizony hajlandónak kell lennünk időnként arra, hogy lemondjunk arról, akinek hisszük magunkat (én-vesztés), hogy elérhessük azt, akik vagyunk.

Rudniczai Margit

Felhasznált idézetek

Hans Christian Andersen: A rút kiskacsa; Forrás: http://mek.oszk.hu/00300/00309/00309.htm#9 (letöltés: 2018. 01. 21.)

Ajánlott irodalom

Cora Besser-Siegmund & Harry Siegmund: Wingwave coaching; Z-Press Kiadó Kft., 2011.

Wilfried Nelles: Az életben nincs visszaút, Bioenergetic Kiadó, Budapest, 2010.

Maurizio Stupiggia: A bántalmazott test, Oriold és társai, 2016.

RudnicaiMargit

Rudnicai Margit

Közgazdász, coach, nemzetközi minősítéssel (DGfS) rendelkező rendszerállító, kiképző rendszerállító. 10 éven keresztül kontrolling területen dolgozott egy élelmiszeripari cégnél. 9 éve saját vállalkozásában dolgozik. Több civil projektet generált pályázatíróként az egészségfejlesztés, a munkaerő-piaci re-integráció és fiatalok munkaerő piacra lépése témakörökben. Melyekben projektmenedzserként, pénzügyi vezetőként illetve szakmai megvalósítóként vett részt. 5 éven keresztül tanított rendszerállítást a magyarországi Hellinger Intézet szervezésében. Jelenleg újonnan alapított rendszerállítást oktató iskolájában tanít és saját praxist folytat. A coaching és mentoring területén egy civil szervezet akkreditált képzését végezte el, módszer specifikusan pedig a wingwave coaching, a Theta Folating coaching és a párkapcsolati coaching területén képződött.