Business Coach Kft. idén is folytatta a korábbi évek gyakorlatát, és együttműködő partnereivel újra feltérképezte a magyar coaching piac aktuális helyzetét. A kutatást vezető Komócsin Laura PCC az idei ICF Coach Konferencián számolt be az eredményekről. 

A kérdőíves válaszokon alapuló felmérés célja már évek óta változatlan: felmérni a coaching elterjedtségét, az alkalmazás módjait, feltételeit és körülményeit, ezáltal hozzájárulni ahhoz, hogy a hazai vezetők és HR szakemberek jobban megismerhessék a coachingban rejlő lehetőségeket. A kérdőíves online kutatási adatfelvétel 2018. tavaszán történt, 309 fő coach, 111 fő coachee és 105 szervezet (megrendelő) bevonásával.

Sokszínű Coachok

Először nézzük meg, milyen eredmények születtek a coach szakmára vonatkozóan.

Kik vagyunk?

A felmérés egyik pozitív felfedezése az volt, hogy a magyar coaching piac már nem annyira Budapest-központú, mint 10 éve volt. A kérdőívet kitöltő coachok 57%-a él a fővárosban, így lassan, de biztosan vidéken is terjedni kezd a coaching. A szakmában dolgozók átlagéletkora 43 év, a kérdésekre válaszolók közül a legidősebb nyilatkozó 70 éves, a legfiatalabb 24 volt. Ami viszont érdekes adat, hogy a férfiak aránya 1/3-ról 1/4re esett vissza.
A kutatásban résztvevő coachok 87%-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel, legtöbbjük közgazdász, pedagógus vagy mérnök diplomával. Érdekesség, hogy míg 2008-ban a coachok 60%-ának tanári végzettsége volt, ez mára a harmadára esett vissza. Csupán coachingból még mindig kevesen élnek, a megkérdezettek 88%-nak van valami egyéb munkatevékenysége a coachingon kívül is, és akár olyan különleges szakmák is megjelennek fő-, vagy másodhivatásként, mint az operaénekes, vagy repülőgép pilóta.

Hogyan coacholunk?

A coaching ülések jellemzően (78%) még mindig személyes találkozások keretében valósulnak meg, de egyre inkább teret nyer a skype-os coaching is. Az idegen nyelven való coacholás sem ritka már, a dobogó első három fokán az angol (45%), a német (12%), és a francia (2%) nyelvű coaching szolgáltatás szerepelt.

laura1
A coaching téma változása az elmúlt 4 évben

Örömre ad okot, hogy egyre többen választják a minősített, színvonalas coachképzéseket, és a tanultakat az élet más területein (pl. gyereknevelés, kommunikáció, partneri, baráti kapcsolatok, vezetési készségek, önismeret) is tudják hasznosítani. A kutatásból kiderült az is, hogy a válaszadók fontosnak tartják a továbbtanulást, és a folyamatos továbbképzést. Míg a 2008-as kutatás azt mutatta, hogy 923 000 forintot költöttek átlagosan coachok a fejlődésükre, addig 2018-ban ez az összeg 1,5 millió forintra nőtt. A továbbképzés mellett fontossá vált a szakmai nívót igazoló dokumentum megszerzése, sokan tervezik a nemzetközi akkreditáció megszerzését. Fontos visszajelzés az is, hogy a válaszadók 76%-a vett már igénybe szupervizort.
Végül pedig álljon itt minden kommentár nélkül az óradíjak változása az elmúlt 10 évben.

laura 2

 

Fókuszban az ügyfelek

Kiket is coacholunk?

A kérdőívet kitöltők nagy része (68%) közép- vagy felsővezető, 22%-a pedig szakértőként dolgozik. Az ügyfelek átlagéletkora (41 év) csak kevéssé marad el a coachokétól, nemüket tekintve pedig jelentős a női dominancia (64,5%). A munkahelyeket nézve változatos képet kapunk, az IT szektorban, a szolgáltatóiparban, a kereskedelemben, iparban, az oktatásban dolgoznak jellemzően a coacheek, de érdekes módon továbbra is fehér holló a mezőgazdaság, az egészségügy és a közigazgatás.

Mi is az a coaching?

A kutatásból az is kiderült, hogy kezd felszállni a lila köd a coachinggal kapcsolatban, a megkérdezettek tisztában voltak a támogató szakma működésével és határaival.

laura3

 Szófelhő a válaszok alapján

Az ügyfelek számára viszonylag fontos, hogy a választott coachnak legyen felsőfokú végzettsége. És bár a megkérdezettek fele úgy nyilatkozik, hogy nem számít milyen végzettsége van a coachnak, a többi válaszadó 43%-a pszichológus, 26%-a közgazdász végzettségű szakemberhez fordulna legszívesebben. Másik érdekesség, hogy a kutatásban résztvevők háromnegyede nem tartja fontosnak a coach nemét, ám ha mégis választani kellene, akkor inkább nőt preferálna. A coach kora a válaszadók felét hidegen hagyja, de ha muszáj dönteni, akkor magánál idősebb coachot választana.

És mi a helyzet a megbízókkal?

Ahhoz, hogy részletes képet kaphassunk az aktuális coaching helyzetről, érdemes megvizsgálni a megbízókat is. A coachingot alkalmazó szervezetek 58%-a 250 fő feletti foglalkoztatottal rendelkezik, ami 2008-ban még 61% volt. Ez azt jelzi, hogy a coaching immár kisebb méretű vállalatok számára is elérhetővé vált, elképzelhető, hogy ez okozza az óradíjcsökkenést is. Jó hír, hogy az elmúlt 10 évben 48%-ról 20%-ra csökkent azon cégek aránya, amelyek nem használnak coachingot. A coachok foglalkoztatása is megváltozott, az elmúlt 10 évben jelentősen megnőtt a belső coachok szerepe: a coach-csal dolgozó cégek 18%-a dolgozik belső szakemberrel, 40% alkalmaz külső és belső coachot, és 42% bízza a munkát külső szakemberre. És hogyan indul el a munka? A coaching folyamat elindítását 31-31%-ban kezdeményezi a HR és a coachee, 21%-ban a közvetlen vezető, és csupán 17%ban az első számú vezető. A kiválasztás szempontjai sokfélék, de a személyes szimpátia felülír mindent. Sajnos a nemzetközi akkreditáció megléte még mindig igen keveset nyom a latban.

laura4

A kutatás eredményeit összegezve elmondható, hogy rengeteg pozitív változás történt az elmúlt években a magyar coaching kultúrában. Reméljük, ez a tendencia folytatódik, és jövőre még több előrelépésről számolhatunk