Az üzleti vezetőket évek óta foglalkoztatja a technológia térnyerése és a digitalizáció a munkaerőpiacon, amely várhatóan elsőként fogja kiszorítani a HR-eseket és a toborzókat. A Budapesten megrendezett “Future of Coaching in Organisations” konferencián azonban kiderült, hogy a coachoknak nem kell aggódniuk, hiszen a jövő a szakma felértékelődését, az emberi tényező és a minőségi szakmai coaching kulcsszerephez jutását eredményezi majd.

Bár Magyarországon még a coaching-szolgáltatást igénybe vevő vállalatok többsége csak a felsővezetők számára biztosít coachot, az ICF és a PwC 2017-es kutatása szerint a munkavállalók 57%-ának volt lehetősége professzionális coach-csal való konzultációra egy új munkahelyen vagy munkakörben. Ez még a szakmabeliek körében is komoly meglepetés volt, ugyanis a konferencia résztvevői 1-2 százalékos arányokat tippeltek a Mark Ruth (ICF kutatási igazgatója) és a Colin McIlheney (PwC globális kutatási igazgatója) által feltett kérdésre. A coaching szerepének növekvő tendenciáját az is jelzi, hogy a témában megjelent tudományos publikációk száma 1990-től 2015-ig kevesebb mint 100-ról 2000 fölé emelkedett.

A teljes szervezeti kultúrát átható technológiai változások ellenére az általános félelem, miszerint a robotizáció megszünteti a munkahelyeket, a coachokra vonatkozik a legkevésbé. Jakobsen Petra, az Invitel HR-igazgatója is kiemelte, hogy ennek a szakmának alapvető eleme az empátia és az emberi interakció, ami nem kiváltható gépekkel. A közvetlen kapcsolat szükség esetén kiiktatható például Skype-on, ami működik, de csak kényszermegoldásként. A változások eredményeként Vladan Buha, a Gazprom képzési és fejlesztési igazgatója szerint a coaching térnyerése várható: az új üzleti modellek rugalmas szervezeteket és vezetőséget követelnek meg, és általános elvárás lesz a menedzserek felé a coaching készségek elsajátítása. Az új struktúrákban coachokra már belsős, állandó munkatársként is szükség lesz.

Mi a coaching haszna a szervezetek és a munkavállalók számára?

“A sikeres coaching folyamat nem azért van, hogy az ügyfeled elégedett legyen, hanem azért, hogy jobb legyen dolgozni ebben a világban.”

 Számos adat támasztja alá a coaching közvetlen és közvetett hatékonyságát: Olaf Cylicz, a lengyelországi SWPS egyetem nemzetközi irányításkutatási központjának vezetője egy 2012-es PwC-kutatást mutatott be, mely szerint átlagosan 7-szeres a megtérülési arány, de a coachingban résztvevő ügyfelek negyede akár 10-49-szeres ROI-ról is beszámolt. Ezek az adatok még nem tartalmazzák a szintén kimutatható munkahelyi elégedettség növekedését, a panaszok és a felmondások csökkenését vagy a hatékonyabb kommunikációt. Rostislav Benák, az Assessment Systems International elnöke egy közelmúltbeli kutatásra hivatkozott, amely kimutatta, hogy már egy, előzetes Hogan- és 360°-os értékelésen alapuló, 60 perces külső coach-csal való tréning is szignifikáns hatással volt az egy évvel későbbi munkavállalói fejlődésre.

A szervezetfejlesztés elválaszthatatlan a vezetőfejlesztéstől - a vezetők többsége márpedig fejlesztésre szorul, mint ahogy az a Hogan Assessments kutatásából kiderült: a menedzserek 65-75 százaléka inkompetens, szemben az addig általánosan vélt 2-3 százalékkal. Daphna Horowitz az ICF izraeli tagozatának alelnöke a vezetői fejlődés folyamatának lényegét abban látja, hogy nehézség esetén a külső akadályok helyett arra a belső erőre és képességeinkre koncentráljunk, ami elősegíti az adott akadály leküzdését. A jövő vezetője nem csak tisztában van a saját készségeivel és nyitott a fejlesztésre, hanem az alkalmazottainak irányítása helyett a fejlesztésüket tartja szem előtt, ezzel ablakot nyitva a participatív és a delegáló menedzsment modellje felé, kompetens és motivált munkaerővel.

Mik a feltételei a sikeres coaching-folyamatnak?

“Egy trénernek lehet az a feladata, hogy szórakoztasson, de coachként tudnod kell, mikor kell csöndben maradni.”

 Dr. Robert Hogan, a Hogan Assessments alapítója hangsúlyozta, hogy a közhiedelemmel ellentétben az introspekció képessége nem elég a változáshoz, mivel az identitás csak a kitalált énképünk. Ezzel szemben a fejlesztés középpontjában a reputációnak kell állnia, tehát azoknak a viselkedésformáknak a megváltoztatásának, amilyennek mások látnak minket. A fő személyiségtípusok, amelyek könnyen coacholhatóak, az alázatos és a kíváncsi. Aki mindkét skálán alacsony értékeket ér el, valószínűleg arrogáns személyiség, aki nem nyitott a visszajelzésekre és nem ismeri el a hibáit. Ez mind felmérhető bármely érvényes személyiségteszttel, ami nélkül a fejlesztés céltalan.

A nehezen coacholhatóság problémáját Rostislav Benák saját esettanulmányokkal oldotta fel, szintén az előzetes személyiségmérés fontosságát hangsúlyozva: a személyre szabott megoldáshoz szükséges a csapat közös értékrendjének, fő mozgatóinak és személyiségének az előzetes felmérése, például az interakcióra nem nyitott csapatok esetén a coachnak egyszerűen csendben kell maradni, ezáltal párbeszédre kényszerítve a tagokat.

A konferenciát a világ legnagyobb coach szervezete, az International Coach Federation és a legjelentősebb független személyiségteszt-fejlesztő cég, a Hogan Assessments rendezte az Akvárium Klubban, 35 ország képviselőinek részvételével. Az esemény házigazdái, Csetneki Csaba, az ICF magyar tagozatának elnöke, és Fehér Zsolt, a Hogan Assessments európai igazgatója elismert nemzetközi szakembereket hívtak meg, hogy a legfrissebb kutatási eredményeket, elméleti és gyakorlati információkat osszák meg a szervezetfejlesztés jövőjével kapcsolatban.

Az International Coach Federation (ICF) a világ legnagyobb coach szervezete. 70 ország 140 tagozatából több mint 30.000 tagja van, melyből 24.000 felett van azok száma, akik rendelkeznek nemzetközi minősítéssel. Az ICF arra törekszik, hogy építse, támogassa és megőrizze a coaching szakma integritását, programjai és követelményrendszere segítségével. Szakmai követelményrendszere és etikai kódexe a coaching iparág legelterjedtebb mércéjévé vált. Az ICF célja a szakma előbbre jutásának, fejlődésének biztosítása magas szintű szakmai követelmények, független és egységes akkreditációs rendszer és az egész világot átfogó, akkreditált coach-hálózat kiépítése útján.

A Hogan Assessments alapítói, Dr. Joyce és Robert Hogan évtizedeket töltöttek tudományos kutatással, hogy elsőként mutathassák ki a személyiség hatását a szervezeti hatékonyságra. 1987-ben történt megalapításával a Hogan az elsők között intézményesítette a személyiségmérő eszközök használatát a munkahelyi teljesítmény növelésében. A cég neve mára összefonódott a világ egyik legismertebb munkaalkalmassági és vezetői képességeket mérő személyiségtesztjével, 56 országban vannak aktívan jelen szakmai termékeikkel, mellyel napjainkban a Fortune 500 cégek több mint felét kiszolgálják.

Magyar Coachszemle