Columbia Egyetem2014 után idén újra kitárta kapuit a Columbia Egyetem Tanárképző Kara, hogy második alkalommal is otthont adjon a Columbia Coaching Konferenciának. Az október 19. és 21. között megtartott esemény címe “A Coaching Jövője - Épülő Hidak és Bővülő Határok” volt. Összesen 350 résztvevő - köztük társadalomkutatók,  coachok, szervezeti tanácsadók, közép-és felsővezetők, HR szakemberek, és a szakmát támogató innovációs vállalatok képviselői - volt kíváncsi, hogy milyen lehetőségeket és gondolkodni-valókat tartogatnak a következő évek a szakmának. Ehhez a közel 20 előadás és workshop szolgáltatta a muníciót. Az elhangzottak közül az alábbiakban négy, számomra izgalmas téma következik.

1. Interkultúrális coaching és globális felsővezetői kompetenciák

Coaching Konferencia a Columbia EgyetemenBár a résztvevők nagy része az Egyesült Államok különböző pontjairól érkezett, a nemzetközi és multikulturális hangulatról gondoskodott, hogy az angol sok résztvevőnek csak munka-, és nem anyanyelve volt. Ez a kavalkád előre vetítette a 4 téma egyikét, a globális vezetők és interkulturális coachok helyzetét és szükséges kompetenciáit. A portugál Alexandra Barosa-Pereira arra kereste a választ kutatásában, hogy vajon a coaching együttműködésben fontos szerepet játszik-e az, hogy a coach “helybéli”. Mekkora jelentőséggel bír a coach kulturális helyismerete? Felmérésének eredménye szerint meglepően nagymértékben. A vitaindító választ továbbgondolva, felmerül a kérdés, hogy milyen előzetes tudásra van szüksége a coachnak az ügyfeléről és annak környezetéről ahhoz, hogy hasznos beszélgetésekről gondoskodjon. A globális felsővezetés témában Dr. Barbara Gibson kutatása többek között azokra a praktikus tapasztalatokra világított rá, amik előre vetíthetik egy felsővezető sikeres teljesítményét globális környezetben. Hogyan lesz egy vezető érzékeny a kulturális különbségek fel-ismerésére, a válaszok és a megfelelő eszközök kiválasztására, az előítéleteinek felismerésére és alkalmazkodásra? A hasznos tapasztalatok között szerepel az adott vezető külföldön, életvitelszerűen eltöltött évei, az aktívan ápolt nemzetközi kapcsolatai, külföldi utazások, projektek multikulturális csapatokban, illetve mentoringban és coachingban való részesedés.

2. Fejlődési szemlélet és a rögzült gondolkodás coachingban és a vezetésben

Dr. Carol Dweck Szemléletváltás című könyvének megjelenése óta szélesebb körben is ismert lett a konferencia egy másik visszatérő témája: fejlődési/tanulói szemlélet és rögzült/ítélkező gondolkodás. Előadásában Marilee Adams, a Kérdezz másként, élj másként! című könyv írója azt hangsúlyozta, hogy a coaching az egyetlen olyan foglalkozás, aminek kérdései kizárólag a másik fél növekedését szolgálják, mivel minden őszinte kérdés a növekedés és a tanulás lehetőségét kínálja fel az ügyfélnek. Hogy honnan ismerszik meg az őszinte kérdés? Hogy a kérdező valóban a másik féltől várja a választ, nem pedig a saját véleményét szeretné a másiktól hallani, esetleg validálni vagy a másik felet oktatni.  A növekedésre és tanulásra serkentő kérdések szakértője természetesen egy kérdéssel zárta előadását: mi, coachok mit tehetünk azért, hogy saját és ügyfeleink gondolkodását növekedési és tanuló üzemmódra sarkalljuk?

David Rock, a Your Brain at Work és a SCARF (Status, Certainty, Autonomy, Relatedness, Fairness) model szerzője és a NeuroLeadership Institute vezetője a menedzserek egyik fő feladataként szintén a fejlődési szemléletre való buzdítást emelte ki. Mellette a munkatársak fenyegetettség érzetének minimalizását, és a belátásra való ösztönzést látja fontos vezetői feladatnak.

3. A coach szerepe, ha MRI-n keresztül nézzük

Richard Boyatzis, a Case Western Reserve Egyetetem professzora fergeteges és humoros előadásában a fenti növekedési szemléletet helyezte el az agykutatások tükrében. Stresszes helyzetben a konkrét fizikai látókörünk rögzülhet, akár 30 fokosra is csökkenhet, ami egy változási folyamatot nem feltétlenül támogat.  Mr. Boyatzis közérthetően úgy fogalmazta meg, hogy a stresszből való regenerálódás a paraszimpatikus idegrendszerben történik, az itt töltött idő a stressz egyetlen ellenszere. Elmondása szerint a paraszimpatikus idegrendszerrel szoros kapcsolatban van az agyunk prefrontális kérge. Azok a kérdések stimulálják agyunk ezen részét, amik a víziókról és az álmokról.. Ezekkel a kérdésekkel támogathatja ügyfelét a coach a leghasznosabban egy-egy komplex változási folyamatban. Mr. Boyatzis a coachingot változást fenntartó energiaként definiálta, a coachot pedig olyan szakembernek, aki egyszerre rendelkezik érzelmi, szociális és a minták felismerését elősegítő kognitív intelligenciával. Ezekkel a kompetenciákkal felvértezve pont akkor lép be, amikor ott lendület fenntartására, e-nergia gyűjtésre van szükség.

4. A coaching és a mesterséges intelligencia találkozása a jövőben

A 21. század derekára, konkrétan 44 év múlva, a mesterséges szuperintelligencia fej-lettsége az emberi intelligenciát választott mértékben tudja majd meghaladni. Beállítás kérdése lesz, hogy  a gépek butábbak, hasonlóan okosak, illetve fényévekkel lesznek jobb képességűek az embernél. Mindezt IBM Watson kollégája, Armen Pischdotchian jósolta záróelőadásában. A prognózis szerint már hamarabb is, 2040-re a gépek képesek lesznek intellektuális döntések meghozatalára, vagyis használhatóak lesznek például szakmai vélemények kialakítására. Hogyan is lesz és hol lesz szükség emberi döntésekre, és mi lesz ebben a világban a coachok szerepe? A  szándékosan lesokkolt közönséget Mr. Pischdotchian néhány mesterséges intelligenciát alkalmazó, szórakoztató honlap bemutatásával igyekezett feloldani, és távolságtartás helyett az mesterséges intelligencia megismerésére ösztönözni.       

A technikával való barátkozás, a perspektívákban való gondolkodás, a coaching interdiszciplináris megközelítése, a szolgáltatás rugalmas megújulása  - ezeket a gondolatokat adta a Google-os David Peterson, képzés- és humánfejlesztés felelős igazgatója útravalónak.

“Hajrá, találjátok fel Magatokat!” vagyis  “Go Figure Out Something!” - üzente nekünk, coachoknak.

Az biztos, hogy a három eltöltött nap a Columbia Egyetemen rengeteg inspirációval szolgált. 2018-ban ismét lesz Columbia Coaching Konferencia, és már most várják a szervezők azokat, akik szívesen vennének részt rajta előadóként, szervezőként, jövőformálóként. Természetesen a nemzetköziséghez hűen, a távolból, így Magyarországról is van lehetőség csatlakozni. (http://cclacolumbia.org

Boross Eszter Fruzsina

A szerző, Boross Eszter Fruzsina, ACC, jelenleg New Yorkban élő megoldásfókuszú coach és szervezetfejlesztő.

Töltse le most legfrissebb lapszámunkat!


PDF formátum   890 Ft

A vezető
ISSN 2063-6679